ECOSTAT TOP-100 KONJUNKTÚRA-INDEX
Az ECOSTAT május havi nagyvállalati konjunktúra felmérésének eredménye
- a "TOP-100 konjunktúra-index" - 60%.

A legnagyobb magyarországi vállalatok fél évre előremutató gazdasági várakozásai nagyfokú stabilitást jeleznek. Az eddig eltelt öt hónapban - március kivételével - a konjunktúra index mindvégig 60%. A legnagyobb cégek várakozásait tükröző index stabilitása jelzi, hogy a világgazdasági és különösen az európai konjunktúra mérséklődése nem okoz különösebb pesszimizmust a hazai nagyvállalatok körében. Az év első öt hónapjában az export dinamikusan, a tavalyi ütemben bővült. A kivitel kismértékű lefékeződése inkább az év utolsó hónapjaiban várható, az értékesítési lehetőségek beszűkülése és a mérséklődő kapacitásbővülés miatt. A belföldi fogyasztás, a kiskereskedelmi forgalom kiegyensúlyozott és folyamatos növekedését a reálkeresetek és a nyugdíjak emelkedése alapozza meg.

Az ECOSTAT szerint az év eleje óta mért kétszámjegyű infláció mögött alapvetően továbbra is az élelmiszerárak, a szolgáltatások és ismételten az üzemanyagárak dinamikus emelkedése áll. A dezinfláció várhatóan a harmadik negyedévben válik érezhetővé, éves szinten a tavalyi inflációt közelítő pénzromlás prognosztizálható. Az ECOSTAT a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének fokozása mellett antiinflációs hatás bekövetkezését is várja a forint május elején ±15%-ra szélesített új árfolyam ingadozási sávjától. Az intézkedés nyomán fellépő forint felértékelődés a gazdaság szereplői számára - és a makrogazdasági folyamatokra - eltérő hatást gyakorol.

I. Mérsékelten optimista gazdasági várakozások

Május hónapban kissé ismét javult a legnagyobb magyarországi vállalkozások megítélése a nemzetgazdaság általános és saját cégük gazdasági lehetőségeiről.

• A magyar gazdaság kilátásait a következő hat hónapra kedvezőnek ítéli a megkérdezettek 90%-a.

• Saját vállalkozásuk lehetőségeit ez alkalommal a cégek döntő hányada, 56%-a ítéli javulónak, a pozitív várakozások aránya az elmúlt 12 hónapban még egy alkalommal sem ért el ilyen magas szintet.

• A tevékenységük bővítését feltételező cégek aránya májusban - kissé emelkedve - 62%-ot ért el. (A vállalatok kétharmada szerény, 5% alatti várható növekedést jelölt meg, 15%-uk átlagon felüli és további 19%-uk - az áprilisit jóval meghaladó arányban - 11%-nál nagyobb termelésfelfutással számol.)

• A cégek 46%-a készletállományuk alakulásában nem vár változást. A többiek fele-fele arányban számolnak emelkedő illetve csökkenő készletszinttel. A várakozások ingadozása mutatja, hogy a nagyvállalati körben is érzékelhető a bizonytalanság értékesítési tevékenységük alakulásában.

II.   A termelési tényezők megítélése összességében kedvező

A májusi konjunktúra felmérés eredménye alátámasztja, hogy a nagy hazai vállalkozások gazdálkodási helyzete továbbra is stabil. A jelenlegi gazdasági körülmények között tevékenységük folytatása biztosított.

• A belföldi kereslet élénkülésével kapcsolatos derűlátásuk némiképp mérséklődik, hiszen a cégek fele változatlan kereslettel számol, de egyre csökkenő arányban, 36%-ban feltételeznek javulást.

• A külföldi kereslet változását kedvezőnek ítéli a cégek 44%-a, míg 36%-uk a jelenlegi körülmények stabilizálódását várja. Az áprilisi 27%-ról 20%-ra csökkent a romló külgazdasági lehetőségeket feltételező vállalkozások aránya.

• A beszerzési források szűkülését májusban a cégek 6%-a feltételezi, ami megfelel a korábbi előrejelzésüknek.

• A belföldi értékesítés lehetőségeinek megítélése az elmúlt hónapokban kiegyensúlyozott volt. Májusban is a cégek 42%-a számol stabilitással, 39%-a pedig javulást vár termékei belföldi értékesítésében.

• A külpiaci értékesítés megítélésében emelkedett az optimista válaszok aránya. A márciusi 28 és az áprilisi 20%-kal szemben májusban a cégek 36%-a számol javuló exportpiaci lehetőségekkel.

• Az elkövetkező fél évben exporttevékenységének stabilitásában bízik a vállalatok 46%-a, és annak bővítését 18%-uk tartja megalapozatlannak.

• A foglalkoztatás, szakember ellátottság májusi megítélése kedvezőbb, mint a megelőző hónapokban. A cégek közel kétharmada nem számol érzékelhető változással a hazai munkaerőpiac kínálatában. 28%-uk képzettebb szakembergárdát igényelne.

• A következő hat hónapban likviditási helyzetük javulásával számol a cégek 33%-a, romlásával 24%-a.

• Tizenhárom százalékponttal emelkedve 76%-ot ért el a gazdasági környezet kiszámíthatóságát jelző vállalatok aránya. A bizonytalansági elemek köre mindössze a cégek 8%-a szerint bővülhet a következő fél évben.

III.  A fejlesztések és beruházások élénkülése még lassú

A legnagyobb magyarországi vállalkozások rövidtávú fejlesztési és beruházási terveiben a bizonytalanság folytatódása látható. Úgy tűnik, hogy a beruházások bővítését - az európai konjunktúra fékeződésének ütemétől függően - továbbra is elhalasztják a cégek.

• Májusban az előző hónaphoz viszonyítva tovább romlott - s az idei év legalacsonyabb értékét mutatja - a nagyvállalatok beruházási hajlandósága, hiszen pozitív választ a cégek 57%-a adott a korábbi hónapok 59, illetve 62%-os arányával szemben.

• Bizonytalanság tapasztalható az új technológia külföldi cégtől való átvételének szándékában is. Májusban a vállalatok háromnegyede nem kíván a következő fél évben technológiája fejlesztésébe kezdeni.

• A vállalkozások technikai kapacitásainak megítélése kismértékben változott. Többségük, 59%-uk véleménye szerint tevékenységük folytatásához elegendő kapacitás áll rendelkezésükre. A cégek 35%-ának termelési hátterében vannak még tartalékok.

IV.    Konszenzus az inflációs várakozásokban

A hazai infláció 2001-ben csak kismértékben csökken az előző évihez képest. Az infláció csökkenése ellen ható kül- és belföldi tényezők közül továbbra is fennmarad az üzemanyagárak és a - külpiaci húskereslet élénküléséből is adódó - hazai húsárak, élelmiszerárak növekedése. Emellett az 5%-ot megközelítő reálkereset-növekedéssel összefüggő dinamikus belső fogyasztásbővülés is az infláció vártnál magasabb növekedését idézi elő.

• A 2001. évi fogyasztói árszínvonal növekedésének mértékét májusban a cégek többsége (86%-a) valamivel a 10% alatti sávban prognosztizálja. Minden bizonnyal a forint árfolyamváltozását is figyelembe véve ezt meghaladó ütemű fogyasztói áremelkedéssel a vállalatok 14%-a számol.

• Értékesítési árait az év további részében a cégek 42%-a kívánja emelni 5%-ot el nem érő mértékben. Ennél többen (44%) terveznek magasabb, 5-10% közötti értékesítési áremelést.

Az árfolyam-politika módosítása differenciáltan hat az egyes vállalatcsoportokra. A jelentősebb forint erősödés a nagyobb exportot bonyolító nagyvállalatok számára a forintban számított bevételeik csökkenését jelenti. Ez ellen opciós ügyletekkel védekezni fognak, sőt devizában akár áremelkedést is elérhetnek. A jelentős importot felhasználó, elsősorban gépipari cégek költsége egyértelműen csökkenhet.