ÜZLETI ÉS LAKOSSÁGI VÁRAKOZÁSOK

Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet 2001 második negyedévi konjunktúra-felméréseinek összefoglaló eredménye - az ECOSTAT konjunktúra-indexe - 49,4%. A mutató közel másfél százalékos növekedése a gazdaság stabil, kiegyensúlyozott fejlődésének fennmaradását jelzi. A gazdaság meghatározó szereplőinek - azaz a nagyvállalatoknak, a kis-közép vállalkozási szektor cégeinek, valamint a háztartásoknak - a félévre vonatkozó gazdasági várakozásai nagyobb optimizmust tükröznek, mint 2001. első negyedévében.

A vállalatok várakozásai alátámasztják az ECOSTAT makrogazdasági előrejelzéseit. Így év végéig az exportforgalom mérséklődése, a külkereskedelmi passzívum növekedése várható. A világgazdasági konjunktúra mérséklődése - leginkább a belső fogyasztás növekedése és a cserearányok enyhe javulása következtében - nem veti vissza jelentősen a nemzetgazdaság teljesítményének bővülését.

A beruházások ez évi növekedése - mint a rövid és középtávú fejlődés egyik feltétele - mérsékelt ütemű éves bővülést valószínűsít. Növekedés döntően a konjunktúra-élénkítő intézkedések pozitív irányú hatásai következtében várható.

A monetáris szabályozók májusi változtatása (az árfolyamsáv szélesítése, a devizaliberalizáció) már rövid távon is érzékelhetően hatott a gazdasági folyamatokra a forint jelentős erősödése következtében, néhány hónapon belül pedig számottevő mértékű dezinflációt indíthat el.

Az ECOSTAT véleménye szerint augusztustól az infláció érzékelhető csökkenése várható, mégpedig több tényező együttes hatásaként. A fogyasztói árak mérséklésében komoly szerepet játszik a forint megerősödése, a világpiaci olajárak stabilizálódása, esetleg enyhe mérséklődése, a kedvező terméseredményeknek köszönhetően a mezőgazdasági és élelmiszeripari árak csökkenése, valamint az inflációs várakozások nagy biztonsággal valószínűsíthető mérséklődése. A fentiekkel ellentétes hatású és a fogyasztói árindex mérséklődésének időbeni eltolódását okozhatja a júliusi közüzemi díjrendezés, a belső fogyasztás növekedését előidéző többletjövedelem-kiáramlás.

Az ECOSTAT "TOP-100 konjunktúra-index" 2001. júliusában 55%.

A nagy hányadban külföldi érdekeltségű hazai nagyvállalatok exportnövekedésük kilátásait az elmúlt két hónapban kevésbé ítélték meg optimistán, mint az év első öt hónapjában. E vállalatcsoport a belföldi piac bővülésének dinamizáló hatásában sem igen hisz.

Az év eleje óta bővülő belső fogyasztás e vállalati csoport teljesítményét az átlagosnál szerényebb mértékben befolyásolja. Jóllehet a magyar gazdaság első félévi teljesítménye jóval dinamikusabban nőtt, mint az EU országoké, az exportpiacok beszűkülése a GDP néhány tizednyi csökkenését valószínűsíti.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy nemzetgazdasági szinten az ez évi teljesímények növekedése hasonló lesz a múlt évihez, az eredmények az exportigények megcsappanása miatt legfeljebb néhány tized százalékkal maradnak el az előző évitől.

Az infláció második félévi alakulására a jelenlegi gazdaságpolitika, valamint a világgazdasági eredmények "jótékony" hatást gyakorolnak. A forint tartós erősödése elősegíti az import bővülését, ami ebben a vállalati körben elsősorban a korszerű gépek és technológiák behozatalának növekedésében fog jelentkezni.

Júliusban a legnagyobb magyarországi vállalkozások mérsékelt derűlátást tanusítottak mind az ország, mind pedig a saját gazdasági kilátásaik fél éves megítélésében. A nemzetközi gazdaságélénkítő monetáris intézkedések, a mérséklődő világgazdasági infláció a vállalatok vélekedését és aktivitását az év második felében javíthatja.

• A magyar gazdaság 2001. II. félévi lehetőségeiről a megkérdezettek 36%-a nyilatkozott optimistán, és 39%-a szerint a jelenlegi helyzet fennmaradása várható.

• Saját vállalkozásuk fejlődésének megítélése az előbbinél nagyobb derűlátást tükröz, hiszen a gazdálkodás javulását, illetve stabilitását a júniusival megegyező arányban (összességében 77%-ban) várják a nagyvállalati vezetők.

• Fentiekkel szoros összefüggésben termelése bővülését reális lehetőségnek tekinti a cégek közel fele (49%). 78%-ról 82%-ra emelkedett a 0-5% közötti növekedést tervező vállalatok aránya. 10% körüli reálnövekedés csak néhány, extraprofitot realizáló ágazatban képzelhető el.

• Júliusban a vállalatok készletprognózisai kedvezőbbek a korábbiaknál. E szerint saját előállítású készletei növekedésével a cégek 24%-a, annak csökkenésével 32%-a számol a következő hat hónapban.

• A júliusi konjunktúra felmérésben összességében tapasztalható visszafogottság több termelési tényező jövőbeli alakulásának megítélésében is érzékelhető. Az uniós piacokon év végére prognosztizált keresletélénkülést a hazai nagyvállalatok még nem jelzik vissza válaszaikban.

• A belföldi kereslet élénkülésével kapcsolatos június havi optimizmus kissé mérséklődött. A fizetőképes kereslet növekedését a múlt hónapban a válaszadók 45%-a, júliusban 37%-a feltételezte. A kereslet csökkenését vélelmezők aránya valamelyest emelkedett.

• A külföldi kereslet élénkülését vélelmezők aránya a korábbi 40%-ról 32%-ra csökkent. Változatlan külpiaci érdeklődést a vállalkozások nagy hányada, 44%-a feltételez termékei iránt.

• Javuló a beszerzési lehetőségek kiegyensúlyozottságában bízók aránya, ami továbbra is a kínálat, a választék bővülésének a jele.

• A belföldi értékesítési lehetőségek megítélése a korábbi helyzethez viszonyítva kevésbé optimista.

Júliusban emelkedett azoknak a cégeknek az aránya, amelyek belföldi piacaik felvevőképességének beszűkülését várják az év második felében. A fordulat magyarázata a forint erősödése folytán az olcsóbb importtermékek megjelenése, a piaci verseny éleződése.

• Javuló értékesítési pozíciókkal számol exportpiacain a vállalkozások egyötöde, míg változatlanságot 44%-uk feltételez.
• A szakember-ellátottság megítélésében továbbra sincs jelentős elmozdulás. Stabilitást feltételez a cégek közel kétharmada, javulást 28%-a..
• Stabil pénzügyi, gazdasági helyzetet prognosztizál az év további részében a cégek közel fele, 48%-a. Likviditása rosszabbodását júliusban a vállalatok 28%-a tartja elképzelhetőnek, ami kedvező irányú változást jelez a korábbihoz képest.
• Feltételezhetően a kormány előre be nem jelentett pénzügy-politikai intézkedéseinek hatására jelentősen visszaesett (a májusi 76%-ról 48%-ra) a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fennmaradásában bízó cégek aránya.

A külpiaci konjunktúra közel egy éve tartó mérséklődése elsősorban nem az exportpiacok csökkenésén, sokkal inkább a beruházási tevékenység visszafogásán keresztül fékezi a gazdaság hosszú távú fellendülését. Jelen körülmények között - amikor a nagyvállalatok halogató fejlesztési taktikája egyre nyilvánvalóbb -, a gazdaságélénkítés kulcsszereplője a kormány által jó időben elfogadott és bevezetett Széchenyi Terv lehet.

• Júliusban két százalékponttal (54%-ra) emelkedett a beruházási hajlandóságot tudakoló kérdésre igennel válaszoló cégek aránya, ami minimális előrelépést jelez a júniusi mélypont után. Ezzel ellentétesen változott az új technológia átvételére vonatkozó szándékok megjelölése.
• Fél éven belül a vállalatok jelentéktelen hányada, 2%-a feltételez elégtelen volumenű technikai kapacitást. Felesleggel a korábbi 40%-kal szemben 45% számol, ám ebből mindössze 2% tart jelentős mértékű kapacitásfeleslegtől.

A gazdaságpolitika antiinflációs intézkedéseinek (a sávszélesítés, a devizaliberalizáció és a közvetlen termelői ráhatások) eredményeként rövidesen megkezdődhet a pénzromlás ütemének csökkenése. Az árindex mérséklődésében szerepet játszik a fentieken túl az élelmiszer drágulás lassulása és a világpiaci olajár mérséklődése.

• A fogyasztói árszínvonal 2001. évi alakulásáról nyilatkozva a cégek 93%-a prognosztizált 10% alatti inflációt. Ezt meghaladó pénzromlást 7%-uk feltételezett. Az inflációs várakozások folyamatosan és erőteljesen mérséklődnek a nagyvállalati körben.
• Értékesítési árait a várható inflációt el nem érő mértékben (9% alatt) a cégek 79%-a tervezi emelni az idén.

Az ECOSTAT "Kis- és középvállalatok konjunktúra-indexe" 2001. júliusában kismértékben emelkedett, értéke 45,2%.

Az index értékének szerény mértékű növekedését a cégek várakozó magatartása okozza. Gazdálkodásuk és a makrogazdaság szempontjából jelentős változást indukáló május havi kormányzati intézkedések rövid távú hatásai jelenleg még nehezen felmérhetők. Az európai konjunktúra lassulása várhatóan az év végéig fennmarad, s a gazdaságpolitika prioritásává emelt infláció mérséklése - a bérkiáramlások visszafogásán keresztül - a belső fogyasztást fékezheti. A hazai kis-és középvállalkozások második félévi gazdálkodását így számos körülmény hátrányosan érintheti.

• A kis- és középvállalati szektort reprezentáló cégek háromnegyede a magyar gazdaság második félévi helyzetét továbbra is javulónak, illetve változatlannak ítéli. A korábbi felmérés eredményéhez viszonyítva 14 százalékról 26 százalékra emelkedett a borúlátó válaszok aránya.
• A saját vállalkozásuk üzleti lehetőségeit illetően a cégek egyötöde továbbra is romló feltételekkel számol, és a korábbi 33%-kal szemben a cégvezetők 50% stabilitást vár. Jelentős mértékben, a júniusi 47%-ról 29%-ra szűkült a helyzetében javulást várók köre.
• A következő hat hónapban a megkérdezettek 36%-a tevékenységét bővíthetőnek tartja, ami a korábbiaknál jóval szerényebb arány. Ezen belül 5%-nál nem magasabb növekedést a cégek 19%-a, 5-10% közötti növekedést 12%-a vár.

Szembeötlő mértékben, 48%-ról 64%-ra emelkedett azoknak a cégeknek az aránya, amelyek vezetői nem látnak esélyt tevékenységük bővítésére. Helyzetük drámaian gyors és jelentős mértékű romlása azt valószínűsíti, hogy e vállalkozások piaci viszonyaiban következett be hirtelen és kedvezőtlen változás. A jelenség gyors és mély vizsgálatát mielőbb indokolt megkezdeni és a szükséges intézkedéseket mielőbb célszerű meghozni.

• Júliusban a cégek egyötöde számol a verseny éleződésével, és továbbra is közel egyharmada új tőkeerős versenytárs megjelenésével saját működési területén.
• Január óta folyamatosan emelkedve júliusban már 82% azon vállalkozások aránya, amelyek kilátástalannak tartják a multinacionális nagyvállalatok részére végezhető beszállítói tevékenység bővítésének a lehetőségét.

A forint erősödése sok esetben az exporttevékenységet folytató kis-és középvállalatok veszteségeit növeli. Az import termékek beáramlása következtében pedig a belföldi kereslet átterelődésével, saját termelésű készleteik növekedésével is számolhatnak a vállalatok. Ezért a forinterősödés miatt hátrányos helyzetbe kerülő kis- és középvállalkozások számára - szükség esetén - a kormány kész a támogatások körének EU konform kibővítésére. E mellett a helyzet javítását szolgálhatja a magyar tőke és áruexport irányának EU-n kívüli, elsősorban a közép-európai régió irányába terelése.

• A külgazdasági konjunktúra lanyhulása továbbra is a kis- és középvállalati szektor nem egészen egytizede számára jelent korlátot tevékenysége bővítésében. Elhanyagolható azoknak a cégeknek a száma és aránya, amelyek saját kapacitásaik szűkössége, a beszerzési feltételek rosszabbodása és a munkaerő nem megfelelő szakképzettsége miatt nem tudják tevékenységüket bővíteni.

• A vizsgált vállalati kör fejlődését legnagyobb mértékben a belföldi kereslet elégtelensége, a tőkehiány, a gazdasági környezet bizonytalanságai és az éleződő verseny akadályozza.

• Saját előállítású készletállományát a vállalkozások 90%-a ítéli javulónak, illetve változatlannak. 7 százalékponttal csökkent a vásárolt készletállomány változatlanságát és javulását feltételezők együttesen 83%-os aránya. Vagyis mindkét vonatkozásban növekvő készletezési gondokkal számolnak a kérdezettek.

• A KKV-k értékesítési lehetőségeiben kismértékű elmozdulás tükröződik júniushoz képest. Belföldön a cégek közel egyharmada, külföldön egynegyede továbbra is rosszabbodó piaci feltételekkel számol. Az értékesítési feltételek javulásával egyik relációban sem számolnak a cégvezetők.

Az anyagi lehetőségek hiánya a KKV szektor termelési hátterének fejlesztésében eddig is sok vállalkozásnál jelentett problémát. A nemzeti valuta erősödését kísérő export bevétel csökkenése, sok esetben veszteség képződése elsősorban a beruházások forrásainak elkülönítését akadályozza. E lehetőséggel annál is inkább számolni kell, mivel a bevételek csökkenésével a vállalkozások finanszírozásának költségei emelkednek, amely e vállalkozói körben jellemzően szerény mértékű tartalékoknak a gyors feléléséhez vezethet.

• Júliusban termelési tevékenysége folytatásához - a júniusi 51%-kal szemben - a vállalkozások 57%-a nyilatkozott megfelelő kapacitás-kihasználtságról.
• Vélhetően a pénzügyi és piaci lehetőségek beszűkülése miatt 10 százalékponttal visszaesett a beruházási, fejlesztési elgondolásról pozitívan nyilatkozó vezetők aránya. A hitelfelvételre szorulók köre alig változott (44%).
• A beruházási tevékenység bővítését akadályozó tényezők sorában most is az "elégtelen belföldi kereslet" szerepel a vezető helyen. Ezzel majdnem azonos súlyúak a magas hitelkamatok és a finanszírozási nehézségek.

A korábbi felmérések során is egyértelműen igazolódott, hogy a KKV szektor jelentős hányada gyakran instabil pénzügyi feltételek között működik. A jelen vizsgálat keretében nyert tapasztalatok a likviditási gondokkal küzdő vállalkozói kör bővülését, gondjainak mélyülését jelzik.

• A következő fél évben likviditási helyzetében nem vár változást a cégek 48%-a, rosszabbodást feltételez 28%-a.

• Anyagi problémáik megoldását sorrendben a fejlesztések elhalasztásában, bankhitel felvételében, végül vagyoneladásban vélik megtalálni a vezetők.

• A gazdaságkutatók egybehangzó véleménye szerint - az erősödő belföldi fogyasztás visszafogása árán és a piaci árverseny éleződése következtében - reális esély van arra, hogy az idei év második felében a pénzromlás üteme folyamatosan mérséklődjön.

• Értékesítési árait nem tervezi növelni fél éven belül a cégek 66%-a. Az áremelkedésben érintettek fele (az összes válaszadó 17%-a) 5% alatti; 41%-a ennél magasabb, de 10%-ot meg nem haladó értékesítési áremelésben gondolkodik.

• A fogyasztói árak 2001. évi várható alakulásáról tett nyilatkozatok túlfűtött inflációs várakozásokról szólnak. A kis-és középvállalkozások inflációs várakozásai az átlagosnál magasabbak, ami részben az általános gazdasági helyzetük rosszabbodásából is adódhat.

Az ECOSTAT lakossági konjunktúra index 2001. II. negyedévében elérte a 4l%-ot.

A kedvező eredmény elsősorban az ország javuló gazdasági helyzetéből, valamint a második félévben várható infláció előnyös megítéléséből adódik. A lakosság saját háztartásának jelenlegi és jövőbeni állapotára vonatkozó értékítélete összességében alig változott. A jelenlegi helyzetet kicsit pesszimistábban, a következő évit valamivel optimistábban ítélik meg a kérdezettek, mint egy negyedévvel korábban. Összességében a felmérésben résztvevők a közepesnél kicsit rosszabbnak tartják háztartásuk anyagi helyzetét. 55 százalékuk a közepes, egynegyedük a rossz helyzetű csoportba tartozik. Jónak 11%, nagyon jónak mindössze egy százalék minősíti gazdasági körülményeit.

A lakossági konjunktúra-index erőteljes növekszik, 2001. második negyedévében a háztartások derűlátása kedvező mind az ország, mind a saját helyzetük alakulásának megítélésében. A nemzetgazdaság fejlődését dinamikusabbnak ítélik, mint saját háztartásuk helyzetének javulását. A megkérdezettek fele (51%-a) anyagi lehetőségük változásában a hosszabb ideje tartó tendenciák folytatódását várja. Az ország gazdasági fejlődésének és háztartásuk jövőjének megítélésében a nagyobb optimizmust a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők mutatják. A háztartások megtakarítási lehetőségeikben lényegi változást az első negyedévi megítéléshez képest nem várnak. Közel kétharmaduk egyáltalán nem tervez nagyobb kiadással járó vásárlást, felújítást sem. A családok nagy részében (16%) jelentős kiadás a gyermekek iskoláztatásához köthető anyagi terhek. A rendkívüli kiadások szükségszerű fedezetére a háztartások egyötöde szorul hitelfelvételre.