Az elmúlt hónap világgazdasági eseményeit alapvetően az Egyesült Államokat ért terrortámadás határozta meg. Az év során lassuló ütemben bővülő - bár még nem stagnáló - amerikai gazdaságot és így közvetve a világgazdaságot is érzékenyen érintette a szeptember 11-ei terrortámadás, amely hatására a fontosabb makroadatok a korábbinál intenzívebben romlottak. A pesszimizmus elsősorban a gyorsan reagáló tőzsde- illetve bizalmi indexek trendjét törte meg, de reálgazdasági következményei is megmutatkoztak, elsősorban a légi utasforgalomban, a turizmusban, a szállodaiparban, s némi késéssel a repülőgépgyártásban. A nagyobb előrejelző intézetek tovább mérsékelték az ez évre szóló előrejelzéseiket, az Economist Intelligence Unit (EIU) például 2002-ben 2,9 százalékos növekedést vár az USA-ban, 2,2 százalékosat pedig az Európai Unióban, szemben a korábban jelzett 3,5 illetve 2,4 százalékkal. Idén a növekedés mindkét régióban 1 százalék körül alakulhat, bár az EU-ra gyakorolt kedvezőtlen hatás - a jól kiépült belső piacoknak köszönhetően - várhatóan alacsonyabb lesz.

A kereslet visszaesését ellensúlyozandó a kormányok az expanzív költségvetési politika mellett döntöttek, amely elsősorban a beruházások átütemezését, időbeni előbbre hozását jelenti. A beruházások keresletélénkítő szerepe - mint ismeretes - általában késleltetve jelentkezik, a költségvetés egyensúlyát viszont már rövidtávon veszélyeztetheti. A keresletélénkítő politika alkalmazása kényszerpályának tűnik, hiszen a folyamatos kamatcsökkentések eredményei még nem igen láthatók, bár azt már az év elejétől alkalmazták az amerikai, s némi késéssel az európai jegybankok. A gazdasági növekedés szerény mértékű élénkülése legkorábban a jövő év első felében várható.

A magyar gazdaságpolitika a fentiekhez hasonló kihívásokkal találkozott, a növekedés visszaesését el kívánja kerülni, miközben az ugyancsak prioritást élvező infláció mérséklését támogatja. A kormány a kialakult helyzetre a Széchenyi-plusz programcsomag kidolgozásával és gyorsított ütemű megvalósításával válaszolt. Ennek lényege a kereslet ösztönzése a lakáspolitika és az infrastrukturális beruházások olyan gyorsításával, amely a fizetőképes kereslet bővítésével párosul. Egyéb hatások (pl. a forint árfolyamának mérséklése) mellett ezt támogatja a jegybank korábbi egy százalékos, majd az október végi 0,25 pontos kamatcsökkentése is. Az infláció kedvezően alakul, szeptemberben a 12 havi fogyasztói árindex 8 százalékra mérséklődött, s jó esély van arra, hogy a decemberi árindex 7,6 százalék körüli értékre mérséklődjön. A kamatcsökkentéssel járó némi forint leértékelődés csak a korábbi árfolyamot állította vissza, megakadályozva a valuta spekulációt a forint kárára. E kis mérvű leértékelés az inflációs célkitűzést nem veszélyezteti. Mindezt figyelembe véve a GDP idei előrejelzését az ECOSTAT is módosította, ez évben a bruttó nemzeti termék 4 százalék körüli növekedését valószínűsítjük. Jövőre ennél némileg magasabb, 4,2 százalékos gazdasági növekedés várható, a fejlett országok előbb jelzett gazdasági növekedését feltételezve.

Az infláció - előzetes számításainkkal összhangban - kedvezően alakul, az energia és az élelmiszer árak stagnálás közeli állapotba kerültek, a többi termékcsoport árindexe pedig eddig is mérsékelt ütemű volt. A 2001. éves szintű fogyasztói áremelkedést továbbra is 9,3 százalék körüli értékre várjuk. Jövőre - a sok bizonytalan tényező mellett - 6,5-7,5 százalék közötti átlagos éves drágulás prognosztizálható. Számolunk azzal, hogy az idei IV. negyedévi alacsony bázishoz viszonyítva a következő év utolsó negyedévében a jelenlegi teljesítményeket nehéz lesz meghaladni.

A külső egyensúly az előre jelzettnél kedvezőbben alakul, az év első nyolc hónapjában mindössze 351 milliárd euró volt a hiány, ami az előző évi hasonló adatnak mindössze a fele (682 Md euró). Az áruforgalom egyenlege kedvező, az import növekedési üteme kisebb a vártnál, s az idegenforgalmi bevételek is jól alakultak, amelyet a terrortámadások utáni kedvezőtlen hatások annyiban befolyásolnak, hogy a konferencia turizmusban némi visszaesés tapasztalható. A folyó fizetési mérleg hiánya így az év elején előre jelzettnél alacsonyabb szintre, 2 milliárd euró alá apadhat. Jövőre viszont jelentősebb tőkemozgásokkal kell számolni. Főképp a három magyar óriáscég, a MATÁV, a MOL, és az OTP kelet-közép-európai terjeszkedése érdemel kiemelt figyelmet, melyek mindegyike vásárolni készül egy-egy szomszédos (vagy távolabbi) ország privatizálás előtt álló, hasonló profilú cégének részvényéből. E tőkeexportok, illetve a hazánkba települt multinacionális cégek profitkiutalása jelentős mértékben befolyásolja a jövő évi egyenleget. 2002-re ezért a folyó fizetési mérleg ideinél magasabb, 2,8 milliárd eurós hiányával számolunk.

Az elmúlt hónapban döntés született a devizaadósság forint alapú finanszírozásáról. A lépést az árfolyam-szélesítésből eredő magasabb árfolyamkockázat indokolja, a hazai állampapírpiacon megjelenő magasabb kínálat azonban könnyen megzavarhatja az állampapírok piaci egyensúlyát. Bár a jegybank ígéretet tett arra, hogy leépíti kötvényei egy részét - ezzel is csökkentve a kínálatot - hosszabb távon viszont a hozamok jelentősebb ingadozása (csökkenése) várható.

Október 8-án az Országos Munkaügyi Tanács megegyezett a minimálbér bruttó 50.000 Ft-ra történő emelésében, ami a munkaadóknak valójában 71.200 Ft kiadást jelent, a munkavállalóknak pedig 42.000 Ft nettó bért. A lépés elsősorban az exportra is szállító kis- és közép-vállalkozásokat hozhatja nehezebb helyzetbe, hiszen ők már a sávszélesítés terheit is nehezen viselték, s az újabb költségnövekedés tovább rontja pozíciójukat. Az egyezség szerint az érintettek kompenzációt kapnak a Munkaerőpiaci Alapból. Ennek mértéke 1.5 milliárd Ft lesz, meghaladva a tavalyi, 37.750 Ft-os minimálbér bevezetésekor nyújtott 1 milliárd forintos támogatást.