|
ECOSTAT
Havi jelentés
Az elmúlt hónap
folyamán egyre erősödtek a kamatemelési várakozások mind az Egyesült
Államokban, mind az Európai Unióban. A gazdasági növekedés fellendülésének
első jelei az infláció alakulására, illetve a külső és belső egyensúly
fenntartására hívják fel a figyelmet. Stabil vagy ugrásszerű növekedésről
korántsem lehet beszélni, hiszen az EU-ban is inkább lefele korrigálják
az éves GDP prognózisokat az elemzők. A dekonjunktúra utáni erőteljes
boom nem valószínűsíthető.
Az elmúlt hetekben-hónapokban
felerősödött egy régi-új kockázati tényező, a világpiaci nyersolaj
szerepe is. A Brent hordónkénti ára tartósan, már közel 1 hónapja
25 USD fölött áll, s nem zárható ki, hogy nem ez lesz az áremelkedés
csúcsa. A nyersolaj ára mindenekelőtt a közel-keleti háborús helyzet
miatt alakulhatott így, amely régió arab országai már az un. olajfegyver
bevetésével fenyegetőznek. Bár ennek valószínűsége több tényező
miatt is csekély (ezen országok gyengélkedő gazdasága nagymértékben
függ az olaj-exporttól és a világgazdaságban több helyen is könnyen
forgalomba kerülő tartalékok találhatók), a nyersolaj világpiaci
árának 23-25 USD-os éves átlagával számolunk.
Az EU-ban 2002-ben
3 százalék körüli bővüléssel számolnak. Az európai központi bank
elnöke ezt elsősorban a belföldi kereslet élénkülésére alapozza.
Az unión belül azonban meglehetősen nagy eltérések fedezhetők fel.
A hazánkkal szoros külkereskedelmi kapcsolatban álló Németországban
például mindössze 1 százalék körüli növekedést prognosztizálnak.
A hazai gazdaság
növekedéséről - a nagyedéves GDP adatok megjelenéséig - elsősorban
az ipari termelés alakulása szolgál némi információval. Több évre
visszatekintve látható, hogy a termelés stagnálása folytatódik,
a 12 havi index ugyanakkor némi változást tükröz. A januári 99,3
- 12 havi változást mutató index - után februárban 100,0 volt ez
az érték. Prognózisunk szerint a következő hónapban már némi növekedés
várható.
Mindezt alátámasztja
a külső egyensúly viszonylag kedvezőtlen alakulása is. A folyó fizetési
mérleg egyenlege az év első két hónapjában közel 600 millió eurót
tett ki, míg tavaly ugyanebben az időszakban ez mindössze 189 millió
euró volt. Feltételezésünk szerint a beruházási célú import megélénkülése
eredményezte az egyensúly-romlást, ami előre vetíti a termelés növekedését.
Rosszul alakult
az államháztartás egyenlege az év első három hónapjában. Márciusig
a hiány elérte a 243 Mrd Ft-ot, ami az éves előirányzatnak közel
a fele. Ennél is rosszabb megvilágításba helyezi a belső egyensúly
alakulását az, hogy az EU módszertan szerint számított egyenleg
- melyet az előcsatlakozási szerződéseknek megfelelően kell számítani
- az elmúlt évben nagyobb mértékben romlott, mint az a hazai statisztikában
láthatóvá vált. Összességében az év egészére 550 Mrd Ft hiányt prognosztizálunk.
Az infláció
alakulása továbbra is a várakozásoknak megfelelő, a márciusi 12
havi árindex már 6 százalék alá csökkent. Kockázatot jelent ugyanakkor
az olaj árának emelkedése. Számításaink szerint 10 százalékos olajár-emelkedés
esetén a havi fogyasztói árindex 0,3 százalékpontos növekedésére
lehet számítani, ami érzékenyen érintené az egyelőre stabil pályán
haladó dezinflációt. Mindezzel együtt valószínűnek tartjuk az év
átlagára vonatkozó 5,6 százalékos inflációs prognózisunkat. Bár
az utóbbi napokban utalások történtek a forint túlzott erősödésével
kapcsolatban, s felmerült egy 10 %-os informális sáv szükségessége
is, ez nem annyira az inflációt mint inkább az export-jövedelmezőséget
érinti. Véleményünk szerint az árfolyam 2-3 százalékos távolodása
az erős oldaltól nem befolyásolja jelentősen az éves inflációs célkitűzést.
A GDP lassú
növekedése mellett a foglalkoztatottság színvonalának jelentősebb
változásával nem számolunk, a munkanélküliségi ráta ellenben az
előző évi 5,7 százalékról 5,5 százalékra csökkenhet.
A Magyarországon
működő vállalkozások üzleti várakozásai egyre kedvezőbbek és a cégek
változatlanul optimisták a magyar gazdaság megítélését tekintve.
A nagyvállalatok TOP-100 konjunktúra-indexe áprilisban 4 százalékpontot
emelkedett, s fél éves csúcsot ért el. A kis és közepes vállalkozások
várakozásai hasonló módon javultak, értékben 51,5 százalékra nőtt
konjunktúra indexük áprilisban.
|
Az
Ecostat előrejelzése a magyar gazdaság fejlődésére
(változás
az előző évhez képest, összehasonlító áron, százalék)
|
|
Mutatók
|
2000.
|
2001.
|
2002.*
|
| tény |
várható
|
prognózis
|
| Bruttó
hazai termék (%) |
5,2 |
3,8 |
3,6-3,8 |
| Lakossági
fogyasztás (%) |
4,1 |
4,3 |
3,9 |
| Közösségi
fogyasztás (%) |
2,9 |
1,6 |
1,7 |
| Állóeszköz-felhalmozás
(%) |
7,7 |
3,1 |
5,0 |
| Kivitel
(%) |
21,8 |
11,1 |
7,7 |
| Behozatal
(%) |
21,1 |
8,4 |
8,3 |
| Éves
fogyasztói árindex (%) |
9,9 |
9,2 |
5,6 |
| Folyó
fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró) |
-1,4 |
-1,2 |
-1,8 |
| Közvetlen
tőkebefektetések (milliárd euró) |
2,1 |
2,3 |
2,3 |
| Államháztartási
egyenleg (a GDP %-ában) |
-3,7 |
-3,5 |
-3,2 |
| Munkanélküliségi
ráta (ezer fő) a) |
5,9 |
5,7 |
5,5 |
| A
bruttó átlagkereset alakulása a) |
13,5 |
18,0 |
12,0 |
| Külker.
áruforgalom egyenlege (milliárd euró) |
-4,3 |
-3,6 |
-3,4 |
| Az
ipari termelés alakulása (%) |
18,3 |
4,1 |
3,5 |
| Az
építőipari termelés alakulása (%) |
5,8 |
9,9 |
8,5 |
| A
mezőgazdasági termelés alakulása (%) |
0 |
9-11 |
1,0 |
| Kiskereskedelmi
forgalom volumene (%) |
2,0 |
5,4 |
4,5 |
| Betéti
kamatok (két hetes MNB) a) |
11,5 |
9,75 |
7,5 |
| Vállalkozásoknak
nyújtott éven belüli hitelkamatok a) |
12,4 |
11,2 |
9,7 |
| A
piac féléves előrejelzése |
| ECOSTAT
konjunktúra indexe b) |
- |
47,7 |
49,1 |
| ECOSTAT
Ingatlanbarométere c) |
- |
49,2 |
52,2 |
|
|
Forrás:
KSH, MNB, * Ecostat 2002. áprilisi előrejelzése
Megjegyzés:
a) az év végén
b)
a TOO-100, a KKV üzleti és a lakossági bizalom negyedéves
átlaga
c)
Ingatlanpiaci konjunktúra mutató, 2001. IV. negyedév
|
|