|
ECOSTAT Havi jelentés
Magyarország gazdasági
növekedését változatlanul befolyásolják a világpiaci konjunktúrával
kapcsolatos kilátások, így az is, hogy nemzetközi gazdaságkutató
intézetek az idei évre vonatkozó növekedési prognózisaikat sorra
lefelé módosították az utóbbi hónapokban. A gazdasági növekedés
üteme a fejlett országokban 1-2 százalék körül várható 2002-ben.
Egyre valószínűbb, hogy a világgazdasági konjunktúra csak a következő
évben éledhet újra.
Az Amerikai Egyesült
Államokban továbbra is lassuló gazdasággal számolunk. Az elmúlt
fél évben jelentős mennyiségű tőke áramlott ki a gazdaságból (júliusban
rekordösszeget ért el, 1987-ben volt hasonló szinten utoljára).
Befektetők a tavaly szeptemberi események után 2002-re már erőteljes
növekedéssel számoltak, a kedvezőtlen makrogazdasági mutatók megjelenése
azonban nem igazolta várakozásaikat. A folyó fizetési mérleg hiánya
egyre magasabbra duzzadt, s a dollár is némileg gyengült az utóbbi
hónapokban.
A Japán gazdaság
jövőre kilábalhat a deflációs válságból az IMF kutatói szerint.
Egyre több jel utal arra, hogy a jegybank hajlandú konszolidálni
a kereskedelmi bankok kétes kintlevőségeit, amivel újabb források
teremtődnek a gazdaság szereplői számára.
Az Európai Unióban
a GDP növekedése csak jövőre érheti el a 2-2,5 százalékot. A közösség
legnagyobb gazdaságának számító Németország növekedési üteme 2002-ben
várhatóan nem haladja meg az 1 százalékot. A német bizalmi index
(IFO) már negyedik hónapja csökken. A lassú gazdasági növekedés
mellett ugyanakkor az infláció is meghaladta a előírt 2 százalékot.
Az ECB így kitart a kamatok változatlansága mellett, várhatóan se
nem emel, se nem csökkent már idén. Duisenberg hangsúlyozta, hogy
a központi banknak két célja van: az infláció szinten tartása, és
a gazdasági növekedés élénkítése. Az Euro erősödésével számolva
így jövőre kamatcsökkentés is elképzelhető a kereslet élénkítése
érdekében.
A kőolaj világpiaci
ára az utóbbi hónapban megközelítette a 30 USD-t. A fekete aranyért
egyedül az ENSZ fegyverzet ellenőreinek beengedését megengedő iraki
közlemény megjelenését követően kellett kevesebbet fizetni. Az OPEC
erre a hírre azonban levette napirendjéről a kitermelés növelését
- melyre a piac számított - s az olaj ára ismét 28 USD fölé szökött.
Az év végéig árcsökkenés nem várható - figyelembe véve, hogy az
áremelkedés mögötti legfőbb ok, a háború lebegtetése továbbra is
fennáll. További árfelhajtó tényező lehet a közelgő fűtésszezon
nyomán növekvő kereslet. Éves átlagban 27 dolláros olajárral számolunk,
év végén ugyanakkor meghaladhatja már a 28 dollárt.
Magyarországon
az egyensúlyi mutatók rendkívül kedvezőtlenül alakultak az elmúlt
hónapban. Az államháztartás hiánya és a folyó fizetési mérleg deficitje
is tovább duzzadt. Az EU95 módszertan szerint számított államháztartási
hiány 2002-ben meghaladhatja az 1000 milliárd forintot, 2003-ban
ugyanakkor - óvatos jövedelempolitika mellett - 860 milliárd forintra
csökkenhet. A külső egyensúly a külkereskedelmi forgalom növekvő
passzívuma miatt romlott tovább, és haladta meg a 2 milliárd eurót
júliusban. Míg a következő hónapban - szezonális hatások miatt -
csak kis mértékben növekvő hiánnyal számolunk, az év végére - a
decemberre jellemző magas tőkekiáramlás miatt - a deficit elérheti
a 3 milliárd eurót. 2003-ban növekvő exportlehetőségekkel számolva
ez 2,6 milliárd euróra csökkenhet.
Az építőipar dinamikája
továbbra is kiemelkedő, bár az ECOSTAT ingatlanpiaci felmérése nyomán
csökkenő kereslettel számolunk az elkövetkező fél évben. Ez kisebb
korrekciót jelenthet az ágazat növekedési dinamikájában.
Az ipari termelés
júliusban 8,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának
értéket. Az első hét hónap átlagában a növekedés azonban továbbra
is szerény, a 2 százalékot alig haladja meg. A behozatal első fél
évre jellemző dinamikus növekedése azonban - figyelembe véve, hogy
kivitelünk importszükséglete több mint 50 százalék - az exportoriántál
ágazatok termelésének bővülését jelzik. Ez azonban áthúzódhat a
következő évre. 2002-ben 2,5-3 százalékos, míg 2003-ban 6 százalék
körüli növekedést prognosztizálunk.
A forint árfolyama
továbbra is rendkívül erős. A sáv erős szélétől 3 százalékra állt
az elmúlt egy hónapban. Az MNB kamatpolitikája szintén szigorú volt
az elmúlt hónapokban, s változás csak a jövő évben várható.
Augusztusban a
ruházati cikkek szezonalitásának, valamint az élelmiszerárak folytatódó
csökkenésének köszönhetően az infláció 4,5 százalékra süllyedt.
A legtöbb bizonytalanságot jelentő tényező már inkább a jövő évi
inflációs célt veszélyezteti. A bérkiáramlás nyomán növekvő kereslet,
valamint az emelkedő bérköltség feltehetően a jövő évi árakban jelenik
meg. Hasonlóan az olaj árának emelkedése, illetve tartóssága is
inkább a 2003-as dezinflációs folyamatokat veszélyezteti. Ez évben
5,4 százalékos, a következő évben pedig 4,9 százalékos átlagos éves
inflációval számolunk.
Az
Ecostat előrejelzése a magyar gazdaság fejlődésére
(változás az előző évhez képest, összehasonlító áron,
százalék)
|
| Mutatók |
2001.
tény |
2002.*
prognózis |
2003*
prognózis |
| Bruttó
hazai termék (%) |
3,8 |
3,2-
3,4 |
4,1 |
| Lakossági
fogyasztás (%) |
4,0 |
6,1 |
3,5 |
| Közösségi
fogyasztás (%) |
0,4 |
1,9 |
1,6 |
| Állóeszköz-felhalmozás
(%) |
3,1 |
6,0-6,2 |
8,0 |
| Kivitel
(%) |
9,1 |
6,7 |
7,1 |
| Behozatal
(%) |
6,2 |
9,0 |
7,3 |
| Éves
fogyasztói árindex (%) |
9,2 |
5,4 |
4,9 |
| Folyó
fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró) |
-1,2 |
-3,0 |
-2,6 |
| Közvetlen
tőkebefektetések (milliárd euró) |
2,3 |
1,5 |
1,7 |
| Államháztartási
egyenleg (a GDP %-ában)d) |
-4,2 |
-6,5 |
-5,4 |
| Munkanélküliségi
ráta (%) a) |
5,7 |
5,9 |
5,6 |
| A
bruttó átlagkereset alakulása (%) a) |
18,0 |
19,0 |
15,0 |
| Külker.
áruforgalom egyenlege (milliárd euró) |
-3,6 |
-3,8 |
-3,4 |
| Az
ipari termelés alakulása (%) |
4,1 |
2,5-3,0 |
6,0 |
| Az
építőipari termelés alakulása (%) |
9,9 |
10,0 |
8,0 |
| Kiskereskedelmi
forgalom volumene (%) |
5,4 |
10,0 |
10,0 |
| Betéti
kamatok (két hetes MNB) a) |
9,75 |
9,0 |
8,0 |
| Vállalkozásoknak
nyújtott éven belüli hitelkamatok) a) |
11,2 |
9,5 |
8,5 |
| ECOSTAT
konjunktúra indexe b) |
47,7 |
50,2 |
|
| ECOSTAT
Ingatlanbarométere c) |
49,2 |
51,1 |
|
|
Forrás:
KSH, MNB */ Ecostat 2002. szeptemberi előrejelzése
Megjegyzés:
a) az év végén
b)
a TOO-100, a KKV üzleti és a lakossági bizalom negyedéves
átlaga, 2002. III. negyedév
c)
Ingatlanpiaci
konjunktúra-mutató, 2002. III. negyedév
d)
EU95
módszertan közelítő |
|