Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerint a magyar gazdaság számára meghatározó Európai Unió növekedési kilátásai számottevően nem javultak, a hazai export jelentős bővülése 2004-ben várható. A külső egyensúly ennek megfelelően idén tovább romlik. A jövő évi költségvetés tervezése során annyi már bizonyos, hogy a gazdaságpolitikában prioritást fog élvezni az államháztartási egyensúly kérdése.

A második negyedévben 2,4 százalékkal bővült az Amerikai Egyesült Államok GDP-je, ami elsősorban a kormányzati és a lakossági kiadás-növekedésnek volt köszönhető. Az államháztartás védelmi beruházásai által támasztott kereslet 44 százalékkal növekedetett az előző év azonos időszakához képest. Az év második felében - a bizalmi indexek javulásának megfelelően - a lakossági fogyasztás lassú emelkedésére lehet számítani. Az alacsony kamatszint ugyanakkor továbbra is indokolt, hiszen inflációs nyomás nem érzékelhető, a beruházások növekedése pedig még törékenynek tűnik.

Az Európai Unió növekedési kilátásai számottevően nem javultak az elmúlt időszakban, a második negyedévben a GDP 1 százalékot nem meghaladó ütemben bővült. Az Unió legnagyobb gazdaságait tömörítő eurozóna növekedése pedig mindössze 0,4 százalék volt az időszakban. Az amerikai gazdaság élénkülésével kapcsolatos jelek ugyanakkor az euró árfolyama az amerikai dollárral szembeni gyengüléséhez vezettek, ami az export növekedését valószínűsíti. Az európai gazdaság élénkülésére 2003-ban nem számítunk, a növekedési ütem 1 százalék körül várható.

A magyar GDP az első negyedévben 2,7 százalékkal bővült, s a második negyedévben 3,1 százalékos növekedés valószínűsíthető. A szerényen javuló külgazdasági adottságok mellett, a magyar gazdaság fejlődése nem éri el a kívánatos szintet, a mérsékeltebb ütem összefügg az egyensúly romlásával, az erőteljesen jelentkező versenyképességi problémákkal, a megtakarítások és a fejlesztések elmaradásával. Az export kedvezőtlen mutatói, az építőipar várttól elmaradó teljesítménye miatt 2003-ra 3,3 százalékos növekedést prognosztizálunk.

Az államháztartási hiány júliusban elérte az éves terv 73 százalékát. Év végéig a deficit 970 milliárd forintra emelkedhet, ami a GDP 5,4 százalékának felel meg. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban még nagyon sok a bizonytalanság. Az adóbevételek tervezett emelkedése ugyanakkor az egyensúly javulása irányába mutat. Az államháztartás GDP arányos hiánya 2004-ben 4,2 százalékra csökkenhet.

A fizetési mérleg hiánya júniusban 2,3 milliárd eurót tett ki. Az áruforgalmi egyenleg további romlásával, valamint az év végi rendszeres tőkekiutalásokkal számolva a deficit 3,7 milliárd euróra nőhet. 2004-ben - módszertani változásokkal is számolva - a hiány meghaladhatja a 4 milliárd eurót.

A jegybank politikáját továbbra is a monetáris szigor határozza meg. Az inflációs előrejelzés és a cél közti növekvő különbség a kamatok magasan tartását teszi indokolttá. Intézetünk ugyanakkor alacsonyabb inflációs nyomással számol az elkövetkező évben. A forint árfolyamának várható gyengülése valamint a fogyasztás csökkenése ugyanakkor lefelé korrigálhatja az indexet. Az áfa-kulcsok módosítása differenciáltabb képet mutat, attól függően, hogy az éles versenyben álló termékek és szolgáltatások árában mennyire lehet érvényesíteni a forgalmi adó emelését. Összességében 4,8-5,0 százalékos átlagos áremelkedéssel számolunk 2003-ban, míg 2004-re 5 százalékot kis mértékben meghaladó inflációt prognosztizálunk.