ECOSTAT Augusztus havi éves előrejelzése

Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet értékelése szerint a gazdasági növekedés a korábban vártnak megfelelően alakul, a hiánymutatók alakulását ugyanakkor sok bizonytalanság övezi. Az infláció előreláthatóan meghaladja az év elején várt értéket.

Az Egyesült Államokban rövid időn belül kétszer is kamatemelésről döntött a Fed. Stabil növekedési dinamika, és alacsony inflációs ráta jellemzi a tengerentúli gazdaságot.  Kedvezőtlenül alakul ugyanakkor a külső hiány, ami a világ többi részének növekedését is veszélyezteti. A belföldi fogyasztás által kiváltott import-növekedés nem párosul a világgazdasági kereslet húzta export-növekedéssel, ami jelentős deficit-felhalmozódáshoz vezetett. Az Európai Unió mérsékelt bővülése felgyorsíthatja a kereskedelempolitika átrendeződését.

A német GDP növekedési üteme az első negyedévinél kedvezőbben alakult a második negyedévben. Míg az előző időszakban mindössze 1,5 százalékkal bővült a gazdaság, addig a legutóbbi adat 2 százalékos javulást jelez. Ez is mutatja, hogy az Unió gazdasága egy felfelé ívelő szakaszban van, a konjunktúra csúcsa a következő évben lehet. Az árszínvonal-emelkedés a kibővült Unióban és az eurózónában is meghaladja a 2 százalékot. Minthogy az infláció a közös valutát használó országokban a megjelölt küszöbérték fölött van, a közeljövőben kamatemelésről dönthet az Európai Központi Bank.

Magyarországon a gazdasági növekedés 2004-ben elérheti a 3,8 százalékot. Az év második felében -elsősorban bázishatások miatt -csökkenő dinamikára számítunk. Az ipar és a szolgáltatások teljesítménye határozza meg alapvetően az éves GDP mértékét.

Az államháztartási hiány már júliusban megközelítette a tervezett szintet, kiegyensúlyozott költségvetési politikára van szükség az év hátralévő részében, hogy tartható legyen a Pénzügyminisztérium előirányzata. Kiadási oldalról a lakástámogatások és a kamatkiadások vártnál magasabb szintje, valamint a közalkalmazotti béremelések fedezete jelent kockázati elemet. Bevételi oldalon az áfa-befizetések elmaradása növelheti a tervezett deficitet. A vártnál magasabb növekedési ütem, a központi beruházások mérséklése, valamint a költségvetési szervek kiadásainak sikeres csökkentése ellensúlyozhatja a fenti tételeket. Összességében GDP-arányosan 5 százalék alatt tartható az eredményszemléletű hiány-mutató.

A folyó fizetési mérleg alakulására -a negyedéves közlés miatt -az áruforgalmi statisztikákból lehet következtetni. A külső egyensúly romlása ezek szerint nem állt meg az elmúlt hónapban, a beruházási célú import továbbra is meghatározó. Mindez a beruházások dinamikus növekedéséhez vezetett az első negyedévben, s a második negyedévben is magas dinamika várható. Prognózisunk szerint a folyó hiány meghaladja a 6 milliárd eurót az év végéig.

Jelentősen mérséklődött az első félévben a bérkiáramlás. Mindössze 0,3 százalékkal nőttek a reálkeresetek: a versenyszférában 1,2 százalékos volt a növekedés, míg a költségvetési szférában ugyanennyivel csökkent az inflációval korrigált nettó kereset. A kiskereskedelmi forgalom ugyanakkor továbbra is 7 százalék körüli ütemben bővül. Az év második felében ezen a területen is kisebb mérséklődésre számítunk.

Az év eleji várakozásoknál magasabb szinten alakult az infláció az első hét hónapban. Májusban pár tizeddel magasabban volt a 12 havi árindex csúcsa, s ezt követően az árindex mérséklődése is a vártnál lassabban következett be. A feldolgozatlan élelmiszerek, valamint a világpiaci olaj ára jelent kockázatot az éves árindexben, amely elérheti a 6,7 százalékot.

A forint augusztus közepéig erősödött, és az euró ára 250 forint alá süllyedt. A kormány-átalakulás csak kis mértékben zökkentette ki a devizapiacot a korábbi trendből, rövid időre meghaladta a 250-et az árfolyam. Augusztus végére ismét erősödés jellemezte a forint piacát. A valuta stabilitása -még a kormányváltás bejelentése előtt -hozzájárult az irányadó kamat csökkentéséhez. Ősszel további kamatcsökkentés várható, a jegybanki alapkamat 9,5 százalékra csökkenhet az év végére.

Az Ecostat augusztusi előrejelzése a magyar gazdaság fejlődésére (változás az előző évhez képest, összehasonlító áron)

Mutatók 2003. tény/ előzetes 2004. prognózis Bruttó hazai termék (%) 2,9 3,8 Háztartások végső fogyasztása (%) 7,7 2,2 Közösségi fogyasztás (%) 1,5 2,3 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (%) 3,1 9,1 Kivitel (nemzeti számlák alapján, %) 6,7 11,9 Behozatal (nemzeti számlák alapján, %) 10,8 11,1 Éves fogyasztói árindex (%) 4,7 6,7 Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró) e) -6,5 -6,2 Közvetlen tőkebefektetések (milliárd euró) e) 3,4 3,9 Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában)d) -5,9 -4,8 Munkanélküliségi ráta (%) a) 5,5 5,8 A bruttó átlagkereset alakulása (%) 12,0 7,5 Külkereskedelmi áruforgalom export (%) 8,8 14,0 import (%) 10,1 13,0 Külker. áruforgalom egyenlege (milliárd euró) -4,3 -4,5 Az ipari termelés alakulása (%) 6,4 9,0 Az építőipari termelés alakulása (%) 0,7 5,0 Kiskereskedelmi forgalom volumene (munkanapokkal kiigazítva, %) 8,8 4,5 Betéti kamatok (két hetes MNB) a) 12,5 9,5 ECOSTAT konjunktúra indexe b) 45,3 51,0 ECOSTAT Ingatlanbarométere c) 51,5 52,0

Forrás:  KSH, MNB, PM, ECOSTAT Megjegyzés: a) az év végén b) TOP-100, a KKV üzleti és a lakossági bizalom negyedéves átlaga, IV. negyedév c) Ingatlanpiaci konjunktúra-mutató, IV. negyedév d) ESA95 módszertan közelítő e) Módszertani változást is figyelembe véve (újrabefektetett jövedelmekkel együtt)