ECOSTAT Szeptemberi éves előrejelzése

Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet elemzése szerint szeptemberben a háztartások fogyasztási kiadásainak vártnál nagyobb növekedése volt meglepetés. A gazdaság motorja továbbra is az export, a fogyasztás bővülése azonban rontja a külső hiányt. A világgazdasági konjunktúrát az Egyesült Államokban az olaj drágulása, míg az Európai Unióban a struktúrális problémák fékezhetik.

A kőolaj világpiaci ára az Egyesült Államokban átlépte az 50 dolláros szintet, míg Európában tartósan 45 dollár fölött alakult. A kereslet gyors növekedése (Kína és Egyesült Államok), a korábbi éveknél óvatosabb tartalékolási politika mellett átmenetinek tűnő tényezők emelik az olaj árát. Ezen utóbbi tényezők közül az olajvezetékek terrorfenyegetettsége már tartósan beépült az árakba. A spekulációs felár magas, de szerepe túlbecsült. A közeljövőben nem számíthatunk arra, hogy az olaj ára az OPEC által kívánatosnak tartott 22-28 dolláros sávba süllyedjen. Feltehetően egy magasabb szinten, 40 dollár körül stabilizálódik a nyersanyag világpiaci ára jövőre.

Az Egyesült Államokban kedvezően alakulnak a bizalmi indexek, további dinamikus növekedést jeleznek 2004-re és 2005-re is. A konjunktúraciklus várhatóan idén éri el a csúcsot. Mérséklődik ugyanakkor a lakossági fogyasztási hajlandósága. A növekvő energiaárak, valamint a kamatszint emelkedése fogja vissza a vásárlásokat. A külső és belső hiány javulása a választások előtt nem várható. A folyó fizetési mérleg növekvő hiánya mellett gyengül az amerikai fizetőeszköz is. Az amerikai dollár euróval szembeni árfolyama az elmúlt hetekben kiugróan vesztett értékéből. A külső hiány a világgazdasági kereslet élénkülésétől javulhat, míg a költségvetési egyensúly a választások után állhat helyre.

Az Európai Unió GDP prognózisait a legtöbb elemző növelte. A nyersolaj világpiaci árának emelkedése differenciáltan hat az egyes tagországokra, összességében a jelenlegi magas árszint még nem jelent komoly növekedési áldozatot. További drágulás már érzékenyen érintheti a közösség legnagyobb tagországait. A munkaerőpiac rugalmatlansága a stabil növekedés legfőbb gátja. 2004-ben a GDP 1,5 százalékkal nőhet. A frissen csatlakozók GDP-je 2 százalékponttal haladja meg a tizenötök teljesítményét. Európa leggyorsabban fejlődő országai a balti államok.

Magyarországon a GDP 4 százalékkal nőtt a második negyedévben és várhatóan ehhez közeli mértékben fog a bővülni a harmadik negyedévben is. Az április-június hónapban mért lakossági fogyasztás 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábban mért értéket. A gazdaság továbbra is export-vezérelt pályán halad, a beruházások dinamikus növekedése még mindig meghatározó, a háztartások fogyasztása azonban a vártnál magasabb mértékben nőtt. Mindez a beruházási célú import mellett a fogyasztási célú import növekedését eredményezi, ami a külső egyensúly további romlását valószínüsíti. A lakosság vásárlási kedve annak ellenére nő, hogy a nettó reálkeresetek mindössze 0,3 százalékkal emelkedtek az első félévben.

A kiskereskedelmi forgalom első félévi élénkülésében szerepet játszott a csatlakozás előtt megugró gépjármű-vásárlás, a fogyasztási hitelek (különösen a devizahitelek) dinamikus emelkedése valamint a lakásvásárlások felfutását követő tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet (bútorok) megugrása. Vélhetően a keresetek feletti egyéb jövedelmek emelkedése is növelte a fogyasztást.

Az idei konjunktúra eredményeként jelentősen nőtt az ipar "húzó ágazatainak" száma, a visszafejlődő alágazatok termeléscsökkenése pedig mérséklődött. Felvevőpiacaink keresleti mutatóinak javulásából származó növekedési többletet némileg ellensúlyozza a közös piacon éleződő versenyhelyzet. Összességében azonban 9-10 százalékos növekedés várható az iparban 2004-ben.

Szeptember közepén a Pénzügyminisztérium módosította az államháztartási hiány idei éves alakulását, egyúttal 5,1-5,3 százalékra emelte a korábban várt 4,6 százalékos GDP-arányos deficitet. Az áfa bevételek várttól elmaradó emelkedése miatt nőtt elsősorban a második félévi hiány. Az elszámolási rend változása, a vámhatárok lebomlásának fogyasztás-elterelő hatása és az esetleg tervezési optimizmus miatt térhetett el a tényadat a prognózistól. Az új államháztartási előrejelzés tarthatónak tűnik.

A folyó fizetési mérleg hiánya a második negyedévben ugyan meghaladta a várakozásokat, de a deficit így is magas szintet ért el. Az áruforgalmi hiány emelkedése, valamint az idegenforgalmi devizaegyenleg folyamatos romlása növelte a passzívumot. Finanszírozási oldalon a közvetlen tőkebefektetések a vártnak megfelelően emelkedett. A nettó adósságállomány nőtt, ami növeli a kockázati felárat. Az EU transzferek egyenlege a vártnak megfelelően alakult.

A forint az elmúlt hónapban a +/-15 százalékos tartományban a sávközéptől 13 százalékra távolodott, 5 forintra közelítette meg az ingadozási tartomány erős szélét. Sem az államháztartási hiányról szóló kedvezőtlen hírek, sem a fizetési mérleg adat megjelenése nem befolyásolta jelentősen a deviza ingadozását. Az irányadó kamatszint év végére 10,5 százalékra süllyedhet, a kockázati elemek (adósságállomány) súlya ugyanakkor óvatosságra int.

Az Ecostat szeptemberi előrejelzése a magyar gazdaság fejlődésére (változás az előző évhez képest, összehasonlító áron)

Mutatók 2003. tény/ előzetes 2004. prognózis Bruttó hazai termék (%) 2,9 3,9 Háztartások végső fogyasztása (%) 7,7 3,0 Közösségi fogyasztás (%) 1,5 2,1 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (%) 3,1 11,7 Kivitel (nemzeti számlák alapján, %) 6,7 14,0 Behozatal (nemzeti számlák alapján, %) 10,8 14,1 Éves fogyasztói árindex (%) 4,7 6,9 Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró) e) -6,5 -6,6 Közvetlen tőkebefektetések (milliárd euró) e) 3,4 3,9 Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában)d) -5,9 -5,2 Munkanélküliségi ráta (%) a) 5,5 5,8 A bruttó átlagkereset alakulása (%) 12,0 7,4 Külkereskedelmi áruforgalom export (%) 8,8 14,0 import (%) 10,1 13,0 Külker. áruforgalom egyenlege (milliárd euró) -4,3 -4,7 Az ipari termelés alakulása (%) 6,4 9,5 Az építőipari termelés alakulása (%) 0,7 6,0 Kiskereskedelmi forgalom volumene (munkanapokkal kiigazítva, %) 8,8 5,5 Betéti kamatok (két hetes MNB) a) 12,5 10,5 ECOSTAT konjunktúra indexe b) 45,3 50,3 ECOSTAT Ingatlanbarométere c) 51,5 50,5

Forrás:  KSH, MNB, PM, ECOSTAT Megjegyzés: a) az év végén b) TOP-100, a KKV üzleti és a lakossági bizalom negyedéves átlaga, IV. negyedév c) Ingatlanpiaci konjunktúra-mutató, IV. negyedév d) ESA95 módszertan közelítő e) Módszertani változást is figyelembe véve (újrabefektetett jövedelmekkel együtt)