ECOSTAT februári éves előrejelzése

Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet értékelése szerint 2005-ben kis mértékben mérséklődik a növekedési ütem, az egyensúlyi mutatókban lényeges változással nem számolunk.

Az Egyesült Államokban idén gazdaságpolitikai prioritást élvez a külső és belső egyensúly helyreállítása, miközben a növekedés üteme még mindig 3 százalék fölött tartható. A Fed apró kamatlépésekkel 2,5 százalékra emelte az irányadó kamatot, ami már 50 bázisponttal haladja meg az eurozónában meghatározó kamatszintet. A dollár árfolyamában ugyanakkor mindez még nem okozott áttörést, az euróval szemben tovább vesztett értékéből a tengerentúli valuta. Az elkövetkező hónapokban további kamatemelések várhatók. Ennek, valamint a költségvetési kiigazító-lépések hatásaként a dollár erősödésére számítunk az év végéig.

Az Európai Unióban továbbra is a Stabilitási és Növekedési Paktum reformja a fő kérdés, miközben a növekedési mutatók (ipari termelés) enyhe mérséklődést mutatnak. Németországban a munkanélküliség rekord szintet ért el, Franciaországban pedig a külső hiány emelkedése okoz gondot. Az Európai Központi Bank  inflációs nyomást nem érzékel, így monetáris szigorítás nem várható. Az euro gyengülése némileg élénkíthetné az európai gazdaságot, de rövid távon nem számolunk jelentős dinamizálódással.

Számításaink szerint Magyarországon a negyedik negyedévben 3,6-3,7 százalékkal bővült a GDP, így 2004-ben 4 százalékkal nőtt a gazdaság. Döntően az export és a beruházások növekedése húzta a gazdaságot. A lakossági fogyasztás a csökkenő bérkiáramlás mellett is meghatározó volt. 2005-ben a növekedés szerkezetében lényeges változásra nem számítunk, az ütem azonban némileg mérséklődhet. Prognózisunk szerint a beruházások növekedése jelentősen, míg az export üteme kis mértékben lassul. Összességében 3,8 százalékos bővüléssel számolunk 2005-ben.

Erős kilengéseket mutatott az ipari termelés az utolsó negyedévben. Míg novemberben 10,6 százalékos volt az emelkedés bővülése, addig decemberben 3,5 százalékra mérséklődött a 12 havi növekedési ütem. Mindez magyarázható egyrészt a 2003. év végi magas bázissal, de szerepet játszott benne az uniós ipari termelés lassulása is. 2005-ben némileg alacsonyabb, 7,5 százalékos növekedési ütemmel számolunk.

Nem végleges adatok szerint 2004-ben az államháztartás eredményszemléletű hiánya elérte a GDP 5,3 százalékát. A jelenlegi elszámolási szabályok, intézkedések és növekedési feltételek mellett a deficit 5 százalékra mérséklődhet. Szükségesnek tartjuk azonban az államháztartási transzparencia növelését, a középtávon is követendő célszámok kijelölését, azok módszertanának rögzítését.

2004-ben az áruk külkereskedelmi egyenlege előzetes adatok alapján 4,2 milliárd euró volt. Ez némileg kedvezőbb a korábbi prognózisnál, a különbözetet azonban nagyrészt a vámszabad-területeken felhalmozott készletek uniós csatlakozás utáni elszámolása magyarázza. A KSH ezeket a tételeket az uniós csatlakozás után teljes egészében importként vette figyelembe, és 2005. februárjában csökkentette a behozatal szintjét a módszertani kérdések tisztázása után. A fizetési mérleg statisztikában ugyanakkor ez a tétel korábban egyáltalán nem jelent meg, így a negyedik negyedévi adatokban már elszámolásra kerülnek.

2005-ben a folyó fizetési mérleg hiánya 7 milliárd euró körül alakulhat. A külső finanszírozási igényt ugyanakkor az EU-tól kapott tőketranszferek némileg csökkentik. Az áruforgalom hiánya enyhén javulhat.

Januárban a fogyasztói árindex jóval a várakozások alatt maradt. Az átlagos árszínvonal mindössze 4,1 százalékkal emelkedett. Az első 4-5 hónapban - az előző évi magas bázis miatt is - alacsony árindexre lehet számítani. A forint némi gyengülése, a világpiaci olajárak újbóli emelkedése valamint az államháztartás keresleti hatása ugyanakkor a második félévben emelheti az árindexet. Összességében mérsékelt prognózis-korrekciót látunk indokoltnak, a korábban prognosztizált áremelkedéssel szemben 4,3 százalékos inflációra számítunk 2005-ben.

A jegybank februárban 8,25 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. Az inflációs célkitűzés rendszerében hangsúlyos szerepet tölt be az MNB inflációs prognózisa és inflációs célja közti különbség. Míg 2005. decemberére a cél 4 százalék, a bank februári prognózisa szerint év végére 3,6 százalékra süllyedhet az árindex. Mindez további monetáris lazítást, a kamatok csökkentését jelzi az év hátralévő részében.  A régiónkban megfigyelhető aktív befektetői érdeklődés mellett a jegybank optimista prognózisa is szerepet játszhat a forint erősödésben. Az év végére várakozásaink szerint a forint árfolyama a korábbi 245-250 forint/euros szintig gyengülhet, de az előző évinél nagyobb volatilitás is elképzelhető 2005-ben.