 |
|
||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
 |
 |
2007/3. szám, 2007. augusztus 28. |   |
 |
|||
 |
 |
||
 |
 |
||
ECOSTAT augusztusi előrejelzéseA nemzetközi gazdasági folyamatok kedveznek a magyar gazdaság exportorientált fejlődésének. A világgazdaságot továbbra is magas dinamika jellemzi, a növekedési ütemek 2007-2008-ban valamelyest mérséklődnek, a nemzetközi kereskedelem és a tőkeáramlás élénk lesz. Az Egyesült Államok gazdasági fejlődése hullámzó, az éves teljesítmény elmarad a tavalyitól. Az amerikai ingatlanpiac válságba került, a másodlagos jelzáloghitel-piaci félelmek hatására a tőzsdék lejtmenetre váltottak. A nemzetközi pénzpiac fejlett intézményrendszere és a likviditás-bőség kezelhető mederben tartja az ingatlanpiac túlértékeléséből származó anomáliákat. Az eurózóna gazdasági növekedésének belső félévi optimizmusa augusztusban megtört, az Eurostat a konszenzusnál alacsonyabb GDP növekedést tett közzé az övezetre. A nagygazdaságok teljesítménye, így az olasz, a német és a francia második negyedévi GDP-je a vártnál lassabban bővült. A 13 tagú monetáris övezet bővülése az első negyedévi 3,1 százalékról 2,5-re mérséklődött. A nettó export és a lakossági fogyasztás kedvezően járult hozzá az eurózóna gazdasági növekedéséhez, az építőipar és a feldolgozóipar viszont gyengén teljesített. A globális gazdaság kisebb ingadozásai érdemben nem befolyásolták a hazai feltételeket és eredményeket, vonatkozik ez a második félévi kilátásokra is. A KSH és az ECOSTAT közös gyors becslése alapján 2007 második negyedévében a bruttó hazai termék 1,4 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal bővült. A gazdaság növekedési üteme a vártnál és korábban jelzettnél alacsonyabb. A tervezésben és a beszámolásban érintett főhatóságok (PM, KSH) a havi teljesítmények és a havi forgalmi adatok alapján mindvégig óvatosan és mértéktartóan nyilatkoztak a növekedés üteméről, a GDP alakulását termelési és felhasználási oldalról is a korábbinál mérsékeltebb növekedési ütemmel számoltak. A második negyedévi gyengébb teljesítmény okaiban az elemzők jórészt konszenzusra jutottak, a fő tényezők a következőkben jelölhetők meg: az ipari termelés üteme és exportja mérséklődik, az építőipar teljesítménye stagnál, a mezőgazdasági hozamok irreálisan alacsonyak, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás gyengén teljesít, erőteljesen visszaszorult a közszféra szolgáltatásainak volumene, az egészségügyi és oktatási reformok beindultak, megtakarításaik mérsékelték a hozzáadott értéket. A GDP felhasználási adatai alátámasztják a GDP növekedési ütemének mérséklődését. A reálkeresetek jelentős csökkenése – a lakossági simítások mellett is – mérsékelte a fogyasztást, ami a kiskereskedelmi forgalom visszaesésében is tükröződik. A kormányzati kiadások lefaragása, a nagyobb állami beruházások halasztása szintén mérsékelte a belső keresletet. Az export magas importtartalma miatt a nettó kivitel korlátozottan járult hozzá a hazai teljesítmények növeléséhez. Az államháztartás egyensúlyának javítása, a működőképesség biztosítása érdekében hozott kiigazító intézkedések – szemben a növekedési mutatókkal – kedvező eredményt hoztak. Az államháztartási múlt évi 9,2 százalékos hiánya idén várhatóan 6,4 százalékra mérséklődik. Az első félévi összesített hiány meghaladja az 1000 milliárd forintot, alig tér el az előzetes várakozásoktól, júliusban további 95,1 milliárdos többlet képződött. A PM prognózisa szerint az éves hiány megközelíti az 1530 milliárd forintot, ez 10 százalékkal alacsonyabb az elemzői várakozásoknál. A kedvező fiskális és egyes reálgazdasági folyamatok hatására hazánk nemzetközi megítélése 2007-ben javult. Az infláció mértéke 2007-ben az előző előrejelzéseinkkel megegyező, időbeli lefutása ingadozó, főként a kormányzati adó- és hatósági árintézkedések miatt. Nyár végétől az áremelkedés ütemének mérséklődésére számítunk. Júliusban az éves inflációs ráta csökkenésnek indult, a múlt havi 8,6 százalékról 8,4-re mérséklődött. Kedvező fejlemény, hogy a rövid bázisú maginfláció tartósan 3,5 százalék alá süllyedt. Az alapinflációs folyamat az adókulcsok és a hatósági árak emelése ellenére kedvező. A dezinfláció ütemét lassíthatja az olajár emelkedése, amely 70 dollár körül stabilizálódott. A dezinfláció ütemét lassítja a júliusi természeti csapás okozta élelmiszer drágulás, hatását a jövő hónaptól érzékelni lehet. Nehéz megbecsülni az agrárárak begyűrűzésének mértékét és gyorsaságát az élelmiszer árakba. Az ECOSTAT előző jelentésével megegyezően decemberre 5,5 százalékos éves inflációt, átlagosan 7,5 százalékos drágulást prognosztizál. Az irányadó kamat további csökkenésével kapcsolatos vélemények tág határok között szóródnak. A kamatvágás következő időpontját az őszi hónapokra teszik a szakértők, mások a konszenzusnak tekinthető év végi 7 százalékos kamatot 7,25 százalékra módosították. A most elmaradt csökkenés ellenére Intézetünk az irányadó kamat 7 százalékra csökkentését elérhetőnek tartja. A forint árfolyama az év eleji óta nem mutat jelentős kilengést, a második negyedévi alacsony növekedési ráta hatására a hazai fizetőeszköz átmenetileg gyengült a vezető devizákkal szemben, az állampapírok hozama valamelyest emelkedett. A költségvetés finanszírozási igényének csökkentése 2007-ben biztosítottnak tűnik. Az Új egyensúlyprogramban meghirdetett intézkedések jelentős része megvalósult, az eredmények kedvezőek. Az államháztartás GDP-arányos hiánya a tervezettnél magasabb infláció esetén a tervezett szint alá is csökkenhet. A hazai gazdaság fejlődését továbbra is az export határozza meg, a növekedési esélyeket a lakossági fogyasztás és a felhasználás csökkenése mérsékli. Az Intézet nem ért egyet azokkal a elemzői véleményekkel, amelyek azt sugallják, hogy a magyar gazdaság nem tud lendületet venni az EU gazdaságának fejlődésére. Az exportértékesítés ugyanis szoros korrelációban együtt bővül a számunkra meghatározó piacok kivitelével, ez a tényező önmagában nem képes teljes körűen kompenzálni hazai keresletcsökkenés negatív hatását. Előrejelzésünk szerint a külforgalom dinamizmusa alig marad el a tavalyitól, az export-import közötti rés 3 százalék körüli lesz, a külkereskedelmi hiány erőteljesen csökken, éves szinten nem haladja majd meg az egymilliárd eurót. A beruházások alakulását becsülni is nehéz, a költségvetési beruházások tovább csökkennek, a lakossági beruházások alig térnek el a tavalyitól, a lakásfejlesztések kissé visszaesnek, a vállalkozói szféra azonban – versenyképességének fenntartása érdekében – várhatóan növeli beruházásait a közeljövőben. A feldolgozóipari export továbbra is élénk lesz, a belföldi értékesítés elmarad a tavalyitól, összességében az ágazat 7,5-8 százalékkal növelheti termelését. A növekedés üteme a második félévben némileg elmarad a tavalyitól. Az építőipar első öt havi termelése 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a havi teljesítmények rendkívül szélsőségesen változtak, a termelés struktúrája hektikusan változik a megrendelésekhez igazodóan. Az ágazat rendelésállománya elmarad a tavalyitól, április végéig az 36 százalékos volt a rendelések visszaesése. Éves szinten az építőipari termelés stagnálásával számolunk. A mezőgazdaság ez évi kibocsátása még nem becsülhető számszerűen. A termelés volumene jelentősen elmarad a tavalyitól, a gabonaárak megkétszereződtek, hatásuk fokozatosan begyűrűzik az élelmiszeripari termékek széles körébe. A lakossági fogyasztás a költségvetésben előirányzott, mintegy 0,6 százalékkal csökkenhet. A kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme fokozatosan mérséklődik, a második félévben a volumen visszaesésével is számolni kell. A szolgáltató szektor legtöbb ágazatát a teljesítmények visszaesése és az árak mérsékelt növekedése jellemzi az év egészében. Összefoglalva, a hazai gazdaság növekedési üteme a kormányprogramban szereplő érték körül alakulhat, a szakértői korábbi előrejelzéseiben szereplő mértékeknél viszont lassúbb lesz. A negyedik negyedévre várt élénküléssel a GDP 2,1 százalék körül bővülhet. A gazdasági növekedést az export mellett a beruházások élénkülése biztosítja. A gazdaság stabilizációja folytatódik, az egyensúlyi irányszámok teljesülnek. A drágulás mértéke nem veszélyezteti a középtávú inflációs cél teljesítését. A lakossági fogyasztás kissé visszaesik, a foglalkoztatottság alig nő, a munkanélküliség 7,5 százalék körüli lesz.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
