ECOSTAT októberi előrejelzése

A világ gazdaságának fejlődését a reálgazdaság dinamizmusa és a pénz- és befektetési piacok bizonytalansága határozza meg 2007 utolsó hónapjaiban. A makrogazdasági adatok a fejlett és a fejlődő országok a vártnál erősebb növekedéséről tanúskodnak, ennek ellenére az elkövetkező hónapokra vonatkozó várakozások inkább óvatosságot tükröznek. Az Egyesült Államok harmadik negyedévi növekedése felülmúlta a prognózisokat, az amerikai ingatlanpiac hanyatlása ennek ellenére folytatódik. 2007 szeptemberében a használt lakások eladása 8 százalékkal esett az előző hónaphoz képest, az eladások száma a statisztikai adatok közlése óta elért legalacsonyabb lett. A csökkenő forgalmat a szigorodó hitelezési kondíciók és a beruházók kockázatkerülése magyarázza. Becslések szerint az amerikai ingatlanpiac konszolidációja a jövő évben indulhat meg, és körülbelül két évig tarthat.

A kőolaj nominális ára ismét új történelmi csúcsra emelkedett. Az energia- és nyersanyagárakat reáloldalról a továbbra is dinamikus világgazdasági növekedés mind fokozódó energiaigénye, a kereslettel nehezen lépést tartó kínálat, és a szállítási- feldolgozási kapacitások szűkössége, és a kitermelést veszélyeztető geopolitikai problémák hajtják fel. Az energiafelhasználás bővülését gyorsítja, hogy a világgazdaság 5 százalék körüli növekedése a hagyományosan nagy energiaintenzitással termelő fejlődő-felzárkózó országokban realizálódik. Az árak folyamatos emelkedését a reálfolyamatok mellett a spekulációs hatások is fűtik. A spekulációs célú keresletet a nemzetközi pénzügyi rendszer bizonytalansága is fokozza: a befektetők a "papíralapú" lehetőségek helyett a reálalapú befektetési eszközöket keresik.

A dollárban kifejezett olajárak rekordszintű emelkedéséhez az amerikai fizetőeszköz folyamatos gyengülése is hozzájárult. A valuta évek óta egyre inkább veszít világpénz-pozíciójából. Először a dollár devizatartalék-szerepe gyengült meg, mostanra a nemzetközi elszámolásokban és kereskedelmi tranzakciókban betöltött korábbi kulcsszerepét is kezdi elveszíteni. Szerepét főként az euró veheti át, az erős fizetőeszköz azonban nagyban rontja az eurózóna országainak versenyképességét. A nemzetközi inflációs nyomás egyre kézzelfoghatóbbá válik. Nem csak az olaj- és nyersanyagárak emelkedése dönt újra csúcsokat, hanem a mezőgazdasági termékek és egyes élelmiszerek is rendkívüli ütemben drágulnak. Az inflációs mutatók Európában és az USA-ban egyaránt romlanak.

A magyar gazdaság a kedvező európai konjunktúra és az államháztartási kiigazítás által meghatározott pályán halad. A büdzsé egyenlege elsősorban a kamategyenleg javulása miatt a tervezettnél gyorsabban konszolidálódik. A Pénzügyminisztérium szeptemberben csökkentette 2007-es hiányprognózisát. A szaktárca 50 milliárd forinttal, 1479,9 milliárd forintra mérsékelte a deficitcélt. Ez azt jelenti, hogy az idei pénzforgalmi szemléletű hiányszám a GDP 6,0 százalékáról 5,8 százalékra csökkent. Az önkormányzatok hiánya a tervezettnél várhatóan a GDP 0,1 százalékával magasabb lesz, ezért az uniós szempontból lényeges, eredményszemléletű hiányszám 6,4 százalék marad. A jövő évi folyamatokkal kapcsolatban úgy látjuk, teljesülhet a konvergencia-programban vállalt hiánycsökkentés. Az Ecostat 2008-as előrejelzése szerint a jövő évi államháztartási hiány pénzforgalmi személetben nem éri el az 1 200 milliárd forintot. Az ESA-95 módszertan szerint vett hiányprognózisunk az ismertté vált GFS-ESA híd alapján a GDP 4,3 százalékára módosult.

Az államháztartási kiigazító csomag a belső és külső egyensúly helyreállítása érdekében visszafogja a belső keresletet. A reálbérek, a lakossági jövedelmek csökkennek, a kiskereskedelmi forgalom visszaesett.  A kiskereskedelmi értékesítés gyorsuló ütemben mérséklődik, értéke azonban a bérek vásárlóerejénél kisebb ütemben hanyatlik. A lakosság hitelfelvétellel igyekszik korábbi fogyasztási színvonalát megtartani, ez a kompenzáció azonban véleményünk szerint egyre gyengébben érvényesül. A hiteladatok és becslésünk alapján az első féléves kiskereskedelmi forgalom körülbelül tizedét fedezhette hitelből a lakosság. Az év hátralévő hónapjaiban várható gazdasági folyamatok alapján éves szinten 2 százalékhoz közeli kiskereskedelmi forgalom-csökkenéssel számolunk. Szeptember és december lehet az a két hónap, ami a teljesítménycsökkenést valamelyest lefékezheti. A bérek alakulásában az év végi szokásos prémiumok várható elmaradása lehet nagy jelentőségű, prognózisunk pontosságát ezen kívül a nehezen megbecsülhető élelmiszerár-emelkedés esetleges megugrása is ronthatja.

A hatósági árak rendszerének átalakítása, a bevezetett új terhek és az ÁFA-kulcs emelésének hatására a fogyasztói árak emelkedésének üteme a múlt év végén megugrott. Az infláció tavasszal érte el csúcspontját, majd megindult az áremelkedés ütemének mérséklődése. A nemzetközi folyamatokkal párhuzamosan a dezinflációs folyamat a vártnál lassabb lesz. Az év utolsó hónapjaiban az olajpiaci fejlemények és a mezőgazdasági és élelmiszer-árak emelkedése gyorsíthatja, az erős forint lassíthatja a fogyasztói árak emelkedését. A külső és belső hatásokból egyaránt eredő inflációs többlet hatására 2007. október 29-i ülésén 7,5 százalékon hagyta irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank. Prognózisunk szerint idén a fogyasztói árak 7,6 százalékkal nőnek, és egy 0,25 századpontos kamatvágásra kerülhet sor. 2008-ban a fogyasztói árak a korábban jelzettnél magasabb ütemben emelkednek, részben az olaj- és nyersanyagárak tartósan magas szintje miatt.  E mellett a lakossági fogyasztás és a bérek a feltételezettnél erőteljesebb emelkedése 4,6 százalékot meghaladó drágulást eredményezhet.

Az ECOSTAT októberi előrejelzése a magyar gazdaság fejlődésére (változás az előző évihez képest, összehasonlító áron)

Mutatók 2005 2006 2007 prognózis 2008 prognózis Bruttó hazai termék (%) 4,1 3,9 1,8 3,0 Lakossági fogyasztás (%) 3,9 1,9 -2,1 0,9 Közösségi fogyasztás (%) -0,1 0,2 -1,4 0,7 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (%) 5,3 -2,1 2,4 4,8 Kivitel (nemzeti számlák alapján (%) 11,5 17,9 15,1 12,0 Behozatal (nemzeti számlák alapján, %) 6,9 12,4 13,8 10,0 Külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) -2,8 -2,0 -1,2 -0,8 Éves fogyasztói árindex (%) 3,6 3,9 7,6 4,6 Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró) -6,0 -5,2 -4,6 -4,2 Államháztartás ESA95 egyenlege a GDP százalékában -7,8 -9,3 -6,3 -4,3 Munkanélküliségi ráta (%) 7,2 7,5 7,3 7,3 A bruttó átlagkereset alakulása (%) 8,8 8,1 8,5 6,0 Az ipari termelés alakulása (%) 7,0 10,1 8,0 7,0 Az építőipari termelés alakulása (%) 16,1 -1,6 -6,0 -1,0 Kiskereskedelmi forgalom volumene, (%) 5,5 4,4 -2,0 1,0 Jegybanki alapkamat a) 6,0 8,0 7,25 6,5 ECOSTAT konjunktúra indexe b) 99,4 90,4 91,2 93,5

Megjegyzés: a) Az év végén. b) A TOP-100, a KKV üzleti és a lakossági bizalom negyedéves átlagából számolva.