ECOSTAT januári éves előrejelzése

Az idei év magyar növekedését a konszolidációs csomag belső keresletet visszafogó hatása, a nemzetközi gazdaság lassulása és a pénz- és tőkepiacok bizonytalansága határozza meg. A tavalyi év alacsony bázisán prognózisunk szerint 2008-ban 2,5 százalék körüli ütemben bővülhet a hazai kibocsátás. A reálbérek idén már nem csökkennek, a lakossági fogyasztás valamelyest bővül, és a kormányzati kereslet-visszafogás is enyhébb lesz, mint tavaly. Az export és az import növekedési üteme csökken, a közöttük az export javára fennálló növekedési többlet mérséklődik, a külkereskedelmi mérleg javulása várhatóan lassul. 2008-ban a gazdasági folyamatok bizonytalan elemének tűnik a vállalkozói szektor beruházási döntéseinek alakulása. A technológia-fejlesztő beruházások várhatóan élénkülnek ebben az évben, az infrastrukturális beruházások az EU-s támogatások eredményeként bővülnek. Az európai uniós transzferek beruházás-élénkítő hatása az év második felétől jelenthet elmozdulást a felhalmozási ráta alakulásában. Előrejelzésünket a nagyon alacsony előző évi bázis mellett a magas feldolgozóipari kapacitás-kihasználtságra, az elhalasztott beruházások növekvő tömegére és a kis mértékben élénkülő makrogazdasági keresletre alapozzuk.

A hazai növekedés termelési oldalon elsősorban a feldolgozóipar exportteljesítményéből adódik. A magyar export 80 százalékát a hazánkban működő nagyvállalatok állítják elő, amelyek eredményessége a külső, elsősorban az európai (német) konjunktúrán múlik. Amennyiben az eurózóna növekedése az amerikai recesszió és a pénzpiaci turbulenciák hatására a vártnál jobban lassul, az a magyar kilátásokat rontja, különösen azért, mert a kiseső exportkeresletet belső vásárlóerő csak kismértékben kompenzálja.

A stabilizációs intézkedések és eredmények tükrében úgy látjuk, az államháztartási hiány leszorítására vonatkozó kormányzati terv sikeresen végigvihető. Az államháztartás ESA módszertan szerinti hiánya 2008-ban 4,0-4,3 százalékra mérséklődik. Az egyenleg javulása egyharmad részben a bevételek növekedéséből, két-harmad részben a kiadások csökkentéséből tevődik össze.

A nemzetközi gazdaság fejlődését érintő előrejelzések a világ- és a hazai gazdaság szempontjából egyaránt kedvezőtlen. A romló kilátások reálgazdasági és pénzpiaci oldalról megalapozottak. Az amerikai gazdaság recessziójától, és annak továbbgyűrűző hatásaitól való félelem pánikhangulatot generált a világ tőzsdéin. A legfontosabb kérdés a világgazdasági növekedés előrejelzését illetően az lehet, hogy mennyire függ Amerikától a globális gazdaság teljesítménye. A világszintű növekedés hajtóerejét, a teljesítmény-többlet legnagyobb részét hagyományosan az Egyesült Államok, és gyors növekedése révén a fejlődő ázsiai országok adják. A két régió gazdasága külkereskedelmén keresztül szorosan összefonódik. Az USA részesedése az európai külkereskedelemből csökkent az elmúlt évtizedben, de az EU-27-ek kivitelének közel negyede még így is Amerikában realizálódik, ebből a kapcsolatból származik a legnagyobb pozitív tétel a külkereskedelmi mérlegben. Egy amerikai gazdasági lassulás, esetleg recesszió reálgazdasági, valamint a pénz- és tőkepiacokon keresztül is hatással lesz az európai növekedésre.

Az amerikai recesszió okaként az ingatlanpiaci és az ebből következő jelzáloghitel-piaci válságot szokás megjelölni, ezek azonban sokkal inkább tünetek, mint alapproblémák. Szembetűnő, hogy a világgazdaság ciklusai változóban vannak. A globális növekedés páratlanul magas volt az elmúlt 4-5 évben. A dinamikus növekedés jelentős részben a mesterségesen teremtett, hitelfelvétellel finanszírozott amerikai lakossági fogyasztáson alapult. A valójában nem reál-alapú növekedés korrekciója elkerülhetetlennek látszik. 2008. első hónapjában a kőolaj ára először új csúcsra emelkedett, majd a gazdasági növekedés lassulásával kapcsolatos félelmek miatt 90 dollár alá esett. Hasonlóan alakult a nemesfémek árfolyama is. Az év első három hetében a befektetők kockázatvállalási hajlandósága újra csökkent, a dollár 1,45 alá erősödött.

A fogyasztói árak növekedési üteme 2008-ban mérséklődik, az árszínvonal várhatóan 5 százalék körüli ütemben haladja meg a tavalyit. Azt látjuk azonban, hogy a közelmúlt inflációs prognózisai sorra felülteljesültek, a dezinflációs folyamat a múlt év végén megtört, a drágulás üteme a korábbi 6,5 százalékos előrejelzések helyett végül 8,0 százalékos lett. Az idei évben is inkább az árfelhajtó hatások érvényesülnek. Elsősorban a mezőgazdasági-, az élelmiszer- és a nyersanyag-árak tavalyi megugrásának második-körös hatásai, és egy esetleges pénz- és tőkepiaci válság és általános recesszió következtében tartósan leértékelődő forint okozhat a vártnál nagyobb pénzromlást.

Az ECOSTAT januári előrejelzése a magyar gazdaság fejlődésére (változás az előző évihez képest, összehasonlító áron)

Mutatók 2005 2006 2007 várható 2008 prognózis Bruttó hazai termék (%) 4,1 3,9 1,6 2,8-3,0 Háztartások végső fogyasztása (%) 3,6 2,1 -2,2 0,9 Közösségi fogyasztás (%) -0,1 6,6 -5,9 -3,0 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (%) 5,3 -2,8 0,8 4,0 Kivitel (nemzeti számlák alapján (%) 11,5 18,9 14,9 12,1 Behozatal (nemzeti számlák alapján, %) 6,8 14,5 13,1 11,0 Külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) -2,9 -2,4 -0,4 -0,5 Éves fogyasztói árindex (%) 3,6 3,9 8,0 5,5 Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró) -6,0 -5,8 -5,2 -5,1 Államháztartás ESA95 egyenlege a GDP százalékában -7,4 -9,2 -5,7 -4,0 Munkanélküliségi ráta (%) 7,2 7,5 7,3 7,3 A bruttó átlagkereset alakulása (%) 8,8 8,1 8,3 6,0 Az ipari termelés alakulása (%) 7,3 10,1 8,0 6,5 Az építőipari termelés alakulása (%) 16,1 -1,6 -12,0 4,0 Kiskereskedelmi forgalom volumene (%) 5,6 4,4 -2,8 3,0 Jegybanki alapkamat a) 6,0 8,0 7,5 7,0 ECOSTAT konjunktúra indexe b) c) 108,2 90,4 90,0 - ECOSTAT Ingatlanbarométere 47,4 44,9 45,2 47,0

Megjegyzés:    a) Az év végén.    b) A TOP-100, a KKV üzleti és a lakossági bizalom negyedéves átlaga. Index, 2007 átlaga=100    c) 2008-ban módszertani változások miatt az új index ebben a formában már nem lesz összevethető