 |
|
||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
 |
 |
2009/1. szám, 2009. február 04. |   |
 |
|||
 |
 |
||
 |
 |
||
Makrogazdasági előrejelzés 2009-reA 2008. december közepén készített makrogazdasági előrejelzésünk óta tovább nehezedtek a gazdálkodási folyamatok, világszerte romlottak a növekedési kilátások és ezt folyamatosan nyilvánosságra is hozzák az előrejelző szervezetek. Az elmúlt hetekben-napokban megjelent statisztikai adatokat felhasználva és a jelentősen megváltozott külső- és belső folyamatokat figyelembe véve aktuális prognózisunkat az alábbiakban foglaljuk össze.
A makrogazdasági folyamatok alakulása 2008-ban A gazdaság 2008. harmadik negyedévében 0,8 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan kiigazított adatok alapján az előző negyedévhez képest 0,1 százalékos csökkenés következett be. A belföldi felhasználási tételek közül a háztartások vásárolt fogyasztása a harmadik negyedévben mindösszesen 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kormányzattól kapott társadalmi juttatások azonban jelentős mértékben, 5,8 százalékkal növekedtek, így a háztartások végső fogyasztása 0,9 százalékkal bővült. A közösségi fogyasztás a harmadik negyedévben szintén stagnált, így ezek eredőjeként a végső fogyasztás 2008. harmadik negyedévében 0,8 százalékkal emelkedett, ami az előző negyedévhez képest lassulást jelent. A bruttó állóeszköz-felhalmozásban 1,5 százalékos visszaesés következett be az előző év azonos időszakához viszonyítva, melynek oka főleg a két legnagyobb súlyt képviselő ágazat, a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás, posta és távközlés beruházásainak visszaesése. A belföldi felhasználás összességében 0,3 százalékkal növekedett. 2008 harmadik negyedévében a GDP-alapon számított export mindössze 3,5, az import 2,8 százalékkal bővült. Ez mindkét viszonylatban a növekedési ütemek jelentős lassulását jelenti. Az első három negyedévben a cserearány 1,4 százalékkal romlott, amelynek fő oka feltehetően az energiaárak korábbi emelkedése volt. 2008 harmadik negyedévében a folyó fizetési mérleg hiánya 2,5 milliárd euró volt, amely jóval magasabb a megelőző év harmadik negyedéves hiánynál. 2008 első három negyedévében 6 milliárd eurós volt a hiány, amely jelentősen meghaladja 2007 három negyedéves hiányát (5,1 milliárd euró). A reálgazdasági tranzakciókat tekintve az áruforgalmi többlet mintegy 200 millió euróval növekedett (azonban a három negyedévet figyelembe véve csökkenő tendenciát mutat), és a szolgáltatásoké is kismértékben emelkedett. A felülről számított finanszírozási képesség (a folyómérleg-egyenleg és a tőkemérleg összege) mintegy 700 millió euróval romlott az év első három negyedévére vonatkozóan, és ebből a harmadik negyedévben következett be 1400 millió euró értékű csökkenés. A fogyasztói árak 2008-ban átlagosan 6,1 százalékkal nőttek az előző évhez képest úgy, hogy a negyedik negyedévben már csak 4,3 százalékos inflációt mértek. A termelői árak emelkedése decemberben 5,8 százalék, az év egészében 5,3 százalék volt.
A bruttó átlagkeresetek 2008 első 11 hónapjában nemzetgazdasági szinten 8,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 7 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 9 százalékkal lett magasabb. A nettó átlagkeresetek 7,8 százalékkal emelkedtek január-novemberben a versenyszférában és 6,5 százalékkal költségvetési szektorban, ami 7,3 százalékos átlagos növekedést eredményezett. A foglalkoztatottak száma 2008 utolsó negyedévében 29 000 fővel csökkent 2007 azonos időszakához képest. Az államháztartás pénzforgalmi adatok alapján számított egyenlege 2008 egészében – önkormányzatok nélkül – 907,1 milliárd forintos hiányt mutatott, mely kedvezőbb a Pénzügyminisztérium 914,8 milliárd forintos hiányprognózisánál. Az éves deficit 2008-ban a 3,4 százalékos GDP arányos prognózishoz képest 0,1 százalékponttal kisebb lett. Az államháztartás pénzforgalmi deficitje – önkormányzatok nélkül – a 2008. évre vonatkozó előirányzathoz képest több mint 200 milliárd forinttal lett kisebb. Az államháztartási folyamatok kedvezőbb alakulása mellett ebben szerepe volt a világgazdasági válság miatt a kormány októberben meghozott hiánycsökkentő intézkedéseinek is. Az államháztartás alrendszerei közül a központi költségvetés egyenlege 2008 egészére 861,7 milliárd forintos deficittel zárt, amely mintegy 20 milliárd forinttal kedvezőbb a prognózisnál. A január-decemberi időszakban a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 73,4 milliárd forintos hiányt halmoztak fel, amely a vártnál kicsit rosszabb. A prognózistól való 12 milliárd forintos eltérést a járulékbevételek elmaradása okozta. Decemberben a társadalombiztosítási alapok egyenlege a várakozásokkal ellentétben 2,3 milliárdos hiánnyal zárt. Az elkülönített állami pénzalapok 28 milliárd forintos szufficitje meghaladja a 2008-as évre várt szintet.
A gazdasági növekedési üteme és szerkezete 2009 végéig A 2009. évi folyamatokat döntően a világpiaci dekonjunktúra determinálja. A magyar gazdaságot kis nyitott gazdaságként természetesen igen erősen sújtja ez a külső keresleti sokk. Hazánkban a negatív folyamatokat erősíti, hogy a fiskális politika nem reagálhat anticiklikus gazdaságpolitikával, azaz belföldi keresletélénkítéssel a kialakult válságra. A belföldi felhasználási kilátásokat tovább rontja, hogy a hitelkínálat beszűkülése és a magas kamatszint további negatív reálhatást indukálhat. A legfontosabb kérdés, hogy a romló jövedelmi helyzetre hogyan reagál majd a lakosság és a vállalati szektor: milyen mértékű lesz a lakosság fogyasztási-megtakarítási hajlandósága, illetve az, hogy a vállalati szektornak a keresletszűkülésre való reagálása milyen mértékű lesz a termelés- és beruházás-visszafogás területén. A monetáris politika változatlanul bizonytalanságokkal terhelt. Előrejelzésünkben azzal számolunk, hogy A Ft/euró árfolyam az első félév során közel lehet a 300 Ft-os határhoz, de év végéig a külső pénzügyi helyzet feltehető javulásával ismét 20-30 Ft-tal erősödhet. A jegybanki alapkamat folyamatos csökkenését feltételezzük, mivel a forint iránti keresletet jelenleg nem a kamatfelár határozza meg, ellenben a magas kamatszint jelentős többletterhet jelent az államháztartás és a gazdaság szereplői számára is. Ezek alapján a az alapkamatot már júniusra 8 százalék körül valószínűsítjük. Az Európai Bizottság 2009. januári előrejelzésében (Interim Forecast) a 2009-re vonatkozó növekedési kilátásokat jelentősen módosította. Ezek alapján a magyar exportlehetőségek további szűkülése várható. Modellszámításainkban a külső keresletre vonatkozó előrejelzésünk alapján a legfontosabb exportpartnereink várható GDP-, illetve importnövekedéseit súlyoztuk össze az exportunkban elfoglalt súlyuk szerint (ld. 1. táblázat). Az importalapú mutató 2,1 százalékos, a GDP alapú 1,6 százalékos visszaesést mutat.
A kivitelt azonban nem csak a külső kereslet beszűkülése determinálja: az export ágazati szerkezete is döntő tényező. Ezért ágazati szerkezetben vizsgáltuk meg, hogy a nemzetközi recesszió hogyan érintheti az egyes ágazatok exportját. Szakértői konzultációk alapján azt valószínűsítjük, hogy a keresletcsökkenés leginkább a gép, berendezés, villamos gép- és műszer gyártást, valamint a jármű-gyártást érinti. Megvizsgáltuk, hogy a prognosztizált szerkezetű export - a 2007. évi nettó árbevétel/export hányadokat felhasználva - milyen közvetlen hatást jelent a vállalati szektor nettó árbevételére, majd az ágazati importhányadok alapján ez egyúttal milyen várható importvisszaesést jelent. Az exportkereslet csökkenése miatt közvetlen hatásként mintegy 880 milliárd forintnyi egyenlegromlás várható a külkereskedelmi mérlegünkben. Azért nem több, mert „szerencse a szerencsétlenségben”, hogy a legnagyobb exportkiesés azokban az ágazatokban várható, amelyeknél az export importigényessége a legmagasabb. Ez teszi lehetővé, hogy a belföldi keresletcsökkenés miatti importszűkülés hatása felülírja ezt az egyenlegromlást és összességében külkereskedelmi mérleg-javulás várható 2009-ben. Modellszámításaink szerint 2009-ben a GDP alapon számított export 4,5, az import 5,9 százalékkal csökken, míg a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyinál jóval kisebb lesz, várhatóan 6,4 milliárd euró körül alakul. Előrejelzésünkben a 2009-re elfogadott államháztartási törvényt tekintettük irányadónak, de lehetőség szerint figyelembe vettük az év második felében várható intézkedések hatásait is. Mindezek alapján szigorú fiskális fegyelem és visszafogott jövedelemkiáramlás valószínűsíthető. Modellszámításaink szerint a rendelkezésre álló jövedelem mintegy 3 százalékkal esik vissza. A lakosság megtakarítással kapcsolatos döntései nem modellezhetők közvetlenül makroszinten, mivel nyilvánvalóan jövedelmi helyzettől függően eltérően reagálhatnak a kialakult válsághelyzetre. Összességében jelentős bizonytalanság mellett azt prognosztizáljuk, hogy a háztartások vásárolt fogyasztása (a hitelből való finanszírozási részarány jelentős visszaesése mellett) jelentősen, mintegy 3,5 százalékkal csökken. Miután a természetbeni társadalmi juttatások volumene nem csökken, így összességében a háztartások fogyasztásának mintegy 2,9 százalékos visszaesésével számolunk. A legszegényebb rétegeknek eddig sem volt érdemleges megtakarításuk, azaz náluk a jövedelemváltozás mértékével azonos mértékű fogyasztáscsökkenés várható. A középrétegek (akik rendelkeznek bizonyos mértékű pénzügyi megtakarítással) a jövedelemcsökkenés hatását vagy betétfelélésből egészítik ki, vagy a fogyasztási szintjüket korrigálják a folyó jövedelmük alakulásához. A hitellel rendelkező réteg adósságszolgálati terhei jelentősen nőttek, ennél a rétegnél jelentős fogyasztás-visszafogás valószínűsíthető 2009-re. A gazdagabb jövedelmi rétegek fogyasztását nem nagyon befolyásolja az adott évi jövedelemszintjük, de a kialakult hatalmas reálhozamok további megtakarításokra ösztönözhetik ezt a csoportot. A háztartások felhalmozási kiadásai a romló hitelkínálati és kamatfeltételek, valamint a jelentős bizonytalanság miatt számottevően, várhatóan mintegy 10 százalékkal visszaesnek. Az ingatlanpiaci negatív buborék sajnos tovább erősítheti a recessziót 2009-ben. Összességében a háztartások nettó finanszírozási pozíciója a fenti fogyasztói-beruházási döntések eredőjeként mindenképpen javulni látszik, ami az ország külső- és belső finanszírozási szerkezetét javítja, de jelentős reálgazdasági növekedés-áldozat révén. A vállalati szektor 2009. évi kilátásai is jelentős kockázatokkal terheltek. A várható külső-belső keresletcsökkenés nyilvánvalóan rontja a jövedelmezőséget, amire a gazdaság szereplői beruházás-visszafogással, termeléscsökkentéssel, elbocsátásokkal reagálhatnak, vagy – amennyiben átmenetinek ítélik a recessziót – elszenvedhetik a profitarány ideiglenes csökkenését. Az Ecostat január végi üzleti bizalmi indexei tükrözik a vállalati véleményeket, amelyek szerint az első félévben még nem történik javulás a gazdálkodási folyamatokban. A rendelkezésre álló jövedelmük alakulása mellett az adott évi beruházási döntéseket döntő mértékben a hitelhez jutás feltételei és a konjunktúra-várakozások alakítják. Összességében a beruházásoknak - a tavalyi nagyon alacsony bázishoz képest mintegy 3,2 százalékos csökkenésére számítunk. A vállalati szektor GDP arányos nettó hitelpozíciója jelentősen nem módosul. Az államháztartás közvetlen makrogazdasági kereslete szűkül, a közösségi fogyasztás várhatóan 1,8 százalékkal esik vissza, a közszolgálati bérkiáramlás és a jövedelemtranszferek volumene jelentősen csökken. 2009-ben az államháztartás GDP arányos finanszírozási igénye összességében jelentősen csökken, pénzforgalmi szemléletben 3,1 (eredményszemléletben 2,9) százalékos GDP arányos deficittel számolunk. 2009-ben a fenti makrogazdasági folyamatokkal összhangban várhatóan 2,4 százalékkal csökken a GDP. A belföldi felhasználás ennél is jelentősebben, mintegy 3,6 százalékkal esik vissza. A külkereskedelmi forgalmunkban az exportcsökkenés kisebb az importcsökkenésnél, mivel a külső keresletcsökkenésből fakadó kismértékű egyenlegromlást kompenzálja a belföldi kereslet szűküléséből adódó importigény csökkenés. A makrogazdasági teljesítmény finanszírozási szerkezete kedvező irányba változhat, mivel a háztartások nettó megtakarításai várhatóan javulnak, az állam finanszírozási igénye csökken, azaz a GDP arányos külső finanszírozási igény 2009-ben csökkenhet a folyó fizetési mérleg egyenlegének várható javulásával összhangban. A jelentős mértékű recesszió mellet a külső-belső egyensúlyi helyzet javulhat, ami erősítheti a hosszabb távú finanszírozási pozícióinkat. A magyar gazdaság számára a legfontosabb, hogy a makrogazdasági kereslet további szűkülését meg tudjuk akadályozni, mert az további negatív növekedés-spirált indíthatna be, ami nagyon káros reáláldozatot, akár egyensúlyvesztést is jelenthetne. Modellszámításaink szerint 2009-ben az infláció 3,2 százalékra lassul. A fogyasztói áremelkedést mérsékli az alacsony gazdasági növekedés, továbbá a recesszió következtében történő leépítések is csökkentik a béroldali inflációs nyomást, de a vártnál is gyengébb forint árfolyam kismértékben begyűrűzhet a hazai árakba is. Az év második felében a tervezett áfa-emelések is emelhetik kismértékben az inflációs rátát. Összességében úgy látjuk, hogy a 2009. évi folyamatokat jelentős külkereskedelmi forgalom visszaesés jellemzi, aminek hatására a belföldi termelés is csökken. A belföldi keresletszűkülés mértékét jelentős bizonytalanság terheli, mivel még nem láthatók előre a 2009 második félévében bevezetendő intézkedéseknek a belföldi jövedelemképződésre, illetve fogyasztási-megtakarítási döntésekre gyakorolt hatásai. (Az intézkedéscsomag pontos ismeretében lehet az előrejelzésünket szükség szerint korrigálni.) Jelentős kockázat a forint esetleges további gyengülése, ami a probléma regionális jellegéből adódóan csak igen nehezen kezelhető a hazai gazdaságpolitikai eszköztár segítségével. Az államháztartási hiány megfelelő szinten tartása kulcskérdés a nemzetközi megítélésünk, így a finanszírozhatóság szempontjából. Az adórendszer tervezett átalakítása az élőmunka terheit csökkentené a fogyasztás és vagyon típusú adók terhére, ami többlet-ráfordítás nélkül segítheti elő a recessziós tendencia megtörését. A hosszú távú egyensúly fenntartásának elengedhetetlen feltétele lesz az adóbázis szélesítése, az ehhez szükséges gazdaságpolitikai intézkedések kidolgozása és végrehajtása.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
