 |
|
||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
 |
 |
2009/2. szám, 2009. október 28. |   |
 |
|||
 |
 |
||
 |
 |
||
Ecostat előrejelzésAz idei év második felében az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában megkezdődött a gazdaság élénkülése A kilábalás azonban nem feltétlenül lesz zökkenőmentes, kisebb időközi visszaesések nem zárhatók ki, a globális kereslet helyreállítását ugyanis számos tényező hátráltatja. A hitelválság továbbra is megoldásra vár, a pénzügyi rendszer még mindig sebezhető. Az üzleti mutatók javulása következtében a megrendelések bővülése, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó termelés bővülése már tapasztalható. A hazai gazdaság kilábalási esélyeit a világgazdasági konjunkturális folyamatok határozzák meg. A hazai folyamatokban legalább fél év kell ahhoz, hogy a partnerországainkban tapasztalt fellendülés érzékelhető legyen. A belpiaci termelés csökkenése várhatóan 2009 végére megáll. Termelésélénküléssel 2010 második felétől számolhatunk. A munkanélküliség jövőre tovább emelkedik, a belső kereslet lassú bővülése veszi kezdetét 2010-ben. A tényleges fellendülés két év múlva lesz érezhető a lakosság körében.
Bruttó hazai termék A bruttó hazai termék jelentős mértékben csökkent az idei év első felében. Az előző év azonos időszakához képest 7,5 százalékos visszaesés következett be, ami az elmúlt húsz éves időszak mélypontját is jelenti. A modellszámítások alapján 2009 egészére 6,5 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizálunk, a harmadik negyedévi mélypontot követően elkezdődhet a recesszióból történő lassú kilábalás, melynek következtében 2010-ben a bruttó hazai termék értéke a mínusz 0,1 százalékot érheti el.
Világgazdasági folyamatok, külkereskedelem Részben a világgazdasági élénkítő lépéseknek köszönhetően a visszaesés mértéke az egyes nagy gazdaságokban mérséklődni látszik 2009 közepén. Az év második negyedévében az EU-tagországok együttes bruttó hozzáadott értéke 4,8 százalékkal csökkent. A visszaesés az Egyesült Államokban 3,9, Japánban 6,5 százalékos volt. 2009 első félévében a hazai külkereskedelmi termékforgalom rendkívüli mértékben csökkent (az export 20, az import 25 százalékkal volt kisebb, mint az előző év azonos időszakában). Az év egészében a szolgáltatásokat is magába foglaló export 11,1 és import 15,5 százalékos visszaesését prognosztizáljuk. Jövőre az exportkereslet szerény bővülése következtében a behozatal élénkebb növekedését várjuk: modellszámításaink szerint a kivitel és a behozatal is 1,6 százalékkal nő.
Hazai kereslet alakulása A háztartások fogyasztási kiadásainak visszaesése 2009 második negyedévében mérséklődött, 6,6 százalékos csökkenés következett be az előző év azonos időszakához képest. A lakosság jövedelmi pozíciójának romlásához a munkaerőpiaci folyamatok, valamint a szigorodó hitelezési gyakorlat is hozzájárul. A közösségi fogyasztás enyhén növekedett. A természetbeni társadalmi juttatások idén mintegy 7,2 százalékkal esnek vissza. A háztartások végső fogyasztása várhatóan 6,2 százalékkal mérséklődhet az év egészében. Az államháztartás fogyasztási kereslete az utolsó negyedévben enyhe bővülésnek indulhat. Ez alapján a végső fogyasztás 5,4 százalékos csökkenését valószínűsítjük.
Külső finanszírozás A mérlegadatok alapján az ország külső finanszírozási igénye csökkent, ennek okai a kedvező külkereskedelmi mérleg és a külföldi tulajdonú vállalatok profitjának várható csökkenése. A folyó fizetési mérleg többi tétele lényegesen nem változott, a hiány 2009 első negyedévében nem éri el a 600 millió eurót. A tőkemérleget is magában foglaló (ún. felülről számított) finanszírozási képesség jelentősen javult az EU-s tőketranszferek mintegy 10 százalékos növekedésének köszönhetően. 2009-re 2,9 milliárd eurós folyó fizetési mérleg hiányt várunk. 2010-ben a mérleg valamelyest romlani fog (3 milliárd eurós folyómérleg-hiánnyal számolunk), elsősorban a külső kereslet élénkülése és annak importvonzata miatt.
Államháztartás, költségvetés Az idei évben a deficit jelentősen meghaladja az időarányos mértéket, és magasabb a tavalyi egész éves hiánynál. Ennek fő okai a makrogazdasági és a jogszabályi környezet tavalyitól való jelentős eltérése. A külső kereslet növekedése, a kiadáscsökkentő intézkedések a második félévben éreztetik hatásukat. A 2010-es költségvetési tervezet szerint nominálisan megközelítően akkora összegből gazdálkodhat az állam, mint idén. Jövőre az ESA hiány GDP arányosan 3,9 százalék lesz. Az államadósság jövőre kis mértékben, GDP-arányosan 79,8 százalékra emelkedik, utána azonban prognózisok szerint csökkenés várható.
Infláció, monetáris folyamatok A hazai infláció növekedésében szerepet játszott az áfa-emelés hatása. 2009 egészében előrejelzéseink szerint 4,4 százalék lesz a fogyasztói árindex, mely az év második felében mutat növekvő dinamikát. Számításunk szerint 2010-ben alacsony inflációs pálya valósul meg. A jövő év elejéig további áremelkedés várható, főként a hatósági árak és szolgáltatások drágulása miatt, amely az első negyedévben 6,1 százalék körül tetőzik. Ezután az árszínt az év második félévében várhatóan 3 százalék alá csökken. Az árfolyam várhatóan a mostanihoz közel, 270 Ft/euró szintnél stabilizálódik. Az év végén 6 százalékos irányadó kamattal számolunk, ami a jövő év végéig további 50 bázisponttal csökkenhet.
Munkaerőpiac A foglalkoztatottság éves átlagos visszaesése nagyságrendileg 100-110 ezer fő, ami a kormányzati beavatkozások nélkül 160 ezer is lehetne. Idén további leépítésekre kerülhet sor, a jövő évi munkanélküliségi ráta 10,5 százalék lehet. 2009 végéig a bruttó bérdinamika a versenyszférában nem változik lényegesen. Az intézetünk által becsült 4,4 százalékos infláció mellett a versenyszférában stagnálhat a keresetek vásárlóértéke, míg a közszférában kb. 8,3 százalékos csökkenést valószínűsítünk. 2010-ben 2 százalékkal emelkedhetnek a bruttó átlagkeresetek, az szja átalakítása eredményeként a nettó keresetemelkedés ennél nagyobb lehet. A válságtól kevésbé sújtott rétegeknél lassan megkezdődött a tartalékok fölhalmozása.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
