Vállalkozások Magyarországon 1992-2008
Bevezető

A tanulmány célja

Ez a tanulmány azzal a céllal készült, hogy széles körképet rajzoljon a magyar gazdaság egyik főszereplőjéről, a társasági adót fizető vállalkozások több százezres táboráról a szakemberek, a döntéshozók és a magyarországi vállalkozások iránt érdeklődők számára. A jelen tanulmány nem előzményektől mentes, közvetlen elődeinek a "Vállalkozások 1989-1993", a "Vállalkozások 1994", a "Vállalkozások 1995", és a "Vállalkozások Magyarországon 1992-1997" című, az ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézetben (ill. jogelődjében) készült munkák tekinthetők.

A tanulmány műfaja, szerkezete

A jelen tanulmány folytatása az említett munkáknak. Minőségi változást jelentett azonban a korábbiakhoz képest az időhorizont jelentős bővülése, ami a tendenciák jobb felismerését tette lehetővé. A tanulmány címében deklarált elemzési periódus kezdete indokolható metodikai és egyéb okok miatt 1992. Ugyanakkor könnyen belátható az is, hogy ez az esztendő sem a politikai, sem a társadalmi, sem a gazdasági folyamatok szempontjából nem tekinthető igazán jó kiindulópontnak. Más szempontokból közelítve viszont az 1992-es év megválasztása kiindulási pontként szinte magától értetődő adottság volt. Ekkora vált ugyanis teljessé a Magyar Köztársaság szuverenitása, kivonultak a szovjet csapatok, megszűnt a Varsói Szerződés és a KGST szervezete, a gazdaság a külső kapcsolataiban teljesen a dollárelszámolásra tért át. Végeredményben ez az esztendő tekinthető az új szabadon választott Országgyűlés kormánya első független évének is, amikor a maga által felállított új apparátusokkal, a maga által készített költségvetés szem előtt tartásával már önállóan alakíthatta gazdaságpolitikáját. Az elemző krónikás számára ezek mellett nem elhanyagolhatók a végbement elszámolási-módszertani változások sem. Az Európához való felzárkózás jegyében, annak nagyon fontos elemeként ebben az évben lépett hatályba a számvitelről szóló törvény, megváltozott a bevallások rendje, így rendelkezésre álló adatbázisban a mérlegbeszámolók helyére a társasági adó bevallások léptek. A módszertani okok, az egységes idősorok összeállításának lehetősége miatt is az 1992-es esztendő adódott tehát természetes "bázis évnek".

A jelen tanulmány a következő nagyobb egységre tagolódik:

A tanulmány műfaja vállalkozás-statisztikai adatfeldolgozás és adatismertetés. A folyamatok tényszerű bemutatásán túl nem célja azok értékelése, minősítése, ezeket az Olvasó a saját belátása szerint ítélheti meg.

Az első tartalmi rész a vállalkozási szféra átalakulásának főbb jellemzőit tekinti át a növekedés, a tulajdonosi szerkezetváltozás, a szervezeti decentralizáció, a regionális sajátosságok szemszögéből.

A második tartalmi egység bemutatja a vizsgálatba bevont vállalkozói kört, részletes elemzés alá vonja a szerkezeti átalakulás főbb összetevőit, és - eltérően a többi statisztikai elemzéstől - önálló elemként tekinti át a"nulla fős" vállalkozások csoportját.

A harmadik rész a vállalkozások gazdálkodásának főbb jellemzőit tekinti át a költségek, az eredményesség, a jövedelmezőség, az eszközök és a források, valamint a likviditás vonatkozásaiban.

A feldolgozás mélysége, reprezentativitása

A feldolgozás adatbázisát a társasági adó bevallások (korábban mérlegbeszámolók) alkotják, azaz minden olyan gazdasági társaság, egyéni vállalkozás szerepel a vizsgálati körünkben, amelyik 1992-2007 között adóbevallást (korábban mérlegbeszámolót) nyújtott be. Ez a kör nem azonos a KSH publikációkban szereplőkkel, csupán - bizonyos megszorításokkal - a gazdasági társaságok adatai vethetők egybe a KSH-nál megjelenő ún. működő gazdasági szervezetekre vonatkozó adatokkal. Külön hangsúlyozni kell, hogy a jelen feldolgozás nem tartalmazza a pénzügyi tevékenység, biztosítás ("J" jelű) gazdasági ág adatait. Ennek oka, hogy e tevékenységnek a speciális jellege, annak elszámolása az eszközök, a források, az eredménylevezetés tekintetében olyan egyedi vonásokkal bír, tartalmában olyan eltéréseket mutat a gazdaság egyéb területeihez képest, ami nagyságrendjénél fogva jelentősen torzítaná a vállalkozások egészére vonatkoztatható képünket. A pénzügyi tevékenység, biztosítás vizsgálatáról a magyarországi vállalkozások átfogó elemzésekor természetesen nem lehet lemondani, de ezt nem ebben, hanem egy külön tanulmányban fogjuk megtenni.

A fentiek szerint értelmezve a mennyiségi korlátokat a jelen tanulmányban ugyanakkor elmondható, hogy amennyivel szűkebb az általunk vizsgált kör, annyival bővebb az arról rendelkezésre álló információ mennyisége, így hitünk szerint az itt közlésre kerülő adatok lényegesen gazdagíthatják ismereteinket a magyar gazdaság vállalkozásainak működéséről.

Vizsgálatainkban a reprezentáció szintje (a foglalkoztatottak száma kivételével) az évek folyamán növekszik, ami elsősorban abból fakad, hogy ezen időszak alatt növekedett a gazdasági társaságok aránya az egyéni vállalkozásokkal szemben, másrészt pedig a regisztrált vállalkozásokon belül emelkedett a ténylegesen működő vállalkozások aránya.

A Bevezetés végén

illendő és szükséges köszönetet mondani Becsei Józsefnek, az ECOSTAT osztályvezetőjének és munkatársának, Marocsekné Nagy Valériának, akik munkája nélkül ez a tanulmány sem születhetett volna meg ebben a formában. Ők ketten voltak azok, akik az alap adatbázisból előállították azt az aggregált adatokból álló rendszert, amelyre ez a feldolgozás épülhetett.

Budapesten, 2010. április 30.