Folytatódó koncentráció mellett viszonylagos stabilitás jellemezte a 2005-ben legnagyobb GDP-t termelő vállalkozások százas mezőnyét. Az ECOSTAT TOP-100¹ cég által előállított hozzáadott érték 12,7 százalékkal nőtt, míg az előzetes adatok szerint a teljes vállalati szektorban 7,5 százalékkal bővült az új érték előállítása. A kettő közötti ütemkülönbség jelzi a TOP-100 tagjai által realizált GDP részarányának érezhető növekedését. A kettős könyvvitelt vezető cégek mintegy 10 ezer milliárd forint GDP-jéből a TOP-100-ra 39,8 százalék jutott, míg 2004-ben 37,3 százalék volt a súlyuk.

A Százak folyamatosan növekvő részaránya mellett megfigyelhető a ranglistán szereplő cégeken belüli koncentráció erősödése is. Tavaly az élmezőny első 10-11 vállalkozása ugyanannyival járult hozzá az ország GDP-jének növeléséhez, mint a többi 89-90 nagyvállalat. A rangsor 50. helyezettjének GDP-je (medián) alacsonyabb az átlag felénél, amely szintén a Százakon belüli koncentráció további erősödésére utal.

Tavaly a TOP-100 nagyvállalat háromnegyedénél növekedett a megtermelt hozzáadott érték, 50 vállalat átlag felett teljesített. A tízes élmezőny első négy helyén ugyanazokat a vállalkozásokat találjuk, mint egy évvel korábban. 2004-ben az 5. pozíción szerepelt T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. időközben a második helyezett Magyar Telekom Nyrt. része lett. Helyét a Szerencsejáték Zrt. foglalta el. A hatodik pozícióra a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. jött fel, melynek adatai 2005-ben konszolidáltan szerepelnek. A 7-8. helyen az ország két legnagyobb létszámú vállalata változatlanul tartja pozícióját.

2005-ben a legtöbb pozíciót nyerő vállalkozás az IBM Data Storage Systems Kft., amely helyezését megharmadolva a 21. volt. 15-20 helyet átugorva 8 vállalkozás javított pozícióján, többségük a gépiparba tartozik. Néhány vállalat helyezése és egyúttal eredményessége lényegesen romlott tavaly. Ezek mindegyike a mezőny második felében szerepel. Közülük 3 cég korábban az első 50 között kapott helyet, 2005-ben 30-40 hellyel hátrébb sorolódtak.

A rangsorban a megelőző évek átlagának megfelelően 13 cég cserélődött, 3 kivételével a mezőny negyedik negyedében debütáltak. A ranglistára kerülés küszöbértéke az utóbbi két évben azonosan 9 milliárd forint volt. Háromra csökkent azon cégek köre - és ez rekordnak számít - , amelyek nem járultak hozzá adataik nyilvánosságra hozatalához. A ranglistán szereplő vállalkozások közül néhányan (elsősorban) az adózás előtti eredményüket továbbra is titkolják.

Nemzetgazdasági áganként a Százak súlya széles sávban szóródott. Az energetika (villamosenergia-, gáz, gőz- és vízellátás) nemzetgazdasági ágban a 18 legnagyobb cég termeli meg a GDP 72 százalékát. Hasonló mértékű (69 százalékos) a közlekedés, raktározás, posta és távközlés ágban a koncentráció.

A feldolgozóipar mintegy 37 ezer vállalkozása által előállított új érték előállításából a ranglistán szereplő 47 cég évente egyre nagyobb súllyal részesedik. 2005-ben részarányuk már mintegy 55 százalékot ért el. 2001-ben ennél több vállalat, szám szerint 51, még csak 44 százalékban koncentrálta a feldolgozóiparban megtermelt GDP-t.

Az exkluzív TOP-100 klub tagjai együttesen 13,6 százalékkal bővítették exportjukat, a növekmény meghaladta az 1000 milliárd forintot. Részesedésük az összes kivitelből tovább emelkedett, megközelítve az 57 százalékot. A jelentős többletexport nagyobb részét a gépipari nagyvállalatok realizálták. A másik nagy kivitelt elért ágazat a vegyipar, amelynek óriás cégei az átlagosnál kétszer nagyobb ütemben bővítették külföldi eladásukat. Konszolidált adatai alapján a MOL Nyrt. átvette az exportelsőséget az Audi Hungária Kft-től, miután kivitele 1,32-szeresére, 1176 milliárd forintra gyarapodott. A feldolgozóipar adta az ország kivitelének 80 százalékát. A nemzetgazdaság mintegy 10 ezer milliárd forint exportjából az itt gazdálkodó cégek a korábbi kétharmados súlyukat 69 százalékra tornászták fel. Ez annak ellenére jelentős eredmény, hogy 2005-ben a Flextronics International Kft. és a Sanmina-SCI Kft. különböző okoknál fogva együttesen a magyar export 5 százalékának megfelelő nagyságrendben voltak kénytelenek kevesebb mint felére csökkenteni külpiaci eladásaikat.

A nemzetközi gyakorlatban a vállalatok rangsorának képzésénél a legelterjedtebb mutató az összes értékesítés nettó árbevétele. Azonban ez a kereskedelmi cégek esetében túlságosan széles reprezentációt jelent. Emellett gyakran alkalmaznak kombinált mutatószámot. Ennél több mutató, pl. az árbevétel, az üzemi eredmény, saját vagyon, valamint a cég piaci értéke szerinti rangsorokban elfoglalt helyét átlagolják. Pl. a Forbes magazin 2006-os világranglistáján két magyar vállalat is szerepel, a MOL Nyrt. az 540., míg az OTP Bank a 709. pozíción. A két óriáscég piaci értéke 10 milliárd dollár feletti értékkel közel áll egymáshoz, míg az OTP Bank árbevétele kevesebb, mint harmada a MOL forgalmának. Viszont a saját vagyont nézve az előbbi van kedvezőbb pozícióban.

A legnagyobb vállalkozások rekord összegű üzemi eredménye - amely 91 cég nyereségének és 9 veszteségének egyenlegeként alakult ki - 21 százalékkal több, mint 2004-ben volt. A TOP-100 tagjai az összes kettős könyvvitelű cég üzemi eredményéből 58 százalékkal részesedtek. A nyereséges vállalatok 370 milliárd forint többletprofitja rendkívül egyenlőtlenül, koncentráltan keletkezett. Az 5 legnagyobb vállalat üzemi eredményének növekménye meghaladta a 185 milliárdot, amely 50 százalékos részt jelent. Ágazatonként vizsgálva az üzemi eredmény változása széles skálán mozgott.

A TOP-100 tagjai 15,7 százalékát foglalkoztatták a kettős könyvvitelű 314 ezer vállalkozás 2,14 millió főt meghaladó létszámának. Tavaly a Százaknál összességében folytatódott a létszámcsökkentés. A legtöbb embert foglalkoztató 2 cégnél volt a legnagyobb leépítés; a MÁV és a Posta együtt mintegy 7 ezer fővel kevesebb embert alkalmazott. Jelentős volt két elektronikai cég összesen 5 ezres elbocsátása, valamint a Magyar Telekom létszámának karcsúsítása is. Ugyanakkor több híradástechnikai cég külön-külön 500-600 fővel több dolgozóval folytatta termelésének bővítését. Kiemelendő a Foxconn Hungary Kft., amely létszámát megnégyszerezve 2 300 foglalkoztatottal működött 2005-ben. A rangsor első ötödének egyetlen kereskedelmi társasága a Tesco Global Áruházak Zrt., amely több éve tartó létszámbővítése után tavaly 10 százalékkal - 15 ezer főre - növelte alkalmazottai számát. A Spar Magyarország Kft. pedig nagyrészt létszámának és forgalmának 14-15 százalékos emelése révén került a ranglista első felébe 2005-ben.

A Százak saját tőkéje szerinti részesedése 37,8 százalékra emelkedett, amely az utóbbi években 1-2 százalékpontos koncentráció erősödés után csúcsot jelent. A vállalati saját vagyonból 7500 milliárd forinttal a feldolgozóipar rendelkezik, amelynek 58 százalékát az ide tartozó 47 nagy társaság működteti. 2005-ben ennél a vállalatcsoportnál az átlagos vagyongyarapodás meglehetősen magas, 17 százalékos volt. A többlettőke viszont rendkívül szűk körre koncentrálódott.

A vagyonnövekedés a 12 nagyvállalatnál kiemelkedő. Ezek együttesen az átlag másfélszeresére növelték vagyonukat, a többlet 800 milliárd forintot tesz ki. A MOL és a GE Hungary részesedése ebből 430 milliárd. Külön érdemes kiemelni az IBM Data Storage Kft. hatszoros tőkegyarapodását, valamint az ugyancsak híradástechnikai Robert Bosch Eletronika Kft. 1,9-szeres vagyonnövelését. Az építőipar, a kereskedelem, valamint az energetikai ágak felhalmozása 2-6 százalék közé esik. Összességében csökkent a közlekedés, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág TOP-100-as körbe tartozók vagyona.

A vagyonvesztő cégek közül messze kitűnik a MÁV Zrt.; a társaság 2003-ban elkönyvelt 162 milliárd forint értékű saját vagyona tavalyelőtt 42 milliárddal, 2005-ben pedig további 64 milliárd forinttal zsugorodott. E tendencia folytatásaként saját tőkéje néhány éven belül negatív tartományba kerülhet. A Malév vagyona közben negatívra váltott. Rajtuk kívül még további 5 vállalat szenvedett el vagyonvesztést 2005-ben ebben az ágazatban.

Az egyik fontos hatékonysági mutató, a saját tőkearányos adózás előtti eredmény (ROE) 2005-ben a Százaknál tovább emelkedett, meghaladta a 16 százalékot. A többi társaságnál együttesen szintén javult a ráta, de csak 11 százalékot ért el. Az exportban meghatározó feldolgozóipari cégek 23 százalékos profitrátát értek el. A gépipar ROE mutatója kétszerese az összes vállalat 13 százalékos átlagos értékének.

Önmagában a bruttó hozzáadott érték növekedése, különösen a 2005. évi átlagos 2 százalékos árindex mellett, jó indikátora a gazdasági folyamatoknak. Az egy foglalkoztatottra vetített GDP pedig a termelékenység leginkább elfogadott mutatószáma. A vállalati szférában 2005-ben 300 ezer forinttal, 4,4 millióra nőtt az egy főre jutó új érték. A Százak ennek 2,5-szeresével, 11,1 millió forint/fő termelékenységgel működtek. Az összes többi cég egy dolgozója átlagosan 3,1 millió forint GDP-t állított elő az utolsó két évben. Tehát a vállalati átlag emelkedésében a nagyok játszottak szerepet, a többi vállalat pedig az átlaghoz viszonyítva annak háromnegyed részét teljesítették.

2005-ben Magyarország vállalati szektorában - a KSH előzetes adatai szerint - 10,7 ezer milliárd forint GDP keletkezett. Ez folyó áron 7,5 százalékos, az áremelkedés hatását kiszűrve pedig 5,5 százalékos növekedésnek felel meg.

A vállalkozói szektorban döntő súlya a 314 ezer kettős könyvvitelű cégnek van, részarányuk tavaly 88,2 százalék volt. Rajtuk kívül a következő alszektorok által előállított bruttó hozzáadott érték tartozik ide:

Az egyéni vállalkozók, melyek közül 50 ezret is meghaladja azok száma, amelyek EVA alanyokká váltak. Ez utóbbiak egy harmadik alszektort képeznek a társas vállalkozásokkal együtt - számuk 2005. év végén 47 ezerre nőtt - amelyik ezt az adóbevallási módszert választották. A negyedik alszektorba a korábban százezret meghaladó számú, 2005-re már elenyésző súlyú egyszeres könyvvitelt vezető cégek tartoznak. A kettős könyvvitelű gazdálkodók körében olyanok is vannak, amelyek üzleti éve eltér a naptáritól. 2005-ben közel 400 milliárd forint GDP-t és szintén jelentős összegű, 2200 milliárd nettó árbevételt állítottak elő az ilyen, de az APEH alapállományában nem szereplő vállalkozások. Adataikat az ECOSTAT-hoz adatlapjaikon beküldött számaiknak megfelelően szerepeltettük.