A hazai gazdaság 2006-ban mintegy 4 százalékos ütemben fejlődött. A növekedés főbb jellemzői az év második felétől némileg módosultak, a gazdaságpolitikában a termelés bővülése mellett növekvő hangsúlyt kapott a gazdálkodás pénzügyi egyensúlyának javítása, majd tartós biztosítása. A GDP növekedését jórészt a kivitel gyors emelkedése tartja fenn. A lakossági fogyasztás a múlt évitől elmaradó ütemben bővül. A kiigazító intézkedések hatására az államháztartási hiány 2006- ban GDP arányosan 10 százalék alatt lesz, 2007-ben 3 százalékponttal mérséklődhet. A növekedés üteme átmenetileg csökken, modellszámításaink szerint a GDP dinamikája 2007-ben 2,5 százalék körüli lesz. Az export 10 százalék feletti ütemben bővül, az import növekedése ennél alacsonyabb lesz a lakossági fogyasztás visszaesése és a beruházások mérsékeltebb növekedése miatt. A világgazdasági folyamatok kedvezően hatnak a magyar gazdaság fejlődésére, a világkereskedelem, benne a hazai export dinamikusan bővül.

Az előző év második felében a világgazdaság növekedési üteme valamelyest mérséklődött, véleményünk szerint ez a tendencia 2007- ben folytatódik. A csaknem öt éve tartó töretlen világgazdasági dinamizmus, és főként a várakozásokat felülmúló európai konjunktúra lehetővé teszi, hogy külső gazdasági kapcsolataink továbbra is gazdasági növekedésünk húzóerejét adják. A világgazdasági ciklus a tavalyi év második felében érte el csúcspontját, a bővülés üteme azóta mérséklődik. A valutaövezet és a világgazdaság teljesítménye nincs szinkronban egymással, a világgazdaság növekedését elsősorban az Egyesült Államok üzleti ciklusa és a feltörekvő ázsiai országok tartós és dinamikus fejlődése határozza meg. A globális gazdaság és az Egyesült Államok a konjunktúra-ciklus leszálló ágába kerültek, az eurózóna gazdaságai egyelőre expanzív szakaszban vannak.

A magyar gazdasági kapcsolatokban mind nagyobb részt képviselő, velünk együtt csatlakozott uniós országok felzárkózása és dinamikus fejlődése ösztönző környezetet teremt hazánk számára. Az ázsiai országokkal erősödő gazdasági együttműködés lehetővé teszi, hogy profitáljunk a régió gyors fejlődéséből. A világgazdaság növekedési üteme 2007-ben néhány tized százalékponttal alacsonyabb lehet, mint az előző években, de így is elérheti a 4,6-4,9 százalékot.

Forrás: Ecostat, IMF, KSH Megjegyzés: Külső keresleten legfontosabb külkereskedelmi partnereink éves növekedésének súlyozott átlagát értjük. A súlyok külkereskedelmi forgalmunk országok szerinti megoszlásából származnak. */ előrejelzés; **/ a 2006-os év adata január-októberre vonatkozik

A világgazdaság bővüléséhez hasonlóan a hazai termékek és szolgáltatások külső kereslete élénk lesz 2007-ben. A Magyarország számára meghatározó partnerországok, Németország és az Európai Unió többi nagy államának bővülése az előrejelzések szerint folytatódik. A legfrissebb prognózisok magasabb növekedési ütemet várnak Németországban, mint néhány hónappal korábban. Idén a német bruttó hazai termék 1,5-2,0 százalékkal haladhatja meg az előző évit. A kibocsátás növekedésének visszafogott üteme mellett az import és az export a GDP bővülését többszörösen meghaladó ütemben nő. A gazdasági növekedés 2007-ben várható enyhe lassulásával párhuzamosan a kivitel és a behozatal bővülésének mértéke a tavalyi felére, 5-6 százalékra is visszaeshet. A német vállalatok a rövid távú kilátásokat kedvezően ítélik meg. A müncheni Ifo Intézet üzleti bizalmi indexe 2005. ősze óta emelkedik, 2006 második felében töretlen vállalati optimizmust mutatott. Tavaly decemberben mind a jelen helyzet megítélését, mind a következő fél évre vonatkozó várakozásokat jelző index nőtt.

A másik két ország, amely nagy részt képvisel külforgalmunkban, Ausztria és Olaszország. Az előrejelzések szerint mindkettő néhány tized százalékponttal alacsonyabb ütemben bővül 2007-ben, mint tavaly, a fejlődés azonban így is erőteljesebb lesz, mint a korábbi években. Az olasz gazdaság 2006-ban lábalt ki a tartós recesszióból. Ebben az évben a belföldi keresletet a némethez hasonlóan a hiánycsökkentő gazdaságpolitikai lépések határozzák meg. Tavaly Ausztriában is gyorsabban bővült a kibocsátás, mint az azt megelőző években. A növekedés üteme a várakozások szerint 2007-ben a többi eurózónás tagországgal párhuzamosan mérséklődik, hajtóerejét a külforgalom és a beruházások adják. Külpiacaink bővülése összességében a tavalyi 3,3 százalékos növekedés után 2007-ben várhatóan 3 százalékra mérséklődik.

Forrás: EC, ISAE, IFO, OECD

A nemzetközi pénz- és tőkepiacokon alapvető változások mentek végbe az elmúlt időszakban. 2004 második felében kezdetét vette a nemzetközi gazdaság likviditásbőségét kiváltó alacsony kamatok korrekciója, amely máig sem zárult le. Az Európai Központi Bank márciusban ismét kamatot emelhet, az Egyesült Államokban a kamat csökkentése és emelése mellett is hangzanak el érvek. A dollár 2006 második felében erőteljes gyengülésnek indult, 2007 januárjában ez a trend megfordulni látszik. Ahogy mérséklődött a fejlett és a fejlődő országok közötti kamatkülönbözet, úgy vált egyre törékenyebbé a feltörekvő piacok helyzete. Már 2005 végén megindult a kockázati tőke kivonása a közép-kelet-európai régió egyes országaiból, majd 2006 májusa és júniusa között a magyar tőzsdeindex mintegy 3000 pontot esett, egyidejűleg a forint volatilitása nőtt. Magyarországot egyelőre még nem érte el nagyobb tőkekivonási hullám, és az államháztartási hiány csökkentésére tett törekvések, valamint a szigorú kamatpolitika mellett ennek az esélye egyre kisebb. 2007 elején úgy tűnik, a befektetők kockázatvállalási hajlandósága nem csökken, a feltörekvő piacok a legkedveltebb befektetési lehetőségek közé tartoznak.

A globális gazdaságban befektetésre váró pénzeszközök másik része közvetlen külföldi működőtőke-beruházások formájában ér célba. A kilencvenes évek második felétől kezdve nagy mennyiségű működőtőke érkezett Magyarországra, hazánk sokáig első helyen állt tőkevonzó-képesség tekintetében a térségben. A tőke-behozatal egy része visszaforgatott nyereség, a vállalatfelvásárlások és zöldmezős projektek száma és volumene is jelentős volt. Hazánkban halmozódott fel a GDP százalékában mért legnagyobb tőkeállomány a közép-keleteurópai országok közül.

A közép-kelet-európai régió országai, közöttük Magyarország is, már nem kizárólag mint tőke-importőr, de mint tőkeberuházó is részt vesznek a globális működőtőke-áramlás folyamatában. A térség országaiból kiáramló tőke főként a környező országokba megy, legnagyobb része régión belül marad. A tőkeexport a kilencvenes évek végén indult meg, és azóta olyan regionális-multinacionális vállalatok

sora jött létre, amelyek ugyancsak a térségen belül fektetnek be, de ezen kívül a globális vállalatokra jellemző sajátossággal bírnak. A tőke-kiáramlás az elkövetkezőkben erőre kaphat, ami hosszú távon a külföldön befektetett tőke hozamainak repatriálása révén növeli az ország jövedelmét.

Előrejelzésünk szerint 2007-ben a tavalyinál nagyobb összegű működőtőke érkezhet Magyarországra. Ez összhangban van a nemzetközi trendekkel. A világban lezajló tőkeáramlás volumene 2004 óta folyamatosan nő. 2006 első felében a nemzetközi beruházások a magas olajárak keltette inflációs nyomás és az emelkedő kamatok ellenére dinamikusan bővültek. Idén ezek a veszélyek enyhülnek, a határokon átívelő tőkemozgások feltételei tovább javulnak.

A nemzetközi nyersanyagpiacok változtak az elmúlt néhány hónapban. Hazánk számára kedvező, hogy a kőolajpiac megnyugodni látszik. Az a tény, hogy gyakorlatilag azonos keresleti-kínálati viszonyok mellett mintegy harminc százalékkal ingadozhat az olaj ára, azt mutatja, hogy a spekuláció szerepe az árak alakulásában jóval nagyobb, mint azt korábban gondolni lehetett. 2007. január elejére a legtöbb nemzetközi szervezet módosította rövid távú olajárelőrejelzéseit. Legnagyobb mértékben az IMF korrigálta prognózisát. 2006 szeptemberében még 75,50 dolláros olajárat vártak az idei évre, 2007 januárjában ezt 58 dollárra csökkentették. Az új prognózis jól mutatja, mennyire bizonytalanul jelezhetőek előre az olajár változásai. Bármilyen szinten is lesz a kőolaj ára ebben az évben, bizonyos, hogy volatilitása igen nagy marad. A kőolajár enyhülésével szemben a többi nyers- és alapanyag árszínvonala egyelőre nem csökkent számottevően, az előrejelzések 2007-re a tavalyinál alacsonyabb átlagárakkal számolnak.

A nemzetközi áru- és nyersanyagpiacokon zajló folyamatok, a vissza-visszatérő geopolitikai problémák, kínálati nehézségek, és az erőteljes gazdasági növekedésből fakadó, inkább a keresleti többlet felé hajló kényes egyensúly következtében gyorsan ingadozó árak és a magas árszínvonal kedvezőtlenek hazánk számára. A magas szintű nyersanyagimport-árak és az exportpiacainkon érzékelhető erős verseny által leszorított értékesítési árak közötti különbség rontja az ország cserearányait, növelik a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg passzívumát. Az olajárak tartós csökkenése mérsékelheti a cserearány-veszteséget.