A múlt évben a magyar gazdaságpolitika gyökeresen megváltozott, a kormányzat a gazdasági racionalitást középpontba állító gazdaságpolitika mellett kötelezte el magát, szemben a választási ciklusokhoz kötődő tervezéssel. A tavaly második félévben indult és a következő években folytatódó reformsorozat célja az ország külső és belső egyensúlyának helyreállítása, és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. A hozott intézkedések növekedési áldozatokkal járnak, amit a tavalyi eredmények és az idei költségvetés irányszámai is tükröznek. A hazai gazdaság 2006-ban 4 százalék közeli ütemben bővült, növekedése az év második felében lassult, az államháztartási és a folyó fizetési mérleg egyenlege a vártnál kedvezőbb lett.

A korrekció irányát, mértékét és feltételeit az Új Egyensúly Program, majd az aktualizált Konvergencia Program foglalta keretbe. A költségvetési törvény GDParányosan 3 százalékos megtakarítást tervez, ami a jelen feltételek mellett megvalósítható. A 2008. évi hiánycsökkentés teljesítéséhez további intézkedésekre is szükség lehet. A fejlesztéspolitika irányváltását a nagy elosztórendszerek reformja és a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzései és eszközrendszere jelentik. Teljesítését a fejlesztési források átcsoportosítása, valamint az EU 2007-2013. évi támogatási programjának pénzeszközei biztosítják.

A gazdaságpolitikai hangsúlyváltozások következtében a múlt évi gazdasági folyamatok eltértek a korábbitól. Az egyensúlyi mutatók javultak, a növekedési mutatók alacsonyabbak, mint az előző években. A bruttó hazai termék volumene 3,9 százalékkal nőtt 2006-ban. A növekedés üteme az év során fokozatosan csökkent. Az irányváltás a negyedik negyedévtől vált érzékelhetővé, a GDP növekedése ekkor 3,2 százalékra mérséklődött. Keresleti oldalról a termelést a dinamikusan bővülő export "ösztönözte", a lakossági fogyasztás bővülése elmaradt a GDP ütemétől és a reálkeresetek emelkedésétől. A beruházások az év során folyamatosan csökkentek, éves szinten 2 százalékkal mérséklődtek.

A kiigazító intézkedések hatására 2006-ban az államháztartási hiány GDP arányosan 9,9 százalék lett, kisebb a korrekciós intézkedésekben kitűzött célnál. Bevételi oldalon valamennyi jelentősebb tételnél túlteljesültek a tervek, ugyanakkor a kiadási keretszámokat több ponton is túlléptük.

A folyó fizetési mérleg hiánya 1,5 százalékponttal csökkent, aránya várhatóan 6,6 százalék körüli lesz. A folyó hiány finanszírozási szerkezete változott, a közvetlen tőkebefektetések egyenlege az első háromnegyed évben a korábbinál kedvezőbb volt, az újra befektetett jövedelem szaldója érdemben nem változott. A portfolió tőke és az egyéb befektetések egyenlege valamelyest nőtt.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás éves szinten 1,8 százalékkal, a negyedik negyedévben 4,6 százalékkal visszaesett a múlt évben. A beruházások hasonló ütemben csökkentek, az első negyedévben még dinamikus volt a növekedés, majd az ezt követő negyedévekben az aktivált eszközállomány volumene csökkent. Mind a kormányzati, mind a magánberuházások lassultak, alapvetően a megszorító csomag és a pesszimista várakozások miatt.

A háztartások fogyasztási kiadása mérsékelten, 1,2 százalékkal bővült. A végső fogyasztás igen szerény mértékben, 0,4 százalékkal emelkedett 2006- ban. A fogyasztás vártnál visszafogottabb növekedését a lakossági jövedelmek mérsékeltebb emelkedése okozta. A foglalkoztatottak száma nagyjából stagnált, a bruttó átlagkereset 8,1, a nettó 7,5 százalékkal emelkedett, a reálkereset 3,5 százalékkal múlta felül az előző évit.

Tavaly a kedvező külső konjunktúra hatására az áru- és szolgáltatásexport 18,0 százalékkal, az import 12,6 százalékkal nőtt. Ez volt az első olyan év, amelyben az áru- és szolgáltatásforgalom egyenlege többlettel zárt, az árukereskedelem passzívuma csökkent, a szolgáltatásforgalom aktívuma emelkedett.

Külkereskedelmünk az elmúlt években egyre inkább a növekedés hajtóerejévé vált. A nettó export 2004 óta járul hozzá pozitívan a GDP növekedéséhez, 2006-ban a bruttó hazai termék 3,9 százalékos bővüléséből 3,4 pontnyi ebből származott.

A gazdaságpolitika kiemelt prioritása a pénzügyi egyensúly fokozatos elérése, majd fenntartása. Rövidtávú cél az államháztartás egyensúlyának mielőbbi helyreállítása. A program fontos eleme az adóalapok szélesítése, az arányosabb közteher viselés kialakítása. A hosszabb távú célok középpontjában a versenyképesség javítása, a gazdaság fenntartható felzárkózási pályára állítása, valamint az ellátórendszerek reformjának eredményes lezárása áll.

2007-ben a gazdaság növekedési üteme modellszámításaink szerint 2,4 százalék lesz. Az államháztartási hiány jelentősen csökken, GDP-arányosan várhatóan 6,6 százalékra mérséklődik. A folyó fizetési mérleg javul, az idei hiány 5 százalék körüli lehet, jövőre 4,5 százalékra mérséklődhet a bruttó nemzeti termékhez viszonyítva.

Az egyensúlyi és növekedési célok teljesítéséhez a világgazdasági feltételek kedvezőek. A globális növekedés üteme megközelíti az 5 százalékot, és 2008-ban sem esik jelentősen ez alá. Az élénk konjunktúra ösztönző környezetet jelent a magyar gazdaság számára. Európa legnagyobb súlyú gazdaságaiban a bővülés 2007-ben is meghaladja az elmúlt két évtized átlagát. A dinamikus növekedés hátterében a nagy volumenű külkereskedelmi forgalom áll. Számításaink szerint a világkereskedelmi forgalom továbbra is élénk lesz, évi 7-8 százalékkal bővül.

A hazai gazdaság továbbra is exportorientáltan fejlődik, az erőteljes exportkereslet felhasználási oldalról biztosítja a gazdasági növekedés elfogadható ütemének fenntartását. Az export 2007-ben is magasabb ütemben fog bővülni, mint az import. Folytatódik a külkereskedelmi egyenleg javulása, egyfelől az importnál tartósan magasabb exportnövekedés miatt, másfelől a cserearányok kedvezőbb alakulása miatt. Az import mérsékelt növekedését keresleti oldalról a lakossági fogyasztás várható csökkenése támasztja alá. Számításaink szerint az áru- és szolgáltatás export volumene 9,5 százalékkal, az importé 7,3 százalékkal növekszik 2007-ben. Az áru-külkereskedelem mérlegének hiánya 1 milliárd euró alatt lehet.

Az egyensúly elérésében a kiigazító intézkedések szerepe meghatározó. Ezek három területet érintenek. Az ártámogatások, árkiegészítések leépítése már 2006. utolsó negyedévében megkezdődött. A világpiaci árszínvonal érvényesítése céljából új alapokra helyeződött a gázár-kompenzáció rendszere. A gyógyszerkassza hiánya évről évre nőtt, a költségvetési források elosztásának szempontja itt is változik. Megtakarítások 2007 második negyedévétől kezdődően jelentkezhetnek. A tömegközlekedési díjak rendezése a központi költségvetés fogyasztói árkiegészítés sorának javulását eredményezheti. Konkrétumok még nem láthatók, döntés a tavasz végére várható. A fenti intézkedésekből fél- és egy százalék közötti GDP-arányos megtakarítás adódhat 2007-ben. Az egészségbiztosítási alap - a gyógyszertámogatás újraszabályozásán túl - szintén jelentősen változik.

Már az idei költségvetés is tartalmaz döntéseket a közigazgatás átalakításáról, a rendszerben elérhető megtakarításokról. Regionális átszervezésből, intézmények összevonásából, létszámleépítésből várható kiadáscsökkenés. Az intézkedések 2008-ban eredményt hozhatnak, amikor a végkielégítések, átalakítások többlet-költségei már nem terhelik a központi költségvetést. A 2007. évi hiány mérséklésének jelentős része az adó- és járulékbevételek emeléséből származik. Bár az Alkotmánybíróság döntése csökkentheti a bevételek növekedését, a többletforrás a GDP 1,5-2 százaléka között alakulhat. A pénzügyi egyenleg javításában meghatározó lehet a gazdasági növekedés, azon belül is a fogyasztás alakulása.

2007 végére a GDP arányos államháztartási hiány 6,6 százalékra mérsékelődhet. A Konvergencia Programban vállalt kötelezettségek teljesítése, valamint az államháztartási egyensúly hosszú távú fenntarthatósága érdekében további lépésekre is szükség van. 2007-ben a kiadások korrekciója révén javulást érhetünk el, 2008-ban - a jelenlegi elgondolások ismeretében - főként a közigazgatásban elért megtakarítások hozhatnak eredményt. Ezek, valamint a lassan gyorsuló gazdasági növekedés hatása számításaink szerint eléri a GDP 1,5 százalékát. A középtávú tervek szerint 2008-ban 2,4 százalékkal kell javítani az egyenleget. Minthogy az elsődleges egyenleg továbbra is negatív, az ország adósságállománya emelkedik.

Az elmúlt évben szigorú volt a monetáris politika. A kamat év végére - apró lépésekben - 8 százalékra növekedett. Az infláció az átmeneti költségvetési intézkedések hatására emelkedett, az árfolyam az egyre hitelesebbé váló költségvetési politika mellett stabilizálódott. A következő időszak kamatlépéseit az infláció alakulása és az azt befolyásoló tényezők határozzák meg. Nevezetesen az, hogy milyen mértékben fogják vissza a háztartások fogyasztásukat, milyen erős lesz a hatósági áremelések tovagyűrűző hatása, illetve hogyan változnak az inflációs várakozások. 2007-től csökkenhet az alapkamat, a mostani hatásokat figyelembe véve év végére feltehetően 7,25 százalékra módosul. Kedvező esetben ennél jobban, egy-másfél százalékponttal is mérséklődhet az irányadó kamat. A forint/euró árfolyam éves szinten 250-260 forint között mozoghat és az éves átlagos árfolyam 251-252 forint lehet.

2006 elején történelmi mélyponton volt az infláció. A változatlan adótartalmú index alapján számolva viszont 2004 vége óta nem csökken a fogyasztói árszínvonal. 2006 utolsó negyedévében a hatósági áremelések miatt az árindex gyorsan 7 százalék közelébe emelkedett. 2007 elején az árintézkedések miatt tovább nő a 12 havi fogyasztói árindex. Számításaink szerint 2007 májusáig gyorsul, azt követően megfordul az infláció tendenciája, éves szinten átlagosan 7,4 százalékos lesz a drágulás. 2008-ban 3,6 százalékra süllyedhet az áremelkedés átlagos éves üteme. 2006-ban a lakosság gazdasági aktivitása kismértékben javult, az utolsó három hónapban a gazdaságilag aktív foglalkoztatottak száma 36 ezerrel, a munkanélkülieké 10 ezerrel emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A foglalkoztatottak átlagos létszáma 36,5 ezer fővel haladta meg a múlt év utolsó három hónapjának szintjét. 2006-ban a teljes munkaidőben alkalmazottak száma nem változott, 2 789,7 ezer fő volt. Az alkalmazotti létszám a versenyszférában 0,6 százalékkal emelkedett, a költségvetési szervezeteknél 2,2 százalékkal csökkent. 2007-ben a foglalkoztatásban jelentős változásokkal nem számolunk, a vállalkozói szférában emelkedhet, a közszférában várhatóan csökken a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliségi ráta 2004-2005 évekhez képest emelkedett, 7,5 százalékra nőtt. 2007-ben a közszféra átszervezése miatt a munkanélküliek száma tovább nőhet, a munkanélküliségi ráta elérheti a 7,8 százalékot.

Tavaly a nemzetgazdaság egészében a bruttó átlagkereset 8,1 százalékkal, a nettó 7,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Ezen belül a vállalkozói szféra bruttó átlagkeresete 9,3 százalékkal, a költségvetési dolgozóké 6,4 százalékkal emelkedett. A nettó átlagkereset növekedése a versenyszférában 8,5 százalék, a közszférában 6,0 százalék volt. A szeptembertől 2 százalékponttal emelt egyéni egészségbiztosítási és a 0,5 százalékponttal növelt munkavállalói járulékkulcsok miatt a nettó kereset éves növekedési üteme 2006 november-decemberében két százalékponttal csökkent. 2006-ban a reálkereset átlagosan 3,5 százalékkal nőtt, a nyugdíjak reálértéke ezt valamivel meghaladóan, mintegy 3,6 százalékkal emelkedett.

2007-re a költségvetési szerveknél a kormány 6,65 százalékos bruttó béremelést hagyott jóvá az év második felétől. A versenyszférában az Érdekegyeztető Tanács ajánlása alapján 5,5-8 százalék közötti béremelésre van lehetőség. Az áthúzódó hatásokat és a járulékkulcsok emelkedését figyelembe véve a nettó bérek a fentieknél alacsonyabb mértékben emelkednek. A fogyasztói árindex 7 százalékot meghaladó növekedését figyelembe véve 2007-ben a reálkeresetek 3 százalék körüli csökkenésével számolunk. A lakossági fogyasztásban folyamatosan nő a szolgáltatások szerepe, a teljes lakossági fogyasztásnak mintegy 40 százalékát teszi ki. 2007-ben a vásárlóerő szűkülése és az infláció emelkedése miatt a lakossági fogyasztás kismértékű csökkenésével számolunk.

A 2006 decemberi adatok szerint a lakossági megtakarítások állománya meghaladta a 21 ezer milliárd forintot, az előző évi záró állományhoz képest 11,6 százalékkal emelkedett. A lakosság hitelállománya meghaladta a 6000 milliárd forintot, egy év alatt 20,3 százalékkal nőtt. Az elmúlt évi mintegy 1000 milliárd forint hitelállomány-növekedés közel kilenctizede deviza alapú. 2007-ben éves szinten a megtakarítások 5-6 százalékos és a lakossági hitelállomány további 20 százalék közeli növekedésével számolunk.