A nemzetgazdaság két kiemelt fontosságú vállalatcsoportjában 2007-ben a konjunktúra felmérések eredményei az üzleti bizalom mérsékelt javulását jelzik.

A TOP-100 nagyvállalatok rövid távú konjunktúra mutatói 2007 első harmadában a 100 százalékos határérték alatt, az azt követő négy hónapban a pozitív tartományban helyezkedtek el. Szeptemberben az index értéke majd nyolc százalékponttal visszaesett. A havi konjunktúra mutatók tendenciája emelkedő, meredekségét a júliusi és szeptemberi eredmények kissé módosították. Az üzleti várakozások szerényebb ütemű javulása összességében a közepes gazdasági kilátások fennmaradására, a fogyasztás csökkenéséből adódó nehézségekre utal.

A kis- és középvállalati bizalmi indexek az év egészében enyhén erősödő optimizmust tükröznek. A konjunktúra mutató értéke január és május között nőtt, a júniusi zuhanást követő negyedévben kiérlelt, stabil gazdasági várakozást közvetítve alig változott. A hazai tulajdonú vállalkozások viszonylag kedvező eredményeiben a középvállalatok dinamikája érvényesül, amelyek exportlehetőségei részben pótolják a hazai kereslet csökkenéséből eredő veszteségeket. A cégek többségét az egyensúly javítását kiemelten kezelő kormánystratégia konkrét intézkedései hátrányosan érintik, hatására a fizetőképes kereslet minden társadalmi és gazdasági csoportnál szűkül. Az államháztartási deficit mérséklésére összpontosító erőfeszítések miatt a szektor versenyképességének javítása, működésének támogatása beruházási és fejlesztési hitelek folyósításában merül ki.

A gazdálkodó szervezetek legutolsó üzleti előrejelzéseiben kettős hatás érezhető. Az indexet viszonylag magas szinten tartja a globális fejlődéssel összefüggő élénk kereslet, az aktív külpiaci forgalom. A cégek pozitív várakozásait erősíti az államháztartási hiány tervezettet meghaladó csökkenése, az évek óta halogatott strukturális reform beindítása és a konszolidációs folyamatot övező nemzetközi elismerés. A vállalkozások körében ugyanakkor mérsékli az üzleti bizalmat a gazdasági növekedés lassulása, a viszonylag magas szinten stabilizálódott munkanélküliség és a vállalati, lakossági kereslet csökkenése.

Két éves visszatekintésben a két szektor üzleti várakozásai között nagyfokú a hasonlóság. A bizalmi indexek változása alapján az elmúlt két év négy periódusra osztható. 2005 októbere és 2006 márciusa között a két vállalatcsoport rövid távú gazdasági várakozásait magas szinten erősödő optimizmus jellemezte. A gazdálkodó szervezetek derűlátását a világgazdasági növekedéssel összefüggésben javuló nemzetgazdasági eredmények támasztották alá. 2006 második és harmadik negyedévében az üzleti várakozások mutatói kezdetben szerény, később erőteljes bizalomvesztést jeleztek mindkét szektorban. Az egy évvel korábbi mélypont hátterében a szeptembertől életbe léptetett egyensúly javító intézkedések hatása állt. Akkor a korrekciós csomag a piaci szereplőknél mintegy 15-20 százalékos bizalomvesztést eredményezett. A vállalatok kedvezőtlen üzleti várakozásaiban hangulati elemek hatása is érezhető.

A mindkét szektorban bizalmi mélypontnak számító 2006 harmadik negyedév után a vállalatok lassan erősödő optimizmussal tekintettek mind a nemzetgazdaság, mind saját vállalkozásuk rövid távú kilátásaira. A konjunktúra indexek értéke a múlt év októbere és 2007 júniusa között a nagyvállalatok esetében több mint harminc százalékkal, a hazai cégek körében - eltekintve a júniusi egyszeri, sokkhatásszerű visszaeséstől - húsz százalékkal nőtt. A gazdálkodó szervezetek üzleti várakozásainak tendenciája egy éve tartósan javul. A nagyvállalatok üzleti várakozásaiból kirajzolódó trend meredekebben emelkedik, mint a kis- és középvállalatoké, ahol szélsőségesebb megnyilvánulások korrigálták a trendvonal ívét.

Az utóbbi három hónap visszafogottabb várakozásaiban annak felismerése jelentkezik, hogy miközben a környező országok és Európa gazdaságinak nagy része dinamikus fejlődést képesek elérni, Magyarországnak növekedése átmeneti lassulását kell felvállalnia a konvergencia program teljesítése és az ország hitelességének visszaállítása érdekében. Így a két szektor bizalmi trendjének szerényebb ütemű emelkedése a megszorításokkal összefüggő nehézségekre utal. A gazdálkodó szervezetek harmadik negyedévi konjunktúra jelentései szerint összességében Magyarország rövid távú kilátásai lassan javulók.

A TOP-100 vállalatok és a hazai kis- és középvállalatok konjunktúra mutatói az utolsó három hónapban viszonylag szűk sávban ingadoznak. A vállalatok 2007-2008 fordulójára jelzett üzleti várakozását a konjunktúra előrejelzéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek és hitelminősítők prognózisa is alátámasztja. E szerint a makrogazdaság kitűzött céljai idén teljesíthetők, a pénzügyi egyensúly helyreállítását biztosító program megvalósításával a költségvetési és a fizetési mérleg egyenlege javul, a gazdaság növekedési üteme megközelíti a 2 százalékot. A cégcsoportok optimizmusát növelő külső feltételek továbbra is kedvezőek.

2007 végén és 2008 elején a hazai gazdaság lehetőségeinek javulásával számol a nagy vállalatok egyharmada, valamint a kis- és középvállalatok közel 30 százaléka. A pesszimista előrejelzések aránya a nagyvállalatoknál alacsony, alig haladja meg a 10 százalékot, a hazai tulajdonú kisebb cégeknél a bizalom csökken, a feltételek romlásától tartók aránya 35 százalék. Az élénk külpiaci keresletre és versenyképességükre alapozva a nagyvállalatok saját vállalkozásuk lehetőségeit kedvezőnek értékelik. Kilátásaik javulásában bízik átlagosan egyharmaduk, a helyzet stabilitását feltételezi majdnem minden második vállalat. A kis- és középvállalatok prognózisa háromnegyed éves összehasonlításban kedvező, fél éven belül javulással vagy stabilitással számol a vállalatok több mint kétharmada.

A termelésnövelési lehetőségek megítélése a TOP-100 csoportban kedvező, augusztusban a cégek kétharmada bízott tevékenysége rövid távú bővítésében. A kis- és középvállalatok prognózisa visszafogottabb. Az utolsó negyedévi előrejelzés szerint teljesítménye bővítését mindössze egyharmaduk valószínűsítette, ezek meghatározó többsége 5 százalék alatti élénkülést feltételez. A KKV-k körében erősödik a versenyhelyzet romlásával kapcsolatos aggodalom. Ennek hátterében az értékesítési lehetőségek szűkülése és a cégek túlélési esélyeinek csökkenése áll. A piaci pozícióját egy éven belül veszélyeztető verseny kialakulásától a vállalkozások egynegyede tart, új erős versenytárs megjelenését 39 százalékuk feltételezi. Romlik a beszállítói lehetőségek megítélése is.

A hazai vállalkozások a világgazdaság fejlődésében rövid távon nem várnak érdemi változást. Nemzetközi elemzők a globális gazdaság 2007-2008. évi növekedését 4,5-5,0 százalék közöttire prognosztizálják, enyhe lassulás mellett. Kedvező számunkra, hogy az EU gazdasági ciklusa időben kissé eltolódik, maximuma erre az évre várható.

A külföldi konjunktúra előrejelzések és a rendelésállomány bővülése alapján az utolsó negyedévben a nagyvállalatok exportpiacaik felvevőképességéről optimistán nyilatkoztak. Hat hónapon belül a külföldi értékesítés területén javulást feltételez a cégek 57 százaléka, stabilitást vár 43 százalékuk. Külföldi piacaik elvesztésétől nem tartanak a vállalatok. A hazai kis- és középvállalatok átlag háromnegyede nem számol az exportpiaci lehetőségek változásával. A versenyképességi és tőkeellátottsági gondokkal küzdő vállalkozások széles körét a javuló lehetőségek nem hozzák versenyhelyzetbe. E vállalkozások többségének innovációs képessége gyenge, így a külföldi piacokon közvetett exporttal, beszállítói minőségben tudnak megjelenni.

A következő fél évben a TOP-100 csoport átlag 56 százaléka változatlan belföldi piacokkal, egyötödük szűkülő értékesítési lehetőségekkel kalkulál. A hazai tulajdonú vállalatok előrejelzésében bővülő értékesítést feltételez minden negyedik vállalat, mérséklődő fizetőképes kereslettel számol 35 százalékuk.

A következő hat hónapban az élénk exporttevékenység következményeként a nagyvállalatok háromnegyedének pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott marad, egyötödüknél javuló likviditással számolnak. A tartalékokkal nem rendelkező hazai tulajdonú cégek anyagi helyzete várhatóan romlani fog az elvonások növekedése és a közvetlen költségek emelkedése miatt. Rövid távon fizetési nehézségek kialakulását valószínűsíti a KKV-k egynegyede, 56 százalékuk az eddigiekhez közeli likviditásban bízik a cégénél.

Az elmúlt három évben hazánkban a bruttó állóeszköz felhalmozás fokozatosan csökkent. A minimumot 2006-ban érte el amikor a felhalmozás 2,1 százalékkal elmaradt az előző évi volumentől. 2007 első fél évében az eszközfelhalmozás 1,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A növekedés az első negyedévben elérte a 2 százalékot, a másodikba mindössze 0,8 százalékos volt. A feldolgozóipari beruházások jelentősen emelkedtek, a költségvetési kör beruházási kiadásai számottevően visszaestek. Az ágazati mutatók alapján valószínűsíthető, hogy a fejlesztések élénkülése megkezdődött, a vállalkozói szféra a múlt évi visszaesést követően bővíti beruházásait.

2007-ben a TOP-100 vállalatok beruházási elkötelezettsége az első negyedévi bizonytalanság után gyengült, a fejlesztési szándékot összegző mutató értéke a februári csúcsról a szeptemberi mélypontra mintegy ötven százalékponttal visszaesett. A havi indexek trendvonala háromnegyed éve csökken. A beruházási szándékok két éves lefutásából arra lehet következtetni, hogy a szektoron belül még mindig jelentős kapacitás felesleg található. A konvergencia program meghirdetése óta a multinacionális vállalatok fejlesztésre vonatkozó üzletpolitikáját nagyfokú óvatosság jellemzi. A tendencia kedvezőtlen változása ugyanakkor arra utal, hogy a makrogazdaság élénkülése mérsékelt ütemű lesz, a korábbi növekedési dinamika elérése esetleg éveket igényelhet.

A gazdálkodásukban jelentkező pénzügyi nehézségek és az értékesítési lehetőségek szűküléséből adódó kapacitásfelesleg miatt a hazai kis- és középvállalatok fejlesztési pénzforrásaik átcsoportosítására, más irányú felhasználására kényszerülhetnek. A vállalkozások 2007-ben mért beruházási hajlandósága nagyfokú bizonytalanságra utalóan széles sávhatárok között ingadozik. A fejlesztési elkötelezettségek tendenciája az első fél évben csökkent, az utolsó hónap kiugróan magas értéke után emelkedőre váltott. (Fordulatról egy havi adatok alapján értelemszerűen nem beszélhetünk, bár ennek lehetősége sem kizárt.) A hazai vállalatok a beruházási tevékenységüket fékező objektív tényezők között hosszabb ideje első helyen említik a bizonytalan gazdasági környezetet és az elégtelen, szűkülő belföldi keresletet.