Az amerikai gazdasággal kapcsolatos recessziós félelmek és az értéktőzsdei esések hatására a pénzpiacokról nagy volumenben áramlik a tőke az árupiacok felé. 2007 végére javarészt a gyenge dollár és a spekulációs tőkebefektetések következményeként az amerikai WTI (West Texas Intermediate) típusú olaj mintegy 70 százalékkal került többe, mint az év elején, míg az arany hozzávetőleg 35 százalékkal drágult. Az árnövekedés 2008. első két hónapjában sem állt meg.

Forrás: Fed, Solar Capital

A gyenge dollár és emiatt az OPEC által folyamatosan hangsúlyozott befektetői pénzügyi spekuláció mellett geopolitikai bizonytalanságok, a januárig hétről hétre csökkenő olajkészletek és a hideg időjárás miatti kitermelési nehézségek is felfelé hajtották az árat.
Az olajár némileg korrigált március második felében, azonban a hónap végi dollárgyengülés újra emelte az árakat. A Fed 75 bázispontos kamatcsökkentését követően a dollár számottevő erősödésbe kezdett, hiszen a piac 100-125 bázispontos csökkentésre számított, így a dollár-alapú befektetések kevésbé veszítettek értékükből, mint amire korábban számítani lehetett. Az olaj ára az erősödő dollár hatására csökkenni kezdett, ezt erősítették a heti olajkészlet adatok is. A finomított termékek készletei csökkentek, mivel a fogyasztás visszaesése miatt a finomítók visszafogták termelésüket. A rekordmagas kőolajárnak köszönhetően az elmúlt hónapban a kőolaj és a feldolgozott olajtermékek iránti kereslet 3,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a benzinkereslet pedig 1 százalékkal mérséklődött. Az amerikai gazdaság lassulása a kereslet csökkenését vonja maga után. Az amerikai fogyasztásban jelentős importhányad miatt a kínai gazdaság növekedése is mérséklődik, ezért nemcsak az amerikai piacnak lesz szüksége idén kevesebb olajra, hanem Kínának is. Eddig a magasabb energiaárak a vártnál kevésbé fogták vissza a felhasználást. Elsősorban a kőolaj, mint ipari nyersanyag iránti keresletcsökkenésre lehet számítani. Az üzemanyag és fűtőolaj iránti igények rövidtávon vélhetően nem fognak lényegesen csökkenni a recesszió hatására sem.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) idén már másodszor módosította a 2008-ra vonatkozó globális olajkeresleti prognózisát, mert a 100 dollár feletti olajár jelentősen visszafoghatja a világ országainak gazdasági növekedését. Legfrissebb előrejelzésében 87,54 millió hordós napi kereslettel számol az első negyedévben, ami a korábbinál "mindössze" 80 ezer hordóval kisebb. A becsült éves növekedési ütemet az előző 2,3 százalékról 1,9 százalékra csökkentették. Az USA fogyasztása az idén 0,1 százalékkal mérséklődve átlagosan napi 20,65 millió hordó lehet, miközben Kínáé 5,6, a közel-keleti államok összesített igénye pedig 6,1 százalékkal nőhet. Kína 2010-re tervezi egy 100-120 millió hordós stratégiai tartalék kiépítését, aminek feltöltése plusz keresletet jelenthet majd az olajpiacon.

Forrás: OPEC, BP, IISI, FAO, Ecostat számítás

Az OPEC szerint a piac nyersolajjal kellőképpen ellátott, az árakat nemcsak a kereslet növekedése, hanem a spekuláció is hajtja**, ennél fogva a szervezet sem február 1-jei, sem március 5-i ülésén nem változtatott kitermelési kvótáján. Utóbbi alkalommal felmerült a kitermelés csökkentésének lehetősége is, mivel a téli fűtési szezon a végéhez közeleg, és ilyenkor jellemzően visszaesik az olaj iránti kereslet egészen júliusig, amikor az autózási szezon miatt újra növekednek az igények. Egyes vélemények szerint a szervezet az árat védi, és emiatt nem hajlandó változtatni kitermelési politikáján.

A dollár gyengesége miatt a novemberi OPEC csúcson a venezuelai és az iráni elnök követelte, hogy ezentúl a szervezet ne dollárban számolja el forgalmát. Irán nem várta meg, hogy e tekintetben a tagországok konszenzusra jussanak. Február közepén megnyitotta első önálló olajtőzsdéjét. A világ negyedik legnagyobb olajkitermelőjeként számon tartott ország emellett jelezte, újabb kereskedelmi központot kíván létrehozni, ahol az olaj euró alapon kerül majd forgalomba. Az arab állam így kívánja csökkenteni az USA befolyását gazdasági ügyeire, tovább gyengítve ezzel a dollárt.

A dollárgyengüléssel párhuzamosan erőteljes árnövekedés kezdődött a többi nyersanyag piacán is. Nemcsak az olaj, hanem egyéb energiahordozók, a fémek, valamint egyes élelmiszerek (pl.: búza, szója, kávé, kakaó, tea) árát is rekordszinten tartja az inflációs félelmek miatt beáramló tőke. Ez azonban egyfajta "bűvös kör" is a piac részéről, hiszen éppen az árupiacra menekülő spekulációs tőke hajtja fel drasztikusan az árakat.

Az elmúlt években tapasztalható olaj- és földgázárak meredek emelkedése a szén, mint alternatíva felé terelte a figyelmet, ami az árak dinamikus emelkedésében is megmutatkozik (februárban rekordszintre, tonnánként 145 dollárra nőtt a szén ára). Az energiaforrás iránti kereslet - főként Ázsia részéről - jelentősen nőtt, emellett bányabalesetek és kitermelési nehézségek is az árnövekedés irányába hatottak. Az árrobbanás az elektromos áram és az acél drágulásán keresztül idővel elkerülhetetlenül átgyűrűzik más termékek árába is.

Forrás: Solar Capital, kitco.com, Ecostat számítás

A platina és az arany ára egymás után döntötte a rekordokat februárban. A dél-afrikai bányák energiaellátási problémái miatt a befektetők a platinaellátás biztonsága miatt aggódnak. Az év eleje óta 40 százalékkal drágult a platina, az árfolyam meghaladta a 2150 dollárt. Az arany idén a márciusi áresésig 19 százalékkal drágult, unciánként 1033,5 dolláron állított be rekord árat március 17-én napközben, majd a hónap végén egy nagyobb korrekció történt. Az amerikai jegybank vártnál kisebb kamatcsökkentésének hátterében a piac azt sejti, hogy a Fed az inflációt is kordában kívánja tartani, ezért - valamint az erősödő dollár hatására - a nemesfémek piacán erőteljes profit realizálás miatt átmenetileg zuhantak az árak. A nemesfémek piacára elsősorban az inflációtól való félelem hajtja a tőkét, a pénzromlás azonban a Fed kamatdöntésének köszönhetően valószínűleg elmarad a várakozásoktól. A platina és a palládium áreséséhez hozzájárult a bejelentés, miszerint a dél-afrikai bányák már több áramot kapnak. A réz január óta 20 százalékkal kerül többe, március elején 8820 dollárt is elkértek tonnájáért. Hasonló arányban drágult év eleje óta az alumínium és az ólom is, 10 százalék alatt van egyelőre a cink, a nikkel és az ón árnyeresége.

Idén a világon globálisan 20-25 millió tonna vasérchiány várható. A vasérc ára 55-65 százalékkal emelkedik, míg korábban 35 százalékos növekedést prognosztizáltak. A nyersanyag ára a kitermelési költségekre és a növekedő keresletre való tekintettel emelkedik.

A chichagoi terménytőzsdén februárban történelmi csúcsra jutott a búza, a kukorica és a szójabab ára, a kávéé több mint 10, a kakaóé pedig több mint 4 éves rekordot döntött.  A kukorica drágulása annak is köszönhető, hogy az olajár emelkedése miatt megnövekedett az igény a bio-üzemanyag előállítására alkalmas növények iránt. Ráadásul Kína részéről a kukorica iránt legalább 8 százalékos keresletnövekedésre lehet számítani az idén, amit az is súlyosbít, hogy a kukorica vetésterülete csökkent a szója, repce és mogyoró térnyerése miatt.  A búza árfolyama soha nem látott szintekre emelkedett, mert a várakozások szerint az amerikai búza készletek 60 éve nem tapasztalt szintre csökkenhetnek. Az elmúlt években a búza drágulásában a keresletnövekedés mellett a kínálati oldal szűkössége játszotta a főszerepet. A szélsőséges időjárási viszonyok a búza piacán nagy jelentőséggel bíró országok közül Amerikában, Kanadában, és Ausztráliában is gondot jelentettek és termelési kiesésekhez vezettek. Ennek hatására a készletek nemcsak Amerikában, hanem globálisan is apadóban vannak. A tavaszi búza ára január óta megduplázódott, a múlt év egészét tekintve megnégyszereződött, jelentősen hozzájárulva az élelmiszerek erőteljes áremelkedéséhez. Egyre több búzaexportőr ország helyezi kilátásba kiviteli vámtarifa bevezetését a belső infláció leszorítása érdekében. Jelen helyzetben és világpiaci árak mellett az EU-s gazdáknak jó alkalmuk és lehetőségük nyílik a búzaexportra, hacsak egy esetleges rossz termés miatt nem kényszerül a Közösség is hasonló intézkedés bevezetésére.

A FAO becslése szerint 2008-ban a világ élelmiszerkészletei 25 éves mélypontot érhetnek el a klímaváltozás, a bio-üzemanyagok térnyerése, a magas kőolajár, az egyre növekvő globális kereslet (főként Kína és India részéről) és az élelmiszer-tartalékok csökkenése miatt. Tavaly átlagosan 23 százalékkal növekedtek az élelmiszerárak 2006-hoz képest. A búza 42 százalékkal, a tejtermékek 80 százalékkal, a növényi olajok 50 százalékkal kerültek többe. A szervezet szerint idén januárban a nemzetközi gabonaárak 83 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A FAO elemzői szerint a következő 10 évben biztosan számolni kell az élelmiszerek további drágulásával.

2008-ban az energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak további növekedésére, fokozott globális inflációs nyomásra lehet számítani, az erőteljes keresletnövekedés mellett a kínálati oldal szűkössége lesz jellemző az árupiacokra. Ameddig az amerikai gazdaság és a dollár gyengélkedése tart, a spekulatív tőke várhatóan tovább emeli az árakat, így idén 95-105 dollár közötti átlagos olajár is elképzelhető.

A Brent havi átlagára, index, 2000. január=100 2000. január - 2008. március

Forrás: MNB, FED, EIA, Ecostat számítás

Az amerikai gazdaság a várakozások szerint 2008 első két negyedévében nem fog bővülni, az év második felében indulhat be lassanként a növekedés. Az EU gazdasága egyelőre jó eredményeket tud felmutatni, azonban ha 2008-ban a makoradatokban visszaesik a növekedés, akkor az gátat szabhat a jelenlegi dollárgyengülésnek, és talán ez esetben megindulhat a spekulatív tőke az árupiacokról az alulértékelt pénzpiacok irányába. Az erős euró jelenleg védi az európai gazdaságot az olaj árának emelkedésétől, azonban ha a dollár megerősödne, feltehetően az árupiaci profitrealizálás kompenzálja majd az árfolyamváltozásból adódó drágulást.

*A szén esetében 2007-es adat nem elérhető

**Az amerikai Energia Információs Hivatal (EIA) becslése szerint a kereslet-kínálati viszonyoknak megfelelő olajár 90 dollár körül lenne.