A lakosság pénzügyi-gazdasági helyzete

Az ECOSTAT Lakossági Konjunktúra-indexe 2008 első félévében tendenciájában érezhetően javult, a harmadik negyedévi érték 93,7 százalék, mintegy 7,4 százalékponttal magasabb az előzőnél. A bizalmi index részmutatóinak többsége javult. A háztartások elsősorban inflációs várakozásaikban lettek bizakodóbbak, e mellett a korábbinál kedvezőbben ítélik meg pénzügyi helyzetük várható alakulását és a nemzetgazdaság egészének fejlődését. A háztartások jelenlegi anyagi helyzetüket jobbnak értékelik, mint az előző két negyedévben, ugyanakkor a korábbinál borúlátóbban ítélik meg a munkanélküliség alakulását.

A családok által érzékelt anyagi helyzet a legkedvezőbb a 2006-ban bevezetett egyensúlyjavító intézkedések óta. A jövedelmi ötödök közötti különbségek az elmúlt három hónapban némileg csökkentek. A jövedelmi olló valamelyest zárult, ugyanis a leggyorsabb ütemben az 1. és a 2. kvintilisbe tartozó - tehát a szegényebb - háztartások jövedelmei nőttek (7,3, illetve 2,5%-kal), míg a két felső ötödbe sorolt - kedvezőbb helyzetű - háztartásoknál a jövedelmek stagnáltak, az átlaghoz viszonyítva magas szinten.

Az Ecostat lakossági felmérése alapján jelenleg a családok csaknem 20 százalékáról mondható el, hogy képes pénzügyi tartalékok felhalmozására, közülük 2 százalék rendelkezik nagyobb megtakarítási képességgel. Azok aránya 56 százalék, akik éppen megélnek jövedelmükből, de nem tudnak rendszeresen félretenni belőle.

A háztartások megtakarítási képessége (2001-2008)

Forrás: ECOSTAT

2008 áprilisa óta nőnek a reálkeresetek, így az aktív keresők helyzete stabilizálódott. A vélemények idei javulása mögött feltételezhetően az áll, hogy egyre kevesebben számítanak további megszorításokra.

A pénzügyi helyzetet jellemző index értéke 86,8 százalék, csaknem 2 százalékponttal haladja meg a májusban mért értéket, ezen a téren kismértékű javulásról beszélhetünk. A keresetek reálértéke 2007 során jelentősen csökkent, mintegy 4,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, 2008 eleje óta viszont már szerény javulást mutatnak a statisztikák, áprilisra a nettó fizetések vásárlóértéke elérte az egy évvel korábbi szintet. A reálkeresetek az óta is növekednek, ezáltal az aktív foglalkoztatottak helyzete összességében némileg javult.

A háztartás anyagi helyzetének megítélése (2004-2008)

Forrás: ECOSTAT

Ez év januárjában 5 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, amit májusban további 1,1 százalékos korrekció követett. Júliusban a fogyasztói árak 6,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, így a nyugdíjak további korrekcióra szorulnak. Feltételezhetjük, hogy a lanyhuló inflációs folyamatok és az október-november környékén várható újabb nyugdíjkorrekció hatására az inaktív családok anyagi viszonyai valamelyest javulnak.

A háztartások arra számítanak, hogy pénzügyi viszonyaik a jövőben kedvezőbben alakulnak majd, mint a múltban. A makrogazdasági egyensúlyt helyreállító lépéseket egyszeri intézkedéseknek tekintve a háztartások kilátásai a jövőt illetően optimistábbak lettek. Ez a tendencia jelenleg is folytatódik. A részindex értéke az előző negyedévi 82,3 százalékról 91 százalékra nőtt, a lakosság a pénzügyi helyzetét most is kedvezőbbnek látja, mint az elmúlt évben.

A lakosság helyzetére vonatkozó negyedéves felmérés során kapott válaszok megfelelnek a makrogazdasági folyamatokból levonható következtetéseknek. A lakosság betét-állománya 2008 első nyolc hónapjában 6500 milliárd forint fölé emelkedett, vagyis mintegy 1,4 százalékkal nőtt a betétállomány.

Az ECOSTAT felméréséből úgy tűnik, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a családok a rövidebb távú megtakarításokat részesítik előnyben. A bankok is erre motiválták őket, mivel egyre több olyan konstrukciót reklámoztak, amely a lekötés első néhány hónapjára kedvező kamatot ad, utána viszont csökken a hozam. Emellett az is lényeges tényező, hogy a növekvő árak miatt sokan nem mernek hosszabb lekötést vállalni, mert nem tudják mikor lesz szükségük pénzre. Ez a tendencia júliusban is folytatódott, majd augusztusban jelentős, pozitív irányú változások történtek. A családok kismértékben javuló helyzetük miatt nyár végén már valamivel több megtakarítást halmoztak fel, így a forintbetét-állomány növekedésnek indult az MNB adatai szerint. Mivel a bankok egyre nehezebben jutnak forráshoz a pénzügyi piacokon, így megváltoztatták kamatpolitikájukat, aminek hatására jelentősen nőttek a hosszabb távon lekötött betétek kamatai. Ennek hatására a lakosság betétein belül is a hosszú távú lekötések állománya növekedett.

Az év első felében a nem részvény típusú értékpapírok - a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények, az államkötvények és a kincstárjegyek - állománya 11,1 százalékkal nőtt ugyan, de az összes megtakarításnak alig több mint 5 százaléka tartozik ebbe a formába. Elsősorban a hitelintézetek által kibocsátott értékpapírok állománya emelkedett, azon belül is a rövid lejáratúaké. Az állampapírokat, az állam által kibocsátott kötvényeket és kincstárjegyeket egyre kevésbé vásárolja a lakosság. Az állampapírok egy részét már euróban denominálják, ezek állománya növekedett az első negyedévben. Március óta azonban - a forint árfolyamának emelkedése miatt - ez a befektetési mód gyorsan veszített népszerűségéből.

A lakosság pénzügyi vagyonának mintegy 37,5 százalékát teszik ki a különféle tulajdonosi részesedések. Ezek állománya mindössze 0,6 százalékkal nőtt az év első hat hónapjában. Felmérésünk azt mutatja, hogy a magyar családok körében továbbra sem számít népszerű befektetési módnak a részvényvásárlás, mindössze a válaszadók 7 százaléka nyilatkozta azt, hogy tőkéjét ilyen típusú értékpapírba fekteti. Az MNB statisztikák is igazolják, hogy a lakossági megtakarításoknak csak kis része forog a tőzsdén. Az év első három hónapjában még úgy látszott, hogy valamelyest nő a családok részvényekbe fektetett vagyona, de a bizonytalan pénzügyi környezet és az elszenvedett árfolyamveszteségek miatt ez a megtakarítási mód most kevésbé vonzó a lakosság számára. A részvényeknél több lakossági forrást (az összes megtakarítás mintegy tizedét) halmoztak fel befektetési jegyek formájában. Az év első három hónapjában még mintegy harmincmilliárd forintot kötöttek le a háztartások ily módon, majd a második negyedévben kb. ugyanennyit ki is vontak a pénzügyi piacról, mivel a megtakarítás sokat veszített értékéből a nemzetközi pénzügyi rendszer zavarai miatt. A tulajdonosi részesedések csoportján belül a legnagyobb tételt a vállalati üzletrészek jelentik. A háztartások pénzügyi vagyonának több mint ötöde kerül ki ebből a körből, mivel a lakosság elég jelentős részének van valamilyen vállalkozása. Az APEH adatai szerint 2007. év végén mintegy 677 ezer fő számított adóalanynak egyéni vállalkozóként, vagy önálló tevékenységet folytató magánszemélyként.

Az elmúlt években a családok megtakarításainak egyre nagyobb részét tették ki a különböző biztosítástechnikai tartalékok. Erre egyrészt a kormányzat motiválta a lakosságot, mivel a biztosításokba fektetett összeg egy része leírható a személyi jövedelemadóból. A nyugdíjpénztárakban halmozódó összegek is ide tartoznak, eddig ennek még viszonylag kis hányadát fizették ki. Az év elején az összes megtakarítás mintegy 18,2 százalékát tették ki a biztosítások. A biztosítások népszerűsége stabilnak tűnik, felmérésünk szerint jelenleg a lakosság 11 százaléka rendelkezik biztosítással, akárcsak februárban. A biztosítások állománya az első félévben csökkent, az MNB adataiból kitűnik, hogy a biztosítástechnikai tartalékok csökkenését - a korábbinál szerényebb befizetések mellett - az állomány átértékelődése okozta. A legnagyobb veszteség a nyugdíjpénztári díjtartalékoknál figyelhető meg, de az életbiztosítások mögött álló befektetések is sokat veszítettek értékükből. Mindez azt jelzi, hogy a nemzetközi pénzügyi piacokon tapasztalható recesszió ezen a ponton közvetlenül érintette a hazai lakosságot is. Ezt a folyamatot a forint erősödése csak fokozta, ugyanakkor a későbbiekben a hazai valuta gyengülésével a nyugdíjpénztári megtakarítások mögött álló nemzetközi értékpapírokból képzett portfoliók értéke akár nagyobb mértékben is emelkedhet.

A háztartási szektor megtakarítás-állományának kisebb emelkedése mellett mintegy 5,9 százalékkal nőttek a családok tartozásai. Mivel az adósság több mint fele devizában van, így a forint erősödése látszólag tompította is az eladósodás ütemét. Összességében 2008. első félévében 2,3 százalékkal csökkent a háztartások nettó pénzügyi vagyona. Utoljára 2003. szeptemberében fordult elő, hogy a háztartási szektor pénzügyi vagyona nem érte el a fél évvel korábbi szintet. Akkor ugyanis már tudni lehetett, hogy szűkíteni fogják a lakáshitelhez igénybe vehető adókedvezményeket, ami valóságos "ingatlanhitel robbanáshoz" vezetett. Az öt évvel ezelőtti eladósodást tehát a pénzügyi vagyon ingatlanvagyonná történő alakítása váltotta ki, most viszont az adósság növekedését a már elért életszínvonal fenntartásának a szándéka vezérli.

Felmérésünk szerint a családok 13 százaléka tervezi hitel felvételét a közeljövőben. A háztartások leggyakrabban ingatlanjuk felújításához folyamodnak kölcsönhöz, de népszerű hitelfelvételi szempont a személygépkocsi és a tartós fogyasztási cikk vásárlása is. Mindezek mellett sokan vállalnak adósságot gyermekük tanulmányainak finanszírozásához. Természetesen a leginkább hiteligényes beruházás az ingatlanvásárlás, de a leendő gépjármű-tulajdonosoknak is közel harmada vásárolja meg autóját kölcsön igénybevételével.

A háztartások eladósodásában valójában két ellentétes folyamat játszódott le. A forintban felvett hitelek állománya összességében csökkent. A visszaesés abból adódik, hogy két éve egyre kevesebb lakáshitelt vesznek fel a háztartások forintban, mint amennyit visszafizetnek. A hazai valutában felvett fogyasztási és egyéb hitelek állománya közben folyamatosan növekszik, így feltételezhetjük, hogy a következő negyedév végére már az összesített forinthitel állomány is meghaladja az év eleji szintet. A külföldi valutában (tipikusan euróban és svájci frankban) denominált hitelek állománya 15,6 százalékkal nőtt az év első három hónapjában, a második negyedévben viszont már csökkenést mértünk. Mivel az összes banki hitelállomány több mint 60 százaléka deviza alapú adósság, az itt bekövetkezett változás okozza a lakosság összes tartozásállományának apadását. Az adósságállomány csökkenése a forint április óta tartó erősödésének köszönhető. Ha változatlan árfolyamon számolunk, azt látjuk, hogy a lakosság devizaadóssága valójában 7,3 százalékkal (mintegy 380 milliárd forinttal) emelkedett a második negyedévben. Mivel a forinterősödés mintegy 11 százalékkal leértékelte a háztartások devizaadósságát, így a családok tartozásai átmenetileg csökkentek. Az árfolyam erősödés miatti adósságcsökkenés júliusban is folytatódott, augusztusban azonban - a forint gyengülésével - nőtt a devizás fogyasztási és lakáshitelek állománya.

A deviza hiteleken belül leginkább a fogyasztási hitelek állománya bővült az év első 8 hónapjában. A fogyasztási hitelek nagy részét a szabad felhasználású jelzáloghitelek teszik ki, aminek állománya mintegy 25 százalékkal nőtt az év eleje óta. Emellett a deviza alapú személyi hitelek állományának emelkedése is meghaladja a 21 százalékot. A gépjárműhitel állomány összességében stagnált (mindössze 3,4 %-kal nőtt 8 hónap alatt), itt is a deviza alapú adósságok nőttek. A szerény növekedés arra utal, hogy a lakosság újabban óvatosabban vállal fel adósságot autóvásárláshoz. Ezen túlmenően feltételezhetjük, hogy a korábbi nagyszámú hitelfizetési anomáliák miatt a bankok is óvatosabbak lettek. A szabad felhasználású jelzáloghitelek és a személyi hitelek állományának gyors növekedése arra utal, hogy év eleje óta a lakosság egy része - az ingatlanvásárláshoz szükséges források előteremtése mellett - korábbi fogyasztási színvonalát is részben hitellel tartotta fenn. Nem véletlen tehát, hogy az eladósodó háztartások aránya - a lakossági megkeresésen alapuló felmérésünk szerint - nő az év eleje óta.

A külföldi pénzben történő adósságvállalás növekvő népszerűsége két dologra utal. Egyrészt a lakosságot elsősorban az alacsonyabb kamatszint motiválja, és a többség vagy nincs tisztában az árfolyamkockázattal, vagy elfogadható rizikófaktornak tekinti azt. Másrészt a hitelt felvevő háztartások megtapasztalták, hogy a forint erősödésével sok adós járt jól a csökkenő törlesztő részletek miatt. A téma a médiában is sokat szerepelt, de az már kisebb hangsúly kapott, hogy a forint esetleges későbbi gyengülése az április óta eladósodott háztartásoknak nehézséget okozhat.

A lakosság pénzügyi helyzetének - az MNB adatokban jelentkező - változása két tényező hatásának tudhatóak be be. Egyrészt a reáljövedelmek tavalyi visszaesése, majd idei szerény emelkedése miatt lassult a megtakarítás üteme, ugyanakkor egyre többen finanszírozzák fogyasztásukat hitelek segítségével. Másrészt a nemzetközi pénzügyi helyzet kedvezőtlen folyamatai miatt veszített az értékéből a meglévő megtakarításoknak az a része, amelyet a hazai pénzpiaci szereplők külföldi tőzsdéken mozgattak. Ezzel a két folyamattal párhuzamosan következett be a forint erősödése, amely a devizában lévő megtakarítások és adósságok értékét csökkentette. Mivel ez utóbbi kettő közül az adósságok állománya magasabb, így ez a hatás átmenetileg javította a magyar háztartások pénzügyi helyzetét. Augusztustól kezdve a forint gyengülése miatt nőtt a lakosság tartozásainak értéke, így pénzügyi pozíciójuk a lassan növekvő megtakarítások mellett csak mérsékelten javult.