Világgazdasági folyamatok

Hosszú és rövid távon egyaránt alapvető változások várhatók a világgazdaságban. Az elmúlt két évtizedben a fejlett és a fejlődő országok növekedésének trendje kettévált: előbbiek növekedési üteme tartósan mérséklődik, míg a feltörekvő országok növekedése (különösen egyes régióké) egyre gyorsabb. A világban az egyes országcsoportok között tapasztalható jövedelmi egyenlőtlenségek enyhülése ezzel együtt igen visszafogott maradt: a fejlődő országok egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított GDP-je még mindig csak 18 százalékát teszi ki az eurozónáénak. 1991-ben ez az arány 12 százalék volt, azaz ily módon mérve mintegy két évtized alatt a feltörekvő országoknak a fejlett világhoz viszonyított felzárkózása 6 százalékpontot tett ki.

A világgazdaság növekedése az új évszázad első éveiben kiemelkedően intenzív volt. A bővülés üteme az előző ciklus végétől, 2002-től kezdve emelkedett. A kedvező konjunktúra 2006-2007-ben 5 százalék körüli világgazdasági növekedést eredményezett. A lassulás 2007 közepén indult el, 2008-ban pedig kezdetben az amerikai ingatlanpiaci- és jelzáloghitel-válság, majd a nemzetközi pénzügyi válság mélyülésével párhuzamosan a fejlett világ recesszióba csúszásával folytatódott. 2008. szeptembere és decembere között rendkívül gyors változások történtek világgazdasági és hazai szinten egyaránt. A kőolaj ára a júliusi 147,27 dolláros csúcsról augusztusra 120, szeptember végére 100, december elejére 50 dollár alá került. Ezzel a kőolajexportáló országok helyzete is jelentősen módosult. A nemzetközi tőzsdék indexei értékük mintegy felét elveszítették. (Így a BUX is a 2008. januári értékéhez képest 55 százalékot esett.) A dollár 1,60-ról 1,28-ra erősödött az euróval szemben.

Forrás: Eurostat Megjegyzés: */ előzetes adat

A pénzügyi válság hatására bekövetkezett bizalomvesztést és az ebből eredő kockázatokat a világ vezető jegybankjai és nemzetközi pénzügyi intézetei a likviditás bővítésével és a veszélybe került pénzintézetek és országok hitelekkel történő támogatásával igyekeztek mérsékelni. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve az év első négy hónapjában négy lépésben 4,25-ről 2,0 százalékra, majd még kétszer, október elején és végén 1,5 illetve 1,0 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az év vége előtt pedig az egynapos (overnight) kamat célsávját 0 és 0,25 százalék közé szorította. Hasonló lépésekre került sor az eurózónában is. Az Európai Központi Bank októberben először 3,75, majd 3,25 százalékra mérsékelte az irányadó kamatszintet a valutaövezetben. December elején korábban még nem alkalmazott mértékű, 75 bázispontos vágással 2,50 százalékra csökkent az eurozóna alapkamata.

Forrás: EB, Ifo, ISAE, OECD

A további kamatcsökkentést támogatja az a tendencia, hogy a gazdaság lassulásával összhangban az inflációs ráták az őszi hónapokban erősen visszaestek. Az eurózónában a fogyasztói árak növekedésének üteme az októberi 3,2 százalékról novemberben 2,1 százalékra csökkent. Az Egyesült Államokban októberben az előző hónaphoz képest olyan ütemben csökkentek az árak, amire korábban nem volt példa. Az amerikai inflációs ráta a szeptemberi 4,9 százalékról októberben 3,7 százalékra esett. Az áremelkedés ütemének lassulását elsősorban az egyre alacsonyabb energiaárak okozzák. Az infláció gyors csökkenése nyomán deflációs félelmek merültek fel.

A konjunktúra-felmérések és üzleti bizalmi indexek a növekedés drasztikus visszaesését vetítik előre. A nemzetközi bizalmi mutatók 2006 vége óta folyamatosan csökkennek, az elmúlt kéthárom hónapi dekonjunktúra a korábbiaknál jóval erősebb. A müncheni Ifo Gazdaságkutató Intézet 2008 negyedik negyedévi világgazdasági konjunktúra-indexe 2007 közepe óta csaknem 50 százalékot esett, ami a globális gazdaság kilátásainak jelentős romlására utal. A negyedévenként számított World Economic Climate index értéke még soha korábban nem volt olyan alacsony, mint 2008. novemberében. Az Intézet német gazdaságra vonatkozó üzleti bizalmi indexének trendje már másfél éve csökkenő, augusztus óta hónapról-hónapra újabb mélypontokra esik. A megkérdezett cégek a következő hat hónap várható fejleményeivel kapcsolatosan még pesszimistábbak, mint a jelenlegi helyzet megítélésében. Az OECD Composite Leading Indicators az OECD országok gazdasági kilátásait mérő konjunktúra-mutatója 2007 második felétől hónapról hónapra csökken, és az Európai Bizottságnak az eurozóna kilátásait számszerűsítő üzleti bizalmi indexe is másfél éve mérséklődik. A konjunktúra-felmérésekből az látszik, hogy különösen a fejlett országok, az USA, Németország, Nagy-Britannia és Japán számíthatnak erőteljes recesszióra.

A következő két év gazdasági kilátásai jelenleg egyértelműen borúsak. Minden nemzetközi kutatóintézet és szervezet felhívja a figyelmet aktuális prognózisainak bizonytalanságaira. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a nemzetközi és a hazai kutatóműhelyek egyaránt három-négyhetente módosítják az előrejelzéseiket, vagy a korábbi egy tényezős előrejelzés helyett több szcenáriót számszerűsítenek. Ami szintén közös, hogy prognózisaikat fokozatosan lefelé módosítják, mind a gazdasági növekedést mind pedig az inflációt illetően is. A következő másfél évben a globális növekedés mintegy három százalékponttal mérséklődhet. Az IMF számításai szerint a 2007-ben még 5 százalék körüli világgazdasági bővülés 2008-ban 3,7 százalékra, 2009-ben átlagosan 2,2 százalékra csökken. Míg három hónappal korábban azt vártuk, hogy 2009 második felében erősödhet a nemzetközi konjunktúra, most azzal számolunk, hogy erre csak egy évvel később, 2010-ben kerülhet sor.

2008 második felétől már tisztán láthatók a reálgazdasági visszaesés jelei. Ennek hatására 2009-ben az Egyesült Államok várhatóan recesszióba kerül. 2007-ben az amerikai gazdaság teljesítménye 2,0 százalékkal haladta meg az előző évit. Ez az ütem 2008 egészében 1,4 százalékra csökkenhet, 2009-ben pedig már 0,7 százalékos visszaesés várható. A lassulás elsősorban a beszűkült likviditás, és a reálgazdasági, valamint pénzügyi eszközök értékvesztésével összefüggően a lakossági kereslet visszaesésének a következménye.

Az IMF becslései szerint a Kínában a 2007. évi csaknem 12 százalékos GDP növekedést követően 2008-ban 9,7 százalékos lehetett a gazdasági növekedés, ami 2009-ben 8,5 százalékra lassulhat. A globális keresletcsökkenés különösen a kínai exportágazatokat sújtja, ennek következtében 25 millió kínai munkahely megszűnésére lehet számítani 2009-ben. Indiában is hasonló mértékű lassulást várnak a szakértők. A 2007-ben még 9,3 százalékos GDP bővülés 2008-ban megközelítőleg 7,8 százalékra mérséklődött, 2009-ben pedig már csak 6,3 százalékkal bővülhet az indiai gazdaság.

Az Európai Unióban 2007 első negyedévében még kitartott a lendület, a második és harmadik negyedéves adatok azonban már recesszióról adtak számot. Az amerikai jelzálogpiacról kiinduló válság az európai gazdaságba is begyűrűzött. A globális gazdasági lassulás miatt szűkösebbek az exportlehetőségek, és a belső piacok felvevőképessége is egyre csökken. A kereslet mérséklődése és a szigorúbb hitelfelvételek miatt a beruházási szándék is lanyhult. A vállalatok fennmaradásuk érdekében visszafogják termelésüket, ennek következtében növekszik az elbocsátások és a gyáregységek bezárásának száma. A munkanélküliség növekedése további keresletcsökkenést von maga után, ami újabb munkaerő-leépítésekhez vezet. A válság elmélyülésének megfékezése érdekében az Európai Központi Bank október óta három alkalommal csökkentette alapkamatát, és további enyhítésekre lehet számítani 2009-ben is. A valutaövezeten kívüli tagországok többségében szintén a jegybanki enyhítés politikája a jellemző. Németország és Franciaország gazdasági élénkítő csomagot jelentett be. Törökország, Lettország, Izland, Ukrajna, Fehéroroszország és Magyarország külső pénzügyi segítség (IMF, Világbank és uniós hitelek) igénybevétele mellett döntött.

Az európai gazdaság a második és harmadik negyedévben 0,2 százalékkal zsugorodott az előző negyedévhez viszonyítva. Nyolc tagország GDP-je lett negatív, köztük Németországé, Dániáé, Olaszországé, Nagy-Britanniáé és Magyarországé. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a harmadik negyedévében a GDP növekedése az Európai Unióban 0,6 százalékra, az eurozónáé 0,8 százalékra lassult. Négy ország gazdasága zsugorodott, a legjelentősebb mértékben Lettországé (-4,2%) és Írországé (-3,3%).

Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése szerint az eurozóna gazdasági növekedése 2008-ban csupán 1,2, míg 2009-ben 0,1 százalék, s 2010-ben 0,9 százalékos lehet. Az OECD és az IMF ennél pesszimistább, 2009-re mindkét szervezet -0,5 százalékos GDP-t vár a közös valuta országaiban. A Bizottság szerint az EU-27 országokban 2008-ban 1,4 százalék, 2009-ben 0,2 százalék, 2010-ben 1,1 százalékos GDP növekedési ütem valószínű. 2008-ban a becslések szerint Németország 1,7, Franciaország 0,9 százalékig lassulhat, Olaszországban stagnálásra, Írországban 1,6 százalékos gazdasági zsugorodásra számítanak. Európában a gazdasági visszaesés várhatóan 2009 első negyedévében éri el mélypontját, hatására azonban 2010 második feléig 1 százalék alatt maradhat a GDP növekedés üteme.

2007 első felében a pénzromlás mértéke az unióban még 2 százalék alatt maradt, a növekvő nyersanyag- és élelmiszerárak miatt azonban az év második felétől 2008 júliusáig gyorsult a drágulás. Augusztus óta a nyersanyag árak jelentős csökkenését követően a pénzromlás üteme lassult, az Eurostat becslése szerint szeptemberben már csaknem elérte az EKB két százalékos célkitűzését.

Az EU új, 10+2 tagállamát különösen rosszul érinti a valutaövezeti országok lendületvesztése. Legfontosabb felvevőpiacaik beszűkülését a belső kereslet nem képes kompenzálni. A régió 2007-es átlag 7 százalékos teljesítmény-növekedése 2008-ban a prognózisok szerint 4 százalékra csökkent. 2009-ben megközelítőleg ennek a felével, mintegy 2 százalékos gazdasági növekedéssel lehet számolni. Hazánk teljesítménye mindössze harmada a régió átlagának.

Forrás: European Commission, Economic Forecast, Autumn 2008 Megjegyzés: */ Becsült adat

2008-ban az árszínvonal a visegrádi országokban - Magyarország kivételével - a prognózisok szerint magasabb volt az egy évvel korábbinál, 2009-2010-ben 3 százalék körül alakul. A 2008-as év első felében főként az élelmiszerek, az energia drágulása és az élénk belső kereslet hajtotta fel az árakat, a második félévben az árnyomás enyhült. 2009-ben a munkanélküliség növekedésével kell számolni. A következő két évben a munkanélküliségi ráta valószínűleg Magyarországon fog a legkedvezőtlenebbül alakulni a környező országok között.