A Magyar lakosság EU-képe és migrációs tervei

2009 május-júniusában az Ecostat kérdőíves közvélemény-kutatásokat végzett. A kutatás-sorozattal az volt a célunk, hogy öt évvel Magyarország csatlakozása után tájékozódjunk a magyar lakosság Európai Unióval kapcsolatos véleményéről, és arról, hogy milyen kép rögzült az emberekben az Unióról. A jelen témát kutató kérdőívet mintegy 8 ezer fő töltötte ki, így módunkban állt informálódni olyan - viszonylag szűkebb csoportokat érintő - kérdésekről is, amelyeket más módszerrel kevésbé eredményesen lehet kutatni. Ilyen téma például a nyelvtudás, illetve a migráció kérdése.

A lakosság EU-képe

Az Európai Uniónak, mint ország csoportnak a megítélése ambivalens, a lakosság számos pozitív és negatív tulajdonságot is igaznak tart vele kapcsolatban. A kérdezettek elsősorban azt tartják igaznak az Unióról, hogy ott sokan tanulnak a felsőoktatásban (73 pont).1 Ugyanakkor különböző társadalmi ellentéteket érzékelnek a közösségben.2 Az etnikai feszültségeket, illetve a szociális feszültségeket gyakorlatilag ugyanakkora mértékűnek ítélték a válaszadók (65-64 pont.) Közepesen igaz általában az uniós államokra, hogy hatékonyan végzik a munkát, így az EU a világ egyik legversenyképesebb régiója, ahol magas a foglalkoztatottság szintje. Átlagban a skála közepére helyezték a kérdezettek az életszínvonalat, a szociális rendszert és a munkavállalói jogokat és érdekképviseletet (ezekre az állításokra 50-57 pontot kaptunk). Szintén közepesen értenek egyet azzal, hogy az Unióban alacsony az infláció, magasak a bérek és a nyugdíjak, kedvező az egészségügy helyzete (46-43 pont). Kevésbé fogadják el azt, hogy a gazdasági növekedés gyors lenne az európai országokat tömörítő szervezetben (39 pont). A magyar lakosság is érzékeli, hogy az EU-ban is vannak társadalmi ellentétek, illetve nem hisznek abban, hogy a gazdaság különösen jól működne. Valószínűleg, amikor az Unióra gondolnak, már nemcsak a "klasszikus", nyugat-európai uniós tagállamok jutnak az eszükbe, hanem a magyar lakosság tudatában már az is rögzült, hogy Bulgária, Románia és más, kevésbé gazdag országok is tagjai a szervezetnek.

Az Európai Uniót nemcsak szociális és gazdasági szempontból, hanem mint intézményrendszert is értékelte a lakosság. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a lakosság az Uniót egy világviszonylatban is fontos, általában véve demokratikus és alapvetően pozitív értékeket képviselő szervezetnek minősítette. Hibája azonban, hogy nem tud hatékonyabban segíteni a kevésbé fejlett országok felzárkóztatásában, nem látja a napi problémákat sem, és általában véve nagyon távol van a "kisemberektől". A távolságtartás, a felzárkózás elmaradása miatt vélekedhetnek úgy, hogy az Unió inkább az elitnek és a nagyobb országoknak kedvez, és nem védi kellőképpen az embereket a nemzetközi nagyvállalatokkal szemben. Az EU-t elsősorban gazdasági és politikai tömörülésnek tekintik, így nem különösebben tartanak attól, hogy uniformizálja az egyes országokat, vagy elnyomja a nemzeti kultúrákat. De pont emiatt nem is fogékony a társadalmi problémákra, egyedül a szigorú fogyasztó- és környezetvédelmi előírások érzékelhetőek a mindennapokban. Az intézményrendszert nem látják különösebben hatékonynak és a vélekedések szerint nem is fejlődik dinamikusan. Viszont túl lassúnak sem minősítik, e téren inkább semleges nézőponton áll a lakosság. A szocio-demográfiai jellemzők figyelembe vételével megállapítható, hogy általában a jobban tájékozott, magasabb végzettségűek értékelik pozitívabban a szervezet működését. A kevésbé képzettek szerint sokkal inkább jellemző, hogy az EU az elitnek kedvez, és figyelmen kívül hagyja a kisember mindennapi gondjait.

Ön és családja számára hazánk uniós csatlakozása

Hazánk ötéves EU-tagságának mérlegét készítve, a csatlakozás előnyeit és hátrányait felmérve a lakosság mintegy fele (47%-a) vélekedett úgy, hogy az ország egésze, vagy közvetlen lakóhelye számára a csatlakozás inkább előnyökkel járt. Ezzel szemben 46 százalékuk szerint saját maga és családja elsősorban az EU tagság hátrányait érezte, és 34 százalékuk mondta azt, hogy személy szerint előnyökkel járt számukra az Unióba történt belépés. A jövőben azt várják, hogy lakóhelyüknek és az ország egészének  továbbra  is  egyre  kedvezőbb  körülményeket  biztosít

Magyarország EU tagsága, és előnyöket várnak saját maguk és családjuk számára is. Bár mindennapi életükben egyelőre inkább a csatlakozás hátrányait érzékelik az emberek, a többség lát sok pozitív változást is. A lakosság 73 százaléka vélekedett úgy, hogy a magyarok külföldi munkalehetőségei nőttek a csatlakozás óta. Ennek árnyoldalait is érzékelik, mivel 68 százalékuk szerint a legképzettebb rétegek ki is vándoroltak a fejlettebb tagországokba. Szintén a határok átjárhatóvá tételével függ össze egy másik pozitív észrevétel (amivel 66% értett egyet), hogy a magyar diákok könnyebben juthatnak ki Nyugat-Európába tanulni.

Migrációs tervek

A csatlakozás egyik legtöbbek által említett előnye, hogy szélesebb körben lehet munkát vállalni és tanulni az EU-országokban, mint korábban, mégis az egész társadalomra vetítve viszonylag kevesen tervezik, hogy élnek ezzel a lehetőséggel. A válaszadók 12 százaléka mondta, hogy hosszabb vagy rövidebb időre egy másik EU-tagállamba költözne. A szocio-demográfiai eltérések döntően meghatározóak ezen a téren.

Általánosságban elmondható, hogy a férfiak mobilabbak, ők a nőknél jóval nagyobb, 16 százalékos arányban tervezik, hogy másik országba költöznek (a nők esetében az arány 9%). Nem meglepő, hogy az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken a külföldi tartózkodást tervezők aránya, legmagasabb (32%) a 30 év alattiak körében. Az átlagosnál mobilabbak a 30-39 évesek is (15%). Felmérésünk szerint nem feltétlenül emelkedő az "agyelszívás" tendenciája: legmagasabb arányban (15%) a szakmunkásképzőt végzettek és az érettségizettek tervezik, hogy hosszabb-rövidebb időre egy másik EU-tagállamba költöznek, míg a diplomások esetében az arány 11 százalék. A gazdasági aktivitás is markánsan meghatározza az ilyen terveket: a tanulók minden más csoportnál mobilabbak, 42 százalékuk tervezi, hogy külföldön is szerencsét próbál, de a munkanélküliek körében is magas (24%) azok aránya, akik külföldre mennének. A vagyoni helyzet javulásával párhuzamosan nő azok aránya, akik szándékaik szerint más EU-tagállamba költöznek egy időre: a 4. és 5. vagyoni ötödbe tartozók csaknem egyötödéről mondható el ez a szándék.

Mennyi ideig kíván külföldön élni?

Akik azt tervezik, hogy külföldre költöznek, azok jellemzően hosszabb ideig szeretnének ott maradni, a felmérés alkalmával a kérdezettek 40 százaléka nyilatkozott így. További 28 százalék azok aránya, akik 2-3 évig maradnának, 12 százalék csak fél-egy évet töltene egy másik EU-tagállamban, 7 százalék pedig csak néhány hónapra hagyná el Magyarországot.

A más EU-tagállamba költözést tervezőket elsősorban egzisztenciális okok motiválják: a döntésüket meghatározó három legfontosabb ok közé 69 százalékuk válaszolta, hogy külföldön többet tud keresni, és 64 százalékuk azt, hogy külföldön jobb az életszínvonal. Tízből négyen tartották ennyire fontosnak azt is, hogy Magyarországon rossz a politikai és a gazdasági helyzet. 27 százalék azért (is) menne külföldre, mert úgy érzi, Magyarországon nincs gazdasági javulás. 22 százalék szerint más EU-tagállamokban jók a foglalkoztatási kilátások az olyan emberek számára, mint ő, míg 20 százalék szerint külföldön jobbak a munkakörülmények. Mindössze 8 százalék említette a jobb képzési lehetőségeket, és a tanulók közül is csak minden tízedik említette ezt. A nyelvtanulást a diákok 21 százaléka (a teljes lakosság 14%-a) hozta fel, mint motiváló tényezőt. Összességében megállapíthatjuk, hogy a lakosságot a külföldi tartózkodásra sokkal inkább az életszínvonal és a jobb gazdasági/politikai körülmények motiválják, nem annyira a tanulás.

Akik nem szeretnének egyáltalán külföldre költözni, azokat elsősorban személyes kapcsolataik és otthonosság-érzésük, másodsorban vagyontárgyaik kötik Magyarországhoz. A más EU-tagállamba költözést nem tervezők háromnegyede választotta a döntését meghatározó három legfontosabb ok közé azt, hogy itt van a családja, a baráti és ismerősi köre. 58 százalékuk mondta, hogy itt van otthon, itt kiismeri magát, míg 51 százalék azt, hogy lakása, háza, vagy más magyarországi vagyontárgya miatt nem költözne külföldre. A válaszadók háromtizedét életkora, egészségi állapota (is) visszatartja a költözéstől, míg 25 százalékukat a nyelvtudás hiánya tántorítja el. Csak ötből egy válaszadó sorolta a legfontosabb három ok közé, hogy nem vonzza a külföldi munka lehetősége.

A leggyakrabban emlegetett érvek a migráció mellett

Összességében megállapítható, hogy bár a lakosság nem tekint úgy az Európai Unió egészére, mint kiemelkedően gazdag és magas életszínvonalat nyújtó országcsoportra, ugyanakkor még mindig úgy látják, hogy megéri a nyugati tagállamokban dolgozni. Elgondolkodtató jelenség, hogy az itthoni politikai környezet és a gazdasági nehézségek komoly motivációs tényezőt jelentenek a külföldi tartózkodásra. A lakossági vélemények szerint az uniós tagság egyelőre nem volt érdemi pozitív hatással Magyarország fejlődésére, a "fejlett nyugat" gazdasági és szociális vívmányai hazánk csatlakozása után öt évvel sem érezhetőek igazán.

¹ A kapott válaszokból egy matematikai transzformáció segítségével képeztünk átlagot, ahol 100 pont jelenti azt, hogy minden válaszadó teljes mértékben igaznak tartja az adott megállapítást az Unióra nézve, 0 pont pedig ennek ellenkezőjét jelenti, azaz senki sem nyilatkozott úgy, hogy az állítás érvényes lenne a szervezetre.

² Szélsőséges vélemények nem nagyon adódtak, a "teljes mértékben egyetért" válaszokat a kérdezettek maximum 28 százaléka jelölte meg, "egyáltalán nem ért egyet" választ egy alkalommal sem adtak többen, mint 19 százalék.