Magyarország uniós csatlakozásának gazdasági, társadalmi következményei: így az árak, bérek, adók várható konvergenciája, valamint ezek versenyképességi hatása lényeges befolyást gyakorolhat a lakosság megtakarítási és eladósodási szokásaira. A várható tendenciák előre jelzéséhez érdemes nemzetközi összehasonlítást végeznünk, hogy a csatlakozás idején hazánkkal megközelítőleg azonos jövedelmi pozícióval rendelkező országokban milyen folyamatok jellemezték a felzárkózást. Vizsgálatunkhoz az EU tagállamai, közülük is elsősorban az 1986-os bővítési körben uniós taggá váló Spanyolország példáját használjuk.

A gazdasági háttér jellemzői

A nemzetközi dekonjunktúra kibontakozásakor többen úgy vélték, hogy az európai országok lakosságának eladósodása alacsonyabb lesz, mint az amerikai, így a belső fogyasztói kereslet változása mérsékeltebb lesz. A tényadatok viszont azt mutatják, hogy az euró-zónában, és annak felzárkózó régióiban is látványosan növekedett a lakosság eladósodottsága, ezzel együtt csökkent a megtakarítási hajlandóság. Spanyolországban például 2002-re az 1994-es 40 százalékról 80 százalék fölöttire nőtt a lakosság rendelkezésre álló jövedelméhez viszonyított eladósodottsága. Az adósság 80 százaléka banki hitel. A családok adósságának növekedése jóval meghaladta jövedelmeik bővülésének ütemét, ez a jövőbe vetett bizalomra utal..

A 2003. évi gazdasági folyamatok megítélését a szokásosnál nagyobb bizonytalanság jellemzi. Egybehangzó vélemények szerint a konjunktúra beindulása egyrészt a meghatározó gazdasági nagyhatalmak, legfőképp az USA és az Európai Unió jövőbeni teljesítményétől, másrészt az iraki konfliktus lezárását követő helyzettől függ. 2003 első két hónapjában nagyfokú bizonytalanság jellemzi az USA lakosságának és vállalati szférájának gazdasági várakozásait. A konjunktúra-felmérések szerint a lakosság költekezési kedve fél éven belül látványosan nem fog javulni. A fogyasztói bizalmi index a januári 78,8-ról februárban tíz éves mélypontjára, 64,0-re esett.

Az Európai Unió gazdasága stagnálás körüli állapotban van, a recessziós tendenciák felerősödtek, az üzleti beruházások visszaestek, a lakossági megtakarítások növekednek, a fogyasztás alig bővül, a lanyha kereslet feszültségeket gerjeszthet a gazdaságban. Az üzleti bizalmi index 2002 májusa óta először idén februárban 0,1 százalékponttal növekedett. A kiskereskedelmi bizalmi index 4 százalékponttal romlott. A fogyasztói bizalmi index februárról márciusra 2 százalékponttal csökkent. A kedvezőtlen tendenciák mögött az általános európai gazdasági helyzet, illetve a munkanélküliség negatív megítélése húzódik meg.

Eladósodottság a fejlett országokban

A lakossági eladósodás jelentős különbségeket mutat a fejlett régiókban is attól függően, hogy milyen a pénzügyi szabályozó rendszer, a kamatlábak szintje, a pénzügyi ösztönzők, az ingatlanpiaci jellemzők, a lakosság-, kor és jövedelem struktúrája, valamint a jövőben várható jövedelmek szintje. 2001 végén az USA-ban és Nagy-Britanniában a családok 100 százalék feletti eladósodása jellemző. Az euró-zónában 80 százalék körüli ez a szint, országonként erős szórást mutatva. Hollandiában az adósság a jövedelmeknek majdnem a duplája (190%), Németországban ez az arány 111%, Olaszországban azonban mindössze 34%.

Spanyolországban húsz évvel ezelőtt, 1983-ban a lakosság eladósodottsági szintje a rendelkezésre álló keresetek 35 százaléka volt, ez 1989-re 44 százalékot ért el. A folyamatnak a liberalizálódó pénzügyi rendszer, a foglalkoztatottság növekedése és az ingatlanok felértékelődése adott lendületet, ami a hitelkínálat bővülésével járt. A tendencia a kilencvenes évek derekán megtört, majd a monetáris szigorítások lazítása után ismét felfutott. A megtakarítások mérséklődésének, az eladósodás erősödésének lehetséges okai:

• a munkanélküliségi ráta tíz százalékpontnál is nagyobb mértékben csökkent, nőtt a munkahelyteremtés;
• a kamatlábak alig egy évtizeden belül 14 százalékról, 3 százalék alattira csökkentek;
• az ingatlanpiac felértékelődött;
• a gazdasági növekedés üteme nem tört meg;
• az euró-zóna tagság jótékony hatással volt a stabilitás fenntartásában.

A családok eladósodottsága jórészt az ingatlanvásárlási célú hitelfelvétel és jelzálogkölcsön miatt alakul ki, ami a pénzügyi megtakarítást csökkenti, a felhalmozási kiadásokat viszont növeli. Egy másik fontos jelenség a fogyasztói és a beruházási célú hitelek megugrása. Ez minden bizonnyal ezekben az országokban is összefügg azzal, hogy a betelepült transznacionális szupermarket hálózatok egyre több terméket árusítanak hitelre, vagy éppen önrész nélküli részletfizetéssel.

Spanyolország viszont jól kezeli a problémát, kedvező az adósság szaldója, a kamatláb racionális és a hitelek futamideje megfelelő. Ez hosszú távon is kezelhetőnek és fenntarthatónak mutatja a lakosság eladósodásának fenti folyamatát. Felmérések szerint, a lakosság 95 százaléka ma nem szívesen fektetné pénzét tőzsdei részvényekbe. Hivatalos források szerint 2002 utolsó negyedévében viszont 3,1 százalékkal nőtt a különböző befektetési alapokba történt beruházás.

A lakosság pénzügyi helyzetének alakulása Magyarországon

Az MNB adatai szerint 2002 végén a magyarországi háztartások nettó pénzügyi vagyona elérte a 8520 milliárd forintot. A megtakarítások 60 százalékát a lakosság hagyományos, alacsony kockázatú eszközökben tartja (készpénz, bankbetét, takarékbetét). A pénz és tőkepiacok liberalizációjával azonban a nem banki befektetési formák egyre inkább kedveltté válnak. A lakosság növekvő arányban választja befektetésként az egyik biztonságos, bár legkevésbé likvid befektetési formát, az ingatlanvásárlást. Az ingatlanpiaci szereplők többsége arra számít, hogy Magyarország uniós csatlakozása után megnő a kereslet az új építésű fővárosi és vidéki ingatlanok iránt. Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet ingatlanpiaci felmérése alapján az ingatlanok ára az inflációt meghaladó mértékben fog nőni, míg a bérleti díjak változása kevésbé lesz jelentős. A használt ingatlanok iránti keresletnövekedés nem sokkal marad majd el az új építésű ingatlanokétól, áruk viszont mérsékeltebben emelkedik.

Hazánkban a lakossági megtakarítások alakulásában hasonló tendenciák érvényesülnek, mint Spanyolországban. A többletjövedelemmel való gazdálkodás nem a hagyományos befektetési módokat követi, hanem egyéb konjunkturális piacokhoz igazodik, ahol magasabb a megtérülési lehetőség. Ez a terület az elmúlt években a támogatási rendszer kiszélesedésével Magyarországon a lakáspiac volt. Egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy hitelre, részletfizetésre vásároljanak, miközben sokan nem kellő súllyal mérlegelik azt, hogy vajon képesek lesznek-e a részleteket törleszteni, a kamatokat kifizetni. A lakosság eladósodása a tavalyi esztendőben folytatódott.

A 2002. évet jellemző dinamikus bérkiáramlás és növekvő jövedelmek ellenére, a megtakarítások a GDP arányában számítva két százalékponttal estek vissza, miközben a lakossági felhalmozási ráta megközelítően 1,5%-kal nőtt. A kilencvenes évektől kezdve megfigyelhető, hogy amikor a reálbérek jelentősebb mértékben mérséklődtek, a megtakarítások megugrottak. A reálbérek növekedésével viszont a megtakarítások növekedési üteme folyamatosan csökkent.

Az elmúlt öt évben a háztartások lakásépítési kedve korábban nem tapasztalt szintre emelkedett. Ez a hitelállomány növekedésében is éreztette hatását 2002-ben több mint 66 százalékkal, nominális értékben 1560 milliárd forintra nőtt a lakosság hitel állománya. A bővülés több mint háromnegyedét a lakásépítéshez illetve ingatlanvásárláshoz kapcsolódó, kedvező hitelek tették ki. Az állami szerepvállalás (a használt lakásra is felvehető államilag támogatott hitel) hozzájárult a lakásberuházásokhoz kapcsolódó hitelek gyors növekedéshez. Az elmúlt három év alatt a fogyasztási hitelek állománya két és félszeresére, az ingatlan hitel több mint hatszorosára emelkedett.

A jövedelmek és a megtakarítások alakulása, 1996-2002

Forrás: MNB, ECOSTAT * ECOSTAT becslés

2002-ben a háztartások nettó finanszírozó képessége mindössze 4,7%-kal javult. A nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve 2003-ban nem számíthatunk a lakosság nettó finanszírozói kapacitásának jelentős növekedésére. A megtakarítások emelkedése ellen szól a betéti kamatok csökkenése. Ez részben a megtakarítási kedvet veszi el, egyúttal az állomány kamatnövekményét is apasztja. A lakásépítési kedvezmény összegének tavaly decemberi megemelésével és az építési kedv fokozódásával bővülhet a hitelfelvevők köre. A háztartások nettó pénzügyi vagyonának alakulásában a hitelállomány bővülése lesz a döntő. A nettó finanszírozó kapacitás az év végére élénkülhet. Hosszabb távon pedig egy új megtakarítási és fogyasztási magatartás kialakulása várható, amely során a háztartások jelenlegi eladósodottsági szintje - bízva folyamatosan meglévő színvonalú és lassan javuló jövedelmi helyzetükben, azaz hitelfelvételi képességük stabil növekedésében - akár négy-ötszörösére is növekedhet.