Az ország gazdasági teljesítményét alapvetően a nemzetközi folyamatok határozzák meg, amelyek ez évben sem kedveztek a kiegyensúlyozott fejlődésnek. A két éve szinte stagnáló külgazdasági környezet erősen behatárolta a magyar gazdaság növekedésének lehetőségeit. A kibontakozás halvány jelei, a konjunktúra némi élénkülése az első félévben csak az USA-ban és a távol-keleti térségben voltak érzékelhetők. A hazai gazdasági kapcsolatok szempontjából meghatározó eurózóna nagy gazdaságai az év egészében strukturális válsággal küzdenek. Szakértői becslések szerint az Európai Unió éves gazdasági növekedése kedvező esetben sem éri el az 1 százalékot, s a magyar gazdaság szempontjából meghatározó súlyú Németország stagnál, fejlődése 0-0,3 százalék körüli lesz. A Nemzetközi Valutaalap 3,1 százalékos globális gazdasági növekedést vár az idei évre.

Gazdasági egyensúly

A hazai folyó fizetési mérleg egyenlege 2001 második félévétől kezdve romlik. 2002 első felében a turizmus aktívuma csökkent, az év második felétől kezdődően pedig a külkereskedelmi áruforgalom növelte a deficitet.

Hazánk folyó fizetési mérleghiánya az első félévben több mint 2,3 milliárd euró volt, ez mintegy kétszerese a tavalyinak. A deficit növekedésében közrejátszott a folyó mérleg valamennyi összetevőjének egyenlegromlása, meghatározó azonban az áruforgalmi hiány emelkedése volt. Főbb kereskedelmi partnereink gazdasági gondjai a hazai export csökkenéséhez vezettek, egyenlegünk tovább romlott. A fizetési mérleg adatai szerint az első félévi forgalomban az export értéke 2,5 százalékkal csökkent, míg az importé 2,3 százalékkal növekedett, a két értékesítési irány közötti olló 4,8 százalékpontra szélesedett. Romlott a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege is.

A nem adóssággeneráló forrásoknál a lassuló tőkeimport és a magyar vállalatok növekvő működőtőke kihelyezése volt jellemző. A vállalatoknak nyújtott tulajdonosi hitelek sem járultak hozzá a folyó mérleg hiányának finanszírozásához. A deficitet egyre inkább a nettó külföldi adósság növekedése finanszírozza.

Az Uniós csatlakozást követően várhatóan megnő a tőkebefektetések értéke, s előreláthatóan az államháztartás finanszírozási igénye is csökken. Mindez ismét kiegyensúlyozottabbá teheti a fizetési mérleget. Az export lassú növekedése, valamint az importigényes feldolgozóipar növekvő behozatala ugyanakkor az egyensúly romlását vetíti előre. Összességében 2003-ban 4,2 milliárd, míg 2004-ben 4 milliárd euró külső hiánnyal számolunk.

Az államháztartási deficit kiugróan magas szintet ért el 2002-ben (a GDP 9,6 százalékát), ami nem annyira a bevételek elmaradásából, sokkal inkább a kiadások növekedéséből fakadt. A 2003. év és a jövő esztendő gazdaságpolitikai irányát alapvetően az államháztartási hiány csökkentése érdekében tett erőfeszítések határozzák meg. Az elmúlt évek magas bérkiáramlása, az államháztartás növekvő finanszírozási igénye, valamint a közelgő euró-zónás csatlakozás kritériumrendszere takarékos gazdálkodásra készteti a fiskális politikát. A fiskális korrekció elsősorban a közigazgatás kiadásait érinti (az egyenlegjavító intézkedések több mint 50 százalékát adják), ismerve a rendszer merevségét ez tovább növeli a bizonytalanságot.

Az államháztartás hiánya idén augusztusig az egész évre tervezett összeg 85 százalékára duzzadt. Az év hátralévő részében a kormány mozgástere - a költségvetési hiány csökkentését tekintve - beszűkült. A kiadási oldalon jelentkező rendkívüli tételek, valamint a korábban vállalt kötelezettségek nyomán a hiány tervezettől való jelentős eltérése várható. 2003-ban 1050 milliárd forintos hiánnyal számolunk, ami a GDP 5,6 százalékának felel meg.

2003-ban a központi költségvetés bruttó adósságállománya nőtt. A tartozások növekedését az ország-kockázat emelkedése, a külföldi befektetők távolmaradása kísérte. 2003 júliusában a központi költségvetés bruttó adósságállománya nominális értéken 12,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év végén. Az államadósság várhatóan jövőre is a 60 százalékos kritérium alatt marad.

A jegybank politikáját a monetáris szigor jellemezte 2003-ban. A jelentős bérkiáramlás, valamint a forint árfolyamának növekvő ingadozása a kamatok magasan tartását indokolta. Az irányadó kamat az év elején 8,5 százalékról 6,5 százalékra csökkent, ezt követően júniusban - először 1, majd újabb 2 százalékpontos szigorítás után - 9,5 százalékra emelkedett.

A fogyasztói árszínvonal júliusig mérsékelten, 4,4 százalékkal emelkedett. Átlag feletti mértékben drágultak a szolgáltatások, az üzemanyagok valamint a szeszes italok és a dohányáruk. 2003-ra 4,7 százalékos átlagos áremelkedést prognosztizálunk, míg decemberre 5,4 százalékos 12 havi árindex is elképzelhető. A jövő év elején 6 százalék feletti inflációra, az év átlagában pedig mintegy 5,9 százalékos fogyasztói árindexre számítunk.

Reálgazdasági folyamatok

Az állóeszköz-felhalmozás a kilencvenes évek második felétől az idei év elejéig folyamatosan emelkedett. A beruházások 2003 első félévi volumenének növekedési üteme elmaradt a GDP bővülésétől, miközben kedvező változások jelentkeztek a beruházások összetételében. A feldolgozóipari beruházások az első félévben 4,1 százalékkal növekedtek, az év egészére hasonló ütemet prognosztizálunk. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatban a beruházások üteme tartósan és egyenletesen magas, ezt keresleti oldalról a tartós lakásépítési hajlandóság táplálja. 2003 első felében a közszféra beruházásainak volumene összességében - széles ágazati különbséggel - jelentősen visszaesett.

A költségvetési előirányzatok ismeretében, valamint az ECOSTAT modellszámításai alapján úgy látjuk, hogy 2003-ban a beruházások volumene 1,5-2 százalékkal haladhatja meg az előző évi szintet, a közszféra beruházásai az év második felében élénkülnek. A lakásberuházások viszonylag magas szintje 2003-ban fennmarad.

Az ipar ez évi termelése az első félévben 3,9 százalékos volumentöbbletet mutatott. Csökkenőben van az ipari húzó ágazatok száma és lendülete, amit egyre kevésbé tud pótolni néhány rövid ideig átlag fölé kerülő iparág teljesítménye. Az iparban strukturálisan és a húzó ágazatok jellemzői alapján egy mérsékelten gyorsuló termelésnövekedéssel számolunk. Jövőre az ipar kiviteli lehetőségei is növekedhetnek. Ez esetben az ágazat jövő évi termelése 5 százalék körüli ütemben bővülhet.

Az építőipar termelése év első hat hónapjában 3,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A termeléscsökkenés hátterében a kereslet hirtelen és nagyarányú visszaesése áll. Az állami beruházások (közte az autópálya építések) növekedési ütemének mérséklődése legjobban az építőipar termelését érintette. A rendelésállomány adatai szerint az építőipar ez évi teljesítménye stagnáláshoz közeli (0-1% közötti) lesz. Jelenleg úgy látjuk, hogy az ágazat jövő évi termelése mintegy 3-5 százalékkal bővül.

A mezőgazdaság messze potenciális lehetőségei alatt teljesített 2003-ban. Számítások szerint több mint 100 milliárd forintra tehető az elemi károk okozta veszteség. Szakértői becslések szerint a mezőgazdasági termékek termelői árszínvonala együttesen idén mintegy 10-12 százalékkal lesz magasabb, mint 2002-ben, az élő állatok és állati termékeké viszont nem éri el az előző évi szintet. Az agrárgazdaság első félévi külkereskedelmi egyenlege 123,8 milliárd forintos kiviteli többlettel zárt, ez 7,7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az agrár-külkereskedelem egyenlege 2003-ban 30-35 százalékkal csökken az előző évihez képest.

2003-ban a magyar turizmus strukturális gondjai ismét felszínre kerültek. A vendégforgalom 7 százalékos csökkenésénél is nagyobb mértékben estek vissza a devizabevételek: az év első részében az idegenforgalomból 1,4 milliárd euró devizabevétel származott, 14 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A tavaszi mélypontot követően az év közepére a vendégforgalom és az idegenforgalmi devizabevétel egyre jobban megközelítette az egy évvel korábbi szintet. A kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégforgalom 2 százalékkal emelkedett, ami valamelyest ellensúlyozta a külföldiek csökkenő számából adódó bevételkiesést.

Az év hátralévő részében a vendégforgalom és a turisztikai bevételek stabilizálódását várjuk. 2004-ben további lassú javulásra számítunk. Ezt a folyamatot támogatják a kedvezőbb nemzetközi feltételek, valamint a forint árfolyamának a szolgáltatások exportját segítő stabilizálódása. A magyar turizmus tartós versenyképessége azonban csak jelentős strukturális fejlesztés, átalakulás révén biztosítható.

2002-ben a kiskereskedelem értékesítési volumene kiemelkedő mértékben, több mint tíz százalékkal bővült. 2003-ban a kiskereskedelmi forgalom növekedésének lassulása feltételezhető, éves szinten átlagosan 7 százalék körüli volumennövekedést várunk. 2004-ben a kiskereskedelmi értékesítés bővülése nem fogja elérni az idei év növekedési ütemét.

Fogyasztás és jövedelem

A lakossági fogyasztás bővülése 2003 második negyedében kissé mérséklődött, 6,4 százalékot ért el, ez a dinamika azonban még mindig jelentősen meghaladja a GDP növekedési ütemét. A fogyasztást továbbra is a reálkeresetek emelkedésének tavalyról áthúzódó hatása serkenti, és egyelőre nincs jele a prognosztizált 3 százalék körüli megtakarítási ráta kialakulásának. Számításaink szerint a lakossági fogyasztás növekedési üteme az év hátralévő részében mérséklődik, éves átlagban 6-7 százalék körül alakul. Jövőre a mutató további csökkenésével számolunk.

Az elmúlt évben a lakosság anyagi helyzetének javulása nem párosult megtakarításainak növekedésével. A reálkeresetek látványos emelkedése jellemzően az évek óta elhalasztott vásárlásokat, valamint a lakossági beruházásokat fedezte. 2003 első félévében a kereset-kiáramlás továbbra is igen magas volt. A reálkeresetek - 4,3 százalékos fogyasztói árindex mellett - 13,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az év hátralévő részében a keresetnövekedés mérséklődni fog. A közszférában 17,5-18,5, a versenyszférában 8,5-9,5 százalékos bruttó keresetnövekedés várható 2003-ban. Éves szinten a nemzetgazdaság egészében a bruttó keresetek átlagosan 12-13 százalékkal, a nettó keresetek ezt meghaladó mértékben, 16-17 százalékkal emelkednek. 4,8 százalékos inflációt feltételezve ez 10,5-11,5 százalékos reálkereset emelkedést jelent. 2004-ben a reáljövedelmek szerény mértékű növekedésével számolunk.

A 2003-ra kialakult magas szintű hiány hosszútávon semmiképpen sem tartható fent, a gazdálkodás egyensúlyba hozatalára sürgős megoldást kell találni. A gazdaságpolitika kiemelt fontosságú prioritása a költségvetési hiány jelentős mérséklése. Ez pedig az EU csatlakozás sikerességéhez is szükséges reformok végrehajtása mellett komoly gazdaságpolitikai kiigazítást igényel.