2002-ben 18,7 százalékkal nőtt az ECOSTAT TOP-100, azaz a Magyarországon működő száz legnagyobb vállalkozás¹ előállított bruttó hozzáadott értéke. A vállalati szektor mintegy 300 ezer gazdálkodójánál a GDP 10,2 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A két növekedési ütem különbségéből adódik, hogy a százakon kívüli vállalati kör együttesen 5,4 százalékos többlet teljesítményt ért el. Összehasonlító áron számolva az eredmény-többlet alig éri el az 1-2 százalékot.

Az ECOSTAT TOP-100 körbe tartozó vállalkozás termelésének aránya 2002-ben 38,6 százalékra emelkedett, 3 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A vállalatcsoport teljesítmény-növekedésének több mint háromszoros ütemkülönbsége azt is jelenti, hogy a GDP növekményének kétharmadát a TOP-100 tagjai realizálták. A százak teljesítmény-többletének mintegy a felét tíz nagyvállalat adta.

A teljesítménynövekményben a munkavállalói jövedelemre egynegyed rész jutott, a többi a bruttó működési eredményre. Ez utóbbiból 250 milliárd forint profittöbblet az éves értékcsökkenési leírás összegének a háromszorosát tette ki. A profit 60 százaléka a tíz legnagyobb eredményt növelő vállalatnál koncentrálódott.

A vállalati szektor részaránya a nemzetgazdaságban hosszú évek óta az 56,3-56,9 százalék közötti szűk sávban helyezkedik el. A nagyvállalatok fejlődésének meghatározó szerepe van a vállalkozói és az országos szintű GDP előállításában.

Nemzetgazdasági áganként a százak súlya széles sávban szóródott. Az alábbi táblázat jól tükrözi a részarányokat és azok változását. Az első három nemzetgazdasági ág közül kiemelkedik a feldolgozóipar. Az ország vállalati szektorában előállított GDP 38,2 százaléka itt realizálódott, részaránya növekedett.

A százas listán szereplő vállalati körben a hozzáadott érték közel felét a feldolgozóipari cégek termelték. Más összehasonlításban: a 26 ezer feldolgozóipari kettős könyvvitelű cég által előállított új értékének majdnem felét (2001-ben 43,7%-át) az 51 legnagyobb feldolgozóipari vállalat hozta létre. Jelentős részük a gépiparhoz tartozik, de 10-nél többen képviseltetik magukat az élelmiszeriparból és a vegyiparból.

A 16-17 energetikai cég az ágazat új értékéhez mintegy 75 százalékban járult hozzá, a villamosenergia-, gáz, gőz- és vízellátás ágazatból a víztermelést csak a Fővárosi Vízművek Rt. képviseli. A második legnagyobb mértékű koncentráció a szállítás, posta és távközlés ágazatban figyelhető meg, ahol 11-13 vállalat a GDP döntő hányadát termeli.

A kereskedelem 10 vezető cége tavaly 200 milliárd forint hozzáadott értéket állított elő, súlyuk az ágazatban 17 százalékra csökkent. Az építőipari 3 nagyvállalat súlya dinamikusan, az előző évi szint 1,8-szorosára nőtt, ezzel részarányuk 13-ról 19 százalékra emelkedett.

Tavaly a száz nagyvállalat kétötödénél átlagon felül növekedett a megtermelt hozzáadott érték, közülük tíznél a bővülés üteme meghaladta a 67 százalékot. Egynegyedük teljesítménye viszont nem érte el az egy évvel korábbi szintet, illetve stagnált.

Az élmezőnyben lényegében ugyanazok a vállalkozások szerepelnek, mint egy évvel korábban. Az első három helyezett a MATÁV, a MOL Rt. és az Audi Hungária Kft. A MOL Rt. konszolidált mérlege alapján 30 százalékkal növelte a hozzáadott értéket, ezzel a legnagyobb növekményt (68 Mrd Ft) érte el a százak csoportjában. A 6. helyre lépett elő a GE Hungary Rt., a hozzáadott értéket 60-ról 103 Mrd Ft-ra növelte. A hetedik pozíciót a Szerencsejáték Rt. foglalja el, amely a GDP növekménye alapján a harmadik legnagyobb cég. 7-9 százalékkal, a GDP árindexét néhány százalékkal meghaladó ütemben bővült a MÁV Rt-nél és a Magyar Postánál. A vezető mobiltársaságok stabilan tartják helyüket az első tíz vállalat között. A Pannon GSM Távközlési Rt. mintegy kétszer nagyobb ütemben tudta növelni a hozzáadott értéket, mint a Westel Rt. Csoportszintű adataival a 10. helyen találjuk a Co-op Hungary Rt-t.

A Paksi Atomerőmű Rt. stabil kapacitásával és lassan bővülő teljesítményével kikerült az első tízből. A hetedik helyen álló Szerencsejáték Rt. 2001-ben került az élmezőnybe, korábban a 21-26. pozíción találtuk. Hozzáadott értékét 44 százalékkal bővítette, üzleti tevékenységének eredménye mintegy két és félszerese a tavalyelőttinek.

2002. évi gazdálkodásuk alapján a rangsor első feléből jelentős pozíciónyertes a Flextronics Kft., amely a nettó árbevétel alapján a 3. legnagyobb vállalkozás, hét hellyel került előbbre, GDP-je 42 százalékkal növekedett. A Samsung Rt. teljesítményét megkétszerezve a 39. helyre lépett elő. A Betonút Szolgáltató és Építő Rt. korábban nem szerepelt a rangsorban, 2002-ben pedig az ötvenes mezőny közepén debütált. (A vele össze nem tévesztendő Betonútépítő Rt. a 2001. évi listán a 46. helyet foglalta el, 2002-ben nem került a százak csoportjába.) A Strabag Építő Rt. 26 helyezéssel előbbre került, jelenleg 31. a rangsorban.

A négy nagy gyógyszergyár közül az EGIS Rt. pozíciója jelentősen javult, a Richter és a Chinoin Rt. gyakorlatilag megtartotta 12., illetve 21. helyezését.

Három vállalat pozíciója jelentősen romlott: a Rába Rt. kikerült az első ötvenből, ahol korábban a 29. volt, a Visteon Hungary Kft. a 40. helyről a 66-ra csúszott vissza. A Dunaferr Csoport is pozíciót vesztett. A rangsorban húsz vállalat cserélődött, az új cégek többsége a százas mezőny utolsó negyedébe került.

A legnagyobb árbevételű 100 vállalat kétharmad része a GDP szerinti rangsorban is megtalálható, minden negyedik gazdálkodó konszolidált adatait szerepelteti a rangsorban. A vámszabad területen működő cégek száma 16, exportjuk meghaladta a 2600 milliárd forintot.

A legnagyobbak szerepe az értékesítés nettó árbevételében viszonylag szerény, arányukat azonban növelték az elmúlt évben. A mutató szerint súlyuk 28,5 százalék, ez 10 százalékponttal kevesebb, mint az általuk megtermelt GDP alapján mért arány. Az eltérést nagymértékben azok a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások teljesítményei magyarázzák, amelyeknél az eladott áruk beszerzési értéke, illetve a közvetített szolgáltatások az értékesítés nettó árbevételének döntő hányadát (80-90%) képezik. Ennek tudható be, hogy a kis létszámmal működő nagy forgalmú kereskedelmi cégek jelentős része nem található a rangsorban. Az ilyen vállalkozásoknál a személyi jellegű ráfordítások és a bruttó működési eredmény összege akár két nagyságrenddel is elmaradhat a nettó árbevétel értékétől. Az értékcsökkenési leírás a kereskedelmi vállalatoknál egyébként nem számottevő, az általuk elért profittal együtt sem elegendő ahhoz, hogy a legnagyobb 100 közé kerüljenek. Így nem meglepő, hogy 2002-ben mindössze 12 kereskedelmi vállalat szerepel a nagyok körében.

Az ECOSTAT TOP-100 vállalatok exportja 11,5 százalékkal bővült. A kettős könyvvitelűek kivitele - amely szolgáltatás exportot is tartalmaz - fél százalékkal elmarad a korábbi év 8900 milliárd forint összegű export teljesítményétől.

2002-ben a TOP-100 vállalatcsoport 440 milliárd forintos exportnövekményt ért el. A többi vállalkozás összesen kevesebbet értékesített külföldön, mint egy évvel korábban. A visszaesés mértéke 9,4 százalékos volt. A Philips Magyarország és az IBM Storage Kft. 2002-ben nem került be a legnagyobb hozzáadott értéket termelő vállalkozások közé. A két cég exportja jelentősen - az előző évi szint háromnegyedére, illetve a felére - esett vissza. 2001-ben még a magyar kivitel egynyolcadát forgalmazták, együttes exportjuk tavaly 400 milliárd forinttal csökkent. A TOP-100 körön kívüli 196 ezer kettős könyvvitelű vállalkozás exportja 2 százalékkal lett kevesebb, mint egy évvel korábban.

A feldolgozóipari kivitelről ugyanez mondható el, mivel a magyar export 82 százaléka itt realizálódik. A százak klubjába tartozó nagy cégek súlya ebben a nemzetgazdasági ágazatban 56 százalékra nőtt, egy évvel korábban részarányuk alig haladta meg az 50 százalékot.

A jelentős exportálók közül érdemes kiemelni a Flextronics International Kft-t, amely 39 százalékkal, a GE Hungary Rt-t (32%-kal), a Borsodchem Rt-t (69%-kal), valamint a Samsung Electronics Magyar Rt-t (28%-kal) bővítette kivitelét. A jelentős gyógyszergyárak 10-20 százalékos többlet-exporttal zárták az elmúlt évet. Magas szinten állandosúlt a kivitel az Audi Hungária Motor Kft-nél és az Opel Magyarország Kft-nél. A jelentős mértékű exportvisszaesést elszenvedő vállalkozások körét a közepes nagyságú feldolgozóipari cégek alkotják.

Az összes kettős könyvvitelt vezető vállalkozás létszámának 19 százalékát foglalkoztatják a TOP-100 tagjai, a termelési tényezők közül a munkaerő szerinti részarányuk a legkevésbé meghatározó.

A százaknál alkalmazottak létszáma 385 ezer fő, mindössze 3 ezerrel kevesebb a 2001. évinél. A MÁV és a Magyar Posta Rt. együttesen 98 ezer fős létszámukkal több mint egynegyedét teszik ki a legnagyobbak körében foglalkozatott létszámnak. Az alkalmazottak számának alakulásában nagyok voltak az ágazati eltérések. Összességében bővülő létszámmal működtek a nagy építőipari cégek, ahol 21 százalékos volt a növekedés. A kereskedelmi cégek 4 százalékkal több munkavállalót alkalmaztak, mint egy évvel korábban. A vegyiparban és a kohászatban, valamint a szállítás, raktározás, távközlés ágazatban és az egyéb gazdasági szolgáltatásban 1-3 százalékkal nőtt a létszám. A feldolgozóiparban 4,1 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. Az élelmiszeriparban a nagyvállalatok 9,6 százalékkal csökkentették az alkalmazotti létszámot. A gépiparban a leépítés 6-9 százalékos volt alágazatonként, az átlagos 7,2 százaléknál több embert bocsátottak el a közúti járműgyártók. A híradástechnikai nagyvállalatok 3 ezer fővel (6,6%-kal) csökkentették létszámukat.

A TOP-100 tagjai tavaly dinamikusan, az előző évi szint 1,65-szeresére növelték adózás előtti eredményüket. A 800 milliárd forintos összprofit rekordot jelent. A kettős könyvvitelűek adózás előtti eredményéből a százak 47,3 százalékkal részesedtek. Adózott eredményük alapján számított súlyuk meghaladta az 50 százalékot, az üzemi (üzleti) eredmény szerinti részesedésük 46 százalék volt. A nyereségmutatók ilyen nagymértékű növekedését és a két ütem közötti különbséget alapvetően négy nagyvállalat elmúlt két évi adatainak sajátos változása magyarázza. A MÁV Rt., a BKV Rt. és a MOL Rt., valamint az Opel Magyarország Járműgyártó Kft. együttes üzemi eredményének többlete 37, illetve az adózás előtti eredménye 202 milliárd forintra rúgott. Az e négy vállalat nélkül számított adózás előtti eredmény csupán 19,4 százalékkal növekedett.

A száz vállalat üzemi eredményének növekménye tavaly elérte a 177 milliárd forintot, míg az adózás előtti eredményé 315 milliárdot tett ki. A kettős könyvvitelű vállalakozások százakon kívüli körében az üzemi eredmény összege nem változott, az adózatlan eredményé pedig 5,9 százalékkal nőtt.

A jövedelmezőség a TOP-100-as körben javult, a mutatók értéke lényegesen kedvezőbb, mint a kettős könyvvitelű cégek átlaga. A ROE mutató, amely a saját vagyon és adózás előtti eredmény aránya, 16,0 százalékra nőtt, a fenti négy vállalat nélküli hányados pedig 16,5 százalék. A vagyonarányos eredmény átlagos értéke 12 százalék volt, míg a százakon kívüli vállalkozások 10 százalékos adózatlan profittal zárták a tavalyi évet.