A középvállalatok részesedése a teljes vállalati szektor gazdálkodási mutatóit tekintve 19-23 százalék között változik. Az egyik legfontosabb jelzőszám, a bruttó hozzáadott érték szerinti részarányuk az utolsó három évben 21 százalék volt. A középvállalatok szerepe a foglalkoztatásban kiemelt jelentőségű, 2000-ben és 2001-ben 480 ezer főt foglalkoztattak, 2002-ben a létszámcsökkenés 1,8 százalékos volt. A saját tőke alapján a közepes cégek részesedése meghaladta a 20 százalékot. Hat évvel korábban súlyuk alig érte el a 15 százalékot. A szektorban a külföldi működőtőke közel egyötöde működik. 2002-ben a középvállalatoknál 9,5 százalékkal gyarapodott a külföldi tőkerész, minden más vállalati nagyságkategóriában és a vállalati szektorban arányuk csökkent. Bizonyos koncentráció tapasztalható az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatás ágazat külföldi tőke vonzásában. Az ide tartozó 13 százalékot kitevő közepes cégek a külföldi tőke négyötödét működtetik.

A KÖZÉP-TOP rangsorba¹ tavaly 800 millió forint hozzáadott érték felett lehetett bekerülni. A középen lévő cég GDP-je kereken 1 milliárd forint. Az első tíz pedig 1,5-2 milliárd forint új értéket állított elő. A 100 legnagyobb középvállalat aránya a teljes középvállalati szektorban mind a GDP-t tekintve és mind a kivitel alapján 7,2 százalék, az eszközállomány és létszám szerint 2,6, illetve 4,3 százalék, az adózott eredmény alapján pedig 9,2 százalék.

A százas lista közel felét ipari cégek foglalják el. Ebből 22 vállalkozás a gépiparban és a fémfeldolgozásban tevékenykedik, ezen kívül az élelmiszeripari és műanyag-feldolgozási szervezetek képviseltetik magukat nagyobb számmal a rangsorban. Egynegyedük a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás legkülönfélébb ágazataiból került ki, melyek szoftverkészítéssel, tanácsadással, mérnöki tervezéssel, kutatás-fejlesztéssel foglalkoznak. Az építőiparból viszonylag nagy számban (14), míg a kereskedelemből és a szállításból 7-7 cég került a rangsorba. Annak ellenére, hogy minden tizedik középvállalat mezőgazdasági főtevékenységet folytat, a listán mindössze két ilyen vállalkozás szerepel, mivel a mezőgazdasági vállalatok termelésének hozzáadott érték tartalma igen alacsony.

A 100 legnagyobb magyarországi középvállalat, azaz az "ECOSTAT KÖZÉP-TOP" körbe került cégek dinamikusan fejlődtek. 80 vállalatnál nőtt a megtermelt hozzáadott érték, átlagosan több mint 220 millió forinttal, 25 százalékkal. Tíz vállalatnál viszont 10-20 százalékkal kevesebb hozzáadott értéket állítottak elő, mint 2001-ben. Az ilyen vállalatok a rangsor első feléből a második felébe sorolódtak, vagy jelentős pozícióvesztést szenvedtek. Összesen 20 vállalatnál csökkent a GDP, az üzemi vesztesége elérte a 2 milliárd forintot. A hozzáadott érték többi része, a munkavállalói jövedelem és az értékcsökkenési leírás növekedése nem kompenzálta a veszteséget.

A GDP termelése a KÖZÉP-TOP körbe tartozó cégeknél összességében 16,6 százalékkal bővült. Az üzemi eredmény valamivel nagyobb, az adózott eredmény egy százalékponttal alacsonyabb ütemben nőtt. Kiemelkedően, 20 százalékkal gyarapodott e vállalkozói kör saját vagyona. A recesszió többnyire a feldolgozóipari cégeket érintette. 42 ilyen középvállalat csupán 10,7 százalékkal értékesített többet, mint a múlt évben és exportjuk növekménye jóval ez alatt maradt.

Az "ECOSTAT KÖZÉP-TOP" kör vállalkozásainak stabilitását jelzi, hogy a cégek háromnegyede egy évvel korábban is szerepelt a rangsorban. Továbbra is az UVATERV Út-, Vasúttervező Rt. áll az első helyen. Néhány fővel magasabb létszámmal jelentősen növelte nettó árbevételét, az értékesítés hozzáadott érték tartalma továbbra is magas. A cég saját vagyona ugrásszerűen gyarapodott. Az ISC-Hungária Informatikai Kft. a tizedik helyről került a képzeletbeli dobogó 2. helyére A korábbi évivel azonos létszámmal 2,5 milliárdról 3,2 milliárd forintra növelte árbevételét, nyeresége szolidan tovább emelkedett. A műanyag-feldolgozóipart képviseli a harmadik helyen álló Prodax Elektromos Szerelvénygyártó Rt. Mutatói megközelítik a kis- és középvállalkozásokról szóló törvényben megfogalmazott kritériumokat. Árbevétele például megközelítette a 4 milliárd forintos határt, a 2002. évi növekmény háromnegyed milliárd forintot tett ki, létszámát 15 százalékkal bővítette, exportja egyharmaddal lett több. Egyike annak a 25 vállalatnak, amelyek adózott eredményüket 100 millió forintnál nagyobb mértékben növelték. A vállalatok cseréje a nagyvállalati körben összeállított TOP-100-as listához hasonló mértékű volt. A tavalyi rangsor harmadik helyét elfoglaló Microsoft Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. nettó árbevétele 2002-ben meghaladta a 4 milliárd forintot, így átsorolódott a nagyvállalati körbe, egyébként átvette volna a rangsor vezetését.

A KÖZÉP-TOP listán szereplő vállalkozások átlagosan 150 fő alkalmazottal dolgoztak, mintegy 1,1 milliárd forint GDP-t termeltek2002-ben. Nettó árbevételük 2,6, míg üzemi eredményük 0,31 milliárd forint volt, ebből együttesem 23 százalékot fizetett kamatokra és jövedelemadóra. A 100 vállalat közül egyébként 20 jövedelemadója nulla. A rangsorban szereplő cégek átlagos jegyzett tőkéje meghaladja a negyed milliárd forintot, ez egy nagyságrenddel több, mint az 5750 közepes cég átlagos tőkéje. A külföldi tulajdon aránya 57 százalékos. A listán szereplők közül 50 vállalat jegyzett tőkéjének felét haladja meg a külföldi rész, viszont ebből 40 vállalat kizárólagos külföldi tulajdonú. 45 gazdálkodó 100 százalékos hazai tulajdonban van.

A középvállalatok továbbra is tartják súlyukat a magyar gazdaságban. A GDP alapján a közepes cégek részesedése az utolsó három évben 21 százalék volt. Ez megfelel az 1996-ban elért részaránynak. Azóta ebben a szektorban a bruttó hozzáadott érték 2,5-szeresére bővült, amely a kettős könyvvitelt vezető 202 ezer vállalkozás átlagos növekedésének felel meg. A középvállalatok súlyának stabilitását a nagy-, illetve kis- és mikrovállalkozások közötti GDP termelési arányok azonos mértékű eltolódása is szerepet játszott. A nagyvállalatok súlya az utóbbi 5-6 évben 60-ról 55-56 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor a kis- és mikrovállalkozások 20-ról 24 százalékra bővülő aránya a középvállalatoknak egyötödös súlyt biztosított.

Az 5750 középvállalat eredményesen zárta a 2002-es gazdasági évet. A cégek 80 százaléka volt nyereséges. A szektorban egy év késéssel éreztette hatását a világgazdasági recesszió. Az exportra termelő középvállalatok értékesítése 2002-ben megtorpant. A 2000-es 27,1 százalékos exportnövekményt 2001-ben további 20 százalékos növekmény követte. A vállalatcsoport tavalyi exportja néhány tized százalékkal volt több a 2001. évben elért 1080 milliárd forintnál.

A középvállalatok jövedelmezősége folyamatosan javul. Az összes eszközre vetített adózás előtti eredmény tavalyi 5,4 százalékos értéke az utóbbi évek legjobb teljesítménye. A nagyvállalatok körében ennél valamelyest kedvezőbb a jövedelmezőség. A saját vagyon már említett jelentős emelkedésének hatására a mérlegfőösszegen belüli aránya kedvező 43-ról 46 százalékra nőtt. Ennek következtében a saját tőke arányos eredmény 12 százalék feletti értékről 12 százalékra módosult. Az árbevételre jutó üzemi eredmény a középvállalati szektorban magasabb az átlagosnál, az utóbbi két évben 4,6-4,8 százalékos rekordszintet ért el. A nagy- és kisvállalati körben 4 százalék az átlagos érték. Likviditási mutatójuk is kedvezőbb az átlagosnál (125), száz forint rövid lejáratú kötelezettségre 130 forint forgóeszköz jutott tavaly. A készletek állománya 2002-ben nem változott.

A középvállalatok többségének optimizmusát saját vagyonuk gyarapodása igazolja. Az utolsó két évben 400-400 milliárd forint növekmény eredményeként saját tőkéjük 2800 milliárd forintra nőtt. A mérleg szerinti eredmény döntő hányadának visszaforgatása több mint egy évtizede jellemző. 1996-tól évenként átlagosan 300 milliárd forint saját vagyon bővüléssel értéke 2002-re megháromszorozódott. Összehasonlításul az értékesítés nettó árbevétele az elmúlt hat év alatt 2,6, míg a bruttó hozzáadott érték termelése 2,5-szeresére nőtt. Az utóbbihoz rendelkezésre álló implicit árindexek szerint reálértéken - 1995. évi áron - a középvállalatok GDP-je 35 százalékkal bővült, amely átlagosan évi 5,1 százalékos ütemnek felel meg.

A közepes vállalatok 80 százaléka nyereségesen zárta a tavalyi évet. Ezen belül 24 százalékuknál haladja meg a külföldi rész a jegyzett tőke 10 százalékát, amelyeknél az üzemi, az adózás előtti és az adózott nyereség mintegy kétszerese a hazai többségi tulajdonban levő cégeknél elért profitnak. Az adózott eredmény esetében, amelyből csekély összegű osztalékot fizettek ki, a fenti két vállalatcsoportnál elért átlagos nyereség nagy eltérést mutat, 125, illetve 65 millió forint volt 2002-ben. A 400 veszteséges döntően külföldi tulajdonban levő középvállalat átlagos adózott vesztesége (95 millió forint) másfélszer több, mint a 800 hazai cég átlagos adózás utáni vesztesége. Az utóbbiak elenyésző hányada jutott beruházási hitelhez, amit a kamatokra kifizetett alacsony összegek jeleznek.

A közepes cégek közül minden ötödik lett veszteséges, üzemi veszteségük megközelítette a 100 milliárd forintot. Köztük a külföldi többségi tulajdonban levők kétszer gyakrabban fordulnak elő, mint a hazaiak. A feldolgozóiparban tevékenykedő mintegy 2000 közepes cég egyharmada külföldi tulajdonú, ezen belül 33 százalékuk volt veszteséges tavaly. A hazai többségi tulajdonban levő feldolgozóipari közepes vállalatok között egyötöd a ráfizetéssel működők aránya.

A középvállalatok száma 80-nal bővült. Az 5750 vállalkozásnál összességében 6 ezer emberrel foglalkoztatottak kevesebbet, mint 2001-ben. Érdemes megemlíteni, hogy a közepes cégek 46 százalékánál átlagosan 16 fővel bővítették az alkalmazottak számát, összesen 41 ezer embert vettek fel. A 42 százalékuknál pedig 108-ról 91 főre csökkent az átlagos létszám. Az összes általuk elbocsátott alkalmazotti létszám szintén 41 ezer volt tavaly. Ha még hozzávesszük azokat a cégeket, amelyek változatlan létszámmal működtek, akkor mindössze 3 százalékot kitevő 150-160 vállalkozásnál következett be a fenti létszámcsökkenés.

Nettó árbevételük növekedési üteme felére csökkent elsősorban a kivitel stagnálása következtében. A 6,1 százalékos összes értékesítés bővülés a bruttó hozzáadott érték növekmény emelkedését is behatárolta. A vállalati szektor GDP növekedése 8-9 százalék volt tavaly, a középvállalatok körében ennél 1 százalékponttal alacsonyabb ütemet értek el. A hozzáadott értéken belül a személyi jellegű kifizetések (a munkavállalói jövedelem) 2-3 százalékponttal meghaladta a vállalati átlagos növekedési ütemet. A bruttó működési eredmény növekménye a középvállalatoknál némileg az átlag alatti maradt. Önmagában az üzemi eredmény 10 százalékos növekedése nehezen értékelhető, viszont figyelembe kell venni, hogy 2000-ben 20, 2001-ben 30 százalékkal gyarapodott a középvállalatok üzemi eredménye. (Összehasonlításul a nagyvállalatok üzemi eredménye tavaly 840 milliárd forintos értékben az 1999-ben elért szintnek felelt meg.)

2002-ben a kivitel forintban számított értéke a közép- és nagyvállalati alszektorokban az előző évi szinten maradt. A középvállalatok 2000. évi 30 százalékos exportnövekménye 2001-ben 8 százalékra mérséklődött. A nagyvállalati kivitel 2001-ben 22,4 százalékkal bővült, egy évvel korábban még 27,6 százalékos növekményt ért el. A középvállalatok exportban betöltött szerepe kissé csökkent, a korábbi 13 százalék feletti részarányuk alig változott, az utolsó két évben 12,3-ra módosult. A középvállalatok kivitele tehát nem tekinthető marginálisnak. Közülük minden negyediknek az exportja jelentős súlyt képvisel az értékesítési árbevételében és 900 olyan cég volt tavaly, amely árbevételének legalább felét a külpiacon realizálta. Az utóbbiak között nagy hányadban találunk olyan vállalkozásokat, amelyek 90-100 százalékban kivitelre termelnek. Így nem meglepő, hogy a legalább fele részben exportálók nettó árbevételének átlagosan 80 százalék feletti részét teszi ki a kivitel, és 400 olyan középvállalat van, amelynél a fenti arány 33 százalék. A középvállalatok negyede adja a szektor 1100 milliárdos exportjának 90 százalékát. Az ágazatok közül a feldolgozóipariak dominálnak, 650 milliárd forintos kivitelük kétharmadát a külföldi tulajdonban levő cégek realizálják.

A fejlesztésekhez igénybe vett hosszú lejáratú hitelek állománya a középvállalati szférában, az összes vállalati átlagnak megfelelően háromszorosára gyarapodott az elmúlt hat évben. Korábban évente mintegy 100 milliárd forint bővülés eredményeként tavaly közel 900 milliárd forintot tett ki a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya. A két éve tartó recesszió hatására azonban a hitelek igénybevétele csökkenő tendenciájú. Tavalyelőtt 80, tavaly 60 milliárd forint volt a hitelállomány növekménye a közepes méretű cégeknél, míg a mintegy átlagosan 50 százalékkal alacsonyabb saját tőkével rendelkező kisvállalkozásoknál 26 milliárd forinttal bővült az idegen források állománya. Saját vagyonuk értékéhez viszonyítva, amely 2002-ben a közepes cégekének felét érte el, a kapott hitelek összege rendkívül alacsony, a saját vagyonuk 1,9 százalékát teszi ki. Ilyen összehasonlításban persze a közepes cégek sincsenek sokkal kedvezőbb helyzetben, a fenti arány tavaly 2,1 százalék volt, a három évvel korábban mért viszonyszám ennek több mint háromszorosát érte el. Az utóbbiban azonban nemcsak a fejlesztési hitelekhez jutás nehézségei, hanem felvétel hajlandóságának csökkenése is szerepet játszott. Az utóbbi két évben a középvállalati szférában jelentősen csökkent az igénybevett hitelek utáni kamatok és kezelési költségek összege.

A GDP és a foglalkoztatottság változása 1996-2002 között, vállalati nagyságkategóriák szerint (1996=100,0)

Forrás: ECOSTAT vállalati adatbázis

A középvállalatok fontosabb mutatói nemzetgazdasági áganként, 2002

Forrás: ECOSTAT vállalati adatbázis