Az EU csatlakozás a gazdaság számára olyan új lehetőségeket is kínál, amelyekkel élve gyorsabban felzárkózhatunk a fejlett országok színvonalához. A gazdaság szereplői esélyt kapnak arra, hogy stabil - a Közösség egészében egységes szabályok szerint működő - kiszámítható környezetben tevékenykedjenek. Májustól a többi tagállammal együtt alakíthatjuk, formálhatjuk az egységes belső piacra vonatkozó szabályrendszert, miközben saját érdekeinket megkíséreljük érvényre juttatni, ésszerű kompromisszumok árán. Fontos érdekünk, hogy aktívan és konstruktív módon vegyünk részt a döntések előkészítésében, meghozatalában, majd végrehajtásában. Ehhez ki kell használnunk az intézményes integráció adta lehetőségeket. A pénzügyi támogatások és az általuk biztosított felzárkózási programok egyaránt fontosak.

Teljes jogú tagállamként azok a programjaink részesülnek jelentős pénzügyi támogatásban, amelyek gazdaságélénkítő, felzárkóztató hatása hosszú távon megkérdőjelezhetetlen. A Közösség tagjának, így Magyarországnak is hozzá kell járulnia az EU központi költségvetéséhez, ami nem kis terhet ró a hazai büdzsére.

A közös költségvetés bevételeit a saját források rendszere biztosítja, s az Unió költségvetési kiadásait teljes mértékben ezekből a forrásokból fedezi.

A csatlakozási tárgyalások eredményeképpenⁱⁱⁱ az EU költségvetése 5,1 milliárd eurós (folyó áron számítva körülbelül 1400 milliárd forintos) kötelezettséget vállalt magyarországi támogatások folyósítására 2004 és 2006 között. Ebből az összegből - előzetes számítások alapján - mintegy 3,6 milliárd euró tényleges kifizetéssel számolhatunk ebben az időszakban. Ennek túlnyomó része automatikusan kerül átutalásra (mezőgazdasági közvetlen kifizetések, piaci támogatások, egyes belső politikákat támogató célkitűzések). Másik jelentős részét a strukturális alapokból kapható támogatások előlegeként szintén automatikusan megkapja Magyarország, míg a fennmaradó hányad alapvetően pályázatokkal lesz lehívható. Hazánk számára 2004-ben a kötelezettségvállalási előirányzat 1,3 milliárd euró, a kifizetési előirányzat pedig 824 millió euró, amely bevételként jelenik meg a hazai költségvetésben.

2004-ben Magyarország összesen 559,9 millió, 2005-ben 845 millió, míg 2006-ban 865 millió eurót fizet be az EU- költségvetésbe, tehát a három éves költségvetési időszakban összesen 2.263 millió eurót. A költségvetési befizetések mechanizmusa, szabályrendszere kötött, amelytől általában nem lehet eltérni, kivéve, ha a tagállam un. költségvetési kompenzációban részesül. 2004-re a terhek mérséklésére a magyar kormány 155 millió euró, 2005-2006-re pedig 28-28 millió eurós kompenzációt kapott. A kompenzáció egy összegben kerül a magyar költségvetés számlájára.

Hazánk Unióval szembeni nettó költségvetési egyenlege a három évre összesen 1 390,5 millió euró (körülbelül 384 milliárd forint), azaz ennyivel nagyobb támogatásban részesül Magyarország annál, mint amekkora összeggel az EU- költségvetéshez hozzájárul. A 2004. évi támogatási és pályázat utján elnyerhető többlet elérheti a 271 millió eurót, mintegy 72 milliárd forintot.

Míg befizetéseink alapvetően a költségvetésből történnek, az uniós pénzek nagy hányada közvetlenül a támogatott intézményekhez, a gazdálkodó szervezetekhez érkezik, vagyis elkerülik a költségvetést. A pénzmozgásokat illetően időbeli csúszással is számolni kell, hiszen az EU költségvetéséhez való hozzájárulást időarányosan, hó elején kell átutalni, ugyanakkor lesznek olyan támogatási tételek, amelyek csak az adott költségvetési évet követően hívhatók majd le. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési mérleg nagyarányú évközi hiányromlásával kell számulnunk. Az elszámolási mechanizmus változásából eredő hiányok a jövő év februárjáig egyenlítődnek ki.

A 2004. évi költségvetésben hazánk 208,8 milliárd forint uniós forrással számol, amelyet 71,5 milliárdos hazai társfinanszírozás egészít ki. A felzárkózást szolgáló uniós PHARE források összege 2004-ben 26,9 milliárd forint, amelyhez 15,2 milliárd költségvetési finanszírozás társul. 2006-ig folytatódik egy másik előcsatlakozási eszköz, a mezőgazdaság modernizációját és a vidékfejlesztést felkaroló SAPARD projekt, amelyet elsősorban a versenyképességet növelő technikai, technológiai, épületfejlesztési célokra vehetnek igénybe a gazdák. Ez a forrás ez évben eléri a 14,2 milliárd forintot, amelyet 4,6 milliárd forint összegben egészít ki a költségvetés. A 2002 szeptemberi meghirdetés óta több mint 700 SAPARD- pályázatot bírált el A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a támogatási igény meghaladta a 19,5 milliárd forintot. A gazdák már csak 2004. április végéig adhatják be támogatási igényüket, mivel a SAPARD, mint csatlakozást előkészítő szubvenció, Magyarország számára az EU-tagsággal megszűnik. E programot az agrár vidékfejlesztési operatív program helyettesíti majd, amelynek első pályázatait 2004 márciusában hirdetik meg. A környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztéseket támogató ISPA előcsatlakozási alap a Kohéziós Alapba olvad, erre 33,2 milliárd forintot kaphatunk, melyhez az állam további 19 milliárd forintot juttat.

Az új tagországok 2004-től hívhatják le a Strukturális Alapok keretében rendelkezésre álló forrásokat, ez Magyarország számára 59,6 milliárd forint, amelyhez 27 milliárd forinttal társul a büdzsé. Regionális és vidékfejlesztésre 17,1 milliárd forint uniós és 3,4 milliárd forint hazai támogatás jut ebben az évben. A schengeni határok kiépítésére az un. Schengeni Alap szolgál, ez idén 13,9 milliárd forintra tehető, a hazai hozzájárulás 2,2 milliárd forint.

További 106 milliárd forint összegű EU támogatás a költségvetésen kívül, közvetlenül a felhasználókhoz érkezhet Magyarországra. A költségvetésen kívüli EU-s támogatási tételek közül a közvetlen termelői támogatások 76,3 milliárd forintos összege a legjelentősebb, amelyet az agrárpiaci támogatás 17,9 milliárdja követ. A brüsszeli közvetlen támogatások kifizetése az uniós előírások miatt várhatóan csak decembertől kezdődhet, ezért elvileg számítanak ideinek, döntő többségükhöz a gazdák csak 2005-ben juthatnak hozzá. A magyar termelők részt vehetnek a társfinanszírozásban (vissza nem térítendő támogatások lehetősége a beruházási költségek meghatározott százalékára) működő középtávú fejlesztési programokban is. A kormány döntése alapján a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében beruházásra 92, a vállalkozások versenyképességének fejlesztésére 85, az információs társadalom kiépítésére, valamint kutatás-fejlesztésre 108, oktatási esélyegyenlőségre 213, infrastruktúrára 263, környezetvédelmi feladatokra 252, míg vidékfejlesztésre 139 milliárd forint jut 2004-ben.

Az EU csatlakozási feltételek rövid- és középtávon egyaránt kedvezőek, mind a költségvetés, mind a gazdálkodó szféra szempontjából. Évközben az állami költségvetésben ugyan keletkezhetnek átmeneti likviditási zavarok, mérleghiányok, összességében éves szinten azonban többletbevételre tehetünk szert, s a vállalakozói szféra forrásai is érzékelhetően emelkednek, zömében térítésmentes juttatás formájában.

A 2004. évben a hazai költségvetési törvényben megjelenő és azon kívüli EU-források

EU források összege Hazai társfinanszírozás összege milliárd Ft folyóáron Támogatások összesen 164,9 71,5 Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatása 164,5 - Központi beruházások EU támogatása 0,4 - Strukturális Alapok 59,6 27,1 Operatív Programok 57,3 26,2 Közösségi kezdeményezések (Interreg, Equal) 2,3 0,8 Ispa / Kohéziós Alap 33,2 18,9 Schengeni Alap 13,9 2,2 Vidékfejlesztés 17,1 3,4 SAPARD 14,2 4,9 PHARE 26,9 15,1 Visszatérítés az EU-tól (szabadon felhasználható támogatás) 43,9 - Költségvetésben EU-források összesen 208,8 71,5 Befizetés az EU-ba 122,0 - Költségvetésen kívüli tételek     Agrárpiaci támogatások 17,9 - Közvetlen termelői támogatások 76,3 - Belső politikák jogcímen nyújtott támogatások 1,8 - Összesen 106,0 - EU-források mindösszesen 314,8 -

Forrás: Külügyminisztérium, Pénzügyminisztérium