A nemzetgazdaság két kiemelt fontosságú vállalatcsoportjában 2004 utolsó hónapjaiban a konjunktúra-felmérések eredményei az üzleti bizalom mérsékelt javulását jelzik.

Forrás:  ECOSTAT

A TOP-100 nagyvállalatok rövid távú gazdasági várakozásainak mutatói 2004-ben a pozitív tartományban helyezkedtek el, értékük 50-57 százalék között ingadozott. A havi konjunktúra-indexek tendenciája az első félévben meredekebben, a második félévben kiegyensúlyozottan emelkedett. Az utolsó negyedévben a pozitív várakozások túlsúlya 3 százalékponttal csökkent, a szektor derűlátása közepes.

A kis- és középvállalati bizalmi indexek az év egészében erősödő optimizmust tükröztek. A konjunktúra-mutatók értéke az első félévben 8 százalékponttal 54 százalékra nőtt, augusztus és november között viszonylag szűk sávban ingadozott, átlagos értéke 50 százalék volt. Az utolsó hónapok gyengébb üzleti várakozása a kedvező tendenciát nem törte meg, csupán a trendvonal emelkedése lett mérsékeltebb a korábbinál.

Két éves visszatekintésben a két szektor üzleti várakozásai között nagyfokú a hasonlóság. A bizalmi indexek változása alapján az elmúlt huszonnégy hónap négy periódusra osztható. 2003 első félévében a TOP-100 vállalatok és a kis- és középvállalkozások rövid távú gazdasági várakozásai mérsékelten erősödő optimizmust jeleztek. Bár a nemzetgazdaság teljesítménymutatói nem támasztották alá a gazdálkodó szféra derűlátását, az USA első negyedévi 2,1 százalékos GDP növekedése a régóta várt világgazdasági kibontakozás lehetőségét vetítette előre.

A 2003 második felében az üzleti várakozások mutatói mindkét szektorban bizalomvesztést jeleztek, a konjunktúra-indexek nagyfokú ingadozása bizonytalanságra utalt. A negatív gazdasági várakozások túlsúlya a nagyvállalati körben jelentett meredekebb tendenciaváltozást. Az erősödő pesszimizmus hátterében a gazdaság belső egyensúlyi problémáinak kiéleződése, a fiskális és monetáris politika zavara, a jegybank drasztikus kamatemelése és a kormány kiadáscsökkentő intézkedéscsomagja állt. A vállalatok kedvező üzleti várakozásaiban hangulati elemek domináltak, nem érződött bennük a világgazdasági konjunktúra kibontakozásának teljesítmény-adatokkal igazolható pozitív hatása.

A mindkét szektorban bizalmi mélypontnak tekinthető hónapok után 2004 első félévében a vállalkozások növekvő optimizmussal ítélték meg mind a nemzetgazdaság, mind a saját vállalkozásuk rövid távú kilátásait. A konjunktúra-indexek értéke hat hónap alatt 10-10 százalékkal nőtt. A hazai gazdálkodó szervezetek üzleti várakozásainak tendenciája akkor érte el csúcspontját, amikor a globális gazdaság a legdinamikusabban fejlődött. Az erősödő derűlátásban Magyarország uniós csatlakozása, a gazdaság dinamikus élénkülése és kedvező szerkezetváltásának lehetősége játszott szerepet.

Az utóbbi hónapok visszafogottabb várakozásait a külső és a belső gazdasági folyamatok változása indokolja. A világgazdaság fejlődésében a lassulás jelei érezhetők, legfontosabb európai piacainkon a konjunkturális fellendülés mérsékelt volt, a növekedés üteme a világátlag felét sem érte el. A kedvezőtlen külgazdasági feltételek a hazai gazdaság fejlődésének fokozatos lassulását vetítik előre.

A gazdálkodó szervezetek negyedik negyedévi konjunktúra-jelentései szerint Magyarország rövid távú gazdasági kilátásai jók. A TOP-100 nagyvállalati kör 47 százaléka a hazai gazdaság esélyeit javulónak, 35 százaléka változatlannak ítéli. A pesszimista vélekedések aránya 13-21 százalék között ingadozott. Nemzetgazdasági szinten javulást vár a kis- és középvállalati szektor 48 százaléka, stabilitást 29 százalékuk. Saját vállalkozásuk kilátásait a cégek visszafogottabban ítélik meg. A TOP-100 vállalatok között a működési feltételek javulásában bizakodók aránya szeptember és november között 60 százalékról 31 százalékra csökkent, ezzel együtt 24 százalékról 48 százalékra nőtt a stabilitás fennmaradását feltételezők aránya. A KKV-k gyengébb versenyhelyzetük miatt szűkebb körben várnak javulást saját lehetőségeikben. Az optimista cégek aránya 28 százalék, valamivel magasabb a pesszimista vállalkozások 24 százalékánál.

2005-ben a globális gazdaság mérsékeltebb ütemben bővül, hatására a nagyvállalatok termelésnövelési esélyeiket a korábbinál gyengébbnek értékelik. Átlagosan 43 százalékuk tekinti reális lehetőségnek tevékenysége fél éven belüli bővítését, közülük legtöbben alacsonyabb mértékű, 5% alatti fejlődést feltételeznek. A fizetőképes kereslet lanyhább bővülése miatt a hazai vállalatok mintegy harmada számol teljesítményének rövid távú bővülésével. A növekedés mértékét 70 százalékuk 5% alatt valószínűsíti.

2005 első hónapjaiban a nagyvállalatok külföldi piacaikon élénk kereskedelmi tevékenységet feltételeznek. Az értékesítés enyhe növekedését reméli a 17 százaléka, a jelenlegi szint fennmaradását 74 százalékuk valószínűsíti. A döntősen hazai tulajdonú kis- és középvállalatok háromnegyede szerény külpiaci lehetőségei változatlanságát jelzi.

A többségében exportpiacokra termelő multinacionális vállalatok működését a belső fogyasztás változása alig érinti. Fél éven belül a belföldi értékesítés növekedésében bízik a cégek egyharmada, változatlan lehetőségekben 55 százalékuk. A hazai ellátásban fontos szerepet betöltő kis- és középvállalatok 26-34 százaléka belföldi piaci lehetőségeinek rosszabbodását, 44-54 százalékuk változatlanságát feltételezi. Az optimista várakozások aránya a nyári hónapokhoz viszonyítva szerényebb, 20-22 százalék.

Forrás:  ECOSTAT

sAz előrejelzések szerint a termelő szféra beruházási aktivitása 2005 első félévében magas szinten marad. A beruházások jövedelmezőségét rontó erős forint lassú gyengülése alaposabb fejlesztési megfontolásokra készteti a vállalkozásokat. A gyenge tőkeellátottságú kis- és középvállalatok eszközállományuk korszerűsítéséhez közösségi és költségvetési forrásokból nyerhetnek támogatást, vagy részt vehetnek fejlesztési hitelprogramokban kedvező visszafizetési feltételek és alacsony kamatok mellet.

A hazai vállalkozások az elmúlt évben beruházásaikat dinamikusan bővítették. A cégek fejlesztési elkötelezettsége egy éve javuló, a bizalmi index szeptemberi legmagasabb értéke 59 százalék volt. Az októberi és novemberi előrejelzések ennél visszafogottabbak, bizonytalanabbak. A havi mutatók ingadozásával a KKV-k fejlesztési elkötelezettsége nem tört meg, korábbi lendületéből viszont veszített.

A konjunktúra-felmérések havi eredményei alapján a gazdálkodó szervezetek a 2004-es inflációs folyamatok változását egész évben az elemzői várakozásokhoz közelinek jelezték. Az elmúlt negyedévben a nagyvállalatok kitartottak korábbi prognózisaik mellett, az éves pénzromlás mértékét 6,1-6,3 százalékosra becsülték. Szeptemberben és októberben a kis- és középvállalatok előrejelzése ezzel összhangban 6,4 százalék volt, novemberben a szektor inflációs várakozása erősödött. A vállalkozások éves árprognózisai nagyfokú bizonytalanságot jeleznek. A TOP-100 vállalati kör utolsó negyedévi saját hatáskörű áremelési prognózisa mértéktartó, mintegy 3,9-5,5 százalék, a hazai tulajdonú vállalatoké 3,2-4,1 százalék között változik.

Főbb gazdálkodási eredmények

A működő társas vállalkozások száma egy év alatt, 2003. végére 3 százalékkal csökkent, számuk 298,8 ezerre mérséklődött. A koncentráció a vállalati struktúrán belül jelentős elmozdulást nem okozott, a három meghatározó szektorban számuk szerény mértékben változott. A nagyvállalati kör és a kisvállalkozások csoportja 2003-ban stabil maradt, a foglalkoztatási szempontból jelentős középvállalatok száma 1,4 százalékkal bővült. Legnagyobb csökkenés a mikrovállalatok csoportjában következett be, a gazdasági egységek száma 2003. december 31-én 3,5 százalékkal és mintegy 9 ezerrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban.

A gazdálkodó szervezetek teljesítménye a konjunkturálisan vegyes időszakban, 2003 első félévében lassuló, a második félévben a konjunktúra ciklus emelkedő ágában összességében kedvező volt. A jellegzetes vállaltcsoportok pénzügyi mutatói eredményes gazdálkodásról tanúskodnak, a társas vállalkozások adózás előtti eredménye átlagosan 13,5 százalékkal bővült. Kiemelkedő pénzügyi eredményt értek el a konjunkturális élénkülésre elsőként reagáló, exportpiacaikon azonnal aktivizálódó nagyvállalatok. A többségében multinacionális tulajdonú vállalkozások adózás előtti eredménye egy év alatt közel 70 százalékkal nőtt. A többi vállalatcsoport fejlődése és eredménye elmaradt e kimagasló eredménytől. Az adózás előtti eredmény több mint 50 százalékkal visszaesett a mikro- és 40 százalékkal a kisvállalkozások körében. A középvállalatok adózás előtti eredménye 2003 végén 146 milliárd forint volt, a 2002. évinek 72 százaléka.

A gazdaságpolitika a pangás, lassú kibontakozás időszakában nagy hangsúlyt helyezett a vállalkozások támogatására. Az uniós csatlakozás előtt kiemelt célkitűzés volt a hazai kis-és középvállalati szféra megerősítése, fejlesztése adókedvezményekkel, közvetlen és különféle közvetett támogatásokkal. Sikeres volt ez az akció a mezőgazdaság fejlődésre képes üzemeinél. A hazai tulajdonú kis- és középvállalatok, mikrovállalkozások helyzetének javítását versenyképességi, foglalkoztatási megfontolások motiválták. Tőkeerejük javítása, műszaki fejlesztéseik előmozdítása az ország integrációja, a piaci verseny erősödése miatt kiemelt feladat. Az eredmények csak részben esnek egybe a deklarált célokkal, a támogatások növekedése a nagy és középvállalkozók körében volt a legjelentősebb, a kisvállalatok támogatottsága nem érte el a bázisidőszaki szintet. Hasonló volt a helyzet az adókedvezményekkel, amelyet legnagyobb mértékben és arányban a nagyvállalatok tudtak igénybe venni. A mikrovállalkozások mindkét támogatási formában kitüntetett helyen szerepeltek, a kapott támogatás mértéke azonban meglehetősen szerény, a gazdaság egészére gyakorolt hatása marginális.

A kormány a hazai társas vállalkozások támogatására 2003-ban 318 milliárd forintot fordított, ez 15 százalékkal meghaladja a bázismutató szintjét. Az utolsó unión kívüli gazdasági évben a bővített támogatási források a felzárkózás fontosságát jelezték.