Magyarországon 2004-ben a folyó fizetési mérleg hiánya 7,1 milliárd euró volt. A külföldi források iránti igény az elmúlt években folyamatosan nőtt, párhuzamban az államháztartás, valamint a háztartások finanszírozási pozíciójának romlásával. Bár jelentős mértékben nőtt a fogyasztási célú import, a beruházásra fordított áruk behozatala gyorsabban emelkedett. Mindez a beruházások kiemelkedő növekedési ütemében is megmutatkozott. A külső hiány emelkedése mellett gyorsan bővült a gazdaság. Magyarországon - mint a kis, nyitott gazdaságokban általában - elsősorban a finanszírozó tételek szerkezete meghatározó, hiszen a folyó hiány önmagában még nem utal egyértelműen kedvezőtlen folyamatokra. Egy ország külső egyensúlyi pozíciója akkor tekinthető kockázatosnak, ha az import a fogyasztás növekedésével jár, illetve ha a folyó hiányt túlnyomórészt rövid lejáratú pénzügyi eszközök finanszírozzák.

Forrás: MNB

A 2005 első negyedév adatai alapján úgy tűnik a beruházási dinamika mérséklődött, s a lakossági fogyasztás - kiskereskedelmi adatok szerint - sem bővül a korábbi mértékben. Mindez meg is jelent a márciusi import adatokban, hiszen a behozatal növekedési üteme euróban számítva 2,7 százalékra mérséklődött, miközben a kivitel 8,7 százalékkal nőtt. Az áruforgalmi mérleg javulása csak időlegesnek tűnik, hiszen mindez jelentheti egyúttal az export későbbi mérséklődését is.

Forrás: ECOSTAT

Az import év közbeni alakulása tehát kulcskérdésnek tekinthető. Ebből a szempontból kérdéses, hogy miként változik a beruházási illetve a fogyasztási dinamika. Az ECOSTAT prognózisa szerint a beruházások előző évi kiugró eredménye után 2005-ben változás következhet be. Ezt jelzik az utolsó negyedévi vállalati várakozások adatai is. 2005-ben a beruházások legfontosabb mozgatórugója az autópálya-építés lesz, amely import-vonzata viszonylag alacsony. A háztartások fogyasztási magatartása előreláthatóan ezévben szintén változik. A csökkenő bérkiáramlás, valamint az előző években felvett fogyasztási hitelek törlesztési terhei lassuló keresletet jeleznek előre.

2004-ben a külkereskedelmi áruforgalom hiánya 3,85 milliárd euró volt, az áruexport dinamikája 17 százalékot ért el, míg az áruimport mintegy 14 százalékkal növekedett.

Külkereskedelmi forgalmunk szerkezete kedvező. A kivitel 62 százalékát gépek és szállítóeszközök, 27 százalékát feldolgozott eszközök és 6 százalékét élelmiszerek teszik ki. Behozatalunkból az első két termékcsoport sorrendben 53 és 34 százalékkal részesedik, a harmadik helyen viszont az energiahordozók állnak 7,3 százalékkal. Tavaly az exportban a gépek és szállítóeszközök volumene 22, a feldolgozott termékeké 10, az élelmiszer és dohányáruké 3 százalékkal nőtt 2003-hoz képest. Az importban a gépek és szállítóeszközök volumene 20, a feldolgozott termékeké 7 százalékkal emelkedett, az energiahordozóké stagnált 2003-hoz viszonyítva. A GDP alapú, azaz a szolgáltatásokat is tartalmazó kivitel volumene 15,7, a behozatalé 14 százalékkal haladta meg a 2003. évi szintet.

Az elmúlt évben az áruforgalmi egyenleg a teljes folyó hiány 36 százalékát tette ki. A jövedelmek devizaforgalmi mérlege jelentősebb mértékben járult hozzá a deficit emelkedéséhez. Míg a folyó hiány 7,1 milliárd euró volt, a jövedelmek soron mintegy 5 milliárd eurós passzívum halmozódott fel, ami több mint 1 milliárd euróval meghaladta a 2003. évi értéket. Mind a közvetlen tőkebefektetések, mind a portfolió-befektetések után kivont jövedelem emelkedett az elmúlt évben. Ezt nagyrészt a 2004-ben kialakult magas kamat és hozamszintek magyarázzák.

Kevesebb szó esik a szolgáltatások külső egyensúlyi pozíciójáról. A fizetési mérlegben éveken át aktívumot produkáló szektor egyenlege már 2003-ban negatívba fordult. Az idegenforgalom meghatározónak bizonyult a egyenleg alakulásában. A devizabevételek 40-45, míg a devizakiadások 30-35 százalékát adják a teljes szolgáltatás külkereskedelemnek. Márpedig az aktívum ezen a soron néhány év alatt 2 milliárd euróról 1 milliárd euró alá olvadt, s nem várható, hogy a közeljövőben trendforduló következne be.

A 2004-es év külső finanszírozási igényét mintegy 300 millió euró - elsősorban az Európai Uniótól érkező - tőkeátutalás csökkentette. A korábbi években ez a tétel nagyságrendekkel alacsonyabb volt, az elkövetkező években azonban a tőkemérleg szerepe felértékelődik. Fontossá válik tehát külön is elemezni a folyó fizetési mérleg hiányát, és a tőkemérleggel együtt számított valós külső finanszírozási igényt. Az elmúlt évben a hiányt a közvetlen tőkebefektetések és portfoliótőke-befektetések 1:2 arányban finanszírozták. Év végén a magyarországi közvetlen külföldi befektetések jelentősen nőttek, a portfoliótőke beáramlása azonban - éppen a magas hazai kamatszint miatt - gyorsabban nőtt. A folyó hiányban megjelenő magas jövedelemkivonásnak íly módon meg volt a fedezete, a folyamatos tőkebeáramlás biztosított volt.

Az úgynevezett adóssággeneráló portfoliótőke-befektetések nyomán az ország külföldi adóssága is emelkedett 2004-ben. A növekmény több mint felét az államháztartás külföldi kötelezettségeinek növekménye, a külföldiek kötvény-vásárlásainak emelkedése tette ki. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy tavaly a nem adóssággeneráló tételek számottevően nőttek. Míg 2003-ban a hiányt szinte teljes mértékben adóssággeneráló tételek finanszírozták, addig 2004-ben ez az arány 50 százalékra csökkent.

2005 első félévében az import lassulása miatt várhatóan javul az áruforgalmi egyenleg, az év közepétől azonban az export fokozatos mérséklődésével a hiány emelkedhet. A szolgáltatások külső egyensúlyi pozíciójában jelentős változásra az ECOSTAT nem számít. A jövedelemkivonás idén is magas lehet, a lassan csökkenő belföldi és az emelkedő nemzetközi kamattrend miatt. A folyó hiány prognózisunk szerint idén is 7 milliárd euró közelében lesz. Ezt mintegy 300-400 millió euróval csökkenti a tőkemérleg egyenlege, így a tényleges külső finanszírozási igény 6,6-6,7 milliárd euró körül alakulhat.

Az államháztartás nominálisan növekvő finanszírozási igénye és a magas vállalkozói beruházási dinamika mellett - lényegi belső lakossági megtakarítás-növekedés híján - elkerülhetetlenül nő a folyó fizetési mérleg hiánya. A GDP arányos hiánymutató értéke a múlt évihez képest nem változott.

Az ECOSTAT modellszámításai szerint 2005-ben a GDP mérlegben szereplő exportvolumen 9,1 százalékkal bővülhet - kedvező világpiaci konjunktúra és árfolyam-alakulás mellett. A továbbra is élénk beruházási kereslet és exportdinamika következtében az import 8,9 százalékos növekedése valószínűsíthető.

Forrás: ECOSTAT

Makrogazdasági szempontból a külföld nettó finanszírozási pozíciója a legfontosabb egyensúlyi mutató, ami már az európai uniós tőketranszfereket is tartalmazza. Ez a két mutató 2005-től várhatóan már jelentősen különbözik majd egymástól, a tőketranszferek növekvő mértékű "nem adóssággeneráló" finanszírozást biztosíthat a vállalkozó szektor beruházásai és az infrastrukturális fejlesztések számára.

A közvetlen tőkebefektetések az Európai Uniós csatlakozás ösztönző hatásánál fogva várhatóan tovább emelkednek, de a portfolió-befektetések változását viszonylag nehéz előrejelezni. A csökkenő kamatszint, valamint az emelkedő nemzetközi kamattrend következtében a tőkebefektetések értéke várhatóan csökken. Az amerikai kamatszint emelkedésével párhuzamosan feltehetően a külföldi befektetők némileg átrendezik portfoliójukat, ami a régió szempontjából korábban kedvező helyzet változásához vezethet.

Forrás: MNB