 |
|
||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
|
|||||||||||||
| Negyedéves GDP gyorsbecslés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A makrogazdasági mutatók közül a GDP alakulásának negyedéves adatai alapvető jelentőséggel bírnak a piaci szereplők döntéseiben. Ezek a szereplők (vállalatok, bankok, gazdaságpolitikai döntéshozó intézmények stb.) erős nyomást is gyakorolnak a statisztikai hivatalokra, hogy azok minél gyorsabban közzétegyék hivatalos becsléseiket. A fejlett piacgazdaságokban jelentős eltérés tapasztalható a hivatalos közzétételek időzítésében. Míg például a világ vezető nagyhatalmában, az Egyesült Államokban a GDP-re vonatkozó első hivatalos közlés a tárgyidőszakot követő 25. nap, az Európai Unióban ez a 60-65. nap. Ezt az első közlést is csak az EU legnagyobb súlyú gazdaságainak GDP-je alapján határozzák meg, hiszen néhány tagország ennél nagyobb késéssel közöl GDP adatot. Az Unióban néhány évvel ezelőtt az első közlés határidejének a tárgyidőszakot követően a hónapon belüli (t+45.), majd a továbbiakban a t+30. napra való előrehozását tűzték ki célul. Ez azt jelenti, hogy a GDP-re (vagy a becsülni kívánt egyéb aggregátumokra) ható, viszonylag hamar rendelkezésre álló indikátorok alapján valamilyen modellszámítás segítségével becsléseket készítenek. Ezt a becslést nevezzük gyors- (angol terminológiával: flash-, vagy rapid-) becslésnek. A becslések gyorsasága és pontossága között természetesen trade-off van, hiszen minél hamarabb kívánják a GDP (vagy bármely más makromutató) dinamikáját becsülni, annál kevesebb tényadatra lehet hagyatkozni. Az EU az elmúlt években jelentős forrásokat biztosított a gyorsbecslések módszertanának kialakítására és a tagországokban való adaptálására. Ma már kilenc tagország közöl negyedévi gyorsbecslést a GDP-re, sőt, kísérleti jelleggel a módszert egyéb makrováltozókra is alkalmazzák (export, import, infláció). A legnagyobb súlyú tagországok GDP gyorsbecslése alapján az EUROSTAT az Európai Unió egészére, illetve az eurózónára is ad gyorsbecslést t+45. napra. Magyarországon jelenleg a negyedéves GDP hivatalos közzétételének időpontja megfelel az EU gyakorlatnak, azaz a 60. napon áll rendelkezésre a GDP dinamikájának negyedéves értéke. Ez az első közlés a GDP termelésének volumennövekedésére vonatkozik, amelyet egy héttel később a GDP felhasználási tételeire vonatkozó adatok követnek. 2003 végétől kezdve Magyarországon is megindult a gyorsbecslések előkészítése, amely első lépésben a GDP becslések közzétételének a t+45. napra való előrehozását jelenti. Az ezzel kapcsolatos kutatásokat és előkészítő munkákat az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet végezte, és a KSH megbízása alapján 2005 folyamán a GDP aggregált becslésének kísérleti eredményeit publikálja. A jelenlegi elképzelések szerint 2006-tól ez a gyorsbecslés váltja ki a KSH jelenlegi t+60. napi első közlését. További fejlesztésként a GDP felhasználási oldalának becslésére szolgáló modellek kialakítása is folyik. Az alkalmazott módszertanról Az Eurostat Negyedéves Nemzeti Számlák Kézikönyve (2000) szerint a gyorsbecslés: " ... a legkorábban rendelkezésre álló, a nemzeti számlák rendszerének megfelelő helyzetkép a gazdaságról, amelyet a negyedév végét követően a lehető leghamarabb nyilvánosságra hoznak, a hagyományos negyedéves becslésekhez használtnál szűkebb információs bázist alkalmazva." A szűkebb információs bázis alkalmazása azt jelenti, hogy az ECOSTAT a gyorsbecsléshez figyelembe vesz minden olyan már beérkezett információt, amelyet az első közléshez jelenleg alkalmazott módszereknél is használnak, a további adathiányokat pedig valamilyen modellszámítással hidalja át. A gyakorlatban különböző megoldásokat alkalmaznak az egyes országok az adatszolgáltatási rendjüktől függően. Ahol sok havi bontású indikátor (termelési értékek, naturális mutatók stb.) áll rendelkezésre, ott általában az idősorokat valamilyen trendszámítással meghosszabbítják, és az így meghosszabbított idősorokra a szokásos módszereket alkalmazzák. Ezt a gyakorlatot elsősorban az angolszász országok követik. Amennyiben a rendelkezésre álló információk többsége negyedéves bontású, ott ún. regressziós egyenletek segítségével állítják elő a becsléseket. A hazai statisztikai adatszolgáltatási rendszer feltételeit figyelembe véve az ECOSTAT is ezt a módszert választotta. A módszer azon alapul, hogy a GDP és bizonyos, a növekedést jellemző indikátorok között jól számszerűsíthető kapcsolat van. Ez a kapcsolat valamilyen plauzibilis és megfelelő statisztikai tulajdonságokkal rendelkező egyenlettel formalizálható a múltra vonatkozó idősorok alapján. A GDP gyorsbecslése ekkor az egyenlet alapján számított egy időszakra - a becsülni kívánt negyedévre - vonatkozó előrejelzésként adódik. A magyarázó változóként használt indikátorok viszonylag gyorsan rendelkezésre állnak, így a GDP-t a számszerűsített egyenletek alapján megbízhatóan lehet becsülni. A becsléshez felhasznált indikátorok között vannak havi adatok is. Amennyiben ezek a tárgyidőszak mindhárom hónapjára vonatkozóan rendelkezésre állnak, az adott indikátort mint negyedéves bontású idősort lehet felhasználni a becsléshez. Ha a gyorsbecslések időpontjáig csak első két hónapra vonatkozó értékek ismertek, ezeket az információkat is érdemes felhasználni. Ilyenkor valamilyen trendszámítással állíthatók elő a harmadik havi értékek. A gyakorlatban ez a módszer igen jól bevált. Elméletileg az is megoldható, hogy a GDP idősorát is havi bontásúvá dezaggregálva, a számítások havi adatokra alapozott modellel készüljenek. Ez a módszer kevéssé terjedt el, általában az egyenletek magyarázó változói között havi és negyedéves bontású idősorok egyaránt szerepelnek. A regressziós egyenletek alapján történő becsléseknél csak olyan mutatókat lehet figyelembe venni, amelyeknél kellő hosszúságú idősorokkal rendelkezünk. A GDP becsléséhez azonban célszerű minden releváns információt (pl. konjunktúra és bizalmi indexeket, nehezen számszerűsíthető tényezőket stb.) felhasználni. A gyakorlatban ezért a modellszámítások eredményei mindig csak a becslések kiindulópontjának tekinthetők, azokat össze kell vetni a szakértői becslésekkel. A gyorsbecslések a gyakorlatban a modellszámítások és a szakértői becslések szintézisének az eredményei. A gyorsbecslések módszerének hazai alkalmazása Az ECOSTAT kísérleti számításai a GDP termelési oldalának aggregált és ágankénti becslését célozzák. Ez azt jelenti, hogy egyrészt olyan modellek készültek, amelyekben az aggregált GDP volumennövekedése magyarázható a statisztikailag relevánsnak bizonyult indikátorokkal, másrészt pedig olyanokat, amelyek azokra az ágakra vonatkoznak, amelyekre vonatkozóan a t+45. napra nem rendelkezünk megfelelő információkkal. Az így kialakult aggregált és dezaggregált becslések között természetesen meg kell teremteni a konzisztenciát is. Az adatbázis összeállítása A GDP dinamikájának regressziós egyenletekkel történő becsléséhez első lépésben ki kellett alakítani egy komplett adatbázist. Ez tartalmaz minden, a GDP becslésénél indikátorként (magyarázó változóként) szóba jöhető mutató minél hosszabb időszakra visszatekintő konzisztens idősorát, és természetesen a GDP mint magyarázott változó idősorát is. A negyedéves GDP dinamika első közlése a termelési oldal becslésén, azaz az egyes nemzetgazdasági ágak bruttó termelési indexeinek számításán, egyes esetekben naturális mutatók meghatározásán alapszik Az ECOSTAT a GDP gyorsbecslésének esetében is elsősorban ezt az utat tartja járhatónak, azaz indikátoroknak a termelés mutatóit, illetve indexeit választotta. Az ECOSTAT negyedéves GDP számításának adatbázisában az alábbi mutatók szerepelnek 1998 első negyedévétől kezdve:
Az idősor becsléséhez használt verzió Az év közben közölt negyedéves GDP növekedési adatok a Központi Statisztikai Hivatal többszöri revízióján esnek át. Ezt az indokolja, hogy a végleges éves GDP adat és a negyedéves első közlések nem mindig konzisztensek. Ezen kívül a folyamatosan beérkező adatpótlások is okozhatnak eltérést az első alkalommal publikált adatoktól. Mindezek miatt a gyorsbecslés készítése során felmerült, hogy az első közlések, vagy pedig a revideált idősor tekinthető-e függő változónak. Összehasonlítva a két idősort semmilyen szisztematikus eltérés nem található, tehát az eltérést csak a véletlen tényező okozhatja. Emiatt jelenleg a GDP idősor legutolsó verziója a számítások függő változója. A gyorsbecslések készítésénél alapvető kérdés, hogy a vizsgált (GDP) idősor és a magyarázó változók szezonálisan igazított formában kerüljenek-e a modellbe, vagy kiigazítatlanul. A nemzetközi gyakorlatban az ilyen jellegű becsléseket általában a kiigazított idősorokra végzik el, mert a nemzeti statisztikai hivatalok is eleve szezonálisan igazított adatokkal dolgoznak, illetve ilyeneket közölnek. Az ECOSTAT a KSH-val összhangban 2005 II. negyedévétől kezdődően kiigazítatlan és kiigazított becsléseket is közöl. Az ECOSTAT GDP gyorsbecslésének modelljei A kutatás első szakaszában alakultak ki azok a modellek, amelyek várhatóan a leginkább relevánsak a GDP gyorsbecslésének szempontjából. A rendelkezésre álló indikátorok figyelembevételével számos regressziós egyenlet tesztelése történt a GDP alakulásának magyarázására. A gyorsbecslések módszertana és a nemzetközi gyakorlat tanulmányozása után az ARIMA hibatagú regressziós modellek bizonyultak a legmegbízhatóbb eszköznek. Az aggregált GDP becslések esetében a legnagyobb magyarázó erővel az ipar és viszonylag kisebb súllyal a kiskereskedelem bírt. Statisztikailag relevánsnak bizonyult még a pénzközvetítői szolgáltatások közvetett módon mért díja és a mezőgazdasági termelés is. A dezaggregált becsléseknél az indikátor-módszer mellett a kereskedelem, javítás (G) ágtól az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (O) nemzetgazdasági ágig kellett becsléseket meghatározni. Ezekben az esetekben ARIMA vagy regressziós modelleket alkalmaztunk. Az aggregált és a dezaggregált becslések konzisztenciájánál az aggregált eredmények a kiinduló alapok, mivel a tesztek során ezek a becslések bizonyultak jobbnak. Az aggregált becslések több modellel is viszonylag jó, a tényadatokat kis relatív hibával közelítő eredményeket adtak. Az előrejelzés minősége természetesen minden egyenletben időszakról időszakra változik, így célszerű a statisztikailag jónak bizonyult egyenletek eredményeinek átlagát tekinteni. A modellezés során sikerült megteremteni az egyes becslések közötti konzisztenciát. A GDP termelési oldali aggregált és dezaggregált becsléseinek összehangolásán túlmenően a jövőben várhatóan a felhasználási oldal tételeire is el lehet készíteni majd a gyorsbecsléseket, így a két oldal konzisztenciája is biztosítható lesz. A gyorsbecslésekhez elengedhetetlen a szoros együtt működés a Központi Statisztikai Hivatallal, hogy az Eurostat által megfogalmazott publikálási határidőket betartva a lehető legpontosabb, módszertanilag megalapozott becslések készülhessenek. Ezért fontos a gyorsbecslések terén elért nemzetközi eredmények folyamatos nyomon követése, és azok beépülése a hazai gyorsbecslés ECOSTAT által kifejlesztett módszertanába.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
