 |
|
||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
|
|||||||||||||
| Százak klubja - TOP100 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2004-ben jelentősen szűkült azoknak a gazdasági társaságoknak a köre, amelyek egyszeres könyvvitelt vezethetnek. Emiatt 2005-ben mindössze 4500 adóalany adta be társasági adóbevallását az egyszeres könyvvitel alapján. A pénzintézetek nélküli kettős könyvvitelű vállalatok beszámolóinak száma 2003-ban 217 ezer volt, amely kiegészült további 8 ezerrel, amelyek határidő után nyújtották be adóbevallásukat. Ugyanebben az évben 85 ezer egyszeres könyvvitelű cég gazdálkodott. 2004-ben ezek egy része az EVA körbe került, többségük viszont (67 ezer cég) a kettős könyvvitelű vállalkozások számát gyarapította. Számításainkban az összehasonlíthatóságot úgy biztosítottuk, hogy a korábban egyszeres körbe tartozókat átsoroltuk a kettős könyvvitelt vezetők közé. Az idei toplistán 15 új vállalkozás jelent meg, eredményei alapján 9 cég 2003-ban is szerepelhetett volna a százas vállalati körben, bevonásukra adatvédelmi okok miatt nem került sor. A rangsor stabilitását jól mutatja, hogy teljesítménybővülése réven mindössze 6 új vállalkozás került fel a toplistára 2004-ben. A hazánkban működő száz legnagyobb vállalkozás*, a TOP-100 vállalati körben az előállított bruttó hozzáadott érték 14 százalékkal nőtt 2004-ben. A vállalati adatokból számított GDP összege meghaladta a 9000 milliárd forintot. A "százak" részesedése a teljes vállalati szférában elérte a 37,3 százalékot. A nagyvállalkozások az uniós csatlakozás első évében összességében zökkenőmentesen gazdálkodtak, teljesítményük ágazatonként azonban hullámzó volt. A vállalatcsoport kétharmada növelte az új érték előállítását. Ez az arány a 30 százalékot képviselő hazai és 70 százalékot elérő külföldi többségi tulajdonú cégekre egyaránt érvényes. Az utóbbi cégek döntő hányada már jóval korábban alkalmazkodott a közösségi feltételekhez. A hazánkban működő leányvállalatok többségét az Uniós tagországok anyavállalatai telepítették ide, termelésük egy részét áthelyezték hazánkba, esetenként új kereskedelmi, szolgáltató egységeket hoztak létre. A nemzetközi bankhálózat, biztosítási rendszer, könyvvizsgálat stb. hazai térhódításával a legfontosabb infrastrukturális feltételek hasonlóak voltak a nyugat-európai standardokhoz, így az alkalmazkodás és a működés nem okozott különösebb törést tevékenységükben és kapcsolataikban a csatlakozást követően sem. A feldolgozóipar 37 ezer cége a vállalati szektor hozzáadott értékének közel 40 százalékát állította elő az utóbbi két évben. A toplistán szereplő 53 külföldi tulajdonú feldolgozóipari vállalkozás az ágazatcsoport GDP-jéből 52 százalékkal részesedett 2004-ben, arányuk 2 százalékponttal emelkedett, a vállalatcsoport térnyerése az utóbbi évtizedben folyamatos volt. Az energetikai, a szállítási, valamint a távközlési nagyvállalatok hagyományosan magas, mintegy kétharmados részarányt képviselnek ágazatuk teljesítményében. A nagyvállalatok súlya az értékesítés nettó árbevételében meghaladja a 28 százalékot, ez a részesedés 9 százalékponttal kisebb a GDP arányánál. Az eltérést nagymértékben azok a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások teljesítményei magyarázzák, amelyeknél az eladott áruk beszerzési értéke, illetve a közvetített szolgáltatások összege magas arányt képvisel (80-90%). Ennek tudható be, hogy a kis létszámmal működő, nagy forgalmú kereskedelmi cégek jelentős része nem jelenik meg a GDP szerinti rangsorban. Az ilyen vállalkozásoknál a személyi jellegű ráfordítások és a bruttó működési eredmény akár két nagyságrenddel is elmaradhat a nettó árbevétel összegétől. Az értékcsökkenési leírás a kereskedelmi és a szolgáltató vállalatok többségénél nem számottevő, az általuk elért profittal együtt sem elegendő ahhoz, hogy a 100 legnagyobb GDP-t termelők közé kerüljenek. Így nem meglepő, hogy 2004-ben mindössze 7 kereskedelmi vállalat szerepel a nagyvállalati körben. A TOP-100 tagjai a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások létszámának mindössze 16 százalékát foglalkoztatják, a termelési tényezők közül a munkaerő szerinti részarányuk a legkevésbé meghatározó. A százaknál alkalmazottak létszáma 353 ezer fő volt tavaly, 3 ezerrel kevesebb a 2003. évinél. A MÁV és a Magyar Posta Rt. együttesen 91 ezer főt alkalmazott, ez több mint negyede a legnagyobbak körében foglalkoztatott létszámnak. A létszám alakulásában tavaly nagyok voltak az ágazati különbségek. A kereskedelmi cégek 6 százalékkal több munkavállalót alkalmaztak, mint egy évvel korábban, a feldolgozóiparban viszont mindössze fél százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. Az energetikában és a szállítás, hírközlés nemzetgazdasági ágban 3-5 százalékos létszámcsökkentést hajtottak végre a nagyvállalatok. A nagyobb létszámú ágazatok közül a gazdasági szolgáltatás vállalatainál nőtt a foglalkoztatás. Ennek valószínű oka, hogy az idesorolt munkaerő-közvetítő cégek gyarapodó számának és dinamikus növekedésének eredményeként több ezerre tehető a kölcsönadott, de itt regisztrált alkalmazottak száma. A TOP-100 tagjainak felénél nőtt a foglalkoztatás. A legtöbb új dolgozót, szám szerint mintegy 3000 főt a Tesco-Global Kft. vett fel. A legnagyobb létszám leépítést a MÁV Rt. hajtotta végre. A második legtöbb embert foglalkoztató cég, a Magyar Posta szintén csökkentette az alkalmazottak számát. 2004-ben az export bővülése valamennyi vállalatcsoportban egyenletesen magas volt, a nagyvállalatok túlsúlya a múlt évben is fennmaradt. A nagyvállalatok exportja 8 százalékkal bővült. A kettős könyvvitelű cégek kivitele ugyanilyen mértékben haladta meg az egy évvel korábbi szintet. 2004-ben a TOP-100 vállalatcsoport jelentős, 450 milliárd forintot meghaladó exportnövekményt ért el. A nagyvállalati körön kívüli cégek exportja szintén dinamikusan nőtt. A feldolgozóipari kivitelről ugyanez mondható el, a magyar export több mint 80 százalékát itt állítják elő. A százak klubjába tartozó cégek kivitelének aránya a feldolgozóiparban elérte a 65 százalékot. A jelentős exportálók közül érdemes kiemelni a Flextronics International Kft-t, amely a harmadik legnagyobb kivitelt érte el a MOL Rt. és az Audi Motor Kft. mögött. Hosszú évek óta először fordult elő, hogy a "százak" exportjának növekedése alig haladta meg az átlagot, részesedésük a teljes kivitelben 54 százalékot tett ki, egyezően az előző évi aránnyal. A kivitel kapcsán röviden szólunk azokról a vállalatokról, amelyek számviteli elszámolási rendje eltér a naptári évtől. A vállalkozások 2004. évi gazdálkodásáról szóló APEH tájékoztató szerint a 2005. május 31-én társasági adóbevallásra kötelezett vállalkozások exportja 2004-ben 9633 milliárd forint volt, 9,3 százalékkal haladta meg a 2003. évi 8810 milliárd forintot. Az ún. "üzleti éves" számviteli rend szerint számol el mintegy 2000 olyan vállalat, amely külföldi anyacég leányvállalataként működik Magyarországon. E cégek a naptári évtől eltérő időszakra adják le adóbevallásukat, a negyedévet követő 150 napon belül. Az Ecostathoz beérkezett adatlapok szerint ezek a cégek mintegy 1500 milliárd forint összegű kivitelt realizáltak 2004-ben, ez a naptári éves beszámolást követő vállalkozások exportjának 15,6 százaléka. Ezzel az APEH által közölt 9,6 billió forint 11 billió fölé emelkedik, amely közel azonos a KSH felülvizsgált kivitelének összegével. Az üzleti éves cégek által realizált kivitelből 1138 milliárd forint három nagy exportáló vállalatra jut. 2004-ben a kettős könyvvezetésű vállalkozások saját vagyonának 36 százaléka koncentrálódott a TOP-100 tagjainál, gazdasági súlyuk a múlt évben tovább nőtt. Az összes vállalati tőke 1400 milliárd forinttal, arányát tekintve 8,6 százalékkal gyarapodott 2004-ben. A TOP-100-ak az átlagosnál gyorsabb ütemben növelték saját tőkéjüket. A "százak" vagyonának 55 százaléka a feldolgozóiparban működik. Itt a növekedés meghaladta a 11 százalékot, míg a kisebb feldolgozóipari cégek az előző évi vagyont éppen csak szinten tudták tartani. Ágazatonként meglehetősen differenciált a kép, az élelmiszeripari cégek saját vagyona 86 százalékra csökkent, a többi feldolgozóipari ágazat saját tőkéje kisebb-nagyobb mértékben nőtt. A vegyipar átlagot lényegesen maghaladó növekményében a MOL Rt. saját tőkéjének 1,4-szeres gyarapodása játszik alapvető szerepet, emellett a kohászat 24 százalékos vagyonbővülése is jelentős. A várakozással ellentétben stagnált a gépipari nagy cégek saját vagyona. A szolgáltató ágazatok közül a kereskedelem és a távközlés saját tőkéjének dinamikus bővülése és a szállítási ágazat nagyvállalatainak folyamatos vagyonvesztése emelhető ki. A "százak" pénzügyi eredménye csekély mértékben hatott az adózás előtti eredményre. A társasági adó 110 milliárd forinttal csökkentette az adózatlan eredményt. A pozitív társasági adóalapot kimutató vállalkozások az előző évinél lényegesen kevesebb adókedvezményt érvényesítettek. 2004-ben a kettős könyvvitelt vezető vállalatok üzemi eredménye az előző év szintjén maradt, az adózás előtti eredmény fajlagosan 1 százalékponttal csökkent a nettó árbevételhez viszonyítva. A nagyvállalatok jövedelmezősége mindkét mutató alapján lényegesen meghaladta a kis- és középvállalatokét. Az 1900 milliárd forint üzemi eredményből a "százak" 54 százalékkal részesedtek, arányuk egy évvel korábban nem érte el a 45 százalékot. Az ezermilliárd forintot meghaladó profit megközelítőleg 20 százaléknyi növekményt tartalmaz. A "százakon" kívüli cégek együttesen 20 százalékkal kevesebb üzemi eredményt realizáltak 2004-ben, mint az előző évben. A MOL Rt. profitja megháromszorozódott, összesen 167 milliárd forint nyereségtöbbletet számolhatott el. Ez az összeg a ranglistán szereplők üzemi eredményének összesített növekményével egyenlő. Ennek megfelelően a többi 99 vállalat profitja együttesen a korábbi év szintjén maradt. Negatívan befolyásolta az eredmény változását néhány nagyvállalat pozíciójának számottevő romlása. 2004-ben 15 vállalat volt veszteséges, többségük hazai tulajdonú (11 cég). A két nagy szállítási vállalat vesztesége tovább nőtt, a Magyar Telekom nyeresége 37 milliárd forinttal csökkent. A "százak" által elért üzemi eredmény fele a feldolgozóiparban realizálódik, a százas listán szereplő vállalkozások több mint 35 százalékkal növelték üzemi eredményüket 2004-ben, míg az ágazat kisebb vállalatainak profitja 64 százalékra zsugorodott.
*A hozzáadott érték szerinti sorrendet a Melléklet tartalmazza. [ vissza a szövegrészhez ] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
