A világgazdaság a 2002-2003. évi kisebb megtorpanást követően lendületesen fejlődik. A növekedés ütemét és jellegét az USA, Kína, India és a távol-keleti térség feltörekvő országainak növekedése határozza meg, az egyes régiók eltérő pályák mentén fejlődnek. Az Egyesült Államokban a gazdaság növekedési üteme ebben az évben némileg lassul, de továbbra is magas szinten marad, szakértői számítások szerint a tavalyi 3,5 százalékról 3,3 százalékra mérséklődik. Várható, hogy a növekvő energia árak és az emelkedő kamatok hatására csökkennek a fogyasztási kiadások és a vállalati profitok, ez a beruházások mérséklődéséhez vezethet. Kína a tavalyi gazdasági boom eredményeként a világ hatodik legnagyobb gazdasági erejévé vált. A 2006-ra prognosztizált 9 százalék feletti növekedés teljesítésével ennél is előkelőbb helyet foglalhatott el a nemzetközi élmezőnyben.

Nemzetközi szervezetek, független gazdasági elemzők a múlt évi expanziót 4 százalék feletti értékre becsülik és hasonló, 4,3 százalékos növekedési rátát prognosztizálnak 2006-ra is. Szakértői előrejelzések szerint fél éven belül elkezdődik Európa felzárkózására, a tizenöt korábbi tagállam múlt évi 1,5 százalékos növekedését idén 2,1 százalékos fejlődés követheti. Az egyes tagállamok teljesítménye erős szórást mutat, a nagyobb államok (Németország, Olaszország, Franciaország) továbbra is gyengébben teljesítenek, mint a kicsik. A huszonöt tagállamra bővült Unió fejlődése 2006-ban másfélszer gyorsabb lehet, mint a korábbi években volt. Ebben a kelet-európai országok dinamizmusa is szerepet játszik.

2005-ben az euróövezet valamennyi országában nőtt a feldolgozóipar termelése, a legnagyobb mértékben Németországban. A bevezetett reformintézkedések a kontinens legjelentősebb gazdaságában kedvezően hatnak. A fellendülés, a "nagy visszatérés" lehetősége elsősorban a nagyvállalatoknak köszönhető, amelyek radikális reformokat hajtottak végre, versenyképességüket érezhetően növelték. A gazdasági szféra optimizmusát jelzi, hogy fél évtizede nem látott magasságokba szökött az üzleti bizalom Németországban. Az IfO gazdaságkutató legfrissebb felmérésének eredménye jelentősen meghaladja az előzetes várakozásokat. A konjunktúra index értéke a decemberi 99,6 pontról 102 pontra javult. A javuló várakozásokat a bővülő exportkilátásokkal és a termelő beruházások növekedésével hozták összefüggésbe.

A világkereskedelem 2005-ben 7 százalékot közelítő mértékben növekszik, hasonló élénkülést várunk 2006-ra is. Ez a növekedés erőteljesnek számít, a hosszú távú átlag felett áll. Kereskedelmi partnereink a világkereskedelem meghatározó szereplői, forgalmuk dinamikusan bővül. Az újonnan csatlakozott EU-országok külkereskedelme az átlagot kétszeresen meghaladó ütemben növekszik. A világkereskedelem bővülése, a kedvező piaci feltételek arra engednek következtetni, hogy 2006-ban az unió egészében gyorsul a gazdasági fejlődés.

A magas kőolaj és nyersanyagárak, az erős belső kereslet mélyítették a folyó fizetési mérleg egyensúlytalanságát. A mérleghiány döntő hányada az Egyesült Államokban halmozódott fel, de számos kisebb gazdaság is jelentősen eladósodott. A finanszírozó országok között első helyen Japán, Németország és Kína áll. A világgazdaság egészére kiterjedő bizonytalanságot azonban kevésbé a mérleghiány, sokkal inkább az olajár és az utóbbi hetekben felszínre került gázellátási nehézségek okozzák. Az energiaárak rövid távú mérséklődésével nem lehet számolni, a jelek szerint az energiaellátási gondokkal tartósan együtt kell élnünk.

A magyar gazdaság fejlődését közvetlenül befolyásolja a világgazdasági konjunktúra. Az előrejelzések összességében derűlátóak. 2006 elején úgy látjuk, hogy a konjunktúraciklus a világgazdaságban felszálló ágba került, ez évben a partnerországok gazdaságának élénkülésére számíthatunk. Hazánk gazdasági fejlődése szempontjából kedvező, hogy külkereskedelmünkben az újonnan csatlakozott államok és az ázsiai feltörekvő országok részaránya nő. Egyfelől intenzívebben kapcsolódunk az átlagosnál gyorsabban fejlődő gazdaságokhoz, másfelől külpiaci kapcsolataink diverzifikálódnak, gazdaságunk érzékenysége, sérülékenysége mérséklődik.

2006. elejére a nyugat-európai konjunktúra is átlendült a holtponton, ez az üzleti ciklus felfelé ívelő szakaszát jelzi. A konjunktúra-felmérések javuló eredményei, a kedvező vállalati és fogyasztói bizalmi indexek arra utalnak, hogy a globális gazdasággal párhuzamosan a magyar fejlődés is gyorsulhat a következő időszakban.

Gazdasági kilátásaink kedvezőek

2005-ben a bruttó hazai termék éves növekedése meghaladhatja a 4,2 százalékot. A termelő ágazatok rendelésállománya magas, a feldolgozóipar új rendelései bővülnek az élénkülő kereslet hatására. A gazdasági fejlődés szerkezete kedvező, a beruházások és az export jelenti a húzóerőt, a lakossági fogyasztás mérsékelt ütemben bővül. 2006-ban a gazdasági növekedés további élénkülésére számítunk. A magyar és az euróövezeti gazdaság növekedése közötti két százalékpontos ütemkülönbség továbbra is fennmarad.

Termelési oldalról a gazdaság élénkülését az árutermelő és szállító ágazatok, valamint a távközlés javuló teljesítménye biztosította. Jelentős volt a szerepe a nagy volumenű infrastrukturális fejlesztéseknek, köztük az autópálya építéseknek és a lakásépítéseknek. A fejlesztések kereslet-élénkítő hatása az év egészében érezhető volt.

A gazdaság tartós növekedését az exporton alapuló ipari termelés bővülése, az építőipar és a szállítás javuló teljesítménye, a kiskereskedelem bővülése, valamint az intenzív fejlesztések támogatják. A nemzetközi konjunktúra pozitív hatása, az exportlehetőségek bővülése, a rendelésállomány növekedése a teljesítmények tartós javulását vetítik előre.

Az ECOSTAT felmérései alapján a gazdasági konjunktúra mutatók és a lakossági bizalmi indexek 2006 első felére javuló tendenciát jeleznek, a növekedés mértéke eltérő intenzitású. A lakossági és üzleti bizalmi indexek átlaga viszonylag magas. A TOP-100 vállalatcsoport, valamint a kis- és középvállalatok konjunkturális előrejelzéseit az utóbbi félévben tartós optimizmus jellemezte.

A két vállalatcsoport üzleti várakozásainak tendenciája egymáshoz közeli időpontban, a harmadik negyedév kezdetén váltott irányt. A nagyvállalatok konjunktúra-indexe az elmúlt 24 hónapban egyetlen alkalommal sem süllyedt negatív tartományba, sőt a bizalmi indexek két éves átlaga 53 százalék, amely összességében kedvező piaci viszonyokat jelez. A kis- és középvállalatok trendvonala 2004 januárja óta többnyire a negatív tartomány felső ötszázalékos sávjában helyezkedik el. A havi indexek az időszak nagyobbik részében változékonyak voltak, tág határok között ingadoztak.

Forrás: ECOSTAT

A PM számításai szerint az ország belső egyensúlyi helyzetében másfél százalékos javulás várható. Az államháztartási hiány további mérséklése a következő kormány halaszthatatlan feladata lesz. A nemzetgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését, a versenyképesség javulását a költségvetési források mellett a bővülő uniós támogatások és a működő tőke intenzív beáramlása segíti.

A nagyvállalatok első félévi üzleti várakozásait az előző hónapokénál valamivel erősebb optimizmus jellemzi. A makrogazdaság fejlődési esélyeit jónak ítélik, az export dinamikus bővülésében bíznak. Vélekedésük megalapozottnak tűnik, hiszen a kivitelre termelő közép- és nagyvállalatok versenyképes műszaki-kereskedelmi háttérrel rendelkeznek piacaik bővítéséhez. A hazai gazdaság rövid távú lehetőségeit a nagyvállalatok egyharmada javulónak, fele stabilnak értékeli. A saját vállalkozások megítélése ennél is kedvezőbb, hat hónapon belül teljesítményét javulónak ítéli a cégek 45 százaléka, változatlannak 46 százalékuk. A pesszimistán vélekedők aránya nem éri el a tíz százalékot. Hasonlóan ítélik meg a növekedési lehetőségeket a kis- és középvállalkozások, januári konjunktúra indexük 50 százalék, három százalékponttal kedvezőbb az egy hónappal korábbi értéknél, s alig marad el a nagyvállalatok hasonló mutatójától.

Az elmúlt évek eredményei meggyőzően igazolják, hogy az élénk külpiaci forgalom nagyban hozzájárul a magyar gazdaság felzárkózásához. A nemzetközi forgalom hatására a termelő ágazatok rendelésállománya magas, az új rendelések bővülnek. A belföldi kereslet nagyvállalati megítélése némileg javult, a tényleges értékesítési eredmények a vállalati várakozásokat meghaladóan nőttek. A multinacionális vállalatok pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott. A fejlesztési, beruházási tevékenység a piaci kihívásokhoz igazodóan élénk marad, számos infrastrukturális beruházási program a bővülő uniós források igénybevételével valósul meg. A beruházási aktivitás továbbra is magas, a vállalatok csaknem 60 százaléka tervezi bővíteni, korszerűsíteni termelési potenciálját. A fejlesztési mutatók trendvonala két éve pozitív tartományban fut, az utolsó negyedévben enyhén ereszkedő. Jelentős fellendülést az EU források fokozatos bővülésétől várunk.

A KKV-k rövid távú fejlődési esélyei kedvező makrogazdasági környezetben, bővülő uniós források mellett javulhatnak. Versenyképességük további erősödésében komoly szerepet játszhat az MNB kamatcsökkentése és a műszaki-kereskedelmi tevékenység fejlesztése. 2006 a hazai kis- és középvállalatok uniós támogatása szempontjából különleges évnek tekinthető. A cégek pályázhatnak a még leköthető éves célkeretekre, miközben nyáron várhatók az új költségvetési periódus első évének jelentős összegű kiírásai is. Idén az EU források mintegy 90 százalékkal növekednek, társfinanszírozásban a költségvetési források 35 százalékkal emelkednek.

A hazai kis- és középvállalati szektor fejlődését az európai konjunktúra csak áttételesen érinti, aktivitásuk a fejlett országok piacain elmarad a kívánatostól. Az okok jelentős része vélhetően a közepes műszaki színvonalban és a magas önköltségben keresendő. Saját vállalkozásuk lehetőségeit mérsékelt optimizmussal értékelik a KKV-k. Helyzetük javulását 33 százalékuk, stabilitását 40 százalékuk várja. Működésükben negatív fordulat bekövetkezésétől egynegyedük tart. A felső- és középvezetés számára egyaránt fontos figyelemfelhívás, hogy a KKV-k fokozatosan növekvő aránya, napjainkban 30-40 százaléka tart helyzetét megingató versenytől, jobb körülmények között működő versenytárs megjelenésétől. Kedvező fejlemény viszont, hogy a beszállítási lehetőségek a válaszok megoszlása szerint javulnak.

A foglalkoztatás bővítését célzó törvény kedvező feltételeket biztosít a létszám felvételt tervező vállalatoknak. Január elsejétől járulékkedvezményt élvezhetnek azok a KKV-k, amelyek legalább három hónapja regisztrált munkanélkülit foglalkoztatnak. Felmérések alapján ezzel az év végére 40-50 ezer fő számára nyílhat új munkalehetőség. A versenyképesség-javító kormányzati intézkedések eredményeként kedvezőbb lett a cégek piaci pozíciója. Eszközparkja fejlesztését bővítését, technológiája korszerűsítését a vállalatok széles köre végrehajtotta, figyelemmel az élesedő versenyre. A hazai kis- és középvállalatok tartósan úgy nyilatkoznak, hogy tevékenységük bővítését a belföldi kereslet elégtelensége akadályozza. Bővülő fogyasztás mellett ez azt jelenti, hogy a javuló lehetőségeket - vélhetően versenyképességi hátrányok miatt - nem tudják kihasználni. Okként a tőkehiányt és az erősödő versenyt említik. A belföldi piaci lehetőségekről a cégek mindössze 18 százaléka nyilatkozott derűlátóan, stagnáló kereslettel 57 százalékuk számol, rosszabbodó feltételekkel minden negyedik vállalkozás kalkulál 2006 januárjában. A KKV-k likviditási helyzete a múlt évi kormányintézkedések hatására javult, a Széchenyi kártya hitelkeretének emelése és a sikeres Magyarországért hitel-program a cégek forgóeszköz ellátását javította.

A versenyképességet javító szándékok megvalósításához a 2006-os év kedvező feltételeket kínál, az élénk gazdasági környezetben bővülő külső és belső fejlesztési források állnak a cégek rendelkezésére.

2006-ban az EU-tól 311 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésünkre, ebből a KKV-k felzárkóztatására 16,5 milliárd forintot biztosítanak, amely hazai forrásokkal egészül ki. Az előirányzott fejlesztési források jelentősen meghaladják az elmúlt évek támogatási keretét. A bővülő források november óta kimutatható mértékben élénkítik a beruházási, fejlesztési hajlandóságot. A cégek 47 százaléka tervezi fejleszteni termelő kapacitását, amelyhez csökkenő arányban kényszerül hitelt felvenni. A nagyobb arányú fejlesztés fő akadályaként a hazai piac szűkösségét, a finanszírozás nehézségét és a jövőt illető bizonytalanságot jelölték meg a cégek.

Mindkét vállalatcsoport kapacitása a fokozatosan az értékesítési lehetőségekhez alkalmazkodott, jelentős kapacitáshiány vagy többlet nem terheli a vállalkozásokat. Az infláció már nem játszik központi szerepet a cégek gazdálkodásában, a vállalkozások áremelési szándéka visszafogott, 2006-ra 2-2,5 százalék. A kínálati piac az értékesítési árak növelését erősen behatárolja.

A vállalkozások 2006 első hat hónapjára vonatkozó, összességében pozitív előrejelzése a reálgazdaság egészséges szerkezetű fejlődését jelzik, a külkereskedelmi forgalom bővülését és a beruházások magas arányának fennmaradását valószínűsíti. Idén a makrogazdaság növekedését a bővülő lakossági fogyasztás is segíti. Az ECOSTAT becslése szerint 2006-ban a GDP növekedése elérheti a 4,4 százalékot, az export több mint 10, a beruházások 7, a lakossági fogyasztás 4 százalék körüli mértékben bővülhet.