Kilátások 2006-ban

A kedvező reálfolyamatok, és az élénk értékesítési lehetőségek eredményeként a hazai gazdaság 4 százalékot meghaladó növekedési üteme 2006 egészében fennmarad. A növekvő volumenű beruházások a termelés infrastrukturális feltételeit javítják, az élénk nemzetközi konjunktúra külkereskedelmi forgalom bővülését segíti. A lakossági fogyasztás idén alig mérséklődik, a reáljövedelmek az év második felében mérséklődnek ugyan, ez első lépésként a megtakarítások mérséklődésében jelenik meg. A lakosság magas hitelfelvételi hajlandósága alig változik, lényeges fogyasztásnövelő tényező az elmúlt években átadott lakások felszerelése, továbbá az elektronika és távközlés hihetetlenül gyors fejlődése.

A magyar gazdaság közepes ütemben fejlődik, növekedése továbbra is mintegy 2 százalékkal meghaladja a fejlett országok átlagát, az újonnan csatlakozók körében viszont elmarad az átlagtól. A bruttó hazai termék az elmúlt negyedévben gyorsuló ütemben bővült. A második félévben a növekedési ütem ugyan mérséklődik, az Új egyensúly program intézkedéseinek eredményeként viszont bizalom-erősödéssel lehet számolni, alapvetően a befektetők és a nemzetközi szervezetek részéről. Egyidejűleg tekintetbe kell venni azt, hogy az egyensúly javító intézkedések belső jövedelmeket átcsoportosítják a költségvetés javára, ez a vállalkozói szférában és a lakosság körében értelemszerűen kisebb-nagyobb ellenállást, egyidejűleg alkalmazkodási kényszert vált ki. Ennek kezelése türelmet, és nagyfokú kompromisszumkészséget igényel. Fokozott figyelmet szükséges fordítani a partnerekkel folytatandó párbeszédre és az elkerülhetetlen intézkedések, és hatásuk kommunikálására.

A magyar gazdaság fejlődése 2006 első negyedévében valamelyest élénkült, a bruttó hazai termék 4,6 százalékkal nőtt a múlt év végén elért 4,3 százalékkal szemben. A gazdaság továbbra is export orientált pályán fejlődik, az export már második éve erőteljesen bővül, a termelési kapacitások korszerűek a termelékenység nemzetközileg is magas ütemben emelkedik. A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 2,2 százalékkal, a közösségi fogyasztás 0,7 százalékkal emelkedett. A növekedés szerkezete egészséges, a nemzetgazdaság egyensúlyi problémái nem a reálgazdaságban gyökereznek.

A világgazdasági konjunktúra 2006-ban kedvező, s jók a kilátások a jövő évre is. A világgazdaság növekedésének kockázati tényezője a valutaárfolyam hektikus változása, az infláció és a kamatok tartós emelkedése, továbbá a folyamatosan növekvő kőolaj és nyersanyagárak.

Előrejelzéseinkben azzal számolunk, hogy az "Új egyensúly" programban tervbe vett fiskális intézkedéseket a Parlament jóváhagyja. A jelen törvényhozási időszakban az alapvető egyensúlyteremtő törvényeket elfogadják és szeptember elsejével hatályba léptetik, egyidejűleg elkezdődnek az államháztartás átfogó reformintézkedései. Lényeges tényezőnek tartjuk, hogy az egyensúlyteremtő intézkedések középtávon harmonizáljanak a reformelképzelésekkel. A hatékony intézkedések eredményeként az egyensúly javul, a növekedési ütem átmenetileg mérséklődik, az infláció gyorsul, a lakossági fogyasztás a jelenlegi szinten marad, esetleg kismértékben csökken.

Számításaink szerint az államháztartás GFS elszámolás szerinti hiánya 2006-ban 2000 milliárd forint körül lesz, ami GDP arányosan 8,7 százalék, valamivel kedvezőbb az előző évinél. A kormány-intézkedések hatására várható bevételtöbbletek időbeli eloszlása bizonytalan, néhány intézkedés pénzügyi realizálása átcsúszhat a jövő évre. A törvényileg is alátámasztott intézkedések megtakarító hatását 2006-ban 250-300 milliárd forintra becsüljük. Számításaink szerint az EU által elfogadott, teljesítmény szemléletben, korrekciók nélkül kalkulált hiány elérheti a GDP 10,2 százalékát.

A kedvező külpiaci környezet ösztönzőleg hat hazánk külkereskedelmére. 2006 első negyedében a kivitel 18,1 százalékkal, a behozatal 15,1 százalékkal bővült. A cserearány 3 százalékkal romlott, főként az energiahordozók drágulása miatt. 2006 egészében az export intenzív bővülésére számítunk, az árukivitel volumene 15 százalékkal, a behozatalé 12 százalékkal nőhet. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege javul. 2007-ben mind a kivitel, mind a behozatal bővülési üteme mérsékeltebb lesz az ideinél. Az export várhatóan 11 százalékkal, az import valamivel alacsonyabb ütemben növekszik a jövő évben.

2006 első negyedében a beruházások jelentősen bővültek, volumenük 9,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A fejlesztések magas ütemét alapvetően az állami beruházások, ezen belül is az autópálya-építések biztosították. A termelő ágazatok beruházásai 10 százalékponttal elmaradtak a tavalyitól, a közszolgáltató ágazatoké 20 százalékkal nőttek. Éves szinten a jelentős ágazati különbségek nagyrészt kiegyenlítődnek.

2006 első felében az ipari termelés és értékesítés dinamikája mindkét relációban meghaladja a korábbi évekét. Az ágazat konjunkturális kilátásai kedvezőek, 7-8 százalék közötti növekedéssel számolunk. Az építőipar idei fejlődése biztosítottnak látszik, a szerződések alapján 10 százalékos termelésbővülés várható. A mezőgazdaság eredményeit az árvíz és a baromfivész tizedeli, a termésbecslések szerint a nagy volument kitevő gabona idei termése alig marad el az előző évitől. A kiskereskedelem nemzetközileg is magas forgalombővülését a reálkeresetek első félévi magas szintje hajtja. A második félévben a növekedési ütem mérséklődésével számolunk.

Üzleti várakozások

Az Ecostat összevont konjunktúra-indexe 2006 második negyedévében 48,3 százalék, 2 százalékponttal alacsonyabb az első negyedévben mért értéknél. Az index és részindexei az uniós csatlakozáskor érték el csúcspontjukat. Ehhez közelálló eredményeket mutatott a parlamenti választásokat megelőző konjunktúra-felmérés 2006 márciusában. Az Intézet komplex bizalmi indexe 2006 második negyedévében csökkent, a piaci szereplők többsége - részinformációk alapján - számolt az egyensúly-javító intézkedések jövedelem mérséklő hatásával. A legnagyobb bizalomvesztés a lakosság körében kövezetett be, kisebb mértékben gyengült a nagyvállalatok optimizmusa.

A TOP-100 nagyvállalatok 2006. júniusi konjunktúra-indexe valamivel alacsonyabb a negyedéves átlagnál, értéke 51 százalék, két százalékponttal elmarad a májusi értéktől. A várakozások megoszlásában az optimista előrejelzések vannak túlsúlyban, a nemzetgazdaság növekedési kilátásai valamelyest mérséklődhetnek az év második felében. Az "Új egyensúly" program intézkedései a nagyvállalatok korábbi derűlátását mérsékelte, vélhetően az adóterhek növelése hatott kedvezőtlenül.

Termelése hat hónapon belüli növelését a nagyvállalatok 43 százaléka tervezi. A belföldi értékesítési lehetőségek értékelése romlott, az áprilisi 14 százalékkal szemben júniusban a vállalkozások 46 százaléka számolt a belföldi piac szűkülésével. Az exportlehetőségek megítélése összességében kedvező, a kivitel növelését várja a cégek 31 százaléka, szintén maradását vélelmezi 48 százalék.

Saját vállalakozásuk kilátásait az exportpiacok bővülése és a forint árfolyam gyengülése miatt pozitívan értékelik a cégek, a nemzetgazdaság növekedési esélyeit kevésbé látják kedvezőnek, ami összhangban van a kormány rövid távú intézkedéseivel.

A kis-és középvállalatok júniusi konjunktúra indexe 47,2 százalékra csökkent az előző havi 51 százalékról. A cégcsoport várakozásaiban kisebb súlyt kapott a nemzetközi konjunktúra élénkítő szerepe és a reálgazdaság első félévi dinamikus teljesítménye. A szektor előrejelzéseit az ősztől várható közüzemi áremelkedések, a cégek működését érintő adóemelések és a lakosság fizetőképes keresletének csökkenése motiválják.

A KKV szektor tevékenységének bővítését a korábbinál erőteljesebben mérsékli a belföldi kereslet elégtelensége. A cégcsoport háromnegyede nem számol a teljesítményének növelésével, vélhetően a lanyha kereslet miatt. A vállalati tevékenység bővítését akadályozó tényezők között - súlyában jelentős növekedéssel - második helyre került a gazdasági környezet bizonytalansága, a harmadik pozíciót a tőkehiány foglalja el.

A külpiaci értékesítés megítélésénél a kis-és középvállalatok körében is kedvező. Az élénk exportkeresletet és a forint árfolyam gyengülését mérlegelve javuló értékesítési feltételekkel számol 29 százalékuk. A külföldi értékesítés stabilitásával számol a vállalkozások fele, lanyhuló kereslettől 18 százalékuk tart.

Az üzleti várakozásokkal összhangban 46 százalékról 27 százalékra csökkent a termelése bővítésére esélyt látó vállalkozások aránya. A teljesítmények várható stagnálását a cégek a szűkülő belföldi kereslettel és az alacsony beszállítói lehetőségekkel magyarázzák.

2007. évi prognózis

A makrogazdaság 2007. évi fejlődése csak nagy bizonytalansággal jelezhető előre, mindenekelőtt azért, mert az egyensúlyjavító intézkedések várható hozama csak tág határok között becsülhető meg, s a tervezett reformok hozadéka és időbeli eloszlása is számos társadalmi-gazdasági összetevőtől függ. Nehezen számszerűsíthető elem az is, hogy az EU új strukturális programjaiból az első évben mennyit tudunk realizálni. A 2007. évi számítások során megvizsgáltuk, hogy a kiigazító intézkedések milyen hatást gyakorolnak a jövő évi makrogazdasági folyamatokra, s a fiskális restrikció milyen reáláldozatokkal, inflációs többlettel jár.

A fiskális kiigazítás következtében a lakossági fogyasztás dinamikája az ideihez képest csak kismértékben esik vissza. A lakossági fogyasztás volumen-növekedése várhatóan 1,9 százalék lesz. A közösségi fogyasztás az ideihez képest emelkedik, 1-1,5 százalékos növekedéssel számolnak. Az infláció éves átlagban 5 százalék fölé emelkedik, dinamikája meghaladja a termelői árak növekedését.

Az eredmények azt mutatják, hogy a gazdasági fejlődés üteme 2007-ben egy-másfél százalékkal csökkenhet, gazdasági konjunktúra esetén a növekedés nem kerül 3 százalék alá. E kedvező előrejelzés megvalósulását több tényező befolyásolja. Mindenekelőtt az szükséges, hogy a világgazdasági konjunktúra továbbra is kedvező legyen. További feltétel, hogy az exportdinamika haladja meg az importét. Az export és az összforgalmi egyenleg árfolyama is segíti. A folyó fizetési mérleg kedvezőbb lehet az ideinél, a 6 milliárd eurót azonban meghaladja. A beruházások 7-8 százalék közötti ütemben nőnek, az idei egyensúly-javító törvények elfogadásával és egy konzisztens konvergencia csomag benyújtásával a befektetői bizalom javulni fog, a működő tőke beáramlása fennmarad, sőt élénkül.

Az elfogadott intézkedések hatására a 2007. év költségvetés kedvezőbb lesz a bázisidőszakinál. A következő évre tervezett 1000 milliárd forint megtakarítás tiszteletet parancsoló szándék. Realizálása azonban kockázati elemeket is hordoz. A vállalati és lakossági terhek emelése a jövedelmek eltitkolása irányába hat, amely mérsékli a bevétel-növekedést. Számolni kell azzal is, hogy a növekedési ütem csökkenése mérsékli az adó- és járulékbevételek növekedését is. Az ismert feltételek mellett GDP arányosan 2,5 százalékos megtakarítást tartunk reálisnak, a figyelmet érdemlő eredmény. További megtakarítások érdekében a kiadások jelentősebb mérséklésére lenne szükség. Összességében 6,5-7 százalékos ESA'95 szerinti államháztartási hiányt prognosztizálunk 2007-re.

A külső egyensúly az elmúlt években elsősorban az államháztartás, másodsorban a lakosság növekvő forrásigénye miatt romlott. A befektetői kockázat növekedésében meghatározó volt folyó deviza-mérlegünk romlása. Az áruforgalmi egyenleg javulásával párhuzamosan azonban az első negyedévben a fizetési mérleg kedvezően alakult. Hazánk külső finanszírozási igénye 1,3 milliárd eurót tett ki, ami közel 100 millió euróval jobb az előző év azonos időszakánál. A külső egyenleg javulása mögött mind a fogyasztási, mind a beruházási célú import mérséklődése állhat. A feldolgozóipari beruházások adatai alapján úgy véljük, az első negyedévben erőteljesebb volt a beruházási célú import mérséklődése. A költségvetés helyzetének javítását célzó intézkedések miatt várhatóan a háztartások fogyasztási kiadásai alacsonyabb ütemben bővülnek az elkövetkező évben, így tovább javulhat a külső egyenleg.

Tekintve, hogy a következő hét év fejlesztéspolitikáját alapvetően az uniós támogatások határozzák meg napjainkban már tényként kezelhető, hogy Magyarország 2007-2013 között bruttó hazai termékének több mint 3 százalékát kitevő támogatáshoz juthat. Az uniós támogatások éves összege hazánkban eléri a jelenlegi beruházási ráfordítások egyharmadát, azaz jelentős forrástöbbletnek tekinthető, ésszerű és eredményes felhasználásával számos infrastrukturális fejlesztés, út- és vasútépítés környezetvédelmi elmaradás pótolható. A piaci alapon érkező működő tőkével együtt a magyar gazdaság évi 8 milliárd eurót meghaladó pótlólagos fejlesztési forrásra számíthat, visszafizetési kötelezettség nélkül. Ez az ország történetében egyedülálló fejlesztési lehetőség. Ésszerű felhasználása hosszú távra meghatározza hazánk társadalmi-gazdasági felemelkedését.

Az új fejlesztéspolitika megvalósításában az egyensúly tartós helyreállításának meghatározó szerepe van. A korábbi kohéziós országok tapasztalata azt mutatja, hogy a növekvő uniós támogatásokkal a feladat már néhány év alatt megoldható. Magyarország uniós versenyképességének átmeneti mérséklődése az extenzív fejlesztési tartalékok kimerülésére vezethető vissza.

Fontos hazai és nemzetközi tapasztalat, hogy a magyar gazdaság felzárkózását szelektív fejlesztéspolitikára érdemes alapozni. Jelenleg az ország fejlődését a multinacionális cégcsoportok köré épülő két-három húzó ágazat alapozza meg, ezért új húzó iparágak fejlesztésére van szükség. Emellett a versenynek leginkább kitett közép- és kisvállalatokat védő iparpolitikát célszerű megvalósítani, támogatva néhány olyan mérsékelt ütemben fejlődő ágazatot is, amely hazai versenybázissal rendelkezik.

Forrás: Eurostat, Ecostat számítás