|
A magyar
gazdaság fő jellemzője, hogy folytatódik a gyors gazdasági növekedés.
Úgy ítéljük meg, hogy 2000-ben dinamikus, a múlt évinél akár egy
százalékponttal magasabb lehet a növekedés. Az első hat hónap üteme
azonban lassul, az év egészében a GDP mintegy 5,2-5,6%-os emelkedése
várható, és ezt az ütemet feltételezzük 2001. első felére is.
A növekedés
alapvető forrása továbbra is az ipari termelés, s kisebb mértékben
a termelő szolgáltatások bővülése. E területek gyors fejlődését
elsősorban a hazánkban működő külföldi érdekeltségű vállalatok teszik
lehetővé, amelyek exportja képezi kivitelünk döntő hányadát. Örvendetes,
hogy az ipar belföldi értékesítése, amely az 1992. évi mélypontot
követően napjainkig gyakorlatilag stagnált, ez év első felében
10%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
A külső gazdasági
egyensúly - a gazdaság dinamikus növekedése mellett - javul.
A fizetési mérleg kedvező alakulásában szerepet játszik, hogy a
jelentősen megnövekedett kőolajszámla ellenére a külkereskedelmi
mérleg csak kis mértékben romlott, az idegenforgalom bevételei viszont
jelentősen növekedtek. Ez az utóbbi hatás kompenzálta a külföldi
tőkebefektetéseken realizált jövedelem bizonytalan mértékű és hektikus
kivonását. Megítélésünk szerint a fizetési mérleg ez évi hiánya
2 milliárd euró körül várható.
Kedvezőek
a tendenciák a külkereskedelemben is. Míg korában a külkereskedelem
dinamikáját egyértelműen a vámszabad területi vállalatok kivitele
határozta meg, ebben az évben a vámterületi gazdaság exportja is
számottevően, dollárban mérve 12%-kal növekedett, ezen belül a gépek
és gépi berendezések exportja 18%-kal bővült. (Ugyanezek a számok
euróban mérve lényegesen magasabbak, az euró jelentős árfolyamesése
miatt értékük 26,1%, illetve 34,7%). Ezzel együtt a vámterületi
gazdaság külkereskedelmi hiánya még igen nagy, ebben az évben 6
milliárd dollár körül várható (euróban 6,2 milliárd), az egyenleg
általános romlása azonban megállt, a deficit növekedése lényegében
a magas olajárak miatt következett be.
A folyó fizetési
mérleg egyenlege kedvezőbben alakul mint tavaly - tendenciaváltozás
jelei észlelhetők a hiány finanszírozásában. Az utóbbi években a
nem adóssággeneráló finanszírozás, a közvetlen portfolió-befektetések
meghaladták a folyó fizetési mérleg hiányát. A portfolió-befektetések
kiáramlása miatt az év eddig eltelt időszakában a nem adóssággeneráló
finanszírozás jelentősen elmaradt a fizetési mérleg hiányától. Bár
a legutóbbi hónapokban ismét a portfolió befektetések beáramlása
a jellemző, e befektetési forma mozgékonysága potenciális veszélyforrást
jelent a hazai gazdaság számára.
A magyar
gazdasági fejlődést a világgazdasági konjunktúra segítette és segíti.
Az Egyesült Államokban a FED kamatemelései ellenére negyedévről-negyedévre
nőtt a GDP, bővülése 2000 második negyedévében elérte a 6%-ot, az
év egészére 5% körül várható. A növekedés azonban túlfűtött, az
infláció is felgyorsult. Az Egyesült Államok jelentős, az utóbbi
12 hónapban 400 milliárd dollárt kitevő külkereskedelmi mérleghiánya
a keresletet növelve nagy húzóerőt gyakorol a világgazdaságra, amely
egyelőre finanszírozza ezt a hiányt.
Az elmúlt másfél
évben az Európai Unió konjunktúrája is határozottan fellendült:
az 1999. első negyedévi 1,8%-ról 2000. második negyedévére 3,7%-ra
gyorsult. Ezt keresleti oldalról - az aktív külkereskedelmi mérleg
és a dinamikusan, az elmúlt másfél év átlagában 5,0%-kal növekvő
bruttó felhalmozás mellett - főleg a belső fogyasztás élénkülése
alapozta meg. A konjunktúra fellendülése ebben az esetben is az
infláció felgyorsulásával járt, amelyet a növekvő olajárak erősítettek.
Az euró árfolyama a dollárhoz és a többi kívülálló országok valutáihoz
viszonyítva egyre alacsonyabb, amely szintén inflációt erősítő elem.
Az év eddig
eltelt részében az államháztartási folyamatok kedvezően alakultak,
a pénzügyi folyamatokat kiegyensúlyozott gazdálkodás jellemezte.
2000. július végére az államháztartás hiánya (helyi önkormányzatok
nélkül) mindössze 204,9 milliárd forintra emelkedett, amely az éves
előirányzatnak mindössze 47,1%-a. Előrejelzéseink szerint a központi
költségvetés bevételei az előirányzottnál mintegy 100 milliárd forint
körüli összeggel nagyobbak lesznek, főleg az általános forgalmi
adó bevételeinek tervezettnél lényegesen erőteljesebb növekedése
miatt.
A monetáris
politikában 2000 első negyedévéhez képest nem történt jelentős változás:
az augusztusi reálkamatszint és a reálárfolyam nagyjából megfelel
a márciusi végi szintnek. A mérsékelt kamatszintet a forintbefektetésektől
elvárt alacsony kockázati prémium indokolja, hiszen még ilyen alacsony
kamatszintek mellett is erős a tőkebeáramlás. A portfolió befektetések
márciustól jelentősen visszaestek, de júniustól újra nőtt a külföldiek
magyar értékpapírok iránti kereslete.
Az átmeneti
tőkekivonást elsősorban a magyar gazdasági folyamatoktól független
tényezők okozták. A nemzetközi tőkepiacokon kialakult bizonytalanság,
az ECB és a FED kamatemelései, valamint feltehetően az euró gyengülése
is hozzájárult a külföldiek befektetési hajlandóságának átmeneti
csökkenéséhez.
A forint középárfolyamának
euróhoz viszonyított leértékelési üteme jelenleg havi szinten 0,3%,
ami mintegy 4%-os éves leértékelődésnek felel meg. Feltételezve,
hogy az euró övezet inflációs rátája az év végére 3%-os szintre
nő, a hazai fogyasztói árindex pedig 9%-ra csökken, a fogyasztói
ár alapú reálárfolyam felértékelődése várhatóan 2% körül alakul.
Kedvezőtlen
fordulatot jelent a dezinflációs pálya lassulása, ami több szempontból
is várható volt. A nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis az inflációs
várakozások mérséklődésével is megalapozott dezinflációs pálya évi
2-3% körüli lehet (Spanyolország, Portugália). Az infláció ennél
erőteljesebb, mesterséges lenyomása később újabb inflációs hullámot
gerjeszt (Törökország). Ebben az évben pontosan az lassítja az infláció
mérséklődését, ami korábban segítette: a kőolajárak és a mezőgazdasági,
élelmiszeripari árak aránytalanságának korrekciója. Az eddigi tapasztalatokra
alapozva ez évben 9,2-9,7% közötti inflációt várunk, jövőre az
infláció 7%-ra mérséklődhet.
A gazdaság egyes
részterületeit tekintve kiemelhető, hogy az ipari termelés volumene
- az idei év I. félévében - 21,1%-kal, exportja 25,9%-kal, a
belföldi értékesítése pedig 18,5%-kal haladta meg az előző év
azonos időszakának színvonalát. A többlet kereslet szinte a
piac teljes egészére kiterjed. A legdinamikusabb termelésnövekedést
továbbra is a villamos gép- és műszergyártásban (63,3%), a fém alapanyag,
fémfeldolgozási termékek gyártásában (27,6%) és a papírgyártás,
kiadói, nyomdai tevékenységnél (23,8%) regisztrálták.
Az év egészére
vonatkozó termelési kilátások az iparnál jónak mondhatók. Ezt valószínűsíti,
hogy az ez évre vonatkozó nyugat-európai konjunktúra kilátások továbbra
is biztatóak, s a feldolgozóipari ágazatok rendelésállománya magas.
Mindezt figyelembe véve az ipar egészének ez év végére várható
növekedését 18-19%-ra becsüljük.
Az építőipari
ágazat egészén belül a befejező építések és az épületgépészeti szerelések
volumene mutat átlagon felüli növekedést. A mezőgazdaságban az
év eleji ár- és belvizek, majd a tavaszi-nyári aszály következtében
nem bővül a termelés. Az esztendő első öt hónapjában a kiskereskedelmi
forgalom volumene 2,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az év első felében legdinamikusabban az építőanyagok, iparcikkek
és tartós fogyasztási cikkek forgalma bővült. Az év egészében a
kiskereskedelmi forgalom 5% körüli volumennövekedésével számolunk.
Jelentős fellendülés mutatkozik az idegenforgalomban, 2000.
I. félévben az idegenforgalmi devizabevétel - az MNB által regisztrált
adatok szerint - 1,6 Mrd euró volt, 14%-kal több mint egy évvel
korábban.
A gazdasági
fellendülés az infrastrukturális ágazatokban is érezteti hatását.
Az áruszállítás árutonna-kilométerben mérve 3%-os
emelkedést mutat, miközben tovább folytatódik a közúti szállítás
részesedésének gyors növekedése. A hírközléstechnikában változatlanul
tart a korszerű hálózatok gyors bővülése.
A külgazdaságban
2000. I. félévében is folytatódott a gyors növekedés. Az export
21, az import 18%-os volumennövekedést mutat. Az importot meghaladó
exportnövekedés ellenére a cserearányok romlása miatt a külkereskedelmi
hiány növekszik. Ennek nagyobb része (mintegy 360 millió dollár)
az energiahordozók ismert árváltozásának többlete, másik része pedig
a feldolgozott termékeknél mért, mintegy 160 milliós többlet, ami
részben a lakossági fogyasztás növekedésére vezethető vissza. Az
előzőekben ismertetett változások, valamint az év végéig
prognosztizált, kissé élénkülő konjunktúra-várakozások alapján az
export és az import dinamikájában lényegi elmozdulásra nem számítunk,
azok továbbra is közel azonos (16-17% közötti) mértékben bővülnek.
A kereskedelmi mérleg deficitje a múlt évihez közeli, 3 milliárd
dollár nagyságrendű lehet.
A gazdasági
növekedés dinamizmusa még nem tükröződik a társadalmi folyamatokban.
A demográfiai folyamatok kedvezően alakultak, lassult a népesség
csökkenésének üteme. A születésszám növekedése várhatóan nem átmeneti
jelenség.
A munkanélküliek
száma tovább csökken, 2000. II. negyedévében 13,8 ezer fővel,
5%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban, arányuk a korábbi
6,9%-ról 6,5%-ra mérséklődött. Ez az érték jóval kedvezőbb, mint
az EU országok együttes rátája, amely 2000. májusában 8,3% volt.
A reálkeresetek
ez évben igen szerényen, az első félévben mindössze 1,5%-kal nőttek,
ami elmarad az 1999. évi 2,5%-tól és még inkább a korábbi két év
átlagosan 4% körüli növekedésétől. A költségvetési szférában dolgozók
reálbére 1,3%-kal csökkent.
A gyors növekedésünk
megalapozásában kiemelkedő szerepe lehet Magyarország regionális
helyzetének javítása, a jelentős fejlettségbeli különbségek
csökkentése. Igazodni kell a régiók fejlesztésével kapcsolatos EU
követelményekhez és minél szélesebb körben igénybe venni az ezekhez
nyújtott pénzügyi támogatásokat.
Vizsgálataink
alapján Magyarország egésze az EU fejlesztési támogatásaira jogosult,
hiszen az egy főre jutó GDP az EU átlag 75%-os küszöbértékétől 28
százalékponttal elmarad. Az egyes régiók közötti fejlettségbeli
különbség rendkívül nagy és Észak-Magyarország lemaradása a magyar
átlaghoz viszonyítva is kirívó. Nemzetközi összehasonlításokban
a fejlett régiók és a fejletlenek közötti szóródást tekintve hasonló
különbségek elég gyakoriak.
Egy
főre jutó GDP (ezer Ft-ban)
|
|
|
 |
|
|
| Megjegyzés:
A térképeken feltüntetett értékek 1998-ra vonatkoznak. |
Megfigyelhető
az is, hogy 1990 után hazánkban fokozatosan növekedtek az országrészek
közötti jövedelmi különbségek. A gazdasági növekedésünk tartós fenntartását
nehezíthetik az ország régiói közötti fejlettségbeli különbségek.
A tevékenységek
és teljesítmények közép-magyarországi, még inkább fővárosi koncentrációjára
utal, hogy ez a régió adja a GDP közel 42%-át. Az egy főre jutó
bruttó hazai termék értékének különbsége az Észak-Magyarország és
Közép-Magyarország régió között 2,2-szeres, Észak-Magyarország és
Budapest között 2,7-szeres, Nógrád megye és Budapest között 3,3-szoros.
A három vezető
régió az átlagosnál gyorsabban fejlődik, nem csupán teljesítményt
központosít, hanem a beruházások is itt koncentrálódnak.
Részesedésük az 1999. évi beruházásokból 73%, a külföldiekből 76%,
a külföldi tőkéből 81%. Ezen belül kiemelt súlyt képvisel a főváros,
50%-ot meghaladó részesedésekkel.
A vállalkozások
számának területi eloszlása, a régió népességéhez viszonyított
aránya értelmezhető úgy, mint az adott terület kedvező vagy kedvezőtlen
feltétele, adottsága, felfogható azonban az ott élő népesség
vállalkozóképességét kifejező mérőszámként is. Közép-Magyarország
és Nyugat-Dunántúl mindkét mutató alapján kiemelkedő helyet foglal
el. Különösen érvényes ez a külföldi érdekeltségű vállalkozásokra,
amelyek 57%-a koncentrálódik Közép-Magyarországon. Nyugat- és Közép-Dunántúllal
együtt a vállalkozások háromnegyedét, jegyzett tőkéjük 80%-át birtokolják.
Az ez évi gazdasági
fejlődésünk összességében megalapozott, a külső és belső feltételekben
azonban az elkövetkező években olyan módosulások történhetnek, amelyek
növekedésünk lassulását okozzák. A világgazdasági konjunktúra mérséklődése
is elképzelhető, a belső körülményeinket pedig nagyban meghatározzák
a felhalmozás-fogyasztás arányai, a gazdálkodás feltételrendszere
és sok más mellett a regionális elmaradások felszámolása is. Ezek
mind hajszálrepedéseket jelentenek érzékeny konjunkturális fejlődésünk
folyamatában, amelynek 2000. évi fontosabb makromutatóit szeptember
közepén a következőképp prognosztizáljuk:
Az
ECOSTAT prognózisa
a legfontosabb makromutatók várható alakulásáról |
| |
1997 |
1998 |
1999 |
2000
becslés |
| március |
június |
szeptember |
| GDP |
4,6 |
4,9 |
4,5 |
4,5-5,0 |
5,0-5,5 |
5,2-5,6 |
| GNI |
3,2 |
3,3 |
3,0-3,5 |
3,0-3,5 |
3,0-3,5 |
3,0-3,5 |
| GDP belföldi
felhaszn. |
4,4 |
7,8 |
6 |
5-6 |
5-6 |
5-6 |
| Lakossági
fogyasztás |
2,0 |
3,8 |
4,5 |
3,5-4,0 |
3,5-4,0 |
3,2-3,8 |
| Közösségi
fogyasztás |
1,8 |
1,5 |
3,6 |
3,0-3,5 |
3,0-3,5 |
3,0-3,5 |
| Bruttó
állóeszköz-felhalm. |
8,8 |
11,4 |
7,5 |
8-10 |
8-10 |
7-8 |
| Export |
26,4 |
16,7 |
13,2 |
14-15 |
14-15 |
15-16 |
| Import |
24,6 |
22,8 |
12,3 |
13-14 |
13-14 |
14-15 |
| Fogyasztói
áralakulás |
18,3 |
14,3 |
10 |
7,5-8,0 |
7,9-8,4 |
9,2-9,7 |
Folyó
fiz. mérleg egyenleg
(milliárd euró) |
-1,0 |
-2,3 |
-2,0 |
(-2,0)-(-2,2) |
(-2,0)-(-2,2) |
(-2,0)-(-2,2) |
Államháztartás
hiánya
(GDP %-ában) |
4,8 |
4,6 |
3,9 |
3,2-3,5 |
3,0-3,3 |
3,2-3,5 |
| Forrás:
KSH, ECOSTAT |
|