|
A
nemzetgazdaság teljesítménye az elmúlt három évben folyamatosan
gyorsuló ütemben növekedett. A teljesítmények növekedése a múlt
év közepén érte el csúcspontját, ezt követően a nemzetközi konjunktúra
mérséklődésének hatására a növekedés üteme mérséklődött.
A gazdaság összteljesítménye 2000-ben 5,2%-kal bővült, a GDP növekedése
meghaladta az EU átlagát és az iparilag fejlett országok egyedi
növekedési mutatóját. A hazai gazdaság fejlődésének dinamikája magasabb
volt a tagjelölt országok múlt évi eredményeinél.
A
dinamikus fejlődést forrás oldalról a működő tőke folyamatos és
jelentős összegű beáramlása, a korszerű termelő eszközök, technológiák,
anyagok importja, a szervezési, irányítási, ellenőrzési módszerek
elsajátítása biztosította. A növekedést piaci oldalról a termelés
gyors felfutása, az exportorientált ipari struktúra és a szolgáltatások
fejlesztése, ezen belül is az idegenforgalom pozitív egyenlege tette
lehetővé.
A
hazai gazdaság a világpiaci rezdüléseket kb. negyedéves késéssel
követi, a belső fogyasztás növekedése az ütemek visszaesését mérsékelte.
A világgazdaság
növekedése 2000-ben még gyors volt, becslések szerint elérte a
kivételesen magasnak számító 4,5%-ot. A fejlődés motorja - hatalmas
fizetőképes keresletével - az USA volt, a GDP múlt évi növekedése
előzetes adatok szerint 3,5%-ot tett ki.
A hazai értékesítési
piacok szempontjából meghatározó EU térség növekedési üteme ugyan
nem érte el az USÁ-ét, de a konjunkturális viszonyok elégségesek
voltak a feltörekvő országok gazdaságának dinamizálásához.
Az USA gazdasági
fejlődése az év második felében megtorpant, s a világgazdaságban
nem akadt olyan ország vagy térség, amely a „lokomotív” szerepét
át tudta volna venni. Az USA gazdasági fejlődésének lassulása
szerencsére nem csapott át recesszióba, s a FED, valamint a nemzetközi
pénzintézetek gyors és hatékony intézkedései révén reális az esélye
annak, hogy ez év második felében a fejlődés üteme ismét gyorsulni
fog.
Úgy
véljük, a magyar gazdaság szárnyalása néhány hónapos késéssel a
világgazdasági dekonjunktúra nélkül is vesztett volna dinamizmusából,
az ipar szerves és kiegyensúlyozott fejlődése ugyanis nem teszi
lehetővé a mintegy 20%-os növekedési ütem tartós fenntartását. Az
ipari termelés bővülése 10% körüli értékre mérséklődött, miközben
az építőipar, valamint a szolgáltató ágazatok teljesítménye emelkedett.
A
gazdasági fejlődés fontos jellemzője, hogy a termelés az egyensúlyi
viszonyokat fenntartó módon bővült, az ország pénzügyi, fizetési
helyzete kiegyensúlyozott volt, a munka termelékenysége emelkedett,
s a foglalkoztatás mértéke javult. Komoly társadalmi feszültségek
a gazdaság fejlődését nem befolyásolták.
A
gazdaságra ható alapvető, de időszerű és hatékony lépésként értékelhető
a forint árfolyamának ±15%-os sávszélesítése, amely a havi
csúszóleértékelés várható közeli megszűntetését is jelenti. Az árfolyamsáv
szélesítésére a devizaliberalizációval kapcsolatos átfogó szabályozás-módosításokkal
együtt a monetáris politikának olyan átalakítását is jelenti, amely
az EU tagságra való alkalmasságot is bizonyítja.
A
változtatásnak hosszabb távon minden bizonnyal kedvező
hatása lesz a gazdaság teljesítményére. Egyértelműen serkenti
a GDP felhasználási oldalát, hiszen az alacsony kamatlábakkal és
a várhatóan fokozódó költségvetési kiadásokkal növeli a forint iránti
keresletet. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a forint felértékelődését
nem kell a nemzeti banknak intervenciós kiadásokkal ellensúlyozni.
Az infláció ennek következtében kissé csökkenhet. Az import minden
bizonnyal bővülni fog, az export viszont fékeződhet és ez érződik
majd a kereskedelmi mérleg alakulásán. A magas importtal rendelkező
cégek pénzügyi mérlegei a forint-felértékelődés következtében jelentősen
javulhatnak, míg a kis- és középvállalatok külföldi versenyképessége
egyértelműen romlani fog.
Az
árfolyamsáv szélesítésének eredményeként a forint erősödése várható,
az árfolyam az év végére a sáv közepétől 5-6% lehet. A forint
erősödésével együtt mérséklődik az inflációs nyomás, növekednek
a hazai vállalatok nemzetközi versenyképességével szemben támasztott
követelmények, kiszélesedik a spekuláció lehetősége, nő a határidős
ügyletek volumene az árfolyamkockázat kivédésére.
A
gazdaság fejlődési üteme a cserearányok enyhe javulása mellett mintegy
4,5-5% lehet 2001-ben. A belföldi keresletet a fogyasztás mintegy
4,5%-kal, a beruházások mintegy 7,5%-kal bővíthetik. Az exportnövekedés
gyors marad, de a behozatal feltehetően magasabb lesz. A külkereskedelmi
áruforgalom hiánya 5 milliárd euró körül várható. A fejlődés
az infláció jelenlegi mértékének fennmaradása, esetleg szerény mértékű
csökkenése mellett valósul meg, amely összefügg a gyorsuló keresetnövekedéssel,
a pénzügyi politika esetleges lazulásával, s a nemzetközi inflációs
nyomással.
A
gazdasági fejlődés negatív kísérője, hogy az infláció magas,
az évek óta tartó csökkenési folyamat egy éve megtorpant. Az infláció
tartós elemei megerősödtek, ami kifejezésre jut a maginfláció növekedésében.
Az
infláció múlt évi beragadását alapvetően külső tényezők (olajár,
élelmiszerárak) határozták meg, mélyebb elemzések azonban a valós
okot strukturális problémákban jelölik meg, amelyek feloldása a
korábban tervezettnél hosszabb időszakot vesz igénybe. Ezalatt az
infláció ütemének mérséklése évi 1,5-2,5% közötti sávban látszik
megvalósíthatónak.
A
magas inflációs ráta következtében a reálkamatok a minimálisra zsugorodtak.
Ennek nyomán csökkent a lakosság pénzbeli megtakarítása, értékpapír-befektetése,
ami az ingatlanpiac megélénkülését hozta, jelentős árnövekedést
váltva ki e területen.
Ez évben először
áprilisban csökkent az infláció, a márciusi 12 hónapra
visszatekintő 10,5%-ról 10,3%-ra, majd májusban 10,8%-ra emelkedett.
A fogyasztói árak márciusról áprilisra 0,7%-kal emelkedtek. Az
élelmiszerárak 12 havi változását mutató index a januári 13,8%-ról
márciusra 16,3%-ra nőtt és áprilisban is ezen a szinten maradt.
Csökkentette az inflációt, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára
márciustól nem változott és a háztartási energiáért is átlagosan
kevesebbet kellett fizetni, hiszen a PB gáz árát áprilisban 3%-kal
csökkentették. Az üzemanyagok 1,6%-kal drágultak, és 2,8%-kal
az újságok és folyóiratok is. A szolgáltatások díja átlagosan
0,7%-kal nőtt.
Az infláció
enyhe mérséklődését a szolgáltatások árának vártnál lassúbb emelkedése
eredményezte. Az áremelkedés havi ütemének csökkenése mellett
a maginflációs mutató is csökkent. Számítani lehet a gyógyszer-
és gázáremelés mellett a nyári időszak szolgáltatásainak áremelkedésére
is. Feltehetően 2-3 hónapon belül az árfolyamsáv szélesítésének
hatása már az inflációban is érezhetővé válik, a drágulás üteme
az év második felében erőteljesen mérséklődhet. A sávszélesítés
inflációcsökkentő hatása az élelmiszerek és a szolgáltatások körében
nem, míg az üzemanyagárakban érezhetően jelentkezhet.
A mezőgazdasági
termelői árak éves szintű növekedési üteme 9 hónapja 20% feletti.
Tavaly októberben a termelői infláció már 32% felett volt, azóta
kisebb nagyobb mértékben folyamatosan csökkent. Így márciusban
20,4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az elmúlt egy
évben a gabonafélék, a sertés és baromfi árszínvonala nőtt leginkább.
A növényi termékek árdinamikája érezhetően csökkent. A termelői
és fogyasztói árdinamika között hosszabb idő óta most a legkisebb
a különbség.
A
növekedés vivő ereje évek óta az ipari termelés, míg az agrárszektor
alacsony teljesítménye negatívan hat nemcsak a GDP alakulására,
hanem az exportbevételekre is. A beruházási tevékenység bővülése
megkezdődött, és gyorsul az építőipar növekedése is.
A
GDP növekedéséhez való hozzájárulásban az ország régiói közötti
különbségek nem mérséklődnek, Közép-Magyarország régiója adja a
nemzeti bruttó termék értékének több mint 40%-át.
Külkereskedelmünk
idei folyamataira továbbra is a növekedési ütem mérséklődése,
a passzívum növekedése lesz a jellemző. Energiamérlegünket
a múlt évi olajár-növekedést követően ez évben a gázárak emelkedése
rontja. A világpiaci olajárak éves szinten 26-28 dollár között várhatóak.
Az euró az előrejelzések szerint kissé erősödni fog a dollárhoz
képest.
Az
exportforgalom növekedési üteme 6-7 százalékponttal mérséklődik.
Az importforgalom növekedését a nemzetközi konjunktúra kevésbé veti
vissza, mint az exportot. A belföldi kereslet élénkítését célzó
kormányzati intézkedések az import növekedését vetítik előre. Külkereskedelmi
mérlegünk negatív szaldójának kis mértékű romlásával számolunk.
A
beruházások volumene számításaink szerint az elmúlt évekénél
valamivel nagyobb ütemben növekszik, mindazonáltal nagyobb
beruházási boomra ez évben nem számítunk. A nagyvállalatok fejlesztési
hajlandóságát az exportforgalom bizonytalansága befolyásolja kedvezőtlenül,
míg a kis- és középvállalatok a hazai piacon stagnáló, vagy alig
bővülő kereslettel (fogyasztással) szembesülnek, a reálbérek jelentős
mértékű emelkedése ellenére. A beruházási piac élénkülésével az
év negyedik negyedévében számolunk, hasonlóan a múlt évi tendenciákhoz.
Az
ipar várható fejlődésének megítélésénél abból indulunk ki,
hogy az ágazat gyors növekedését biztosító konjunktúra a múlt év
második felétől „leszálló ágához” érkezett. Az ipari termelés hasonlóan
magas növekedési ütemével a jövőben reálisan nem számolhatunk. A
kormány az export esetleges mérséklődését igyekezett a belföldi
fogyasztás növelésével ellensúlyozni. Ennek hatása mérsékelheti
a termelés visszaesését, kompenzálni azonban nem tudja.
A
világpiaci konjunktúra és a hazai gazdaságpolitikai intézkedések
hatását, valamint a rendelésállomány adatokat is figyelembe véve
azt várjuk, hogy a magyar ipar bruttó termelése a múlt évi
csúcs után fokozatosan mérséklődik, éves átlagban 10-12%-kal
növekszik. Ez nemzetközi viszonylatban továbbra is kimagasló
dinamikának számít, hiszen az EU átlagában 1-3%-os növekedéssel,
illetve stagnáláshoz közeli értékkel számolnak.
Az
építőipari konjunktúra élénkülése várható. A fellendülést az
ágazat szerződésállomány adatai is jelzik. Az építőipar teljesítményét
kormányprogramok, mindenekelőtt a lakásépítési, az autópálya-építési,
árvízvédelmi programok növelik, emellett a Széchenyi Terv keretében
megvalósuló fejlesztések is bővítik az ágazati teljesítmények iránti
igényt. Mindezeket a tényezőket figyelembe véve arra számítunk,
hogy az építőipar ez évre várható volumenindexe 8-10% közötti
lesz.
A
mezőgazdaság - kedvező vagy legalább közepes időjárási viszonyokat
feltételezve - a növénytermelés eredményeivel hozzájárulhat a GDP
növeléséhez, szerepe azonban továbbra is marginális lesz.
Kedvező időjárási viszonyok esetén az ágazat exportja érzékelhetően
javíthatja a külkereskedelmi és a fizetési mérleget.
A
gazdaság strukturális korszerűsödése folytán a szállítási
teljesítmények stagnálásával számolunk, míg a hírközlés fejlődése
vélhetően ez évben is dinamikus és töretlen lesz.
A
belkereskedelmi tevékenység strukturális átalakulása 2001-ben
folytatódik, a bevásárlóközpontokat, hipermarketeket üzemeltető
cégek beruházásai tovább emelkednek. Az erőteljesebb reálkereset-növekedés
és a belső fogyasztás élénkülését szolgáló egyéb intézkedések eredményeként
éves szinten 4,0-4,5%-os forgalombővülést vélelmezünk. A
lakossági fogyasztás átlagon felüli növekedése továbbra is a gépjármű
és alkatrészek, valamint az iparcikkek körében várható. Az átlagot
megközelítően bővülhet az élelmiszer- és a vegyesáru-kiskereskedelem
forgalma.
Az
idegenforgalom múlt évi élénk fejlődése az idén folytatódott.
Az első negyedévben 5,7 millió külföldi látogató érkezett hazánkba,
akik 767 millió eurót költöttek. A devizabevételek több mint fele
(456 millió euró) aktívum volt, a fizetési mérleg pozícióját javította.
A
2001. év hátralévő időszakában a vendégforgalom élénk bővülése várhatóan
fennmarad, az idegenforgalmi devizabevétel központilag regisztrált
összege 10%-ot meghaladó mértékben emelkedik.
Az
államháztartás helyzete 2001 eddig eltelt időszakában
is kedvező, az első negyedévben csökkent a deficit és alatta
maradt a tervezettnek. A társadalombiztosítás kiadásai azonban meghaladták
az időszakra előirányzott összeget, aminek konszolidálása reformintézkedéseket
követelne meg. Általában is várható, hogy az év során az államháztartás
elsődleges kiadásai a GDP növekedését meghaladóan fognak emelkedni.
Az államháztartás többletbevétele a tervezettnél magasabb infláció
következtében 2001-ben is jelentős lesz.
A
pénzpiac fejlődése ellentmondásosan alakult. A pénzintézetek
a GDP növekedését meghaladóan tudták növelni a mérlegfőösszegüket,
s jelentős adózás előtti eredményt értek el. Csökkent a bizonytalan
kintlévőségek állománya és a kockázati céltartalék összege, ami
forráshelyzetüket javította. Rendkívül gyorsan nőtt a magas kockázatú
és jövedelmező lakossági hitelezés. A pénzintézetek összesített
tőkemegfelelési mutatója a múlt évben némileg javult.
A pénzügyi
szektor gyorsan fejlődő szegmense volt az erősen koncentrált
biztosítási piac. A biztosító társaságok GDP-hez viszonyított
díjbevétele az 1999. évi 2,6%-ról 3,0%-ra nőtt. A biztosítási
cégek szolvenciája magas színvonalú. A piacon erős verseny folyik,
különböző új befektetéssel kombinált ügyletformák alakulnak ki.
A biztosítók 2000-ben 18,4 milliárd Ft nyereséget könyvelhettek
el.
A múlt évben
lényegében lezajlott a pénzpiacon a nyugdíjpénztárak alapítási
hulláma, 400 milliárd Ft értékű tőkét halmoztak fel, ami a háztartások
vagyonának 6,2%-át, a GDP 3,3%-át képviseli, jelentős forrást
képezve a befektetési piacon.
Az elmúlt
másfél évben a hazai pénzügyek legérzékenyebb pontját az értéktőzsde
képezte, amely felerősítetten követte a világ vezető tőzsdéinek
mélyrepülését. A tőzsdei forgalom volumene, a részvények árfolyama
igen kedvezőtlenül alakult, s nem tükrözte a magyar gazdaság pozitív
irányú fejlődését, a hazai vállalatok teljesítményét. A tőzsdére
a vizsgált időszakban mindössze egy bejegyzés történt, ugyanakkor
8 cég hagyta el azt.
A pénzpiac
másik árnyoldala a befektetési vállalkozások dekonjunktúrája
volt. A befektetési vállalkozások körében 2000-ben a tisztulás
és a koncentráció folyamata zajlott le. Ennek nyomán a jelentős
összevonások és megszűnések következtében csökkent az e tevékenységeket
folytató cégek száma. Így a tavalyi összesített nyereségük 5,6%-kal
alacsonyabb volt, mint 1999-ben, miközben saját tőkéjük 4%-kal,
jegyzett tőkéjük 10,5%-kal csökkent.
A magyar pénzpiacon
a vizsgált időszakban a külföldi pénzügyi befektetők mindenkori
tevékenysége volt a domináns elem, amelynek mozgása egyre hektikusabbá
vált, elsősorban a nemzetközi gazdasági irányokra, de a hazai
gazdasági szabályozásban bekövetkezett változásokra reagálva.
A nemzetközi
pénzügyekben 2000-ben nem volt világméretű megrázkódtatás, s ennek
valószínűsége 2001-ben sem nagy. Új jelenség a petrodollárok nagyobb
arányú megjelenése a tőkepiacon. A pénzügyi elemzők szerint a
világon az inflációs veszély felerősödése várható, a stagfláció
újabb megjelenésével azonban nem számolnak.
2000-ben az
eurónak a dollárral szembeni gyengülése volt a jellemző és ez
2001 eddig eltelt időszakában sem változott. A magyar árfolyamrendszer
az euróra épül, s így a dollár erős pozíciója inflációs hatású,
ám az alulértékelt euró devizadömping jellegű következménye is
lecsapódik gazdaságunkban.
A
nemzetközi gazdasági környezet függvényében feltételezzük, hogy
a hazai export növekedése némileg lassul, de gyorsabban nő, mint
az EU országoké. Az import versenyképessége erősödik a kompetetív
termékekben és a növekedés bővíti a nem helyettesíthető behozatalt
is. Ennek következtében a tavalyihoz viszonyítva nő a külkereskedelmi
mérleg hiánya. Erre utal, hogy ez év első negyedében a külkereskedelmi
mérleg hiánya 100 millió dollárral magasabb volt, mint a 2000. év
hasonló időszakában. A mérleghiány fele az energiaszállítások miatt
Oroszországgal szemben keletkezett. Fő külkereskedelmi partnerünk
az EU, amellyel szemben jelentősen nőtt a mérleg aktívuma, mintegy
megduplázódott, s elérte a 912 millió eurót.
Kedvező
irányzat, hogy az exportban folytatódik a feldolgozott ipari
termékek részarányának bővülése. Ezen belül a gépipar ma már
60%-ot képvisel, az ágazatban az elektronikai cikkek kivitele nőtt
a leggyorsabban. Biztató az is, hogy az export növekedési üteme
meghaladta az importét.
A
folyó fizetési mérleg hiánya a megnőtt külkereskedelmi mérleg
passzívuma ellenére 2001 első negyedévében kedvezőbben alakult
a vártnál. Ezt az idézte elő, hogy a turizmus bevételei dinamikusan
nőttek a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva, jelentős volt
a külföldi működő tőke beáramlás, kedvezően alakultak a nem adósság-generáló
finanszírozás feltételei.
A
foglalkoztatottak száma az első negyedévben 1,4%-kal növekedett
az előző év azonos időszakához képest. Területileg azonban jelentősek
az eltérések, a Dél-Alföldön, a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön
közel 4%-os a munkaerő-bővülés. A versenyszférában foglalkoztatottak
száma 0,7%-kal nőtt, a költségvetésben dolgozóké viszont 2,4%-kal
csökkent. A munkaerő-kínálat nagyságrendje az év folyamán változatlan
szinten marad, a munkaerőpiacra belépő fiatal korosztályok létszáma
már csökkenő. A gyes ismételt igénybevételi lehetősége még nem jelent
korlátot a kínálatban. A KSH által számított munkanélküliségi ráta
az első negyedévben 6,0% volt. Ez az előző évhez képest 0,7 százalékponttal
kisebb, és jóval alacsonyabb mint az EU - egyébként csökkenő - átlagos
munkanélküliségi mutatója, amely februárban 8,2% volt. Nálunk a
nyugat-dunántúli régió kivételével mindegyik területen csökkent
a munkanélküliség. A legfiatalabb korosztály munkanélküliségi rátája
az átlagosnál gyorsabban mérséklődik. A tartósan állás nélkül
lévők a munkanélküliek mintegy felét teszik ki. Tíz újonnan
munkanélkülivé váló közül nyolcan már korábban is voltak munkanélküliek.
Az
első negyedévben 4,4%-kal emelkedtek a reálkeresetek
az előző év azonos időszakához képest. A növekedés elsősorban a
versenyszférában következett be, 5,5%-os emelkedéssel. A költségvetési
dolgozók keresete reálértékben csupán 1,8%-kal nőtt. A bruttó bérek
egy év alatt a költségvetési intézményeknél március végéig 13,4%-kal
nőttek, ehhez képest a versenyszférában 17,9%-kal lettek magasabbak.
Az átlagos bruttó kereset összege 93629 forintra nőtt, ami 59800
forintos nettó jövedelmet jelent. Valamennyi ágazatban emelkedett
a reálkereset, kivéve a közigazgatási, rendvédelmi dolgozókét. A
legerőteljesebben az építőiparban bővültek a munkajövedelmek, reálértékük
14,3%-kal emelkedett.
A
nemzetgazdaság fejlődését a világgazdasági konjunktúra fékeződése
némileg visszaveti. A kedvezőtlen változások mellett azonban
a magyar gazdaság számára pozitív folyamatok is mutatkoznak, összességében
a magyar fejlődés külső feltételei jelentősen nem romlanak.
Az USA idei növekedése 1,5-2% közötti, míg az EU átlagos fejlődése
2,7% körüli lesz.
A
legnagyobb magyarországi vállalatok (TOP-100) májusban változatlanul
kiegyensúlyozott, a tavalyi gazdasági növekedést megközelítő
termelésbővülés folytatódásával számolnak év végéig. A világgazdasági
és az európai konjunktúra mérséklődése számottevően nem rontja várakozásaikat.
A cégek valamivel több, mint háromnegyed része a gazdasági környezetet
teljes mértékig kiszámíthatónak tartja. A rövid távú fejlesztési
tervekben folytatódik a bizonytalanság, az új beruházások indítását
későbbre halasztják. A forint árfolyamváltozását figyelembe véve
a cégek 86%-a a fogyasztói árszínvonal növekedésének mértékét éves
szinten 10%-hoz közeli értékben várja. Az ezt meghaladó ütemű áremelkedéssel
a nagyvállalatok 14%-a számol. Értékesítési áraikat a vállalatok
44%-a 5-10% közötti mértékben tervezi emelni. Az e feletti áremelést
tervezők aránya mindössze 14%.
A
kis-és középvállalatok várakozásai kismértékben erősödő optimizmust
jeleznek, a nemzetgazdaság általános fejlődéséből saját helyzetük
javulását, a jövedelemtermelő-képességük növekedését feltételezik.
E cégek gazdálkodásukat 81%-ban stabilnak, illetve javulónak ítélik.
A belföldi értékesítés javulásával számol a vállalkozások 23%-a
és csupán 13%-uk feltételez rosszabbodást. A fejlesztési és beruházási
elgondolásaikban változatlanul sok a bizonytalanság, fejlesztéseik
elindításához hiányoznak a piaci lehetőségek. Több mint egynegyedüknél
alapvető gond a finanszírozás nehézsége. Ennek ellenére értékesítési
áraik emelését a következő félévben 62%-uk nem tervezi. A cégek
23%-a 5% alatti, 12%-uk 5-10% közötti és csupán 3%-uk tervez a fölötti
áremelést.
|
Az
ECOSTAT prognózisa
a legfontosabb makromutatók várható alakulásáról
|
|
Mutatók
|
1997
|
1998
|
1999
|
2000
|
2001
|
|
március*
|
június*
|
|
GDP
|
4,6
|
4,9
|
4,2
|
5,2
|
4,5-5,0
|
4,5
|
|
GNI
|
3,2
|
3,3
|
3,5
|
3,9
|
3,0-3,5
|
4,2
|
|
GDP
belföldi felhaszn.
|
4,4
|
7,8
|
6,0
|
5,1
|
4,5-5,5
|
4,6
|
|
Lakossági
fogyasztás
|
2,0
|
3,8
|
4,5
|
3,3
|
4,5-5,0
|
5,0
|
|
Közösségi
fogyasztás
|
1,8
|
1,5
|
3,6
|
2,0
|
3-4
|
4,0
|
|
Állóeszköz
felhalmozás
|
8,8
|
11,4
|
7,5
|
6,7
|
7-8
|
7,5
|
|
Export
|
29,9
|
22,1
|
13,2
|
21,8
|
13-14
|
13,0
|
|
Import
|
26,4
|
24,9
|
12,3
|
21,1
|
15-16
|
14,0
|
|
Fogyasztói
áralakulás
|
18,3
|
14,3
|
10,0
|
9,9
|
7,6-8,6
|
9,3
|
|
Folyó
fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró)
|
-1,0
|
-2,3
|
-2,0
|
-1,6
|
(-2,2)-(-2,5)
|
-2,3
|
|
Államháztartás
hiánya
(a
GDP %-ában)
|
4,8
|
4,6
|
3,9
|
3,5
|
3,0-3,5
|
3,0
|
|
|
Forrás:
KSH, PM, ECOSTAT
Megjegyzés:
*/ a 2001. évi fejlődés előrejelzése
|
|