A hazai gazdasági folyamatokban 2003 őszétől pozitív tendenciaváltás következett be, a gazdaság dinamizálódását a külső egyensúly javulása kíséri. 2004-ben az előző évinél jobbak a konjunktúra kilátások, az egyensúlyjavító intézkedések nyomán csökken a fizetési és az államháztartási mérleg hiánya, s várhatóan javul a pénzügyi egyensúly. 2003 negyedik negyedévében a bruttó nemzeti termék 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ez folyamatosan gyorsuló ütemet jelent az előző negyedévekhez képest. 2003 egészében a bruttó hazai termék 2,9 százalékkal bővült, az év második felében a növekedés húzóerejét a beruházás és a lakossági fogyasztás adta. A fejlődést a termelés oldaláról az ipari termelés fellendülése, valamint az építőipar dinamizálódása, a kereskedelem bővülése, valamint az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások folyamatos növekedése alapozta meg, emellett a negyedik negyedévtől az export szerepe is számottevő. 2004-ben a nemzetközi konjunktúra és a rendelésállomány tükrében a teljesítmények folyamatosan javulnak.

2004-ben a bruttó hazai termék növekedési ütemének fokozottabb emelkedésével számolunk, amelyet a nemzetközi környezet javulásával párhuzamosan az export tavalyinál dinamikusabb növekedése, valamint a beruházások emelkedése biztosíthat. Idén az ipar bruttó termelésének növekedése továbbra is meghaladhatja a gazdasági növekedést, és szerkezete is kedvezően változhat. Javul az építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye és az idegenforgalomban pozitív egyenleggel számolunk. 2004-ben a GDP növekedési üteme átlagosan elérheti a 3,5 százalékot.

2003-ban az ipari termelés fokozatosan élénkült, dinamikusan emelkedtek a feldolgozóipari beruházások. Az állami finanszírozású beruházások gyors növekedése – az államháztartás kedvezőtlen helyzete miatt – megszűnt, sőt az év során számottevő csökkenés következett be. A külkereskedelmi forgalom a külpiacok javuló tendenciáinak köszönhetően a második negyedévtől erőteljesen élénkült, a passzívum ugyan nőtt, de az év második felében az egyenlegromlás lassult, év végére megállt, az utolsó negyedévben a kivitel intenzívebben bővült, mint a behozatal. 2003-ban a külső pénzügyi egyensúly romlott, az államháztartási deficit javult, de még mindig magas. A folyó fizetési mérleg hiánya jelentős, ennek mintegy kétharmada a külkereskedelmi deficit növekedéséből fakadt. A külső egyensúly javulását mutatja, hogy a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiánya az utolsó negyedévben kisebb volt, mint egy évvel korábban, e tendencia az idén tovább folytatódhat. A kiugró államháztartási passzívum 70 százaléka a központi költségvetésben jelent meg. A költségvetési törvény elsőszámú követelménye az államháztartási egyensúly helyreállítása, valamint a beruházások és a fogyasztás közötti egészséges arány megteremtése és fenntartása. A hatékonyságjavító intézkedések kedvező gazdasági pálya elérését és hosszú távú követését vetítik előre.

2003 második felében a világgazdasági konjunktúra élénkülésével véget ért az évtizedek óta nem tapasztalt globális recesszió. A két óriás-gazdaság, az Egyesült Államok és Kína dinamikus növekedése elősegítette Japán és más délkelet-ázsiai és latin-amerikai ország fejlődését. A második félévben az Európai Unióban is megindult a gazdaság növekedése, de a fellendülés a térségben még mindig gyenge, ami nem utolsó sorban az euróárfolyam rendkívüli erősödésének következménye. A geopolitikai bizonytalanság fokozatos megszűnése hozzájárult az olajárak stabilizálódásához, ez meglehetősen magas szinten következett be. A részvénypiacok szárnyalásával a fogyasztói bizalmi indexek és az üzleti bizalmi mutatók is tartósan emelkedtek, majd az utolsó hónapokban valamelyest mérséklődtek. A világgazdaság fokozatos fellendülése összességében tartós jelleget ölt, a növekedés 2003-ban az első becslések szerint 3,2 százalékos ütemet ér el, a gazdasági tevékenység további élénkülésével és továbbgyűrűzésével 2004-ben a növekedés 4,2-4,5 százalék is lehet.

Becslések szerint az amerikai gazdaság az év egészében 3,1 százalékkal növekedett, 2004-ben 3,9 százalékos GDP-bővülés várható. A gazdaság növekedését az expanzív költségvetési politika támogatja, amely a katonai és belbiztonsági kiadásokra összpontosít. Továbbra is erős a lakossági kereslet, nőnek a vállalati kiadások, emelkednek a részvényárak és javulnak a vállalati nyereségek. A külkereskedelmi hiány rekord szintet ért el, a GDP 4,5 százalékát tette ki, ez az arány 2002-ben még 4,0 százalék volt. Az Egyesült Államokban felhalmozódott folyó fizetésimérleg hiány mérséklésére az egyetlen ellenszert a dollár árfolyamesése jelenti. A tartósan alacsony árfolyamon tartott dollár kedvez az amerikai exportnak, ez további lendületet adhat a fejlődésnek.

Az Európai Unió növekedési üteme 2003-ban elmaradt mind az USA, mind az ázsiai térség fejlődésétől: a GDP az Unió 15 országában 0,7 százalékkal bővült, míg a kemény magot jelentő euró-zónában 0,4 százalékkal. Az euró-övezetben gyenge a belső kereslet, a közös valuta túlzottan erős. A dollár tartós lejtmenete gyengíti az európai exporttermékek versenyképességét és csökkenti az európai vállalatok tengerentúli beruházásainak jövedelmezőségét. A bizalmi indexek 2004 kezdetén optimizmust tükröztek, az üzleti bizalmi index januárban folytatta tavaly kezdődött erősödését. A fellendülés azonban nem kiegyensúlyozott, a kedvezőtlen foglalkoztatottsági adatok tartalékolásra késztetik a lakosságot, gyengítve ezzel a belföldi keresletet. A térség gazdasági élénkülésének feltétele a világgazdaság erőteljes növekedése, a lakossági fogyasztás erősödése, az élénkülő beruházások, az üzleti bizalom javulása és a belső reformok következetes végigvitele. A fiskális expanziót a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályrendszere határolja be, a fellazítására irányuló törekvésektől szerény eredmények várhatók. Az erőtlen belföldi kereslet, az erős valuta és az elégtelen gazdaságpolitikai ösztönzés ellenére a Valutaalap és az Európai Bizottság is bizakodó. Prognózisaik szerint 2004-ben 1,8-1,9 százalékos gyarapodás várható a térségben, a GDP bővülése 2005-ben elérheti már a 2,3 százalékot.

A kelet-közép-európai régió gazdasági mutatói kedvezőbben alakultak. A csatlakozó országok gazdasági növekedése meghaladja a jelenlegi uniós tagállamokét, de a térségben többen jelentős fizetési-mérleg hiánnyal és államháztartási gondokkal küzdenek. A világgazdaság élénkülése hosszabb távon érezteti majd hatását, és tartós növekedést alapozhat meg. A balti államok dinamikusan fejlődtek, a közép-európai régióban a növekedés üteme mérséklődött. 2003-ban a térség 3,1 százalékkal növekedett, ez az ütem 2004-ben 3,9 százalékra, 2005-ben 4,2 százalékra gyorsulhat.

Az ázsiai térség továbbra is a világ legdinamikusabban fejlődő részét képezi, a kínai gazdaság egyedülálló teljesítményt produkál. A világ legintenzívebben fejlődő országának gazdaságélénkítő hatása már nemcsak az ázsiai térségre koncentrálódik, de az Egyesült Államok és Európa számos országával is egyre mélyebb és sokrétűbb kapcsolatot ápol. Közel egy évtizednyi stagnálás után idén javulás állt be a japán gazdaságban is, az export szárnyalásnak indult és az üzleti befektetések is élénkülést mutatnak.

Az orosz gazdaság intenzív növekedése elsősorban a nyersanyagok és az energiahordozók jó konjunktúrájának köszönhető. A nyersolajár alakulása döntően befolyásolja a gazdaság növekedését, a magas olajárszint az erős bővülés fő hajtóereje. Az ország külföldi adóssága azonban jelentős, amit az olajár tartósan magas szintje, esetleges emelkedése kompenzálhat.

Magyarországon az államháztartás finanszírozási igénye 2003-ban a vártnál kisebb mértékben csökkent. Míg a költségvetési szervek kiadásaiból nem sikerült jelentős mértékben lefaragni, addig a szociális juttatások területén további költekezés volt megfigyelhető. A kedvezőtlen deficithez a növekvő kamatterhek, valamint a szigorítások ellenére is jelentős lakástámogatási kiadások is hozzájárultak. A 2004 februárjában jóváhagyott intézkedési csomag elsősorban a költségvetési szervek kiadásainak csökkentésére összpontosít. A fejezeti kezelésű előirányzatok, ezen belül a foglalkoztatottak és a beruházások tekinthetők a megszorítások elsőszámú veszteseinek.

Minthogy megszorítások nélkül az államháztartási hiány GDP arányosan, eredményszemléletben megközelítette volna az 5 százalékot, a konvergencia-kritériumok figyelembe vétele mellett a költségvetési kiadások csökkentése elkerülhetetlen volt. A Pénzügyminisztérium elsősorban a kiadási oldalhoz nyúlt, a bevételi oldalra előirányzott teljesítés azonban továbbra sem tűnik biztosítottnak. Bár a 4,6 százalékos deficit sokkal reálisabbnak tűnik, mint a korábbi 3,8 százalék, valószínűbbnek látunk egy 4,9 százalék körüli hiány kialakulását. Figyelembe véve, hogy a jelenlegi intézkedések jelentős részénél elhalasztott beruházásról van szó, kérdéses, hogy 2005-ben az államháztartás reformja nélkül mennyiben sikerül tartani az 1 százalékpontos deficit-csökkentést. A pénzügyminiszter által elindított programok, racionalizálási tervek mellett feltételezhető, hogy jövőre a hiány 4 százalék alá csökken.

A 2004. évi költségvetést megközelítőleg 70-80 milliárd forinttal terheli a magasan tartott jegybanki kamat. A jegybank kamatpolitikáját ugyanakkor implicite az árfolyam alakulásához köti. Bár a forint gyengülése növeli az inflációs nyomást, a hatás – tekintettel az árfolyam-fedezeti ügyletek szaporodására – csak késleltetetten és tartós árfolyamkilengés esetén jelenik meg. A forint devizapiaci ingadozása az elmúlt évben elszakadt a reálgazdasági folyamatoktól, csak remélhető, hogy a gazdaságpolitika és a monetáris politika együttesen valamelyest stabilizálja a pénzügyi folyamatokat.

A folyó fizetési mérleg hiánya előzetes adatok alapján 4,2 milliárd euró. Míg a korábbi években az áruforgalom hiányát kismértékben ellensúlyozta a szolgáltatások – elsősorban az idegenforgalom – aktívuma, addig 2003-ban és 2004-ben az egyenleg romlása volt megfigyelhető ezen a soron. A devizaszükséglet jelentős részét külföldi hitel fedezte 2003-ban. A portfoliótőke-beáramlás dinamikusan emelkedett, a kevésbé kockázatos működőtőke beáramlás kis mértékben nőtt az előző évihez képest. A közvetlen tőkebefektetések egyenlege a 2002. évi aktívummal szemben negatív lett. Az egyenleg romlásában két tényező volt meghatározó: egyrészt a hazai vállalatok tőkebefektetései a szomszédos országokba növelték a tőkekiáramlást, másrészt jelentősen rontotta a hiányt a Magyarországon működő leányvállalatok és a külföldi anyavállalatok közti tőkeutalás romló egyenlege, ami 2003-ban kiugró szintet ért el. 2004-ben az áruforgalmi hiány romlása feltételezhetően megáll, az idegenforgalom aktívuma némileg emelkedik. A tárasági adókulcs csökkentése, valamint az Európai Uniós csatlakozás miatt a közvetlen tőkebefektetések üteme meghaladhatja a 2003. évi 1,5 milliárd eurót. A folyó fizetési mérleg romlása a következő évben megáll, módszertani változás nélkül számolva a hiány 2004-ben 4 milliárd euró körül várható. Módszertani változásokkal, az újra-befektetett jövedelmeket is figyelembe véve a hiány akár 1 milliárd euróval is magasabb lehet.

Az infláció 2004-ben prognózisunk szerint – valamennyi más előrejelzéssel szemben alacsonyabban – 6,5 százalék körül alakulhat. Korábbi előrejelzésünkhöz képest az adókulcsok módosulásából eredően, – valamint a januári adatok alapján – nagyobb inflációra számítunk. A fogyasztás növekedési üteme mérséklődik, a reáljövedelmek 1-1,5 százalékos emelkedése mindössze 2-2,5 százalék körüli fogyasztási dinamikát valószínűsít.

A maastrichti kritériumok között szerepel az államadósság szintjének csökkentése. Magyarországon az elmúlt években sikerült a mutatót jóval a kívánt 60 százalék alá szorítani. 2002-ben és 2003-ban azonban a finanszírozási igény növekedésével párhuzamosan az adósságállomány is növekedett, s 2004-ben sem számítunk jelentős javulásra. A devizában fennálló tartozás jelenleg 25 százalék körüli, figyelembe véve az Államadósság Kezelő Központ idei évi kibocsátási tervét, ez az arány tovább növekedhet.

A Budapesti Értéktőzsde azonnali piacának összforgalma 2003-ban 2219 milliárd forint volt, 20 százalékkal magasabb az előző évinél. A forgalom a részvények és a jelzáloglevelek piacán növekedett, az állampapírok másodlagos tőzsdei forgalmazása már évek óta marginális. Az értékpapírok közül egyedül a tőzsdén jegyzett részvények piaci értéke nőtt, a többié csökkent. A cégek 2003. évi eredményes gazdálkodását a BUX-index növekedése is igazolja, a 2003. februári 7300 pont körüli érték 37 százalékkal emelkedett mintegy 10000 pontig egy év alatt. A BUX-index 2003 márciusában megdöntötte 2000. március 10-ei, 10472 pontos történelmi maximumát, majd sorozatos csúcsjavítás után beállította új, 10961 pontos rekordját. Amennyiben a fiskális szigor következetes lesz Magyarországon, bizonyosra vehető, hogy a magyar részvénypiac is behozza elmaradását a térségbeli csatlakozó országokkal szemben, így 2004 végére a BUX-index meghaladhatja a 11500 pontot.

2003-ban a beruházások fokozatosan élénkültek, a termelő ágazatok fejlesztései az átlagot meghaladóan nőttek, részesedésük emelkedett, műszaki összetételük kedvező irányban, a gépfejlesztések javára tolódott el. A beruházások bővülése éves szinten elérte a 3,1 százalékot. A nemzetközi konjunktúra lendülete, az export második félévi dinamizmusa kedvezően hatott a közepes és nagyvállalatok fejlesztéseire. Az ipari fejlesztések és teljesítmények 2003 májusától dinamikusan emelkedtek, a rendelésállomány tartósan magas, az export erőteljesen bővül, a beruházási javak importja növekszik. A közületi szférában az infrastrukturális fejlesztések élénkülnek, a lakossági beruházások megközelíthetik az előző évi szintet, jelentős bővülésre a reáljövedelmek alacsony üteme miatt nem számítunk. 2003-ban a termelő beruházások volumene 10,8 százalékkal bővült, idén hasonló mértékű növekedéssel számolunk. A feldolgozóipar beruházásai éves szinten 13 százalékkal nőttek, a magas rendelésállományra alapozva ebben az évben is a beruházások magas ütemével számolunk. Az agrárágazat beruházásai a múlt évben 15 százalékkal emelkedtek, a jövedelempótló és a fejlesztő támogatások forrásokat biztosítottak az EU csatlakozási felkészüléshez. A hazai támogatások ez évben mérséklődnek, az uniós támogatások és pályázati lehetőségek viszont bővülnek. Összességében az ágazat idei támogatásai valószínűleg elmaradnak a múlt éviektől. Az ingatlanügyletek beruházásainak tartósan magas és egyenletes dinamikáját a lakásépítési és felújítási program biztosította. A lakáshitelek 2003. évi módosításai az egyenletes fejlődésbe átmeneti ciklikusságot vittek. 2004-ben a múlt évihez hasonló teljesítmények várhatók, a 2005. évi keresletet pedig csak a hitelezési szabályok tisztulását követően lehet megbízhatóan előre jelezni. A kereskedelmi hálózat fejlesztése folytatódik. A közszolgáltatásban a beruházások 2003-ban 15 százalékkal mérséklődtek, a takarékossági intézkedések miatt a fejlesztések további visszaesésével számolunk. A költségvetésben fejlesztésre rendelkezésre álló források az előző évekéhez képest csökkentek. 2003-ban a vállalkozói szféra beruházásait az élénkülő konjunktúra motiválta elsődlegesen, megvalósításukat kormányprogramok, adó- és kamat-kedvezmények ösztönözték. 2004-ben az EU támogatások, segélyek és üzleti beruházások komoly szerephez jutnak a fejlesztésekben. 2004-ben a konjunktúra folytatódása és a pénzügyi egyensúly fenntartása esetén a beruházások növekedésének üteme 6-7 százalék között várható.

Az ipari termelés volumene 2003-ban 6,4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, a termelés az év minden hónapjában emelkedett. A világgazdasági konjunktúra élénkülése főként az exportra szakosodott ágazatokban jelentkezett, a konjunktúra élénkülésével nem érintett iparágakban az utolsó negyedévi termelés növekedése elmaradt a szezonálisan várhatóhoz képest. A belföldi értékesítés 2003-ban mindössze 1,1 százalékkal nőtt. Az exportértékesítés volumene 2003-ban a megelőző évinél közel kétszer gyorsabban, 10,9 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés és értékesítés ágazati szerkezete 2003-ban nem változott jelentősen. Prognózisunk szerint 2004-ben egyre több ágazat/alágazat termelése növekedhet, de sajnos azzal is számolnunk kell, hogy néhány ágazatban folytatódik a visszaesés. 2004-es naptári évben több a ledolgozható munkanapok száma, ez rövidtávon teljesítménynövekedést eredményezhet azokban a szektorokban, amelyeknél a növekvő kereslet kielégítése egyébként kapacitás-korlátokba ütközne. A magyar ipar bér alapú versenyképességének 2000 utáni csökkenési folyamata még nem fejeződött be. A bérnövekedés üteme ugyan már a múlt év második felében mérséklődött, de újabb faktorként az energia árak, a tarifák és ÁFA-terhek növekedésével kell szembenézni. A 2004. évi ipari növekedés üteme kedvező helyzetben a múlt évi dinamikát mintegy 1-1,5 százalékponttal haladhatja meg. Azzal számolunk, hogy 2004-ben az ipar növekedése 7-8 százalék között lehet.

Az építőipari termelés volumene 2003-ban 0,7 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A termelés kezdeti visszaesésese, éves szintű stagnálása eltérő mértékben érintette a piaci szereplőket. Az infrastrukturális beruházásokban résztvevő nagy építőipari szervezetek termelése jelentősen csökkent, míg a kisebb vállalkozásoké még a recesszió időszakában is emelkedett. A stagnáláshoz közeli éves eredmény ellentmondásos fejlődés, ún. ”stop go” jellegű gazdálkodás eredménye volt. Ezt a hatást több tényező váltotta ki. A lakáshitel támogatás területén az éven belül szigorítások és újabb kedvezmények váltogatták egymást, a lakásépítkezések támogatása 2003-ban összességében emelkedett, az átadott lakások száma meghaladta a 35 ezret. A hullámzó teljesítmény nem csupán 2003-ra, hanem erre az évre is jellemző lehet. Az építési engedélyt kapott lakások számának és az engedélyezett lakások alapterületének növekedéséből arra lehet következtetni, hogy 2004 első felében jelentős építési igénynövekedés várható. Az alig javuló jövedelmi viszonyok miatt azonban a használatba vett lakások száma várhatóan azonos szinten marad. 2004. évre azt várjuk, hogy az építőipar termelése kisebb-nagyobb évközi ingadozásokkal és szerkezeti egyenetlenségekkel az év második felében ismét visszaáll a sokévi trendre, és az év egészében közepes, 3-4 százalék közötti növekedési ütemet ér el.

Az ágazat potenciális lehetőségei alatt teljesített.A mezőgazdaság hozzáadott-értéke csökkent, a veszteségek a második negyedévtől kezdődően jelentkeztek, amikor az ágazati GDP csökkenése meghaladta a 8 százalékot. Az év során zavarok jelentkeztek az állattenyésztésben is. A 2003-ban a mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel értéke 718,7 milliárd forint, a behozatalé 376,7 milliárd forint volt. Az előző évivel összevetve a kereskedelmi egyenleg 5,7 milliárd forinttal, 1,6 százalékkal romlott. Prognózisunk szerint növénytermesztés kibocsátása 15-20 százalékkal is több lehet, mint a tavalyi évben. Az állattenyésztésben tovább folytatódik az állomány leépülése.

Magyarország 2004. május elsejei csatlakozása az európai unióhoz vitathatatlanul az agrár és élelmiszeripari szektorban okozza majd a legnagyobb változásokat. Az európai integrációra készülve a hazai mezőgazdaság érdekében nemcsak a jelenlegi uniós szabályozás átvételére kell törekedni, hanem figyelemmel kell kísérni annak várható változását. Amennyiben ezekre kellően nem készülünk fel, akkor követő jelleggel és jelentős veszteségek árán tudunk fejlődni.

2003-ban a kiskereskedelem értékesítési volumene dinamikusan, 8,5 százalékkal nőtt, a fejlődés üteme nemzetközi és hazai összehasonlításban egyaránt magas volt. Az élénk lakossági fogyasztásban a választási ígéretek teljesítésével összefüggő bérkiáramlások áthúzódó hatása, a tárgyévi reálbér-emelkedés, a mérséklődő infláció és a továbbra is alacsony megtakarítási hajlandóság játszott szerepet. 2004-ben a fizetési és az államháztartási mérleg deficitjének javítására hozott intézkedések hatására, a bérkiáramlások és a lakossági fogyasztás visszafogása miatt a hazai bolti eladások növekedési üteme az előző évinél szerényebb lesz, előrejelzésünk szerint 4-5 százalék között valószínűsíthető.

2003-ban a szállítási ágazatokhoz tartozó vállalatok a megelőző évhez mérten 2 százalékkal több árutömeget mozgattak meg, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 4 százalékkal nőtt. A szállított áruk mennyisége vasúton 1 százalékkal csökkent, közúton és csővezetékes szállításban egyaránt 3 százalékkal nőtt. A vasúti szállítás teljesítménye 3, a közúti 5, a csővezetékes szállításé 5 százalékkal növekedett. 2003-ban a közúti árufuvarozás részesedése továbbra is 47, a vasúti áruszállításé 30 százalékos maradt. Belföldön sem a szállított árutömeg, sem a teljesítmény árutonna-kilométerben mért értéke nem változott jelentős mértékben. A nemzetközi áruszállításban a szállított áruk mennyisége és az árutonna kilométer-teljesítmény mértéke egyaránt 5 százalékkal bővült. 2004-ben a szállítás, raktározás GDP-je várhatóan 2 százalékkal növekszik.

A külkereskedelmi deficit mintegy 1 milliárd euróval meghaladta az előző évi értéket, 2003. decemberre 4,5 milliárd euróra duzzadt. 2003-ban a kivitel 8,8 százalékkal, míg a behozatal 10,1 százalékkal bővült, az áruforgalmi mérleg 300 milliárd forinttal romlott a 2002. évihez képest. Az egyenlegromlást a fogyasztási és a beruházási javak, valamint az energiaimport növekedése okozta. A kivitel harmadik éve csökkenő üteme 2003-ban némi javulást mutatott. Exportunk magas importtartalma miatt azonban a keresletélénkülés első szakaszában először a behozatal növekedett erőteljesen, ami a hiány kiugró mértékű emelkedéséhez vezetett az év egészében. Az export euróban mért bővülése a tavalyi év utolsó hónapjaiban meghaladta a 10 százalékot, decemberben pedig a 20 százalékot. A világgazdasági növekedési ráták változását mutató külső kereslet fokozatosan romlott az elmúlt három évben. Az Európai Unióba irányuló export a teljes kivitel több mint 70 százalékát adja, így a régió 1 százaléknál alacsonyabb növekedési üteméből fakadóan a visszaesés természetszerű volt. A kelet- és közép- Európával folytatott külkereskedelem élénkülése némileg ellensúlyozta a visszaesést. A közép- és kelet-európai országokba irányuló export folyamatosan bővült, 2003-ban a növekedési dinamika több mint duplája volt az átlagnak. Prognózisunk szerint a külső kereslet 2 százalékos növekedése mellett az áruforgalmi export, valamint import 10-12 százalékkal nőhet. A külkereskedelem egyensúlya 2004-ben kis mértékben romlik, év végére elérheti a 4,5 milliárd eurót.

2003-ban a szolgáltatások egyenlegében 260 millió euró passzívum halmozódott fel. A szolgáltatások egyenlegének romlását leginkább a turizmus aktívumának csökkenése okozta. A világgazdaság fejlett térségeiben a konjunktúra erősödésével a kereskedelmi szolgáltatások terén exportlehetőségeink javulnak, a nemzetközi turizmus élénkülésével idegenforgalmi bevételeink jelentősebb növekedésére számíthatunk. Az uniós csatlakozás az üzleti szolgáltatások külkereskedelmét minden bizonnyal élénkíti, mind mértékét, mind dinamikáját növelni fogja. A szolgáltatás-külkereskedelem 2004. évi lehetőségeit mérlegelve úgy látjuk, hogy a forgalom élénkülésével a növekedés üteme összességében 1-2 százalék közötti lesz.

2003-ban a belföldi vendégéjszakák száma 3 százalékkal, a belföldi vendégek száma 4 százalékkal növekedett a kereskedelmi szálláshelyeken. A belföldi idegenforgalom növekedését elsősorban az üdülési csekk széles körű elfogadásának biztosítása és értékének emelése, valamint a lakossági jövedelmek növekedése tette lehetővé. Az elmúlt éveket sújtó terrorcselekmények hatására, valamint a kedvezőtlen világgazdasági dekonjunktúra következtében a külföldiek közül kevesebben látogattak hazánkba, mint egy évvel korábban. A vendégéjszakák számát tekintve 5 százalékos, a vendégszámot alapul véve pedig 4 százalékos volt a visszaesés. Tavaly ősztől a nemzetközi gazdasági helyzetben mutatkozó pozitív változások, valamint a kedvezőbb magyar turisztikai kínálat az év végi fellendülést segítette. 2003-ban a vendégforgalomnál is nagyobb mértékben csökkentek a devizabevételek, a nemzetközi turizmusból az év egészében 3 milliárd euró bevétel származott, ami 413 ezer euróval kevesebb volt a 2002. évinél. 2004-ben lehetőség nyílik a hosszabb távon kiegyensúlyozottabb, fenntartható fejlődés jellemzőinek megerősítésére, melyhez jelentős strukturális átalakításra, valamint új turizmusfejlesztési stratégia kialakítására és megvalósítására lesz szükség. A javuló körülmények és a fejlesztések eredményeként 2004-ben a forgalom várhatóan emelkedik, s a turizmus elindul egy tartós növekedési pályán. Számításaink szerint a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái 3-5 százalékkal, bevételeik 4-6 százalékkal, az idegenforgalom devizabevételei 5-10 százalékkal nőhetnek, egyenlege ennél kisebb mértékben javul, elérheti az 1,4 milliárd eurót.

A lakossági fogyasztás 2003-ban folyamatosan növekedett, számításaink szerint az utolsó negyedévben a dinamika némileg mérséklődött (7,1 százalék), de még mindig jóval a gazdasági növekedés üteme felett bővült. A fogyasztás ilyen ütemű bővülését a reálbérek 2002-es emelkedésének áthúzódó hatása is eredményezte. Prognózisunk szerint 2004-ben a lakossági fogyasztás növekedési üteme már az év elején a tavalyi átlagos dinamika közel harmadára esik. Éves átlagban 2-2,5 százalékos növekedéssel számolunk. A fogyasztás dinamikájának mérséklődését a reálkeresetek csökkenő emelkedési üteme és az államilag támogatott lakásvásárlási hitelek felhasználásának korlátozása is befolyásolja.

A közösségi fogyasztás 2003-ban 1,5 százalékkal emelkedett. Az idén a költségvetési intézkedések hatására mérsékelt növekedést várunk ezen a területen, éves átlagban 3,5 százalékot.

A keresetek múlt évi alakulásában a bázishatás, illetve a köztisztviselők őszi keresetemelése volt a meghatározó. A nemzetgazdaság egészében a bruttó kereset 12, a nettó kereset 14,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A versenyszférában a keresetek emelkedése nem kis mértékben maradt el a közszféra mögött, ez a hátrány az év második felében fokozatosan csökkent. Összességében 4,7 százalékos infláció mellett a reálkeresetek átlagosan 9,2 százalékkal nőttek, a közszférában az emelkedés 12,7 százalék, a vállalkozói körben 7,2 százalékos volt. 2004-ben elsősorban a kormány takarékossági csomagja, valamint a béregyeztetések és megállapodások lesznek meghatározók mind a keresetek, mind általában a lakosság életkörülményei szempontjából. A létszám-racionalizálás folyamata további leépítésekkel idén folytatódik. A reálkeresetnél éves szinten legfeljebb 1 százalékos emelkedésre lehet számítani. Az egyéb jövedelmeknél szintén nem várható jelentős emelkedés. A kormány takarékossági elképzelésébe nem fér bele a szociális juttatások nagyobb emelése sem. A vállalkozói jövedelmeknél ugyancsak nem prognosztizálhatunk kiugró növekedést. Azzal számolunk, hogy a reáljövedelem növekedése nem lesz magasabb, mint a reálkereseté.

Az MNB legutolsó 2003. harmadik negyedévére vonatkozó adatai szerint a lakossági megtakarítás állománya mintegy 8 százalékkal emelkedett. A növekedés nagyjából megfelel a nominális kamat által növelt mértéknek. A lakossági megtakarítások stagnálásában vélhetően nem kis szerepe volt a tavalyi jelentős lakásépítésnek, lakás-felújítási kiadásoknak. Ezek nemcsak a megtakarítástól vonták el a pénzt, hanem felemésztették a korábbi megtakarítások egy részét is. A 2004-ben a lakosság pénzgazdálkodási magatartásában némi változás várható. Csökkenni fog a hitelfelvétel, a megtakarítások emelkedésével azonban az MNB forintot védő kamatpolitikája ellenére sem lehet számolni.