A hazai gazdasági fejlődés
korábbi tendenciái 2006-ban némileg módosulnak. A bruttó hazai
termék várhatóan 4 százalékkal bővül. A növekedési ütem lassulását
a belföldi fogyasztás várttól elmaradó növekedése és a beruházási
tevékenység kismértékű visszaesése okozza. A GDP növekedését
a kivitel dinamikus bővülése tartja fenn. A belső hiány ugyanakkor
nőtt, az államháztartási deficit jelentősen emelkedett, amit az
ősztől bevezetett és a jövő évben folytatódó kiigazító intézkedések
hivatottak orvosolni. Jövőre az egyensúly-javító intézkedések hatására
a hiány érezhetően csökken, GDP arányosan mintegy 3 százalékponttal,
a növekedési ütem viszont mérséklődik. Modellszámításaink szerint
a GDP dinamikája 2007-ben 2,4 százalék körüli lesz.
2006 első három negyedévében a gazdasági folyamatok nem
tértek el számottevően a múlt évi tendenciáktól, a bruttó hazai
termék 4,2 százalékkal nőtt. A harmadik negyedévben viszont
a GDP növekedési üteme mérséklődött, volumene 3,8 százalékkal bővült
az egy évvel korábbihoz képest és egy százalékkal az előző negyedévihez
viszonyítva. Keresleti oldalról a termelés növelését alapvetően
a dinamikusan bővülő export biztosította. A lakossági fogyasztás
növekedése elmaradt a GDP ütemétől és a reálkeresetek növekedésétől.
2006-ban a bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző évi
szinten marad, modellszámításainkban várhatóan fél százalékkal
csökkenni fog, az év második és harmadik negyedévében markáns
visszaesést regisztráltak. Az első kilenc havi teljesítmény 0,4
százalékkal maradt el a bázisidőszakitól, ami a GDP dinamikájára
is negatívan hatott. A visszaesést a tavalyi magas bázis mellett
a bizonytalan üzleti környezet és a kormányzati beruházások visszafogása
okozta. 2007-ben a bázishatás miatt, valamint az uniós transzferek
beruházás-élénkítő hatása következtében a bruttó állóeszköz-felhalmozás
ismét a GDP-dinamika felett növekedhet. A beruházási tevékenység
2007 második felében élénkülni fog, mértéke az év egészében eléri
a 4,4 százalékot.
A külkereskedelmi termékforgalom 2006 első kilenc hónapjában
erőteljesen bővült, euróban számolva a kivitel dinamikája meghaladta
a 15 százalékot, a behozatalé 13 százalék körüli volt. A külkereskedelmi
egyenleg jóval kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A hazai gazdaság
továbbra is exportorientáltan fejlődik, a termékforgalomban az
export dinamikája tartósan magasabb az importénál.
Az államháztartás pénzforgalmi adatok alapján számított hiánya
2006 első tíz hónapjában 1 510 milliárd forint volt önkormányzatok
nélkül, ez a várható éves GDP 6,5 százalékának felel meg. Az
adóbevételek túlteljesültek, a hiány növekedése elsősorban a
kiadások megugrásával magyarázható. A tb-alapok január-október
között 188 milliárd forintos deficitet mutatnak annak ellenére,
hogy a költségvetési hozzájárulást idén érezhetően emelték.
A folyó fizetési mérlegnek első féléves adatai alapján
a szolgáltatásokat, jövedelmeket és átutalásokat is tartalmazó
folyómérleg első félévi hiánya 200 millió euróval több a bázisidőszakinál.
A külső finanszírozási igény az államháztartás csökkenő finanszírozási
igénye miatt a következő évben mérséklődik. A háztartások hitelfelvétele
- külső finanszírozási igénye - várakozásaink szerint később csökken,
így a folyó fizetési mérleg hiánya mérséklődik. Az európai
uniós tőketranszferek szintén javítják finanszírozási pozíciónkat.
Összességében a folyó fizetési mérleg GDP arányosan az idei
7,1 százalékról jövőre 6,1 százalékra csökkenhet.
Az infláció az első negyedévben alacsony volt, májustól
növekvő tendenciát mutatott, szeptember-októberben a drágulás üteme
megduplázódott, főként az áfa-kulcs emelkedése miatt. 2007-ben
folytatódik a drágulás, az infláció elsősorban a hatósági áremelkedések
és az áfa-kulcs emelése nyomán erősödik, a dezinflációs trend időlegesen
megtört. Az áfa-kulcs változás az élelmiszerárakat növelte,
a gázáremelés a háztartási energia árában éreztette hatását. 2007
elején az infláció a további áremelések és az ártámogatási rendszer
átalakítása nyomán gyorsul. Az árszínvonal emelkedése a következő
év közepén egyensúlyi szintet ér el, az év második felében a drágulás
mérséklődik, az év egészére 6,4 százalék körüli átlagos áremelkedést
prognosztizálunk. A termelői árak az infláció alatti
mértékben emelkednek.
2006-ban a jegybanki alapkamat 6 százalékról 8 százalékra
emelkedett. A forint stabilizálódott, a középtávú inflációs nyomás
továbbra is magas, így az irányadó kamat csak lassan csökkenhet. 2007
végén 6,5 százalékra mérséklődhet a két hetes jegybanki betét után
fizetett kamat. 2006 végére a forint árfolyama jelentősen megerősödött,
így éves átlagban 265 Ft/euró számítható. 2007 első negyedévétől
további erősödést feltételezünk a pénzügyi bizalom újbóli megerősödése
eredményeként. 2007. év egészére 256-257 Ft/euró árfolyamot valószínűsítünk.
2006 első kilenc hónapjában a bruttó átlagkereset 7,7 százalékkal
emelkedett, a versenyszférában 8,3 százalékos, a költségvetési
intézményekben 7 százalékos kereset növekedést mértek. Az év eleji
adó- és járulékcsökkenésnek köszönhetően a nettó keresetek a bruttónál
gyorsabb ütemben, mintegy 8 százalékkal nőttek. A reálkeresetek első
három negyedévi emelkedése 4,8 százalék volt. A lakossági fogyasztás
bővülése jelentősen elmarad a reálkeresetek növekedésétől. 2006
egészében a reálkeresetek 3 százalékkal nőnek. Az egyensúly-javító
lépések miatt a lakosság növelte megtakarításait, hogy a többletköltségek
fedezetére némi tartalékkal rendelkezzenek. 2007-ben a bruttó
keresetek az inflációnál valamivel kisebb mértékben emelkednek,
a reálkeresetek várhatóan 3,5 százalékkal csökkennek.
2007-re mérsékelt ütemű, továbbra is exportvezérelt gazdasági
növekedést várunk. Modellszámításaink szerint 2007-ben a GDP
dinamikája 2,4 százalék körüli lesz, a végső fogyasztás 0,6
százalékkal visszaesik, ezen belül a lakossági fogyasztás 0,5
százalékkal csökken.
A gazdasági fejlődés kiemelt prioritása a pénzügyi egyensúly
fokozatos és tartós javítása. Rövid távú cél az államháztartási
egyensúly helyreállítása a 2006-2009 közötti időszakban. Ez részben
a kiadások lefaragásával, részben adó- és járulékemeléssel valósul
meg. A program fontos eleme az adóalapok szélesítése, az arányosabb
közteherviselés kialakítása. A hosszabb távú célok fókuszában
a tartós növekedés megteremtése és a gazdaság fenntartható felzárkózási
pályára állítása szerepel. A 2007. évi költségvetés tervezete
szerint érezhető elmozdulások lesznek az államháztartás bevételi
és kiadási oldalának szerkezetében. Jelentősen növekszenek az
adó- és járulékbevételek, mérséklődnek a kormányzat folyó- és
beruházási kiadásai, átalakul az ártámogatási rendszer. Számításaink
szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya idén 10,1 százalék
lesz. Az egyensúly-javító és reformintézkedések fokozatos
megvalósítása reális célkitűzés. A kormányzati intézkedések
hatására az államháztartás egyenlege jelentősen javulhat, aránya
2007-ben 6,8 százalékra mérséklődhet. A kiigazítás sikere
komoly mértékben függ attól, hogy a magasabb adó- és járulékkulcsokkal
milyen mértékben sikerül növelni a bevételeket és a kiadások
csökkentését, milyen szerkezetátalakításokat sikerül tartóssá
tenni.
Az alapvető külkereskedelmi tendenciák a következő évben
alig változnak, a növekedés továbbra is dinamikus lesz. Az export
és az import növekedési üteme közötti különbség mérséklődik. A
nemzetközi és a hazai termelési és áruforgalmi folyamatok alapján
úgy látjuk, hogy 2007-ben a kivitel 11 százalékkal, a behozatal
9 százalékkal bővül. Az importtermékek kereslete élénk lesz,
főként a beruházások növekedése miatt, a belföldi felhasználás
csak kismértékben emelkedik.
Az egyensúlyi célok teljesítéséhez, a gazdaság mozgásban tartásához
a világgazdasági feltételek kedvezőek. A globális gazdaság
jelenlegi konjunktúra-ciklusa 2006 közepén érte el csúcspontját.
A nemzetközi szervezetek és intézetek előrejelzése szerint a
négy éve tartó növekedés ebben az évben 5 százalék feletti bővülést
hozhat. A következő másfél évben a növekedési ütem néhány
tized százalékponttal csökkenhet. A külső konjunkturális
feltételek összességében kedvezőek maradnak, a világgazdaság
növekedési üteme 2007-2008-ban 4,5 százalék közelében lesz. A
világkereskedelem tendenciái hasonlóan bíztatóak. A nemzetközi
kereskedelmi forgalom ebben az évben 9 százalékkal haladja meg
az előző évit. A várakozások szerint a forgalom a következő két
évben is erőteljesen bővül.
Az év utolsó hónapjaiban a kőolaj árszintemelkedése megállt, a
hordónkénti ár 60-65 dollár körül stabilizálódni látszik. A nyersanyagok
és alapanyagok árai tartósan emelkednek, főként a növekvő kelet-ázsiai
kereslet hatására. Az inflációs nyomás ellensúlyozására az alacsony
kamatok korrekciója folytatódik. A kamatemelési periódus hamarosan
lezárulhat, a növekedés egyre érezhetőbb prioritás lesz a vezető
országok gazdaságpolitikájában.
2006. november végén a dollár az elmúlt másfél év leggyengébb
árfolyamán állt az euróval szemben. Az erősödő euró és a gyengülő
dollár páros elsősorban a vártnál kedvezőtlenebb amerikai makrogazdasági
eredmények következménye. Az élénkülő európai növekedés és a megakadt
amerikai kamatemelési sorozat az euró erősödését támogatja.
A nemzetközi gazdaság hajtóerejének számító országok növekedése
kissé felülmúlta a korábbi várakozásokat 2006 első felében. Az
Egyesült Államokban 2006 első negyedévében 3,7 százalékos éves
növekedést regisztráltak, a második negyedben ez 3,5 százalékra
mérséklődött, majd a harmadik negyedévben 3 százalékra csökkent.
Az EU-25 tagállamában a harmadik negyedévben 2,9 százalékkal, az
eurózónában 2,7 százalékkal nőtt a kibocsátás az egy évvel korábbihoz
képest. A japán gazdaság ez évi teljesítménye hullámzó volt, éves
szinten várhatóan 2,7 százalékkal bővül a szigetország gazdasága. Az
Unióhoz újonnan csatlakozott országok dinamikus fejlődése folytatódott. A
tizek közül több országban a várakozásokat meghaladó növekedést
regisztráltak.
A nemzetközi szervezetek őszi előrejelzései 5,1 százalékra teszik
a globális kibocsátás idei növekedését. A nemzetközi elemzések
és konjunktúra felmérések a gazdaság enyhén csökkenő dinamikáját
prognosztizálják 2007-re, a Valutaalap 4,9 százalékos, az Európai
Bizottság előrejelzése 4,6 százalékos termelésbővüléssel számol,
2008-ra az elemzők kissé élénkebb növekedést várnak. A világgazdaságra
számított konjunktúra-mutató az év egészében magas szinten, szűk
sávban ingadozott. Az OECD konjunktúra-indexei a gazdaság lassú
növekedését jelzik. Az előrejelzésekből az is érzékelhető, hogy
a nemzetközi gazdaság konjunktúra-ciklusa 2006 második felében
leszálló ágba fordult. Az erős fundamentumok hatására az ütemvesztés
a következő másfél évben valószínűleg nem lesz erőteljes.
Az Ecostat hazai konjunktúra-felmérései az év utolsó hónapjaiban
javuló üzleti várakozásokat jeleznek. A bizalmi indexek szeptemberben
érték el mélypontjukat, október-novemberben a vállalkozások derűlátása
fokozatosan javult. Az enyhe bizalomerősödés arra utal, hogy a
cégek többsége túljutott az adóemelések és a keresletcsökkentő
intézkedések okozta sokkhatáson, higgadtabban és reálisabban mérik
fel rövid távú fejlődési lehetőségeiket.
A nagyvállalatok 2007 első hónapjaira a makrogazdaságban
és saját vállalkozásukban is nehézségek, feszültségek kialakulásával
számolnak. 2006 végén termelése bővítését piaci oldalról a nagyvállalatok
52 százaléka tartja reális lehetőségnek. A kis- és középvállalatok a
nemzetgazdaság helyzetét viszonylag kedvezőnek értékelik. Saját
kilátásaik megítélésében is erősödik a derűlátás. A vállalatcsoport
véleménye szerint a kis cégek fejlődését jórészt a várható reálbér-
és reálnyugdíj-csökkenés, a belföldi vásárlóerő szűkülése korlátozza.
Az exportlehetőségeket mindkét vállalatcsoport pozitívan értékeli.
A fejlesztési elképzelések a két vállalatcsoportnál különböznek. A
nagyvállalatok bizalma javult, mintegy kétharmaduk tervezi cégét
érezhető mértékben fejleszteni. A kis- és középvállalatok beruházási
hajlandósága alacsony szinten stagnál.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás dinamikus növekedése ez
év tavaszán megtört. A beruházások 2006 első negyedévében még erőteljesen,
10 százalékot meghaladó ütemben nőttek, a második negyedévben viszont
3,3 százalékkal, a harmadikban 4,1 százalékkal csökkentek az előző
év azonos időszakához képest. 2006-ra a beruházások szinten
maradásával (0,4%-os csökkenésével) számolunk. Az állótőkeképzés
lendületvesztése átmeneti jelenség, az egyensúly helyreállítását
előnybe helyező gazdaságpolitika elkerülhetetlen következménye.
Az állami autópálya-építések korábbi magas üteme idén mérséklődik,
a termelő szféra fejlesztési hajlandósága az év egészében visszafogott,
a lakosság ingatlanfejlesztése veszített lendületéből, kismértékű
javulás a termelő beruházások területén várható. A kereslet lanyhulását
jelzi a lakásépítési kérelmek tartós és jelentős visszaesése, valamint
az építőipari termelés csökkenése és alacsony rendelésállománya.
Kedvező, hogy az építési munkák és a gépbeszerzések növekedése
kezd kiegyenlítődni.
A beruházások ütemének mérséklődése, majd időleges visszaesése
a kormányzati terveknél és a banki előrejelzéseknél korábban és
erőteljesebben következett be, a fejlesztések jelentősebb ütemcsökkenését
2007-re várták. Számításaink szerint a jövő évtől a beruházások
fokozatos élénkülése várható, amit az uniós források bővülése,
a működőtőke beáramlása, a makrogazdasági egyensúly javulása alapozhat
meg.
A feldolgozóiparban az elmúlt két évben jelentős fejlesztéseket
valósítottak meg, hatékony kapacitásokat helyeztek üzembe, amelyek
a 2006. évi termelésbővülést biztosították. Az ágazat idei beruházásai
várhatóan 5-6 százalékkal maradnak el a bázisidőszakitól, ez a
jövő évi termelés és export szempontjából vet fel aggályokat. A
közepes súlyú kereskedelem fejlesztései az év első kilenc
hónapjában 10 százalékkal emelkedtek. A piaci információk alapján
a gyors fejlődés fennmaradásával lehet számolni. A villamosenergia-ellátást
biztosító fejlesztések továbbra is halasztódnak, az előrelépést
a kisebb racionalizáló fejlesztések jelentik. A víz-, gáz-,
közműépítés jó ütemben halad. A mezőgazdaság raktárépítési
programja az év első felében befejeződött, a gépek, berendezések
állományának fejlesztése alacsony szinten folytatódik; az idei
beruházások volumene várhatóan 10 százalékkal elmarad a tavalyitól.
A közszolgáltató ágazatok beruházásai az első kilenc hónapban
egyenetlenül, összességében 4,5 százalékkal nőttek. Az oktatás
fejlesztésére 3,3 százalékkal, az egészségügy fenntartására 7 százalékkal
többet fordítottak, mint egy évvel korábban.
A beruházások volumene 2007-ben élénkülhet, az uniós források
bővülésével, jelentős összegű működő-tőkével és a vállalkozói beruházások
fokozatos növekedésével számolunk. E tényezők együttes hatásaként
a beruházások jövő évi növekedése elérheti a 3-4 százalékot.
Az ingatlanpiacot középtávon élénk növekedés jellemezte,
az utóbbi egy-két évben a fejlődés kiegyensúlyozott lett, a növekedési
ütemek mérséklődtek, a különböző típusú ingatlanok fejlesztése
és forgalma eltérő mértékű volt. A középtávú trend és a várható
feltételek alapján az ingatlanpiac szolid növekedésével számolunk,
a fejlesztések ingatlancsoportonként differenciálódnak. Az Ecostat
Ingatlanbarométer indexe 2006 harmadik negyedévében 42,7 százalék,
mintegy 4 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévinél, s
összességében az ingatlanpiac további lanyhulására utal. A kínálat
meghaladja a keresletet, a létesítések volumene kevés ingatlancsoport
kivételével csökken. Az értékesítési idők hosszabbodnak, az árak
alig emelkednek, a használt ingatlanok körében stagnálnak, helyenként
csökkennek.
A piacon ingatlantípusonként eltérő trendek érvényesülnek. A meghatározó
volument képező lakáspiacon a teljesítmények 2006 első felében
kezdtek csökkenni. Az új építésű lakások piacán idén és jövőre
is visszaesés várható, a lakásfelújítások viszont tartósan bővülnek,
ezek általában korszerűsítő beruházással párosulnak. A használt
lakások körében erős a túlkínálat és tartósan az is marad. A lakáspiac
borús prognózisát alátámasztja a lakásépítési engedélyek 20-30
százalékot is elérő visszaesése. A lakásépítés volumene 2006-ban
elmarad a múlt évi 41 ezres teljesítménytől. Ebben az évben
előreláthatóan 33-35 ezer lakást vesznek használatba. A következő
években a lakásépítés teljesítménye várhatóan tovább csökken, 2007-ben
kb. 30-32 ezer új lakás átadásával számolunk.
Az irodapiacon 2007 végéig jelentős fejlesztések várhatók,
a kereslet viszont csak mérsékelt ütemben bővül, a kihasználtság
alacsony. A beruházások többsége továbbra is a fővárosban valósul
meg. A kereskedelmi ingatlanok piaca élénk marad, a fejlesztések
súlypontja a vidéki városokba tevődik át. A raktárpiacon elsősorban
a logisztikai létesítmények iránt nő a kereslet.
A piac mértékadó szereplői szerint az ingatlanlétesítés- és
forgalmazás középtávon élénkülhet, a korábbi ingatlanlétesítési-
és forgalmi boom következményei több évig éreztetik hatásukat.
A kereslet ingatlantípusonként eltérő mértékben és irányban változhat.
A lakáspiac érezhető visszaesését az irodapiac fokozatos telítődése
követheti. A kereskedelmi és raktározási létesítmények folyamatos
bővülését piaci korlátok egyelőre nem veszélyeztetik. Az árak
és a bérleti díjak szintén differenciáltan változnak, az áremelkedés
mértéke viszonylag alacsony lesz, a piacok relatív telítődése
miatt.
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 2006-ban 6-8 százalékkal
marad el az egy évvel korábbitól. Az ágazatban realizált jövedelem
viszont magasabb lesz, mint a bázisidőszakban. A mezőgazdaság és
halászat bruttó hazai termékének volumene január-szeptemberben
7,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A növénytermesztés teljesítménye
az átlagosnál valamivel nagyobb mértékben csökkent. Az állattenyésztés kibocsátása
stagnál, az ágazatban nincs lényeges elmozdulás 2005-höz képest.
Az ágazati struktúra átalakítási programja középtávra készült,
lényege a növénytermesztés-állattenyésztés egyensúlyának helyreállítása
és a bioenergetikai nyersanyag-igények kielégítése. A program megvalósítása
nagy körültekintést igényel, az állattartók és a biobiznisz szereplői
között érdekellentét alakulhat ki. A szemes-termények gyorsan
növekvő kereslete várhatóan felveri az árakat, amelyeket az állattartók
már nem tudnak kigazdálkodni, így az állattartás térvesztése fokozódhat.
A magas gabonaárak kialakulásában jelentős szerepe volt az intervenciós
felvásárlásnak. A kimagaslóan jó termés és a kínálati piac hatására
hazánk már második éve az EU legnagyobb gabonakészlettel rendelkező
tagállama lett. Az elmúlt két évben a 31 millió tonnás hazai termésből
az intervenció keretében 8,1 millió tonnát vásároltak fel, ez a
teljes termés 26 százaléka. 2006 szeptemberéig a felvásárolt gabona
egynegyedét értékesítették, háromnegyede raktáron van. Az új intervenciós
szakasz kezdetére megszűnt a raktárhiány.
A mezőgazdasági termékek értékesítésének csökkenő tendenciája
a harmadik negyedévben folytatódott, január-szeptemberben 3,8
százalékkal maradt el a tavalyitól. A teljes értékesítés
több mint 60 százalékát kitevő élő állatok és állati termékek
értékesítése 4 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál. A húsimport
számottevően emelkedett, részben a hazainál alacsonyabb árak,
részben a mennyiségi hiány miatt.
Az agrártermékek árszintje az első három negyedévben 9,4 százalékkal
nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A növényi termékek árszínvonala
16 százalékkal, az élő állatoké és állati termékeké 3,5 százalékkal
emelkedett. A zöldségfélék ára 18 százalékkal, a gyümölcsöké
17 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági
és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalma az
első nyolc hónapban több mint 11 százalékkal bővült. Az export
növekedése ismét elmaradt az importétól, a forgalom egyenlege
pozitív volt, értéke 410 millió eurót tett ki. Az időszakban
a legnagyobb árbevételt a hús és húskészítmények, valamint a
gabona és babonakészítmények kivitele biztosította. A behozatalban
a fehérjetakarmány és a húskészítmények domináltak.
A mezőgazdaság beruházási tevékenysége az első kilenc hónapban
lanyha volt, élénkülés a negyedik negyedévben sem várható. A beruházások
volumene a vizsgált időszakban 9 százalékkal elmaradt a tavalyitól,
a harmadik negyedévben a csökkenés mértéke meghaladta a 14 százalékot.
A fejlesztések visszaesése a központi támogatások szűkülésével
függ össze. Az év egészére 5-10 százalék közötti elmaradás várható
a tavalyi állóeszköz-felhalmozástól.
2007-2008-ban az uniós források bővülése kedvezően befolyásolja
majd a beruházásokat és a jövedelmezőséget, elindíthatja az állattenyésztés
régóta szorgalmazott fejlesztését. A növénytermesztés túlsúlya
a bioüzemanyagok térnyerése miatt tartósan fennmarad. A költségvetés
tervezete szerint 2007-ban 456 milliárd forintot költhetnek agrár-
és vidékfejlesztésre.
A bio-alapú üzemanyagok térhódításával a mezőgazdaságban egy
új ipari - energetikai alapanyag termelő ágazat alakulhat ki,
felértékelődhet az agrárium szerepe és jelentősége a nemzetgazdasági
ágak között, növekedhet hozzájárulása a GDP-hez.
A kiskereskedelmi forgalom volumene 2006 első három negyedévben
5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A
forgalom bővülése az év során fokozatosan lassult, az első negyedévi
6 százalékos növekedést az őszi hónapokban 4,5 százalékos bővülés
követte. A kiskereskedelmi eladások növekedése nemzetközi összehasonlításban
magas, kétszerese a uniós átlagnak.
A gépjármű és alkatrész forgalom a második negyedévben stagnált,
a harmadikban 3,5 százalékkal visszaesett. A három negyedévi forgalom
mindössze 2,7 százalékkal bővült. Az üzemanyag-eladások az eltelt
időszakban magas ütemben növekedtek, az árak szélsőséges hullámzásától
függetlenül. A gépjármű-beszerzés és az üzemanyag-felhasználás
ellentétes irányú változása kiegyenlítette egymást, az ágazati
mutatóra nem gyakoroltak érezhető hatást.
Átlag feletti forgalombővülést ért el a használtcikk, a gyógyszer,
valamint a ruházati cikkek kereskedelme. A jelentős arányt képviselő
gyógyszerforgalom az év egészében kimagaslóan magas és egyenletes
(12-14% közötti) forgalomnövekedést ért el.
Az idei értékesítés mérsékelten lassuló tendenciájában már érezhető
a költségvetési egyensúly-javító intézkedések fizetőképes keresletre
gyakorolt negatív hatása. A szakértői értékelések az év végére
még javuló vásárlási kedvet prognosztizálnak, a fogyasztók pénzköltését
a megtakarítási kényszer mérsékelten befolyásolja. Mindezek
alapján 2006 egészére 4,5-5 százalék közötti forgalomnövekedést
prognosztizálunk, változatlan áron számolva. 2007 első hónapjaitól
a bolti eladások fokozatos visszaesése várható. Jövőre a kiskereskedelmi
forgalom 2,4 százalék körüli bővülésével számolunk.
A turizmus két évig tartó dinamikus növekedése 2006-ban veszített
lendületéből, az első három negyedévi teljesítmények elmaradnak
a múlt évitől. Az utasforgalom továbbra is élénk, a tartózkodási
idő és az átlagos költés azonban fokozatosan csökken. 2006.
január-szeptemberében 30 millió külföldi látogató érkezett hazánkba,
6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A vendégek háromnegyede
kiránduló, átutazó, mindössze egy napot tartózkodott hazánkban. A
több napra érkezők száma tavaly óta 8 százalékkal csökkent.
A külföldi látogatók háromnegyed év alatt 726 milliárd forintot
költöttek nálunk, ebből a több napra látogatók 545 milliárd forintot,
az összes kiadás 75 százalékát. A több napra érkezők számának
csökkenése a turisztikai bevételek visszaeséséhez vezetett. A
szálláshelyigényes kereslet csökkenése a legjelentősebb nyugat-európai
viszonylatban következett be, akik körében a fajlagos költés az
átlagosnál magasabb. Az uniós csatlakozás időszakában jelentkező
vonzerő napjainkra megkopott, az időben indított marketing-kampányok
szerény eredménnyel jártak, s az olcsó diszkont légitársaságok
„utascsábító” hatása is érezhetően csökkent.
A magyar lakosság az év háromnegyed részében 12,8 millió
alkalommal utazott külföldre, 7 százalékkal kevesebbszer, mint
egy évvel korábban. A több napra látogatók száma az átlagosnál
nagyobb mértékben csökkent. A kiutazók szolgáltatásokra 423
milliárd forintot költöttek, 12 százalékkal kevesebbet a tavalyinál.
Ez tette lehetővé, hogy a turizmus aktívum-képző szerepe a fizetési
mérlegben javuljon.
A hazai lakosság szerény belföldi turisztikai aktivitását
2006 első félévében mérsékelt növekedés jellemezte. Az összes költés
és a szálláshelyi kiadások növekedtek. Az öt és több napra utazók
40 milliárd forintot költöttek, ez folyó áron 6 százalékos, volumenben
kb. 2 százalékos növekedést jelent a múlt évihez képest.
2006-ban a turizmus ágazatban a hozzáadott érték növekedése
mérsékelt lesz, a foglalkoztatottság, valamint a beruházási
teljesítmények valamelyest emelkednek. A belföldi turizmus növekedése
is lanyha lesz, a fejlődést a fizetőképes kereslet csökkenése
veti vissza. 2006-ban a turizmus teljesítménye 0,5 százalékkal
növekedhet. Erősödik a fizetési mérlegre gyakorolt egyensúly-javító
szerepe, főként a kiutazó turizmus visszaesése miatt. A belföldi
turizmus teljesítménye várhatóan az átlagot meghaladóan emelkedik. A
2007. évi szezonban a teljesítmények érdemi változásával nem
számolunk.
Az ipar konjunktúrája 2006 egészében kedvező, az első kilenc
hónapban az ágazat bruttó termelése 10 százalékot meghaladó ütemben
emelkedett. Az ipar hozzáadott értéke 9 százalékkal nőtt a feldolgozóipar
jelentős teljesítménytöbbletének köszönhetően. Az ágazat anyagmentes
termelése az első negyedévben 12 százalékkal, a másodikban 7,3
százalékkal, a harmadikban 8,7 százalékkal bővült.
A feldolgozóipar teljesítménynövekedését elsősorban a vegyipari
és a gépipari ágazatok biztosították. A nemzetgazdasági ág
termelése a múlt év közepén kezdett élénkülni, a havi termelés-növekedések
10 százalék fölé emelkedtek, az előző év azonos időszakához képest.
Keresleti oldalról a feldolgozóipar dinamikus növekedése alapvetően
az exportértékesítés 13,7 százalékos növekedésének köszönhető.
A belföldi értékesítés is dinamizálódott az előző évekhez képest,
a kilenc havi bővülés 5,7 százalékot ért el. A feldolgozóipari
kivitel négytizedét képviselő villamos gép, műszer gyártásának
exportvolumene megközelítőleg 20 százalékkal emelkedett. A kivitelből
egynegyedes arányban részesülő járműgyártás 15,5 százalékkal
növelte külpiaci eladásait.
A belföldi értékesítés 5 százalék körüli dinamikája eléggé új
keletű, 2005 közepétől tapasztalható. Korábban ebben a relációban
a stagnáláshoz közeli indexek voltak jellemzők. A havi adatok azt
jelzik, hogy a hazai értékesítés konjunktúrája túllendült a lokális
csúcson, a növekedés üteme folyamatosan mérséklődik, szeptemberben
3,7 százalékra csökkent. A belföldi értékesítés mérséklődő trendje
jórészt az év közepén bejelentett intézkedések hatásának a következménye.
Számolni kell azzal, hogy a korrekció valós hatása 2007 közepe
felé kezd érezhetővé válni, a jelenlegi rendelések kifutását követő
hónapokban.
Az ipari termelés növekedésének kedvez az európai konjunktúra,
ami segíti az exportértékesítés magas ütemének fenntartását. E
várakozás realitását alátámasztják a korábbi exportrendelések,
valamint a pozitív vállalati vélekedések.
A fentiek alapján valószínűsíteni lehet, hogy az ipar 2006.
évi növekedése kismértékben meghaladja a 10 százalékot. A
2007. évi teljesítményt több ellentétes irányba ható tényező
befolyásolja: a belföldi értékesítés volumenének kismértékű csökkenése
folytatódhat, az export dinamikája viszont a jövő év közepéig
fennmarad, az év második felében feltehetőleg mérséklődik. E
hatások eredőjeként az ipari termelés 2007-ben várhatóan 6-8
százalék közötti többletet ér el.
Az építőipari boomot az elmúlt 2-3 évben kétszámjegyű növekedés
jellemezte. A ciklus 2005 közepén tetőzött, majd az év utolsó
negyedében a növekedési ütem 10 százalék körülire mérséklődött. 2006-ban
a dinamikus növekedést stagnálás, majd fokozatos visszaesés követte,
részben a stabilizációs intézkedések kereslet-visszafogó hatásának
eredményeként.
2006 első három negyedévében az építőipari termelés 2,1
százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.
A növekedési ütem idén folyamatosan csökkent, a március havi teljesítményt
kivéve. Az ágazat lejtmenete szeptemberben erősödött, ekkor 4,8
százalékos visszaesést regisztráltak az egy évvel korábbihoz képest.
Az épületek termékcsoportban stagnálás körüli helyzet alakult
ki az első kilenc hónapban, az egyéb építmények csoportjában viszont
látványos volt a visszaesés, valószínűleg az autópálya építés lendületvesztése
miatt.
A szerződések átlagos megvalósulási ideje az építőiparban 1,5-2,5
év között van. A 2004 év végi magas rendelésállomány által generált
kereslet napjainkban a végéhez közeledik, ezt a hatást az új rendelések
alacsony volumene nem tudja ellensúlyozni. Az építőipari kereslet
2006-ban visszaeső szakaszba került.
A rendelésállomány-adatok változékonysága, az út- és autópálya-építés
időbeli átütemezése és az egyenetlen bázishatások miatt az építőipari
termelés 2006-2007. évi alakulása az átlagosnál nagyobb hibahatárral
becsülhető meg. 2006-ban az építőipar termelése a korábban feltételezettnél
kisebb lesz, a jelenlegi tendenciák alapján 2-3 százalék körüli
volumencsökkenést várunk. 2007-re a csökkenés mértéke 3-4
százalék között változhat.
A szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági
ág hozzáadott értékének volumene 3,1 százalékkal nőtt 2006 első
kilenc hónapjában. A szállított áruk tömege 6,4 százalékkal, árutonna-kilométer
teljesítménye ennek kétszeresével, mintegy 14,1 százalékkal nőtt.
A közúti szállítások távolsága folyamatosan növekszik. A távolsági
személyszállításban az utasok száma alig változott tavalyhoz képest,
az utas-kilométer teljesítmény egyenletes ütemben 7 százalékkal
emelkedett az év háromnegyed részében. A légi szállítás térnyerése
folyamatos, részesedése az idén megközelíti a 30 százalékot.
A piaci tendenciák alapján az áruszállítás, valamint a raktározás
teljesítménye várhatóan 3 százalékkal emelkedik ebben az évben.
2007-ben a szállítási alágazat teljesítménye 2-2,5 százalékponttal
haladhatja meg az ideit. A közúti fejlesztések változó intenzitással
folynak, a teljesítménytöbblet elérheti a 10 százalékot. A vasút
fejlesztése 2007-ben várhatóan nagyobb lendületet vesz.
A távközlés, informatika műszaki színvonala és teljesítménye
folyamatosan és magas ütemben növekszik, alapvetően az intenzív
műszaki kutatás-fejlesztésnek köszönhetően. Közepes ütemben nő
a szélessávú internet előfizetők köre, a vezetékes vonalak száma
csökken. A mobil-előfizetők száma a harmadik negyedévben
157 ezerrel bővült, szeptemberben 100 lakosra számítva 95,4 előfizetőt
regisztráltak. A piac telítettsége miatt a növekedés éves üteme
mérséklődik.
Az internet-szolgáltatás piaca erősen koncentrált.
A szolgáltatók száma meghaladja a 200-at, ugyanakkor 19 cég mondhatja
magáénak az előfizetések 90 százalékát. Az internet-előfizetők
körében a szerkezeti átalakulás felgyorsult. Különösen a kábelhálózatos
előfizetések gyarapodnak gyorsan. A vezeték nélküli internet rohamosan
terjed, 180 ezer feletti előfizetővel elérte a 16 százalékos arányt.
Az internet-szolgáltatásokból származó nettó árbevétel a harmadik
negyedévben meghaladta a 22 milliárd forintot, 39 százalékkal volt
magasabb az egy évvel korábbinál.
2006-ban a posta, távközlés, informatika teljesítménye jó ütemben
fejlődik, a szolgáltatások értéke 3-4 százalékkal növekszik összehasonlító
áron. 2007-ben az alágazatban az ideihez hasonló fejlődés és
növekedési ráta várható.
A lakosság gazdasági aktivitása az utóbbi évben
kismértékben javult. 2006 június-szeptemberében a gazdaságilag
aktívak létszáma 30 ezerrel bővült. Az aktív népességen belül a
foglalkoztatottak száma 20 ezerrel, a munkanélkülieké 10 ezerrel
emelkedett. A 15-74 év közötti népesség körében az aktivitási
ráta 55,3 százalék volt. 2006-2007-ben az aktivitási
ráta lényeges javulásával nem lehet számolni. Némi emelkedés az
aktív korban lévő munkanélküliek számának növekedéséből adódhat.
A foglalkoztatottak átlagos létszáma ez évben 24 ezer fővel több,
mint 2005 első kilenc hónapjában volt. A foglalkoztatottsági
ráta továbbra is alacsony, mértéke 51,1 százalék. 2006 szeptemberében
teljes munkaidős alkalmazásban 2791,4 ezren álltak. Az előző év
hasonló időszakához képest a létszám lényegében stagnált, a költségvetési
szerveknél 1,8 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint tavaly szeptemberben,
a versenyszférában 0,5 százalékos volt az alkalmazotti létszám
emelkedése. A vállalkozói szféra nagyobb létszám felszívására nem
képes, a közigazgatásból viszont 15-20 ezer embert terveznek elbocsátani.
Elhelyezésükre komoly erőfeszítéseket tesznek, a munkavállalók
egy része azonban így is állás nélkül marad. 2006-2007-ben a
foglalkoztatásban nem várható érezhető javulás. A közszolgáltató
szféra karcsúsításával a foglalkoztatottság csökkenése reálisabb
előrejelzésnek tűnik.
A munkanélküliek száma az első háromnegyed évben átlagosan
318,3 ezer fő volt, 10 ezer emberrel több, mint egy évvel korában. A
munkanélküliségi ráta a legutóbbi jelentés szerint 7,5 százalék
volt. A korábbi évek 5-6 százalékos mutatójához képest ez érezhető
emelkedés, közelítjük az EU átlagát. A munkanélküliek száma
idén és jövőre is kismértékben tovább emelkedhet.
A keresetek az év első háromnegyed részében növekedtek.
A bruttó átlagkereset 7,7 százalékkal, a nettó 8 százalékkal volt
magasabb, mint egy évvel korábban. A vállalkozói szférában a bruttó
átlagkereset 8,3 százalékkal, a költségvetési szektorban 7 százalékkal
magasabb az előző évinél. A reálkereset az év első kilenc
hónapjában 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, 3,1
százalékos infláció mellett. Azzal számolunk, hogy a reáljövedelem növekedése
a reálkeresetekénél kisebb lesz, mértéke 2006-ban 3 százalék körüli
lehet, jövőre a reálkereset mintegy 3,5 százalékkal csökkenhet,
ezért széles társadalmi rétegek helyzetének nagyobb mértékű romlása
várható.
A lakossági fogyasztásban növekvő szerepe van a szolgáltatások
igénybevételének, aránya meghaladja a 40 százalékot. A szolgáltatások
volumene az árukénál kisebb mértékben emelkedik. Idén a lakossági
fogyasztás 1,6 százalék körüli mértékben bővül.
A háztartások megtakarítási rátája az elmúlt években folyamatosan
csökkent, idén viszont emelkedett. A megtakarítások és a keresetek
között nem mutatható ki kapcsolat. A lakosság pénzmegtakarításai
2006 szeptemberéig 20 ezer milliárd forintot tettek ki, a múlt
év végéhez képest 6,6 százalékkal emelkedtek. A megtakarítások
struktúrája meglehetősen merev, a készpénz- és betét-megtakarítások
aránya 35 százalék fölött van; az értékpapírok, részvények aránya
továbbra is alacsony. A lakosság hitelállománya 2006 szeptemberében
6 ezer milliárd forint felett volt, ez mintegy 20 százalékkal magasabb
a múlt év véginél. A GDP arányos hitelállomány 26-27 százalék körüli,
nemzetközi összehasonlításban nem magas. A megtakarítások 5-6
százalékos, a lakossági hitelállomány 20 százalék körüli emelkedésével
számolunk 2006-ra. A jövő évre viszont mindkét pénzügyi tevékenység
növekedési ütemének mérséklődését prognosztizáljuk.
Az Új Egyensúly Program pénzügyi hatásai szinte valamennyi
társadalmi réteget érintik, de eltérő mértékben. Az alacsony jövedelmű
családokat különböző támogatási programok segítik az átállásban.
Az egyik legfontosabb, már szeptembertől jelentkező hatás az áfa
középső kulcsának 5 százalékpontos emelése. Ez a legnagyobb mértékben
a gyermekes és az aktív háztartásokat terheli. Az energia árának
idei, illetve jövőre várható jelentős emelését a kormány gázár-támogatással
kompenzálja a rászorulóknál. Idén szeptembertől a munkavállalók
egészségbiztosítási járuléka 4-ről 6 százalékra emelkedett. Az
egészségügyi járulék jövő januárban 6-ról 7 százalékra emelkedik,
hatására a nominális keresetek egy százalékkal mérséklődnek.
Az egyensúly-javító intézkedések mellett felgyorsult a reform-programok
megvalósítása. A társadalmi vonatkozású programok közül az
oktatásban és az egészségügyben a már meghozott intézkedéseket
folyamatosan követik majd a további kiigazítást, felzárkózást
eredményező lépések.
Az Ecostat decemberi előrejelzése a magyar
gazdaság fejlődésére
(változás az előző évhez képest, összehasonlító áron)
|
| Mutatók |
2004. |
2005. |
2006.
várható |
2007
előrejelzés |
| Bruttó hazai termék (%) |
4,6 |
4,2 |
4,0 |
2,4 |
| Háztartások végső fogyasztása (%) |
3,1 |
3,8 |
1,6 |
-0,5 |
| Közösségi fogyasztás (%) |
0,9 |
0,2 |
-4,7 |
-1,1 |
| Bruttó állóeszköz-felhalmozás (%) |
7,9 |
5,6 |
-0,4 |
4,2 |
| Kivitel (nemzeti számlák alapján,
%) |
16,4 |
11,6 |
15,7 |
10,8 |
| Behozatal (nemzeti számlák alapján,
%) |
13,2 |
6,8 |
10,5 |
9,0 |
| Külkereskedelmi áruforgalom egyenlege
(Mrd euró) |
-3,9 |
-2,8 |
-2,5 |
-1,4 |
| Éves fogyasztói árindex (%) |
6,7 |
3,6 |
3,8 |
6,4 |
| Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd
euró) |
-7,5 |
-7,6 |
-6,3 |
-6,2 |
| Közvetlen tőkebefektetések (milliárd
euró) |
4,0 |
4,1 |
3,5 |
4,0 |
| Államháztartás ESA95 egyenlege a
GDP százalékában |
-6,5 |
-7,4 |
-10,1 |
-6,8 |
| Munkanélküliségi ráta (%) |
6,1 |
7,2 |
7,6 |
7,8 |
| A bruttó átlagkereset alakulása (%) |
6,1 |
8,8 |
7,5 |
6,5 |
| Az ipari termelés alakulása (%) |
8,3 |
7,3 |
10,5 |
7,0 |
| Az építőipari termelés alakulása
(%) |
6,8 |
16,6 |
-2,5 |
-3,5 |
| Kiskereskedelmi forgalom volumene,
(%) |
5,7 |
5,6 |
4,8 |
2,5 |
| Betéti kamatok (két hetes MNB) a) |
9,5 |
6,0 |
8,0 |
6,5-7,0 |
| ECOSTAT konjunktúra indexe b) |
47,84 |
47,9 |
48,0 |
49,0 |
| ECOSTAT Ingatlanbarométere |
50,8 |
47,4 |
47,0 |
46,5 |
|
Megjegyzés:
a) Az év végén.
b) A TOP- 100, a KKV üzleti és a lakossági bizalom negyedéves
átlaga. |
|