A hazai gazdaság fejlődése
2006 közepétől fokozatosan lassult, a GDP negyedéves növekedési
ütemei elmaradtak az előző időszakétól, 2007 első negyedére
2,7 százalékra mérséklődött. A GDP idei éves bővülését 2,6
százalékosra becsüljük. Az első negyedévi fejlődés összhangban
van a reálgazdaság teljesítményével, valamint a hazai és nemzetközi
szakértői várakozásokkal. A második-harmadik negyedévben a növekedés
üteme tovább mérséklődhet, az utolsó évnegyedben némi élénkülést
valószínűsítünk, egyebek mellett a belső fogyasztás várható növekedése
miatt. 2008-ban a gazdaság fokozatosan gyorsuló pályára állhat,
modellszámításaink szerint a GDP éves átlagban 3,2 százalékkal
bővülhet.
A gazdaság idei növekedését keresleti oldalról az élénk külkereskedelem
segíti, a belföldi felhasználás szerény mértékben bővül. 2008-ban
a külpiaci kereslet valamelyest mérséklődhet, a lakossági fogyasztás
élénkülése és a beruházások szolid növekedése az ideinél valamivel
gyorsabb növekedést alapozhat meg.
Az államháztartási egyenleg érdekében a kormányzat a múlt év őszén
határozott és gyors intézkedések meghozatalára kényszerült. Az
Új Egyensúly Programhoz és a Konvergencia Programhoz kapcsolódó
rendelkezések egy része tavaly év végén életbe lépett, többségüket
idén vezetik be. A kiigazító lépések hatására az egyensúly javul,
a bruttó hazai termék növekedése viszont lassul.
A háztartások fogyasztási kiadásai 0,6 százalékkal növekedtek,
annak ellenére, hogy a reálkeresetek visszaestek. A természetbeni
társadalmi juttatások jelentősen szűkültek, együttes hatásként a
háztartások végső fogyasztása 0,8 százalékkal csökkent. A bruttó
átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten 7,1 százalékkal nőttek,
az elvonások hatására a nettó keresetek csupán 0,3 százalékkal
emelkedtek. A fogyasztói árindex 8,5 százalékos növekedése nyomán a
reálkeresetek az első három hónapban 7 százalékkal csökkentek. 2007-ben
a bruttó átlagkeresetek számításaink szerint 7,2 százalékkal, a
nettó átlagkeresetek a magas elvonások miatt 2,7 százalékkal nőnek.
A bruttó-nettó keresetek növekedési üteme közötti különbség az
év második felében csökkenni fog. 2008-ban a reálkeresetek emelkednek,
a lakossági fogyasztás az idei alacsony bázishoz képest 1,3 százalékkal
növekedhet.
A megkezdett stabilizáció eredményeinek tükrében úgy tűnik, a
kormányzat államháztartási hiányra vonatkozó terve sikeresen
végigvihető, sőt 2007-ben a tervezettnél jobb egyenleggel zárhat
az államháztartás. Az első öt havi eredmények szerint a büdzsé
rendre a vártnál jobb egyenleggel zárt. A reformlépések hatására
a Konvergencia Programban meghatározott hiánycélnál mintegy 0,6
százalékponttal alacsonyabb deficit várható ebben az évben. Mindez
az éves egyenleg alakulásában azt jelenti, hogy a Konvergencia
Programban és a költségvetési törvényben tervezett 6,8 százalékos
(júniusban 6,4 százalékra módosított) államháztartási hiány 6,2
százalékra csökkenhet 2007-ben.
Joggal feltételezhető, hogy a kormány a 2008. évi költségvetési
tervet a Konvergencia Programban szereplő vállalásokkal összhangban
állítja össze és hajtja végre. A költségvetési hiány 2008. évi
2,4 százalékpontos javítása következetes gazdaságpolitikával
biztosítható. Az államháztartás szerkezetében érezhetőek a javulási
tendenciák. Jelentősen növekszik az adó- és járulékbevételek
összege és aránya, míg a kiadási oldalon a bérjellegű ráfordítások
és a folyó költségek mérséklése a legfontosabb tényező. Az ártámogatási
rendszer átalakítása nagyrészt megvalósult, e kiadások érezhetően
csökkennek. A kamatkiadások növekedése kedvezőtlen, ez a kiadási
tétel a GDP 3,8 százalékáról 4,5 százalékra nőt. Érezhetőek a
változások a költségvetési források centralizációjában és újraelosztásában.
A jövedelmek központosítása GDP viszonyításban szinten marad,
az újraelosztási hányad várhatóan az előző évi 53,3 százalékról
50,9 százalékra csökken.
A folyó fizetési mérleg hiánya 2006-ban kisebb volt, mint
egy évvel korábban, összege elérte az 5,2 milliárd eurót. 2007-2008-ra
4,6 milliárd euró körüli hiányt várunk, a deficit GDP-hez viszonyított
aránya 4,4, illetve 3,9 százalékra mérséklődik. A külfölddel
szembeni nettó pozíciót az uniós transzferek évi 900 millió euróval
javítják. A külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény, azaz
a folyó mérleg egyenlege és a transzfereket is tartalmazó tőkemérleg
egyenlege javul. A vártnál kedvezőbb, 5,2 milliárd euró lett a
folyó fizetési mérleg hiánya 2006-ban. A folyó hiány finanszírozási
szerkezete változott, a közvetlen tőkebefektetések egyenlege javult,
az újra befektetett jövedelmek szaldója nem változott. Az MNB számításai
szerint a 2006. évi áruegyenleg félmilliárd eurós hiányt mutatott.
A szolgáltatások egyenlege 300 millió euróval javult, a jövedelmeknél
500 milliós egyenlegromlást mértek, döntően a magas osztalék kivitel
miatt. 2007-ben és 2008-ban fokozatosan javul a folyó
fizetési mérleg egyenlege. 2007-ra 4,6 milliárd euró körüli,
jövőre kb. 4,1 milliárd eurós hiányt várunk.
A Konvergencia Program 2006 végére 67,5 százalékos államadósság-állománnyal számolt.
Az év végi erősebb forint, a bruttó hazai termék vártnál alacsonyabb
nominális értéke és a kedvezőbb államháztartási egyenleg következtében
az adósság tavaly a GDP 66 százalékát tette ki. A bruttó államadósság
az idei és a következő évben még növekszik, majd a kiigazítás eredményeképpen
2009-ben csökkenő trendbe fordul. A tervezettnél alacsonyabb
hiány és nagyobb gazdasági növekedés eredményeként az államadósság
helyzete kedvezőbben alakulhat a Konvergencia Programban jelzett
pályánál. A már említett makrogazdasági kockázatok mellett hangsúlyosan
jelenik meg az árfolyamkockázat, amely nagyban befolyásolja az
államadósság forintértékét.
2007-ben a kiigazító intézkedések hatására az árak emelkedése
gyorsult, az infláció márciusban érte el csúcspontját. A
9,0 százalékos tetőpont után megindult a lassú dezinfláció. Áprilisban
a fogyasztói árak színvonala 8,8 százalékkal, májusban 8,5 százalékkal
emelkedett.
A fiskális konszolidáció eredményeként egyes termékek és szolgáltatások
ára megugrott. Az év elején többek között a helyi tömegközlekedés,
az energia és a gyógyszerek ára a központi szabályozás hatására
az átlagosnál gyorsabban emelkedett. A jövedéki adók nőttek, az
egészségügyben egyes szolgáltatások térítéskötelesek lettek.
A decemberi Konvergencia Program 6,2 százalékos inflációval számolt
2007-re. A Pénzügyminisztérium májusi elemzése ennél magasabb,
7 százalék körüli inflációt vár. Az ECOSTAT prognózisa szerint
2007-ben a fogyasztói árak éves növekedése eléri a 7,5 százalékot,
a decemberi fogyasztói árindex 5-6 százalék között lesz. Az
idei inflációs prognózisok teljesülésében a lakossági fogyasztás
és a bérkiáramlás alakulása lesz a döntő. 2008-ban folytatódik
a dezinfláció, a fogyasztói árak növekedésének üteme 3-4 százalék
közé mérséklődik. Az év végéig az irányadó kamat csökkenésére
számítunk, ez a magas infláció és nominálbér-emelkedés hatására
a tervezettnél lassúbb ütemben megy végbe. A kamatvágás várhatóan
júliusban indul meg. Várakozásaink szerint 2007. decemberére
a jegybanki alapkamat 7 százalék körülire csökken.
A hazai gazdaság továbbra is exportorientáltan fejlődik, az erőteljes exportkereslet felhasználási
oldalról biztosítja a gazdasági növekedés elfogadható ütemének
fenntartását, a jövő évtől kisebb növekedését. A magyar külkereskedelmi
teljesítmény elsősorban az európai konjunktúra függvénye. 2007-ben
az áru- és szolgáltatásexport 14,6 százalékkal, az import 11,7
százalékkal növekszik. 2008-ban a külkereskedelmi forgalom
az ideinél mérsékeltebb ütemben növekszik.
A világgazdaság növekedését több éve alig változó lendület jellemzi.
Az Egyesült Államok gazdasága ugyan üzleti ciklusának lassuló szakaszába
ért, az európai országok viszont a potenciális ütemnél gyorsabban
bővülnek. 2006-ban a világgazdaság bővülése meghaladta az 5
százalékot, 2007-2008-ra is közel ekkora növekedést várunk. Az
USA átmeneti gyengélkedését az EU gazdasági növekedése kompenzálja.
A távol-keleti országok fejlődésének magas üteme a következő években
sem csökken. A világkereskedelem 9 százalékkal nőtt a tavalyi
évben, idén és jövőre 7 százalék körüli teljesítménybővüléssel
számolunk. A tavalyi év a külföldi működő tőke-áramlás szempontjából
kedvezően alakult. A magyar export felvevőpiacainak kedvező konjunkturális
pozíciója stabil külső húzóerőt jelent hazánk számára, és valamelyest
kompenzálja a belső kereslet visszaeséséből fakadó lassulást.
A közép-kelet-európai régió országaiban gyorsult a gazdasági
növekedés és a felzárkózás üteme. A dinamizmus elsősorban a kedvező
európai konjunkturális tényezőkből és az alacsony kamatokból fakadt.
Észtországban, Litvániában és a két újonnan csatlakozott tagországban,
Romániában és Bulgáriában a növekedést az élénk belső kereslet
hajtotta. A keresleti nyomás révén túlfűtött növekedési ütem bizonyosan
nem tartható fenn hosszú távon. A 2004-ben csatlakozott nyolc közép-kelet-európai,
és a két legújabb tagország átlagában a bruttó hazai termék 2006-ban
7,4 százalékkal nőtt.
Az európai növekedés azzal együtt dinamizálódott ebben az évben,
hogy az erős euró rontotta a valutaövezet országainak versenyképességét.
A müncheni Ifo Gazdaságkutató Intézet német üzleti bizalmi indexe
az elmúlt másfél év minden hónapjában optimista üzleti hangulatot
jelzett. A növekedési ütem enyhe mérséklődését vetítik előre az
OECD Composite Leading Indicators mutatói is a nemzetközi szervezet
tagországaiban. Az index hat havi növekedési üteme májusban a hét
legfejlettebb ország mindegyikében visszaesett. Várakozásaink
szerint 2007-2008-ban folytatódik az élénk nemzetközi konjunktúra.
A világgazdaság növekedési üteme a tavalyi 5,4 százalékos teljesítményét
nem éri el, a bővülés ahhoz közeli, 4,8 százalék körüli lesz.
Az olajpiacon továbbra is kényes az egyensúly, a vártnál
dinamikusabb világgazdasági növekedés gerjesztette magas kereslet
mellett a geopolitikai problémák kiéleződése hirtelen áremelkedést
válthat ki. A globális finanszírozási feltételek kedvezőek, a likviditás
bő és alacsonyak a hosszú távú kamatok. A pénz- és tőkepiacok volatilitása
csökken, a kockázati prémiumok is mérséklődnek.
A konjunktúra alakulása
2007 első fél évében a hazai gazdaság kiemelt fontosságú vállalatcsoportjainál
az üzleti bizalom fokozatosan javult. A havi konjunktúra-indexek
változása kiegyenlített. A nagyvállalatok, valamint a
kis- és középvállalatok előrejelzései a korábbinál bizakodóbb
várakozásokat tükröznek. A gazdasági bizalmi indexek 2006 szeptembere
óta javulnak, az évközépi mélypontot követően a bizalmi indexek
fokozatosan emelkednek.
A nagyvállalkozások bizalmi mutatóinak 2007. évi átlaga 49 százalékra,
a kis- és középvállalatoké 44 százalékra javult. A nagyvállalatok bizalmi
trendje áprilisban ismét pozitív tartományba került. A derűlátást
a világgazdasági konjunktúra és a kedvező európai értékesítési
lehetőségek motiválják. A kis- és középvállalatok szerényebb bizalomerősödését
az indokolja, hogy idén mérsékelt lesz a lakossági fogyasztás és
a beruházások szerepe a keresletben. A két szektor gazdasági bizalma
hónapról hónapra javul, a cégek véleményét az élénk világgazdasági
környezet, az EU kedvező növekedési kilátásai, a jelentős összegű
uniós támogatások határozzák meg.
2007 második felében a nagyvállalatok teljesítménye a korábbinál
mérsékeltebb ütemben javul, a fejlődés folytatódik. Az európai
nagygazdaságok kedvező konjunktúrája növeli a hazai vállalatok
beszállítási lehetőségeit, közvetve a középvállalatok exportkilátásait.
A keresletszűkítő intézkedések miatt a hazai piacra termelő kisvállalkozásoknak
nehézségekkel kell szembenézniük, a nemzetközi és a hazai szervezetek,
bankok kedvezményes hitelekkel, könnyebb forgóeszköz-finanszírozással,
javuló kondíciójú fejlesztési forrásokkal mérséklik az átmeneti
gondokat.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 2006 második negyedéve
óta folyamatosan csökken. 2007 első negyedévében az állóeszköz-felhalmozás
2,3 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól. A visszaesés
az előző negyedévinél kisebb volt. Jobbára az építési jellegű beruházások
estek vissza, a gépfejlesztések dinamikusan bővültek. Az állóeszköz-felhalmozás
kilenctizedét kitevő beruházások időbeli lefutása az előbbitől
kissé eltért, a statisztika 2007 első negyedévére 0,8 százalékos
volumenemelkedést mutatott ki. Makrogazdasági mutatók alapján
valószínűsíthető, hogy a fejlesztések élénkülése megkezdődött,
a korábbitól eltérő struktúrában. Jelentős strukturális változás,
hogy a fejlesztések a meghatározó súlyú feldolgozóiparban 50 százalékot
meghaladó mértékben bővültek. A nagyarányú állami infrastruktúra
fejlesztések és a magánberuházások tavaly visszaestek, idén várhatóan
szinten maradnak. A lakosság jelentős lakásfejlesztései az év második
felében csökkentek, s ez évben sem várható élénkülés. A vállalkozói
szféra a múlt évi visszaesést követően bővíti beruházásait.
A feldolgozóipar beruházásai az előző évi szint másfélszeresére
emelkedtek. Az oktatásban, a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban
10 százalékot meghaladó ütemben nőttek a ráfordítások. A lakásépítés
visszaesett, az infrastrukturális fejlesztések, autópálya építések
szinten maradtak, a vállalkozói beruházások élénkültek. A beruházási
teljesítmények 2007-ben mérsékelt ütemben, mintegy 2-2,5 százalékkal
bővülnek. A növekedés hordozója továbbra is a feldolgozóipar
és néhány szolgáltató ágazat lesz. 2008-ra az uniós források
érezhető növekedésével és a vállalati beruházások élénkülésével
számolunk. E tényezők hatásaként a beruházások 2008. évi bővülése
elérheti a 4-5 százalékot.
Az ingatlanpiacot középtávon élénk növekedés jellemezte, a
korábbi dinamikus fejlődést az utóbbi években kiegyensúlyozott
bővülés, majd 2006-2007-ben kisebb lanyhulás követte. A teljesítmények
összetétele megváltozott. Az előző években a lakásépítések volumene
magas volt, az irodapiac virágzott, a szállodaépítés, a kereskedelmi
és ipari ingatlanok létesítése 2005-ben tetőzött. 2006-ban
sem a létesítés, sem a forgalmazás nem érte el a bázisidőszaki
szintet. A lakásépítés visszaesett, ezt csak részben kompenzálta
a piac más szegmensének teljesítménye. 2006-ban a két évvel korábbi
44 ezer lakásszámmal szemben 34 ezer lakásra adtak ki használatba
vételi engedélyt.
2007-ben a lakáspiac további csökkenésével számolunk, részben
a kereslet szűkülése, részben a finanszírozási feltételek jelentős
változása miatt. Az iroda-, a kereskedelmi és az ipari-logisztikai
létesítmények piaca élénk marad, itt a szerves fejlődést külső
beavatkozások nem befolyásolták. A telekpiac telítettség közeli
állapotban van, a kereslet-kínálat egyensúlya került, helyenként
túlkínálat érzékelhető.
2007-ben az ingatlanok és lakások piacán a forgalom közepes
intenzitású lesz, az árak az átlagos inflációt közelítő mértékben
emelkednek. 2008-ra az ingatlanforgalom és a létesítés kiegyensúlyozott
növekedése várható.
Az ipar konjunktúrája tartósan kedvező, a külkereskedelmi
igények magas szinten stabilizálódtak, a belföldi értékesítés viszont
2006 utolsó negyedétől lanyhul. Az ipar hozzáadott értéke tavaly
8,6 százalékkal, a feldolgozóiparé 9,5 százalékkal nőtt. Az
ágazat múlt évi eredményei nemzetközi összehasonlításban is kedvezőek,
az EU-25-ben az ipari termelés 3,8 százalékkal bővült. A hazai
ipar folyamatos jó teljesítménye alapvetően a kiemelkedő exportértékesítésnek
köszönhető, mértéke elérte a 15 százalékot. A belföldi eladások
a negyedik negyedévtől csökkennek, a hazai kereslet lanyha élénkülésével
a jövő év közepétől számolunk. Szabad kapacitásaikat az exportrendelések
teljesítésével kompenzálják a vállalatok.
2007 első negyedévében az ipari termelés üteme valamelyest
mérséklődött, az ágazat kibocsátása 8,8 százalékkal haladta meg
az egy évvel korábbit. Az idei növekményt keresleti oldalról
szinte kizárólag az export 17 százalékos dinamikája biztosította,
a belföldi értékesítés a fogyasztást visszafogó intézkedések
hatására az első három hónapban stagnált, márciusban 3,5 százalékkal
visszaesett.
Az ipari termelés majd minden országban érezhető mérséklődése
összefüggésbe hozható az enyhe tél miatti keresletcsökkenéssel,
amely főként a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátásban és
a csökkenő súlyú bányászatban vezetett a termelés 2-3 százalékpontos
lassulásához. A feldolgozóipar termelése az első negyedévben viszonylag
dinamikusan, összességében 10,2 százalékkal bővült. A rendeltetés
szerinti ágazatokat áttekintve a legnagyobb növekedést a tartós
fogyasztási cikkeket előállító ágazatok érték el (19%), másodikként
a beruházási javakat gyártó ágazatok teljesítménye említhető (16,6%),
míg a nem tartós fogyasztási cikkeket előállító ágazatok kibocsátása
2,2 százalékkal visszaesett.
2007-ben a termelés növelésének motorját továbbra is a gépipari
ágazatok jelentik, közülük kiemelkedik a járműgyártás, amely
az első negyedévben 18 százalékkal növelte termelését. Jelentős,
14 százalék körüli termelésbővülést értek el a villamosgép-,
műszer-gyártásban és a gép-berendezés gyártásban. A termelés
felfutását a gépipari ágazatok exportértékesítése alapozta meg.
Emellett a gumi, műanyag termékek gyártása is kimagasló exportteljesítmény
ért el, itt a termelés 15 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeripar
kibocsátása továbbra is alacsony, az értékesítés az első három
hónapban stagnált. A havi bontású adatai azt jelzik, hogy az
ágazat dinamikus növekedése idén mérséklődik, elsősorban a belföldi
értékesítés esik vissza. Az ipari export nem veszített lendületéből,
az első negyedévben 17,3 százalékkal haladta meg a tavalyit.
A termelési ütem mérséklődésének jelei a rendelésállomány adatokban
is érezhetők. Az év hátralévő időszakában azt lehet várni, hogy
az ipar belső eladásai a múlt évi stagnálást követően csökkennek,
a kivitel viszont dinamikusan növekszik. Prognózisunk szerint az
ipari termelés volumene 2007-ben várhatóan 7-8 százalékkal növekszik,
a jövő évi növekedés 6,5-7 százalék közötti lesz. A kedvező
termelési eredmények mellett az iparban foglalkoztatottak száma
továbbra is csökken, a termelékenység az első negyedévben 9,5
százalékkal emelkedett. A bérhatékonyság javította az iparvállalatok
versenyképességét.
Az építőipar teljesítménye az utóbbi öt évben széles határok
között hullámzott, amelyben a gazdasági ciklusok mellett a kormányzati
intézkedéseknek is jelentős szerepe volt. Az infrastruktúra bővítése
és a lakásépítések lendületvesztésének hatására az ágazat 2006.
évi kibocsátása 1,6 százalékkal csökkent az előző évek dinamikus
fejlődést követően. Az erőteljes visszaesés a magas bázis, az egyensúlyjavító
intézkedések és termelő ágazatok alacsony beruházásainak a következménye.
Az egyéb építmények létesítése 7,5 százalékkal csökkent, ami a
közúthálózat mérsékeltebb fejlesztése miatt következett be.
2007 első negyedévében az ágazat teljesítménye 3,3 százalékkal
haladta meg az előző évit. Ez a kapacitásaik fenntartásában
érdekelt építőipari vállalkozások erőfeszítéseinek, szerződéseik
előrehozott teljesítésének, valamint az év eleji viszonylag kedvező
időjárásnak köszönhető. Az ágazat termelése, szolgáltatásai
iránti kereslet érdemben nem változott. Az év egészében - az
első negyedévtől eltérően - jelentős ütemcsökkenéssel és strukturális
átrendeződéssel számolunk. A hektikusan változó rendelésállomány
adatok is erre engednek következtetni. Különösen alacsonyak a
rendelések az infrastrukturális beruházásoknál, ezek uniós forrásokra
támaszkodó bővülése a hosszú átfutási idők miatt nem fog jelentkezni
az idei teljesítményekben.
A fentiek alapján úgy véljük, hogy az ágazati teljesítmények év
eleji bővülése nem lesz tartós, a részletes rendelési adatok azt
valószínűsítik, hogy ideiglenesen jelentkező, lokális többletről
van szó. A következő egy-két év építési teljesítményének előrejelzése
bizonytalan, nem ismerjük az uniós projektek kezdési időpontját
és összetételét. Mindezek mérlegelésével az építőipari termelés
2007 évre prognosztizált csökkenését 1,5-2 százalékra prognosztizáljuk,
ezzel arányosan a 2008-as visszaesést 2-2,5 százalékra tesszük.
A mezőgazdasági tevékenység teljes kibocsátása 2006-ban meghaladta
az 1478 milliárd forintot, folyó áron ez 6 százalékkal több,
összehasonlítható árakon 2,9 százalékkal elmarad a tavalyitól. A
bruttó termelés tavalyi volumene 2,2 százalékkal volt kisebb
a bázisidőszakinál. Az anyagmentes termelés ennél jobban csökkent.
A kalászos gabona termelés gyengébb eredménye és az állatállomány
stagnálása játszott szerepet abban, hogy a kibocsátás elmaradt
a bázistól. A kimagaslóan kedvező 2004. évi eredményeket az ágazat
az elmúlt két évben nem tudta megközelíteni, a 2001-2003 évi
teljesítményeket azonban meghaladta. Az ágazat termelésének
évenkénti változása mögött érdemi fejlődés nem érzékelhető. Az
ágazat termelési potenciálját és alacsony bázist figyelembe véve
a mezőgazdaság teljesítménye elérheti, kedvező időjárási viszonyok
mellett valamelyest meghaladhatja a bázisidőszaki szintet. A
termésbecslések és az állatállomány alapján a tavalyi eredmények
elérése reális célkitűzésnek tekinthető 2007-re.
A növénytermesztésben a vetésterületek és a hozamok lassú
ütemben csökkennek, az idei terméskilátások közepesek. A
gabonatermesztésben az előző évek magas eredményénél kisebb mennyiséggel
számolunk, az értékesítési feltételek és az árak kedvezőbbek az
előző évinél. Az állattenyésztés 2006. évi eredményei nem
tudták felülmúlni a korábbi évek teljesítményét. Az ágazat kibocsátása
a korábbi évek számottevő visszaesését követően tavaly alig változott,
az állatállomány csökkenése mérséklődött, az alacsony egyedszám
tovább apad. A hazai állatállomány zsugorodása a mélyponthoz
érkezett, az ágazatnak már nincs hova
"hátrálnia", a hatékony intézkedések nem halaszthatók.
2007 első negyedévében 8,5 százalékkal több mezőgazdasági terméket
vásároltak fel, mint egy évvel korábban. Az állati termékek
értékesítése 11 százalékkal haladta meg az előző évi szintet.
2005 közepén a mezőgazdasági árakban trendforduló következett
be, az utóbbi másfél- két évben a növényi és kertészeti termékek
árszintje dinamikusan emelkedett, az állatok és állati termékek
átlagára viszont alig változott. A termelői árszint 2007 első
negyedévében 11 százalékkal nőtt, lényegesen magasabb ütemben,
mint korábban. A két fő termékcsoport árszintje aszimmetrikusan
emelkedett, a növényi termékek drágulása meghaladta a 20 százalékot,
miközben az állatoké és állati termékeké 1,7 százalékkal emelkedett.
A mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek, ital, dohány árufőcsoport
összesített kivitele 1 milliárd 97 millió euró volt, behozatala
755 millió eurót tett ki. Az árufőcsoport a nemzetgazdaság teljes
kivitelének 6,2 százalékát, behozatalának 4,1 százalékát képezte.
2007 első negyedévben a kivitel 40 százalékkal, a behozatal 16
százalékkal nőtt. A kedvező exporteredményekben érezhetően
közrejátszott az, hogy az intervenciós készletek eladása ebben
az időszakban élénk volt. Az árucsoport kereskedelmi többlete
megközelítette a 340 millió eurót, 240 millió euróval magasabb
volt a 2006. évinél.
2006-ban a kiskereskedelmi eladások volumene 4,4 százalékkal
bővült, éven belül lassuló ütemben. A negyedéves forgalom trendje
a múlt év első hónapjaiban érte el csúcspontját, azt követően csökkenőre
váltott. A kedvezőtlen tendencia 2007 első negyedévében nem változott,
a forgalom bővülésének üteme mérséklődött. Az ezredfordulót követő
években elért 8-9 százalékos növekedés az évtized közepén 5-6 százalék
között stabilizálódott. A dinamika 2006-ban tovább csökkent, a
lassulás éven belül szembetűnő volt, a forgalom bővülése az utolsó
negyedévben 2,6 százalékra zsugorodott.
2007 első negyedévében a bolti kereskedelem forgalma kiigazított
adatok alapján alig maradt el az előző évitől, áprilisban az
eladások visszaestek. A fogyasztás növekedése megállt, az
ezredfordulóhoz képest negyven százalékkal magasabb szinten.
Idén a múlt évinél gyengébb forgalom várható. A kiskereskedelmi
eladások visszaesését a szakértők korábbra és nagyobb mértékűre
várták. A késleltetve jelentkező forgalomcsökkenés oka az, hogy
a lakosság tekintélyes része megtakarításai felhasználásával
és hitelfelvételekkel igyekszik fogyasztását, vásárlási szokásait
fenntartani.
A forgalmi adatok árufőcsoportos bontása alapján átlag felett
teljesített a gyógyszer-illatszer, valamint a használtcikk kereskedelem.
Az iparcikk és a kultúrcikk forgalom 4-5 százalékkal visszaesett.
A gyógyszerforgalom az ártámogatások újraszabályozása és a reformintézkedések
hatására változott, januárban felvásárlási láz tört ki, ekkor kiugróan
magas 22,3 százalékos növekedést regisztráltak. A következő hónapokban
a vásárlások fokozatosan visszarendeződtek, a forgalom dinamikája
márciusban 5 százalékra mérséklődött.
2007. évi előrejelzésünk szerint gyorsuló infláció és csökkenő
fizetőképes kereslet miatt a kiskereskedelmi forgalom szerény
mértékben fog nőni, idén 0,5-1,0 százalékos teljesítmény-többlet
érhető el. Az év második felében, a decemberi ünnepi vásárlásokra
is figyelemmel lassú forgalomnövekedés várható. 2008-ban a forgalom
kissé élénkül, éves szinten 2 százalékos bővüléssel számolunk.
2007-ben a turizmus mérsékelt ütemű fejlődése folytatódik.
A hazánkba érkező külföldi látogatók száma 7-8 százalékkal bővül.
Az egynapos tartózkodások száma erőteljesen nő, négyötöd arányuk
meghatározó. A több napra érkezők száma csökken, amit ellensúlyoz
az átlagos tartózkodási idő emelkedése. A több napot itt tartózkodók
alig egyharmada igényel kereskedelmi szálláshelyet.
A Magyarországra látogatók kiadása közel annyi, mint egy évvel
korábban. Idén nőtt a magyar állampolgárok külföldi utazásainak
száma, s erőteljesen emelkedett a költési hajlandóság is. A
magyarok külföldi költése elérte a külföldiek magyarországi költésének
kétharmadát, így a turizmus aktívum képző szerepe a fizetési
mérlegben csökkent.
A belföldi turisztikai kereslet erősödött. A kereskedelmi
szálláshelyek kihasználása stabilizálódott, a vendégforgalom élénkülése
a kapacitások bővítését ösztönzi. A vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás árbevétele
11 százalékkal nőtt, ami a fogyasztói árak nagyobb mértékű emelkedésével
is összefügg. A bevételek növekedésének jelentős része a szállásdíjak
emelkedéséből adódott, a vendéglátás és a turisztikai szolgáltatások
bevételei visszaestek. A magyar turizmus fejlődésének húzóereje
továbbra is Budapest, emellett a Balaton és a vidék vonzereje erősödik. Idén
és jövőre is azzal számolunk, hogy fennmaradhat a turizmus teljesítményének
szolid növekedése, külgazdasági egyensúlyjavító szerepe átmenetileg
mérséklődik.
A szállítás, raktározás teljesítménye 2006-ban 3,3 százalékkal
nőtt. Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 14 százalékkal
haladta meg a korábbit, a szállítási útvonalak évről-évre hosszabbodnak,
a teljesítmények növekedésében a távolság szerepe meghatározó.
A közúti szállítás térnyerése folyamatos, a személyszállításban
a vasút részesedése csökken, a légiutas-forgalom javára. 2007
első negyedévben az árutonna-kilométerben mért teljesítmény továbbra
is dinamikusan, 18 százalékkal nőtt. A vasúti áruszállításban
8, a közútiban 29, a belvízi szállításban 36 százalékos volt a
bővülés. A vízi szállítás aránya a nemzetközi összefogások és határozatok
ellenére marginális, hazánkban 0,4 százalék. A piaci tendenciák
alapján a személy- és áruszállítás, raktározás teljesítménye emelkedik,
2007-re 4,5-5 százalékos növekedést prognosztizálunk.
2007-2013 között a közlekedésben megkülönböztetett figyelmet élvez
az ország nemzetközi összeköttetésének, valamint a régiók kapcsolatának
fejlesztése, a környezetkímélőbb és az elővárosi közlekedési módok
támogatása. A második negyedévben megkezdődött a budapesti 4-es
metró kivitelezése. A közlekedés fejlesztésére az Új Magyarország
Fejlesztési Tervben 2000 milliárd forint áll rendelkezésre. A források
mintegy fele az úthálózat korszerűsítését szolgálja, másik fele
főleg a vasúti és közösségi közlekedést, valamint a logisztikai
központok létesítését támogatja. A kiemelt projektek megvalósításához
500 milliárd forint magántőke társul, PPP konstrukcióban.
A Magyar Posta a jövőben világszínvonalú és a korábbi postatechnológiákat
gyökeresen átalakító fejlesztéssel számol. Az Integrált Posta Hálózat
a magyar posta informatikai, technológiai alaprendszere lesz, a
postai munkahelyek számítógépes támogatását látja el. Az iPosták
bevezetésével a postai munkák rugalmasan szervezhetők.
2006-ban a távközlés, informatika teljesítménye jó ütemben
bővült. 2007 első negyedévében a fejlődés töretlen. Növekedett
a széles sávú Internet előfizetőinek tábora, a mobil előfizetők
száma 93 ezerrel emelkedett. A kábeltelefonos szolgáltatások
köre növekszik, egyidejűleg a vezetékes fővonalak száma folyamatosan
csökken. Az EU kezdeményezése alapján a mobiltelefonok külföldi
használatára kiszabható díjak folyamatosan és gyors ütemben csökkennek. 2007-ben
a posta és távközlés együttes teljesítménye összehasonlító áron
8-9 százalékkal meghaladja az elmúlt év eredményét.
A külkereskedelemi forgalom dinamikája negyedik éve egyenletesen
magas. 2006-ban a kivitel 17,9 százalékkal, a behozatal 12,4 százalékkal
nőtt. 2007 első negyedévében a korábbinál magasabb ütemben bővült
a forgalom, az áru- és szolgáltatásexport 17,6 százalékkal,
az import 14,9 százalékkal nőtt, a deficit pedig minimálisra
csökkent. A magyar gazdaság növekedésében a nettó export egyre
nagyobb szerephez jut. A külkereskedelmi forgalom pozitívan járul
hozzá a GDP bővüléséhez. 2006-ban a bruttó hazai termék 3,9 százalékos
növekedéséből 3,4 százalékpontnyi származott kiviteli többletből.
A belső keresletet visszafogó intézkedések hatására a gazdasági
növekedés gyakorlatilag teljes egészében a külső piacok függvénye. 2007
első negyedévében a GDP 2,7 százalékkal nőtt, amelyből 2,0 százalékpontnyit
az export többlete indukált.
Az élénkebb importdinamika a beruházásokhoz köthető. A nemzeti
számla adatok szerint az áru- és szolgáltatásforgalom összességében
a GDP 1,3 százalékát kitevő aktívumot generált 2007 első negyedében.
Jórészt az erős forint hatására a cserearányok romlása megállt, némi
szerepe ebben az energiaárak átmeneti csökkenésének is volt. Számításaink
szerint idén az export és az import ütemkülönbsége fennmarad, az
áruforgalmi egyenleg tovább javul. A lakossági fogyasztás csökkenése
is hozzájárul az import mérsékeltebb növekedéséhez, a tőke javak
importjában fokozatos felfutást várunk. 2007-ben a kivitel nemzeti
számla-alapon 14-15 százalékkal, a behozatal 11-12 százalékkal
bővülhet. 2008-ban a külkereskedelmi forgalom az ideinél mérsékeltebben
fejlődik, teljes export 10,6 százalékkal, az import 9,3 százalékkal
nő.
Társadalmi folyamatok
Az ECOSTAT lakossági konjunktúra indexe 2007 második negyedévében
jelentősen nőtt, értéke 37,7 pont, csaknem 5 ponttal magasabb
az előző negyedévi értéknél. A jövőre vonatkozó várakozások
javultak, csaknem valamennyi részindex növekedett.
2007. február-áprilisában a 15-64 év közötti lakosságból 4187
ezer fő minősült gazdaságilag aktívnak. Ez az előző negyedévhez
képest mintegy 44 ezer főnyi csökkenést jelentett, az előző év
hasonló időszakához viszonyítva mintegy 17 ezer fős a létszámfogyás.
A 15-74 éves népesség körében 2007 első negyedévében 3902,2 ezer
foglalkoztatottat számláltak. Ez mintegy 6 ezer fővel kevesebb,
mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta 54,6 százalék volt,
nemzetközi összehasonlításban alacsony, jelentősen elmarad az EU
átlagtól. A foglalkoztatottság lényegében stagnál az előző év hasonló
időszakához képest. A munkanélküliek száma 2007. február-április
között 314,3 ezer fő volt, ez 4 ezerrel kevesebb, mint az előző
év azonos időszakában. Számításaink szerint a foglalkoztatás
idén stagnál, némileg csökken, a munkanélküliségi ráta 7,5 százalék
körüli lesz.
A keresetek reálértéke 2007 első negyedévében a 8,5 százalékos
infláció mellett 7 százalékkal csökkent. Ilyen nagyarányú visszaesés
több mint 10 éve nem volt. Az év második felében a keresetek
reálértékének mérsékeltebb csökkenésével lehet számolni. Részben
technikai okokból, részben azért, mert az élénkülő, viszonylag
pozitív gazdasági folyamatok következtében a vállalkozási szférában
további keresetemelkedés várható. A béren kívüli lakossági jövedelmeknél
is mérséklődésre lehet számítani, a nyugdíjak az inflációt el nem
érő idei emelése.
A lakossági megtakarítások állománya 2007 elején meghaladta a
21 ezer milliárd forintot. Az előző év végéhez képest a megtakarítás
mindössze 1,3 százalékkal emelkedett. A növekedés kisebb volt,
mint tavaly év elején. 2007 első negyedévében a lakosság hitelállománya
közelíti a hétezer milliárd forintot. A növekedés idén szerény
ütemű volt, nem érte el az egy százalékot. A hitelállomány 2007
első negyedévben 56 milliárd forinttal emelkedett. Éves szinten
a megtakarításoknál és a hitelfelvételnél a korábbiaknál kisebb
növekedéssel számolunk.
Az
ECOSTAT
évtized elején kidolgozott ún. megélhetési, illetve rétegpozíció
indexe legújabb számításai alapján összességében az a következtetés
vonható le, hogy reálpozíciójukat tekintve az elmúlt tíz évben
legkevésbé a magasabb jövedelmű háztartások helyzet változott,
akár megtakarítók, akár hitelfelvevők voltak. Ennek lényegi oka,
hogy az ő helyzetük induláskor is jó volt. Az alacsony jövedelműek
relatíve jobb helyzetbe kerültek, ebben meghatározó szerepet játszott
az évtized eleji nagymértékű minimálbér-emelés. A kedvező pozíció
viszont nem jelenti azt, hogy ez a társadalmi csoport ma valóban
kielégítő anyagi viszonyok között él.
Az ECOSTAT júniusi előrejelzése a magyar
gazdaság fejlődésére
(változás az előző évihez képest, összehasonlító áron)
|
| Mutatók |
2005 |
2006 |
2007
prognózis |
2008
prognózis |
| Bruttó hazai termék (%) |
4,1 |
3,9 |
2,6 |
3,2 |
| Háztartások végső fogyasztása (%) |
3,9 |
1,9 |
-0,7 |
1,3 |
| Közösségi fogyasztás (%) |
-0,1 |
0,2 |
-5,2 |
0,6 |
| Bruttó állóeszköz-felhalmozás (%) |
5,3 |
-2,1 |
2,0 |
4,4 |
| Kivitel (nemzeti számlák alapján,
%) |
11,5 |
17,9 |
14,6 |
10,6 |
| Behozatal (nemzeti számlák alapján,
%) |
6,9 |
12,4 |
11,7 |
9,3 |
| Külkereskedelmi áruforgalom egyenlege
(milliárd euró) |
-2,8 |
-2,0 |
-1,0 |
-0,5 |
| Éves fogyasztói árindex (%) |
3,6 |
3,9 |
7,5 |
3,7 |
| Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd
euró) |
-6,0 |
-5,2 |
-4,6 |
-4,1 |
| Államháztartás ESA95 egyenlege a
GDP százalékában |
-7,8 |
-9,2 |
-6,2 |
-5,0 |
| Munkanélküliségi ráta (%) |
7,2 |
7,5 |
7,5 |
7,8 |
| A bruttó átlagkereset alakulása (%) |
8,8 |
8,1 |
7,2 |
6,5 |
| Az ipari termelés alakulása (%) |
7,0 |
10,1 |
7,5 |
6,5 |
| Az építőipari termelés alakulása
(%) |
16,1 |
-1,6 |
-1,5 |
-2,0 |
| Kiskereskedelmi forgalom volumene,
(%) |
5,5 |
4,4 |
0,5 |
2,0 |
| Jegybanki alapkamat a) |
6,0 |
8,0 |
7,0 |
6,0 |
| ECOSTAT konjunktúra indexe b) |
47,9 |
40,0 |
42,0 |
43,5 |
| ECOSTAT Ingatlanbarométere |
47,4 |
44,9 |
46,5 |
47,5 |
|
Megjegyzés:
a) Az év végén.
b) A TOP- 100, a KKV üzleti és a lakossági bizalom negyedéves
átlaga. |
|