Stabilizáció és növekedési ütemváltás 2008 közepétől
- Összefoglaló -

A gazdasági növekedés 2008-tól újra erőteljesebbé vált, a GDP első negyedévi bővülése akár egy trendfordulót - az uniós tagállamok átlagos növekedésével megegyezően - két és fél százalék körüli éves emelkedést is jelezhet. A reálgazdaság folyamatainak elemzése, a konvergencia program sikeressége alapján 2008-ra 2,5-2,7 százalék közötti GDP növekedést prognosztizálunk. A gazdasági folyamatokban érezhető némi bizonytalanság miatt sávosan adjuk meg a előrejelzést. A növekedési ütem felső határát a Konvergencia Program teljesítésével, a reformok ésszerű folytatásával és a gazdaságélénkítő csomag sikeres megvalósításával érhetjük el. Fontos feltétel továbbá, hogy a globális gazdaság növekedésének mérséklődése moderált legyen. A növekedés fő húzóereje továbbra is az export, míg a belföldi felhasználás csak kis mértékben nő. A gazdaság fokozatos élénkülésével számolunk, előrejelzésünk szerint a bruttó hazai termék volumene 2009-ben 3,2 százalékkal bővül.

A belső felhasználás tételei között a háztartások fogyasztási kiadása a korábbi időszak visszaesését követően 0,4 százalékkal bővült 2008 első negyedévében. A kormányzati szektor által finanszírozott természetbeni társadalmi juttatások 7,3 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakától, ami nagyobb visszaesést jelent az előző negyedévinél. A háztartások végső fogyasztása 1,1 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A közösségi fogyasztás 5,2 százalékkal esett vissza. A fenti tételek eredőjeként 2008 első negyedévében a végső fogyasztás 1,6 százalékkal mérséklődött.

A lakossági fogyasztás 2008-ban enyhe növekedésnek indulhat, dinamikája azonban továbbra is alacsony marad, idén 0,3 százalékos fogyasztás-bővülést várunk. 2009-re a lakossági fogyasztás 2,2 százalékos növekedésére számítunk. A közösségi fogyasztási kiadások csökkenése 2008-ban folytatódik, mintegy 3 százalékpontnyi visszaeséssel számolunk. Jövőre a közösségi fogyasztás ismét növekedésnek indulhat.

A 2006-os gazdaságpolitikai irányváltás óta a Konvergencia Programban vállaltaknál gyorsabban csökken az államháztartási deficit. A vártnál magasabb infláció és a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok ellenére is 2008-ban az előirányzott mértékben csökken az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya. Az adócentralizáció mérséklődése és az államadósság csökkenése a vártnál később kezdődhet meg, részben a lassú gazdasági növekedés, részben a világpiacon elszenvedett árveszteség miatt.

Az államháztartás ESA szemléletű hiánya 2007-ben a GDP 5,5 százaléka volt, ami a tervezettnél jóval nagyobb deficitcsökkentést jelent. A kormányzati szektor bevételei két százalékponttal túlteljesültek, a kiadási oldal mindössze két tized százalékponttal haladta meg a tervezettet. A költségvetés hiánya tehát érzékelhetően csökkent. Az államháztartás pénzforgalmi adatok alapján számított egyenlege 2008 első öt hónapjában 424,8 milliárd forintos hiányt mutatott, amely kicsit kedvezőbb a PM korábbi előrejelzésénél. A deficit időarányos mértéke is kedvezően alakult, májusig az éves előirányzat 40 százaléka gyűlt össze. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2,1 milliárd forint deficitet halmoztak fel január- májusban, ami valamivel kedvezőtlenebb az előzetes várakozásnál. Az elkülönített állami pénzalapok öt havi 52,7 milliárd forintos többlete kevesebb a vártnál, a korábbi évek tapasztalata alapján az alrendszer a tervezettnél lényegesen nagyobb szufficitet érhet el az év egészében.

Bár a makrogazdasági helyzet jelentősen megváltozott, az államháztartási hiány 2008-ban tovább mérséklődik. A költségvetésbe beépített biztosítékok, valamint külső hatások egyenlege miatt a GDP-arányos hiány akár 4 százalék alá is csökkenhet az év végéig. A kedvező költségvetési folyamatok a bevételi oldal alakulására vezethetők vissza. Az adóbevételek túlteljesülése minden bizonnyal összefügg a gazdaság kifehérítése érdekében tett erőfeszítésekkel, a vártnál magasabb inflációval és a tervezettnél nagyobb bérkiáramlással. Az első négy hónap részletes adatai alapján az adókból származó bevételi többlet 2008-ban elérheti a GDP 0,5-1 százalékát. Az államháztartási hiány csökkenésével nem mérséklődik az állami szerepvállalás mértéke, viszont csökken az újraelosztási hányad.

A folyó fizetési mérleg GDP arányos passzívuma 2007-ben 4,8 százalékra csökkent, ami nagyrészt az áruforgalom egyenlegének dinamikus javulására vezethető vissza. A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege februártól pozitív, s 2008 első félévében hónapról-hónapra növekszik az aktívum. A folyó mérleg 2006-hoz képest mintegy 400 millió eurós javulást mutatott, a GDP arányos hiány 5,0 százalékra mérséklődött 2007-ben.

Előrejelzésünk szerint 2009-ban tovább javulnak az egyensúlyi mutatók, az államháztartás hiánya mindkét elszámolásban a bruttó hazai termék 3,2 százalékára mérséklődhet. A folyó fizetési mérleg hiánya az ideinél némileg magasabb, 5,3 milliárd euró, a GDP 4,6 százaléka lehet.

A fogyasztói árak 2008 első öt hónapjában átlagosan 6,9 százalékkal nőttek. A drágulás 2008 januárjától áprilisig mérséklődő ütemű volt, májusban ismét emelkedett. Egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszerek, az üzemanyagok és egyéb nyersanyagok árának robosztus emelkedése. 2007-ben átlagosan 72,3 dollárba került egy hordó olaj, az idei első félévi átlagár már meghaladja a hordónkénti 106 dollárt. Amennyiben a kereslet stabilizálódik, a második félévben 120 dollár körüli szinten állapodhat meg az olaj ára. A világpiacon egyre erősödik a nyomás a dollár-elszámolás megváltoztatására. A búza világpiaci árának növekedése 2008 februárjára 3 éves viszonylatban elérte a 181 százalékot, a rizs ára január és május között 141 százalékkal nőtt, az élelmiszerárak az első öt hónapban 83 százalékkal emelkedtek a világpiacon. A nyersanyag- és olajárak növekedéséből fakadó inflációs nyomás gyakorlatilag 2004 óta folyamatosan érvényesül, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek erőteljes drágulása 2006-ban kezdődött. A következő években tartósan magas élelmiszer- és nyersanyagárakra kell számítanunk.

A kínálati sokkok miatt a fogyasztói árak dinamikája májusban 7,0 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az infláció májusi emelkedésének hátterében az élelmiszerek 13,1 százalékos, valamint a lakossági gázár áprilisi emelése áll. A reálgazdasági teljesítmény a dezinfláció irányába mutat, azonban a globális inflációs környezet egyre kedvezőtlenebb. 2008 májusában a szezonálisan kiigazított maginfláció 5,9 százalék volt, az évközi adóváltozások hatását kiszűrő árindex 6,6 százalék. Az elmúlt másfél év inflációs sokkjai jelentős részben még jövőre is éreztetik hatásukat, így 2008-ra 6,5 százalékos, 2009-re 4,4 százalékos fogyasztói áremelkedést prognosztizálunk.

A Monetáris Tanács ebben az évben három lépésben emelte az irányadó rátát, jelenlegi értéke 8,5 százalék. A jelentős kamatkülönbözet miatt a forint árfolyama érezhetően és tartósan erősödött. Strukturális problémák jelentkeznek az állampapírpiacon: a benchmark hozamok június elején számottevően emelkedtek a külföldi és a hazai intézményi befektetők alacsony kereslete miatt.

A 2009-es költségvetési folyamatok szempontjából fontos, hogy miként alakulnak a strukturális reformok, s mire fordítja a kormány az idei adóbevétel-többletet. A kormány áprilisban publikált helyzetértékeléséből kiderül, hogy az adócentralizáció mértéke 2008-2009-ben alig változik. A konvergencia program előírásai és a gazdasági teljesítmények függvényében valamelyest mérséklik az adóterheket, és racionalizálják az adórendtartást.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2008 első negyedévében 5,4 százalékkal csökkent a tavaly év végi mérsékelt növekedés után. A felhalmozás visszaesését elsősorban a feldolgozóipar, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás és az oktatás beruházásainak jelentős csökkenése okozta. 2008 január-márciusában a fejlesztések az előző évhez viszonyítva eltérő struktúrában valósultak meg, a gépek, berendezések beruházásának volumene 8,4 százalékkal emelkedett, míg az építési fejlesztések 15,5 százalékkal elmaradtak a bázisidőszakitól. Az építési beruházások teljesítményének visszaesése elsősorban az autópálya- és egyéb útépítések csökkenésével van összefüggésben. A termelő ágazatok fejlesztései január-márciusban összesen 2,8 százalékkal nőttek. A mezőgazdasági gépvásárlások idén 43,7 százalékkal bővültek, az agrárágazat magas fejlesztési ütemét a múlt évben elmaradt, ez évre áthúzódó gép- beruházások indokolják. A feldolgozóipar fejlesztései 9,8 százalékkal visszaestek, elsősorban a magas bázis miatt. Jelentősen bővültek a beruházások a termelő szolgáltatás ágazataiban is.

A beruházások továbbra is azokban az ágazatokban nőttek leginkább, amelyek termelő kapacitásaik révén kínálati oldalról növelik a bruttó hazai össztermék volumenét. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében folyamatosan nyitják meg a pályázatokat a gazdaságfejlesztési és a regionális projektek támogatására. 2008. június közepéig összesen 321,6 milliárd forint összegű beruházás támogatásáról született döntés.

Számításaink szerint a beruházási tevékenység fokozatosan élénkül. Az uniós transzferek dinamizáló hatása a második félévtől erősebben fog érvényesülni. A bizonytalansági tényezőkre tekintettel az idei fejlesztések várható növekedését sávosan adjuk meg. 2008-ban a beruházások volumene a bruttó állóeszköz-felhalmozásnál magasabb ütemben, 2-3 százalékkal nőhet, és 2009-ben a fejlesztések növekedése már megközelítheti a 6 százalékot.

Az áruexport volumene január-márciusban 15, az importé 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi egyenleg februárban pozitívumba fordult, a január-március időszakban 276 millió euró többlet halmozódott fel. Külkereskedelmünk áruszerkezetében a gépek és szállítóeszközök árufőcsoportja meghatározó, amely 2008 első három hónapjában a behozatal 50, a kivitel 62 százalékát adta. A gépek kivitelének volumene 19, behozatala 15 százalékkal bővült. Az árufőcsoport fő húzótermékei a híradástechnikai eszközök. Az olajárak drasztikus emelkedése miatt a cserearány az első három hónapban romlott.

Nemzeti számla alapon az együttes áru- és szolgáltatás-kivitelünk 14, behozatalunk 10 százalékkal bővült 2008 első negyedévében. Az export és az import növekedési üteme közötti különbség minimálisan, 0,9 százalékponttal mérséklődött az előző évihez képest. 2004-től az áruk és szolgáltatások exportja pozitívan járul hozzá a GDP bővüléséhez. 2006-ban 2,8, majd 2007-ben 1,8 százalékpontnyi ütemnövekedés származott a kiviteli többletből. 2008 első negyedévében az exporttöbblet 4,2 százalékponttal növelte a gazdaság teljesítményét, miközben a háztartások végső fogyasztása, a közösségi fogyasztás és bruttó felhalmozás is negatív volt.

2008-ban a nemzetközi konjunktúra mérséklődésével és a világkereskedelmi forgalom lassulásával összhangban az export 11,7 százalékos, az import 9,7 százalékos növekedésével számolunk nemzeti számla alapon. 2009-re a forgalom 9-10 százalék közötti bővülését prognosztizáljuk, a kivitel-behozatal ütemkülönbsége mérséklődik.

A hazai gazdálkodó szervezetek 2008 évi üzleti várakozásaiban visszafogott optimizmus érzékelhető. A nagyvállalatok elmúlt negyedévi teljesítményükkel elégedettek, 28 százalékuknál a termelés növekedett, 46 százalékuknál szinten maradt, mindössze egynegyedüknél esett vissza. Üzleti várakozásaikban a cégek a feltételeket és a lehetőségeket enyhén javulónak minősítik.

A kis- és középvállalatok 43 százalékának termelése az utolsó három hónapban nem változott. Növekvő teljesítményről 29 százalékuk adott számot. A jövőben a KKV-k 40 százaléka szinten maradó, 44 százaléka növekvő teljesítménnyel számol. Fejlődési esélyeiket a magas adó és járulékterhek, valamint a gyenge hazai vásárlóerő határolja be. Értékesítési lehetőségeiket mindkét relációban javulónak ítélik a cégek.

A nemzetközi gazdaság konjunktúra-ciklusa tavaly tetőzött, a növekedés a fejlett országokban lépett először leszálló ágba, idén már a fejlődő országokban is érezhető a lassulás. Az év első negyedének adatai szerint a növekedés lassulása nem olyan drasztikus, mint azt korábban várták. Az amerikai gazdaság az idei első három hónapban 2,5 százalékkal növekedett. Az euró-övezet kibocsátása 2,2 százalékkal bővült. Az előző negyedévhez képest nőtt a belső fogyasztás, az exportteljesítmény és a beruházások értéke is, ami elsősorban a német gazdaság teljesítményének volt köszönhető. Európa feltörekvő országaiban több százalékponttal csökkent a növekedés üteme az év első három hónapjában, és az ázsiai gazdaságokban is érzékelhetők a lanyhulás jelei.

Az IMF tavaszi előrejelzése szerint a tavalyi mintegy 5 százalékos növekedést követően 2008-ban 3,7 százalékra mérséklődhet a világgazdaság növekedési üteme. A kockázatok között azzal is számolni kell, hogy a nemzetközi inflációs nyomás fokozódik, és az árupiaci árrobbanás átgyűrűző hatásaként a maginflációs mutatók is emelkednek. Az Európai Unióban a gazdaság idén 2 százalékkal bővül, az újonnan csatlakozott országok átlagosan 4,5 százalékkal, jövőre 4,2 százalékkal gyarapodnak.

A világkereskedelem növekedése a 2006 évi 8,5 százalékról 2007-ben 5,5 százalékra mérséklődött, de így is az 1997-2007 közötti időszakra jellemző átlagos növekedési ütem közelében maradt. A World Trade Organisation 2008-ra 4,5 százalékos forgalombővülést jelez. A globális kereskedelmet az Egyesült Államok gazdasági lassulása, az európai és japán kereslet gyengébb növekedése, a magas nyersanyagárak és a nyomott tőkepiacok mérséklik.

2008 első négy hónapjában az ipar termelési volumene 8,1 százalékkal volt magasabb az előző évinél, amihez az exportértékesítés 12,0, a belföldi értékesítés 3,6 százalékkal járult hozzá. A nagyságkategóriák alapján képzett vállalatcsoportok közül az első negyedévben a kisvállalkozások termelése nőtt a legnagyobb mértékben, 13 százalékkal. A középvállalatok 5,1 százalékkal tudták növelni a kibocsátást, ezek nagy hányada a belföldi piacokon realizálódott, az export közepes mértékben bővült. A nagyvállalatok termelése 6,8 százalékkal növekedett, az értékesítés teljes egészében az exportpiacok igényeihez igazodott, külföldre 11 százalékkal többet értékesítetek, mint egy évvel korábban, a belföldi eladások csökkentek.

A feldolgozóipar termelési dinamikája január-márciusban az átlagot meghaladó, 8,7 százalékos volt. Az ipari termelés motorját jelentő gépipari ágazatok 11 százalékkal növelték termelésüket, a bővülés kisebb volt az előző évinél. A járműgyártás termelésnövekedése ingadozó, míg a vegyipari ágazatok teljesítménye összességében javult. Áprilisban a járműgyártás átlag felett növelte külpiaci eladásait. A legnagyobb súlyú villamos gép, műszer gyártás volumene alig bővült. Idén áprilisban először emelkedett az élelmiszer, ital, dohány gyártása 4,7 százalékkal. Az ágazat öt havi gyenge teljesítménye a múlt évi rossz termés miatti alapanyag kiesés következménye.

Az ipari termelés dinamikáját három éve alapvetően az export növekedése határozza meg. A külső konjunktúra húzóereje azonban fél-háromnegyed éve fokozatosan csökken, az Európai Unió egészére vonatkozó közgazdasági várakozási index (ESI) is visszaesett, a jelenlegi várakozási szint közepes ipari keresletnek felel meg.

Az ipari termelés növekedési ütemének mérséklődése a rendelésállományi adatokban is tükröződik, amelyeknek ez év márciusi állománya alig haladta meg a múlt évit. 2008 áprilisában a feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 8,4 százalékkal nőtt. Az új export-rendelések viszont 9,5 százalékkal, a belföldi rendelések kisebb mértékben, 3,9 százalékkal emelkedtek. Áprilisban az összes rendelés állománya 1,9 százalékkal meghaladta az előző évit.

Az ipar 2008-ra becsült növekedési üteme mintegy 2-3 százalékponttal elmaradhat a múlt évitől, a termelés várhatóan 6,2 százalékkal bővül. 2009-re az ágazat növekedése a jelentős bizonytalanságok miatt a megszokottnál nagyobb kockázattal becsülhető meg. Amennyiben az év végére, jövő év elejére sor kerül növekedésösztönző intézkedésekre (gazdaságpolitikai és adórendszerbeli változtatásokra) és az EU támogatások folyósítása gyorsul, az ágazat jövő évi teljesítménye elérheti, kisebb mértékben meghaladhatja az idei évre prognosztizált növekedést.

Az építőipar teljesítménye a 2005 évi dinamikus növekedés, majd a 2006-ban bekövetkezett kismértékű csökkenés után a múlt évben 14,1 százalékponttal elmaradt az előző évitől. Bár a visszaesés a konvergencia programban rögzített állami fejlesztési döntések kényszerű visszafogása nyomán törvényszerűnek mondható, ilyen mértékű teljesítménycsökkenésre szinte senki nem számított. Az első negyedévi tényadatok az ágazati termelés további jelentős visszaesését jelzik. A 2007. január-márciusi termelés egyötöddel maradt el az előző évitől. Ez nagyrészt az ágazat termelésének közel egynegyedét kitevő út- és autópálya építések programjainak csúszásával és az újonnan elkezdett projektek számának a csökkenésével függ össze.

Az építőipar áprilisi termelése 0,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Szezonálisan és munkanap-tényezőkkel kiigazítva a termelés 2,9 százalékkal haladta meg az előző havit. A szezonálisan kiigazított adatok elmúlt három hónapban megfigyelt kismértékű, de folyamatos javulása arra enged következtetni, hogy a 2007. évi nagymértékű visszaesés megállni látszik.

A rendelésállományi adatok alapján azt lehet valószínűsíteni, hogy az építőipari termelés csökkenése az év második felében, legkésőbb az év vége felé megáll. Idén már nem számítunk a termelés dinamikus bővülésére. 2008-ban az építőipar új ciklus kezdetén áll, amely azért is rendkívül nehézzé teszi az előrejelzést, mert ezzel egyidejűleg az ágazatban erőteljes belső szerkezetváltás megy végbe. Az alacsony bázisra és az uniós többletforrásokra tekintettel 2008-ban a termelés mintegy 4 százalék körüli növekedésére, 2009-ben kiegyensúlyozottabb fejlődésre, mintegy 5 százalék közötti teljesítmény többletre számítunk.

A mezőgazdaság 2008 első negyedévi bruttó hazai terméke 6,3 százalékkal haladta meg az előző évi igen alacsony szintet. Az ágazat bruttó kibocsátása hasonló arányban nőtt. 2008 elején a téli-, tavaszi időjárás kedvezett a növénytermelőknek. Sem jelentős fagykárokról, sem belvizekről nem érkeztek jelentések, így az őszi vetésű növények áttelelése ideálisnak mondható. Az állapotminősítések szerint a kilátások jóval kedvezőbbek a múlt évinél, ez 0,5-1,0 százalékkal is emelheti a bruttó hazai termék volumenét.

Az állattenyésztés az utóbbi évtizedek legnehezebb időszakát éli át. Az előrelépéshez technológiai felzárkózásra és hatékony, versenyképes szerkezetre lenne szükség. Az állatállomány viszont évek óta alig változik, alacsony az egyedszám, ez a szarvasmarha és a pulyka kivételével 2007-2008-ban tovább csökkent, a visszaesés mértéke néhány százalék. A termelés szerkezete folyamatosan és jelentősen a növénytermesztés irányába tolódik el. A hazai és nemzetközi folyamatok tükrében nem zárható ki, hogy az elmúlt két évtizedben kialakult kedvezőtlen szerkezeti arányok a továbbiakban rögzülnek, s a mezőgazdaság fejlesztése az iparszerű növénytermesztés irányába fog végleg eltolódni az állattenyésztés terhére. A hazai állattenyésztés nehéz helyzete az alapvető élelmiszerek élesedő nemzetközi versenyére, a kedvezőtlen időjárási körülményekre, a takarmányár robbanásra, valamint a gabona ipari felhasználására vezethető vissza.

Az agrártermékek termelőiár-szintje 2008 márciusában 38,1 százalékkal haladta meg a 2007 márciusit. A növényi termékek árszínvonala 52,0 százalékkal, az élőállatoké és állati termékeké 19,9 százalékkal nőtt. Az utóbbi 2-2,5 évben az agrárolló árnyereséget mutatott a mezőgazdaság javára.

A kiskereskedelmi eladások volumene tavaly 3 százalékkal csökkent, az első félévben gyorsuló ütemű, a másodikban egyenletesebb volt a visszaesés. A forgalom visszaesését a makrogazdasági egyensúlyt javító intézkedések okozták, a fizetőképes kereslet csökkenése, a reálkeresetek éves szinten 4,8 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól.

A kiskereskedelmi forgalom volumene 2008 első negyedévében 3,1 százalékkal kisebb az előző év eladásaitól. Az első három hónapban a kiskereskedelem teljesítménye valamennyi árufőcsoportban visszaesett. Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes termékek eladása 2,6 százalékkal csökkent.

A következő néhány hónapban a bolti kiskereskedelem teljesítményében érezhető növekedés nem várható, az év második felében lassú élénkülés kezdődhet. A reálkeresetek növekedésének függvényében éves szinten 0,5 százalék körüli forgalomnövekedést prognosztizálunk. A lakosság a múlt évinél megfontoltabban költekezik, a vásárlási hitelek elmaradnak a tavalyitól.

2008 elején a nemzetközi turizmus vendégforgalma és gazdasági teljesítménye stabilizálódott, illetve a szolid mértékben növekedett. A külföldi beutazó forgalom élénkebb növekedésén belül az egynapos forgalom csökkent, a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának jövedelemgeneráló szerepe erősödött. Az átlagos tartózkodási időtartam rövidül, ami az idegenforgalmi bevételek növekedését érezhetően mérsékli. A turizmus kínálati szerkezetének javulása, a hatékonyabb marketing és sikeres fejlesztések eredményeként a kereskedelmi szálláshelyek vonzereje erősödik. A kiutazások száma a beutazásokat meghaladóan bővül, a tartózkodási idő hosszú, fajlagos költsége magas. A külföldre utazó szálláshelyigényes magyar turisták száma 7 százalékkal nőtt. A magyar kiutazók költésének növekedése 22 százalékkal meghaladta a beutazókét. Az utasforgalmi szolgáltatások aktívum-képző szerepe romlott.

A külföldi vendégforgalom húzóereje, a turizmus külgazdasági egyensúlyt javító szerepe továbbra is fennmarad. 2008-ban a külföldi vendégforgalom megőrzésére, a belföldi vendégforgalom szolid bővülésére lehet számítani. A teljes szolgáltatásexport negyedét kitevő idegenforgalmi szolgáltatások bevétele 177, kiadása 127 milliárd forintot tett ki. A többlet 50 milliárd forintra mérséklődött.

Az áruszállítási teljesítmények követték a gazdasági fejlődés lanyhulását, a növekedés mérsékelt ütemű volt, az áruszállítás teljesítmény-többletének jelentős részét a nemzetközi fuvarozás biztosította, míg a belföldi forgalom egy-két százalékkal elmaradt a tavalyitól.

2008-ban a szállítási teljesítmények 2 százalék körüli növekedésével lehet számolni, a nemzetközi áruforgalom a hazainál dinamikusabban növekszik. A magas és tovább emelkedő üzemanyagárak mérséklő hatást gyakorolnak a gazdasági, ezen belül a szállítási teljesítményekre. A posta és távközlés együttes teljesítménynövekménye 2008-ban e szektor lendületes növekedése következtében továbbra is magas lesz, a szolgáltatások értéke összehasonlító áron 7-8 százalékkal meghaladhatja a múlt évit.

2008. január-márciusában a foglalkoztatottak száma 60 ezer fővel csökkent, a munkanélkülieké 17 ezerrel emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatottak számának mérséklődése a közszférából történő elbocsátásokkal, a termelő ágazatok létszám-igényének szinten maradásával magyarázható. A munkanélküliek létszáma nem növekedett hasonló mértékben, mivel az érintettek jelentős része nyugdíjba vonulhatott. Jelenleg azzal számolunk, hogy a foglalkoztatás idén nem javul számottevően. Kedvező esetben a létszám stagnál. A munkanélküliek számának kisebb mértékű emelkedésével számolunk idén, a munkanélküliségi ráta éves átlagban 7,8 százalék körüli lesz.

Az alkalmazásban állók száma 1,3 százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy már tavaly számos olyan rendelet lépett érvénybe, amelyek a foglalkoztatás bővítését szolgálják. Ezek eredménytelenségének oka részben az, hogy a vállalkozások nagyobbik fele nem szívesen alkalmaz hosszabb ideje munka nélkül levőket.

Január-márciusban a bruttó átlagkeresetek 6,5 százalékkal nőttek, a kereseteket terhelő adók és járulékok alig változtak, a nettó keresetek is majdnem ugyanennyivel, 6,2 százalékkal emelkedtek. A versenyszférában 9,5, a közszférában 0,3 százalékos volt a keresetek emelkedése. A tavalyihoz hasonlóan idén is az alacsony bérű ágazatokban emelkedtek legnagyobb mértékben a bruttó keresetek (ahol a feketefoglalkoztatás kiterjedt). A munkáltatók magasabb keresetet jelentettek ott, ahol a tényleges kereset egy részét korábban zsebből fizették.

2008. első negyedévében a keresetek reálértéke 0,7 százalékkal csökkent. Éves szinten a reálkeresetek 0,5 százalék körüli emelkedése várható. A nyugdíjak a tervek szerint idén összesen 6,1 százalékkal emelkednek. Az árak és a keresetek valószínű növekedése mellett a nyugdíjak év végi korrekciójával számolunk. A többi fontosabb jövedelmi tétel reálértéke várhatóan csökken, így 2008-ban a lakosság összes jövedelme reálértéken stagnálni fog.

A nyugdíjrendszer 1998-as korhatáremelése után az 50-59 évesek foglalkoztatási és aktivitási rátája fokozatosan eltávolodott az átlagtól, miközben a fiataloknál mindkét mutató tovább romlott. A foglalkoztatás intenzíven reagált a nyugdíjkorhatár emelésére, valamint a felsőoktatás expanziója miatt megváltozott munka lehetőségekre.

Tavaly a reálkeresetek csökkenése a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékos visszaesésében is megmutatkozott. Idén az év kezdetétől további 3,1 százalékos mérséklődés jelentkezett a forgalomban. Úgy tűnik, a lakosság eladósodása folytatódik, így a hitelfelvételek ideig-óráig a fogyasztás bővülését finanszírozzák. Becslésünk szerint a lakosság fogyasztása éves szinten nem fog csökkenni.

A lakossági megtakarítás tavaly év végi 24 ezer milliárd forintot közelítő záró állománya szinte alig változott az első negyedévben. A lakosság hitelállománya közelíti a 9 ezer milliárd forintot, az eladósodás folytatódik. Idén a megtakarítások szerény emelkedésével, a hitelfelvételnél az adósságállomány 20 százalék körüli növekedésével számolunk.

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételi adatai a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése után jelentősen visszaestek. Az ebből adódó költségmegtakarítás lehetősége meglehetősen bizonytalanná vált az eltörlésükkel. A háziorvosoknak ez 150-200 ezer forint bevételkiesést jelent havonta. Az előző negyedévhez mérten valószínűleg emelkedni fog az orvos-beteg találkozások száma, nem számolunk viszont olyan mértékű növekedéssel, ami a kassza egyenlegét deficitessé tenné. Várakozások szerint a reform többi intézkedésének költségmegtakarító hatása is erősödhet az idén.

Az oktatási intézmények tervezett igénybevételéről készített felmérésünk szerint a szülők 70 százaléka diplomát szeretne gyermeke kezébe adni, azaz a középiskolás korú népesség csökkenése ellenére sem várható, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma lényegesen mérséklődjön. A megszűntetett tandíj a középiskolások 18 százalékát változó mértékben befolyásolta abban, hogy tanulmányait a felsőoktatásban folytassa. A diplomás túlképzéssel egyidejűleg alacsony azoknak a szülőknek az aránya, akik gyermekük jövőjét valamilyen szakma elsajátításával kívánnák megalapozni. A továbbtanulási szándékok ismeretében növekvő diplomás munkanélküliség és növekvő szakmunkáshiány valószínűsíthető a jövőben.