Gazdasági folyamatok, 2009-2010
- Összefoglaló -

A hazai gazdaság pénzügyi egyensúlyának megőrzése, a válság eredményes kezelése, a társadalmi-gazdasági folyamatok kézbentartása következetes és összehangolt intézkedéseket igényel. Az egy éve kirobbant pénzügyi, majd rövid késéssel jelentkező gazdasági válság gyors és hatékony beavatkozást igényelt a kormányzat részéről. Az IMF-Világbank-EU pénzintézeti hitelcsomag stabilizálta az ország pénzügyi helyzetét, helyreállította a bizalmat és a hitelképességet, a forint visszaerősödött, az alapkamat rövid időn belül 150 bázisponttal csökkent, a gazdasági visszaesés és a munkanélküliség kezelhető határok között maradt. A világgazdasági válság okozta keresleti sokk jelentősen visszaveti a hazai termelést és a foglalkoztatottságot, egyidejűleg az államháztartás konszolidációja szűkíti a belföldi keresletet. A 2009 második félévében hatályba lépő egyensúlyjavító intézkedések, az adó- és járulék korrekciók, valamint a 2010-re benyújtott költségvetés az egyensúly fenntartása, a válság kedvezőtlen hatásainak mérséklése és a gazdasági kibontakozás elindításának jegyében készült. A jelen feltételek között pro-ciklikus gazdaságpolitikát vagyunk kénytelenek folytatni, fiskális élénkítésre, keresletbővítő válságkezelésre az EU-s támogatások hatékony és gyors felhasználása, az erőforrások átcsoportosítása jelent forrást. A gazdaságpolitikában az egyensúly biztosítása, az adósságállomány csökkentése élveznek prioritást, szem előtt tartva a gazdaságélénkítés korlátozott lehetőségeit.

A hazai gazdaság kilábalási esélyeit elsősorban az határozza meg, hogy mikor veszi kezdetét a világgazdasági konjunktúra, a magyar gazdaság partnerországaiban a külső kereslet növekedése mikor indul el. Az exportra erősen ráutalt hazai gazdaság húzóereje a kivitel bővülése, amely munkahelyeket és jövedelmet teremt a belső felhasználás élénkítésére. Számos jel utal arra, hogy több nagy európai gazdaság túljutott a válság mélypontján, a stagnáláshoz közeli állapot azonban nem nyújt elégséges impulzust a magyar gazdaság érezhető javulásához. Ez is azt jelzi, hogy a kilábalás biztosan tovább tart Magyarországon, mint a kontinens nyugati felén. Egyrészt azért, mert legalább fél év kell ahhoz, hogy a partnerországainkban tapasztalt fellendülés a magyar adatokon is látható legyen. Másrészt a 2009. második felében életbe lépett állami kiadáscsökkentő intézkedések keresletcsökkentő hatása tovább mérsékli a gazdasági növekedést.

A hazai termelés csökkenése várhatóan 2009 negyedik negyedévében megáll, érezhető termelésélénküléssel legfeljebb 2010 második felében számolhatunk, a munkanélküliség a jövő évben is emelkedik, a belső kereslet csak lassan bővül. A tényleges fellendülés csak 2011-ben lesz érezhető a lakosság körében.

A válságból való kilábalás időszakát követően a korábbinál óvatosabb üzleti magatartás kell, hogy jellemezze a vállalatokat, a bankokat és a lakosságot. A válság előtti pénzbőség nem tér vissza, a hitelfelvevők és a pénzintézetek nagyobb figyelmet fordítanak majd a kockázatokra, a növekedést erőltető gazdaságpolitikát egy lassúbb, kiegyensúlyozottabb növekedési modell váltja fel.

A nemzetközi gazdasági kilátások a második negyedévben valamelyest javultak, a tendenciák tisztulnak, a nemzetközi szervezetek előrejelzései mérsékelten optimisták. A globális gazdasági helyzet megítélése javul, a jelentősebb nemzetközi szervezetek felfelé módosítják előrejelzéseiket. A kilábalás vélhetően korábban kezdődhet, mint arra korábban számítani lehetett. A folyamat nem feltétlenül lesz zökkenőmentes, kisebb időközi visszaesések nem zárhatók ki, a globális kereslet helyreállítását ugyanis számos tényező hátráltatja. Legsúlyosabb a munkanélküliség, ami egyre nyomasztóbb probléma világszerte, az elbocsátások idén és jövőre is folytatódnak a fejlett és a feltörekvő országokban egyaránt. A hitelválság továbbra is megoldásra vár, a pénzügyi rendszer még mindig sebezhető. A gazdasági mentőcsomagok kifutásával a növekedés fenntartásához a magánszektor keresletének élénkülésére lesz szükség. A gazdasági mentőcsomagok hozzájárultak a válság kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez, a többlet kiadások azonban jelentősen megterhelik a költségvetéseket. A deficit kezelésére kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseket kell hozni, ami lassíthatja a kilábalást. Kockázati tényezőt jelent az inflációs várakozások erősödése, az államkötvény hozamok emelkedése, valamint a felgyülemlett spekulációs tőke kiszámíthatatlan mozgása.

A világgazdaság fokozatos talpra állásával a piaci szereplők optimizmusa erősödik, a nemzetközi üzleti hangulat mutatók április óta javulnak. 2009 második negyedévében a nemzetközi kereskedelem volumenének esése megállt, az első három hónaphoz képest 8 százalékkal emelkedett a forgalom. A WTO előrejelzése szerint idén mintegy 10 százalékra csökken a nemzetközi kereskedelmi forgalom zsugorodása, míg az IMF idénre 12,2 százalékos csökkenést, jövőre pedig enyhe, 1 százalékos bővülést vár. Legfontosabb külkereskedelmi partnerországaink GDP-je - a magyar exportban képviselt arányukkal súlyozva - 2009-ben 4,9 százalékkal csökken. 2010-ben a hazai exporttermelés és kivitel várhatóan alacsony szinten marad. A külföldi közvetlen beruházások (FDI) zsugorodása egyelőre folytatódik, érezhető fellendülés 2011-től várható.

Külkereskedelem, bruttó hazai termék

2009 első félévében a hazai külkereskedelmi termékforgalom mindkét relációban rendkívüli mértékben csökkent, az export 20, az import 25 százalékkal volt kisebb, mint az előző év azonos időszakában. A behozatal csökkenése jóval felülmúlta a kivitelét. Egyrészt a válság következtében jelentősen szűkült a belföldi fogyasztási és felhalmozási kereslet, másrészt a viszonylag nagyobb importvonzatú exportunk jelentősen visszaesett. Az öt százalékpontos különbség következtében a külkereskedelmi egyenleg februártól kiemelkedő aktívumokat eredményezett. Az első félévre vonatkozóan az egyenleg meghaladta a 2 milliárd eurót, ez a tavaly első féléves aktívumnak több mint nyolcszorosa. A júliusi előzetes adatok szerint az import és az export visszaesésének dinamikája közti különbség tovább nőtt, a szufficit az első hét hónapban elérte a 2,6 milliárd eurót. A termékforgalom zsugorodását alapvetően a kereslet csökkenése magyarázza. A cserearányok lényegében változatlanok maradtak Az év hátralévő részében a visszaesések dinamikája csökkenni fog. A külső kereslet kismértékű élénkülésével számolunk az év végére. Az importnak az exporténál nagyobb visszaesésére számítunk továbbra is, a fentebb említett okok miatt. Az év egészében a szolgáltatásokat is magában foglaló - export és import 11,1 illetve 15,5 százalékos visszaesését prognosztizáljuk. Jövőre az exportkereslet szerény bővülése következtében a behozatal élénkebb növekedését valószínűsítjük: modellszámításaink szerint a kivitel és a behozatal is 1,6 százalékkal nő.

Hazánkban a bruttó hazai termék minden eddiginél nagyobb mértékben csökkent 2009 második negyedévében. Az előző év azonos időszakához képest 7,5 százalékos visszaesés következett be, míg a szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 7,3 százalékos volt a GDP volumen-csökkenése, ez az elmúlt több mint nyolc éves időszak mélypontját is jelenti. Az Európai Unió gazdaságának visszaesése a második negyedévben már nem haladta meg az előző időszaki mértéket, az EU-27 GDP-je - az előző negyedévhez hasonlóan - 4,8 százalékkal csökkent. A modellszámítások alapján 2009-re 6,5 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizálunk, a harmadik negyedévre várt abszolút mélypontot követően kezdődhet el a recesszióból történő lassú kilábalás, a harmadik negyedévben 7,2, a negyedikben 4,5 százalékos GDP csökkenéssel számolunk.

A hazai kereslet alakulása

A háztartások fogyasztási kiadásainak visszaesése 2009 második negyedévében mérséklődött, 6,6 százalékos csökkenés következett be az előző év azonos időszakához képest. A lakosság jövedelmi pozíciójának romlása, a kedvezőtlenül alakuló munkaerő-piaci folyamatok, ezen belül a munkanélküliség magas és növekvő aránya, a szociális juttatások és a közalkalmazotti bérek befagyasztása, esetenként mérséklése, a korlátozott hitelhez jutási lehetőség együttesen játszanak szerepet a nagymértékű fogyasztás-visszaesésben, mely az év egészében meghaladja a lakosság reáljövedelmének csökkenését. A háztartások végső fogyasztása összességében 4,7 százalékkal csökkent 2008. második negyedévéhez képest. A közösségi fogyasztás enyhe növekedésnek indult, ebben a januárban indított "Út a munkához" program hatása is megjelenik. A természetbeni társadalmi juttatások idén mintegy 7,2 százalékkal esnek vissza. A háztartások végső fogyasztása várhatóan 6,2 százalékkal mérséklődhet az év egészében. Az államháztartás fogyasztási kereslete az utolsó negyedévben enyhe bővülésnek indulhat, melyben a korábban szociális juttatásokból élők ezreinek munkához jutását célzó kormányzati program hatása jelenik meg. Ez alapján a végső fogyasztás 5,4 százalékos csökkenését valószínűsítjük.

2009-ben csökkent a belföldi felhasználás is. Ezen belül a beruházások keresletében az év második negyedévében már kisebb mértékű volt a visszaesés, mint az elsőben. Az év második felében további visszaesés következhet be. A hazai korlátozott beruházási lehetőségek mellett a külföldi működő tőke beáramlás fellendülését nem valószínűsítjük az év második felében sem. A készletcsökkenés folytatódott 2009 második negyedévben is, a két nagy súlyú ágazat, a kereskedelem és a feldolgozóipar készletszintje drasztikusan visszaesett. A készletek második negyedévi jelentős csökkenése fontos tényezője volt a belföldi felhasználás 14,7 százalékos csökkenésének. 2010-ben a bruttó állóeszköz-felhalmozás kismértékű növekedésnek indulhat, 1,3 százalékos bővüléssel számolunk, a termelés beindulásával a készletek is nőnek, a bruttó felhalmozás 1 százalékkal lehet magasabb az ideinél.

Külső finanszírozás

Az első negyedéves fizetési mérleg adatok alapján az ország külső finanszírozási igénye érezhetően csökkent. Ennek fő okai a kedvező külkereskedelmi mérleg és a külföldi tulajdonú vállalatok várható profitcsökkenése. A folyó fizetési mérleg többi tétele lényegesen nem változott, a hiány 2009 első negyedévében nem éri el a 600 millió eurót. A tőkemérleget is magában foglaló (ún. felülről számított) finanszírozási képesség jelentősen javult az EU-s tőketranszferek mintegy 10 százalékos növekedésének köszönhetően. 2009-re 2,9 milliárd eurós folyó fizetési mérleg hiányt várunk. 2010-ben a mérleg valamelyest romlani fog, elsősorban a külső kereslet élénkülése és annak importvonzata miatt. Jövőre mintegy 3 milliárd eurós folyómérleg-hiánnyal számolunk. A külső finanszírozási képességet a tőketranszferek jelentősen javíthatják, idén másfél, jövőre kétmilliárd euróval.

Államháztartás, költségvetés

Az államháztartás pénzforgalmi adatok alapján számított hiánya 2009 első nyolc hónapjában - önkormányzatok nélkül - 914 milliárd forint volt. A deficit jelentősen meghaladja az időarányos mértéket, és magasabb a tavalyi egész éves hiánynál. Az összevetést azonban érdemes komoly távolságtartással kezelni, hiszen mind a makrogazdasági, mind a jogszabályi környezet jelentősen eltér a tavalyitól A külső kereslet növekedése, de különösen a kiadáscsökkentő intézkedések (például a 13. havi nyugdíj eltörlése, a közszféra 13. havi bérének mérséklése, a zárolások stb.) a második félévben éreztetik hatásukat.

Az államháztartás alrendszerei közül a január-augusztusi időszakban a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 163 milliárd forintos deficitet halmoztak fel, ami meghaladja az idei évre tervezett teljes deficitet. Az elkülönített állami pénzalapok 7 milliárd forintos szufficitje jelentősen elmarad a tavalyitól, így egyre valószínűbb, hogy ez az alrendszer az év végére deficitbe fordul. Az idei költségvetés megvalósíthatónak tűnik, a tervezett 3,9 százalékos ESA hiány elérése biztosítható. A legnagyobb veszélyt a társassági adó bevételeinél érzékeljük. Az esetleges negatív hatások, így a terven felüli bevételkiesés kezelhetőnek tűnik, elsősorban a tartalékok igénybevételével.

A 2010-es költségvetési tervezet szerint nominálisan megközelítően akkora összegből gazdálkodhat az állam, mint idén.  Jövőre az ESA hiány GDP arányosan 3,9 százalék lesz, ez 50,5 százalékos újraelosztási hányad és 38,1 százalékos adócentralizáció mellett valósul meg (e két szám idén várhatóan 51,5 és 39,7 százalék lesz).Az államadósság jövőre kis mértékben emelkedik, GDP-arányosan 79,8 százalékra, utána azonban a legfrissebb prognózisok szerint csökkenni fog.

Infláció, monetáris folyamatok

A hazai infláció a márciusi 2,9 százalékos mélypontot követően növekedésnek indult, július-augusztusra elérte az 5 százalékot, amelyben érezhető szerepet játszott az áfa-emelés hatása. A változatlan adótartalmú éves árindex egy százalék közelébe esett vissza. A gyenge kereslet miatt a kereskedők az áfa-növekedés egy részét tudták csak a fogyasztókra hárítani. Az importált infláció a feldolgozott termékek esetében jelentősen, 6-7 százalékkal csökkent euróban számítva. 2009 egészében előrejelzéseink szerint 4,4 százalék lesz a fogyasztói árindex, mely az év második felében mutat növekvő dinamikát. Számításunk szerint 2010-ben alacsony inflációs pálya valósul meg. A jövő elejéig további áremelkedést valószínűsítünk, főként a hatósági árak és szolgáltatások áremelkedése miatt, amely az első negyedévben 6,1 százalék körül tetőzik, ezt követően az árszínt folyamatos mérséklődik, az év második félévében várhatóan 3 százalék alá csökken. Az árfolyam várhatóan a mostani szint, 270 Ft/ euró szint körül stabilizálódik, az inflációs nyomás csökkenni fog, ezáltal a Magyar Nemzeti Banknak tere nyílik további kamatcsökkentésre. A jegybank kamatdöntéseinél azonban a pénzügyi stabilitást is szem előtt tartja, amely még mindig nem elég erős. Az árfolyam volatilitásának csökkenése az utóbbi hónapok erősödő pénzügyi stabilitását jelzi. Ez év végén 7,0 százalékos irányadó kamattal számolunk, ami a jövő év végéig további 100 bázisponttal csökkenhet.

Társadalmi folyamatok

Az Ecostat lakossági konjunktúra indexe 2009 harmadik negyedévében jelentős mértékben emelkedett. A mutató jelenlegi értéke 89,4 százalék, 16,9 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben. Az index ezzel megközelítette a válság előtti szintet. A lakossági várakozások az év elején a mélypontra zuhantak, azóta a feszültségek hónapról hónapra csökkennek, ami abból adódik, hogy a lakosság jelentős része szerint a nemzetgazdaság egy év múlva jobb állapotban lesz, mint most, és vélhetően további megszorításokra nem lesz szükség.

2009. második negyedévében a foglalkoztatottak száma elérte a 3797,1 ezer főt. A 15-64 éveseknél mért foglalkoztatási ráta 55,6 százalék, a második negyedéves munkanélküliségi ráta 9,6 százalék volt. Az elbocsátottak jelentős része munka nélkül marad. A foglalkoztatottság éves átlagos visszaesése nagyságrendileg 100-110 ezer fő, ami a kormányzati beavatkozások nélkül 160 ezer is lehetne. Idén további leépítésekre kerülhet sor, így az idei átlagos munkanélküliség 10 százalék, az év végi 10,4 százalék körül alakulhat. A jövő évi ráta 10,5 százalék lehet.

2009 első felében a válság és a munkaerőpiac átrendeződése határozta meg a keresetek alakulását. A versenyszférában dolgozó fizikai munkások bruttó keresete 1,7 százalékkal nőtt, nettó reálkeresetük 2,1 százalékkal csökkent, közülük került ki az elbocsátottak legnagyobb része. Az állami szektorban dolgozók keresetalakulását a válság miatti takarékossági intézkedések, és az előző évekhez képest több tízezerrel magasabb közfoglalkozott megjelenése határozza meg. A költségvetési szférában 7,4 százalékkal csökkentek a bruttó keresetek, a reálkeresetek csökkenése 8,4 százalékot tett ki.

2009 végéig arra számítunk, hogy a bruttó bérdinamika a versenyszférában nem változik lényegesen, ugyanakkor az év végi prémiumok a tavalyi szintnél valamivel alacsonyabbak lesznek. A közszférában az egyhavi külön juttatás magasabb jövedelműektől való megvonása tovább rontja a bérek alakulását. Nemzetgazdasági szinten 1 százalék körüli bruttó keresetemelkedést valószínűsítünk. A nettó átlagkeresetek 1,9 százalékkal emelkednek. Az intézetünk által becsült 4,4 százalékos infláció mellett a versenyszférában stagnálhat a keresetek vásárlóértéke, míg a közszférában kb. 8,3 százalékos csökkenést valószínűsítünk. Ezáltal a nemzetgazdaság egészében 2,4 százalék körüli reálkereset csökkenéssel számolhatunk 2009-ben. A keresetek nagymértékű szóródása miatt a versenyszférában dolgozók nagy hányadánál is a reálkereset romlására lehet számítani.

2010-ben 2 százalékkal emelkedhetnek a bruttó átlagkeresetek, az szja átalakítása eredményeként a nettó keresetemelkedés ennél nagyobb lehet. Az adóváltozások másik hatása, hogy a cafeteria rendszerek várhatóan átalakulnak, a foglalkoztatottak kevesebb ilyen jellegű juttatásban részesülhetnek majd. A második félévben már minden nyugdíjast érint a 13. havi nyugdíj eltörlése, és a többi szociális jövedelem is veszít reálértékéből. 2010-ben a nyugdíjak megőrizhetik vásárlóértéküket, a többi szociális jövedelem értékvesztése várhatóan folytatódik. A válság közvetlen hatásai elsősorban a munkájukat elvesző aktív keresőket sújtják, a válságkezelés érdekében hozott intézkedések viszont a szociális jövedelemből élőket terhelik. 2010-ben a társadalom szinte minden rétegének helyzete valamelyest romlik.

A lakosság eladósodása megállt 2009 első félévében, és a pénzügyi válság csillapodásával megindult a devizahitel állomány mérséklődése. A válságtól kevésbé sújtott rétegeknél lassan megkezdődött a tartalékok fölhalmozása.