Egyensúly és növekedési kilátások 2010-2011
- Összefoglaló -

Makrogazdasági folyamatok és előrejelzések

2010-ben a magyar gazdaság egy százalék alatti növekedése várható a 2009. évi 6,3 százalékos visszaesést követően. A törékeny, de javuló világgazdasági konjunktúra hatására az export dinamikusan nő, míg a belső kereslet továbbra is szűk marad. A háztartások rendelkezésre álló jövedelme a 2009. évi 3,4 százalékos visszaesést követően 2010-ben 2-2,5 százalékkal tovább csökken. A megtakarítási ráta a jövedelemegyenlőtlenségek erősödése, a magas munkanélküliség és az óvatossági célú megtakarítások előtérbe kerülése miatt továbbra is magas szinten marad. Mindezekkel összefüggésben a fogyasztói szokások tartósan megváltoztak, így a jövedelemcsökkenésnél nagyobb, 3 százalék körüli lakossági fogyasztás visszaesést valószínűsítünk 2010-re.

A kedvező külső és a továbbra is szűk belső kereslet hatására a vállalati szektor beruházási rátája alacsony marad, de a készletfeltöltés következtében a bruttó felhalmozás a tavalyi összeomlást követően már dinamizálódik. A fiskális szigor az állami beruházásokat alacsony szinten tartja. 2010-ben 1 százalékkal növekvő állóeszköz-felhalmozást és 10 százalék feletti bruttó felhalmozás bővülést prognosztizálunk.

A 2009. évi 11,5 százalékos belföldi keresletcsökkenést követően 2010-ben stagnáló belföldi felhasználást valószínűsítünk. Erőteljes, 9-10 százalék körüli export és importdinamika várható 2010-ben, a forgalom élénkülése jelentős külkereskedelmi mérlegtöbbletet eredményez. A folyó fizetési mérleg 2010-ben negatívba fordul, de az EU transzfereket is tartalmazó nettó külföldi finanszírozási pozíciónk pozitív tartományban marad.

A fiskális politika mozgástere 2010-ben relatíve szűk lesz, az új kormány által is vállalt 3,8 százalékos hiánycél többletforrások gyűjtését teszi szükségessé, ami egyrészt negatívan hat a közösségi fogyasztás és felhalmozás, illetve a természetbeni társadalmi juttatások dinamikájára, másrészt a szigorú transzfer-politika a csökkenő lakossági jövedelmeken keresztül rontja a lakossági fogyasztás és felhalmozás növekedési kilátásait. A társasági adóráta második félévi csökkentése számításaink szerint mintegy 70-90 milliárd forintos megtakarítást jelent a kis- és középvállalatok számára, ennek hatására idén még nem valószínűsítünk jelentős teljesítménybővülést.

A hosszabb távú növekedés fenntartható beindítása az igazi kihívás a magyar gazdaságpolitika számára, de ez igazán a 2011. év feladata és lehetősége lesz. Itt az egyik veszélypontot a törékeny külpiaci konjunktúra jelenti. Egy kedvezőtlenebb külső keresleti pálya mentén a jelenleg látható exportvezérelt kilábalás megtorpanhat, ami az államháztartás pozícióit is rontaná.

A másik fő kérdés, hogy melyek azok a gazdaságpolitikai eszközök a foglalkoztatottság növelésére, a magánberuházások ösztönzésére, azaz a belföldi kereslet dinamizálására, amelyek nem veszélyeztetik a makrogazdasági egyensúlyt. Alapvető fontosságú, hogy a lehetséges szabályváltozások (pl. a minimálbér emelése, vagy az egykulcsos adó) ne okozzanak foglalkoztatási veszteséget, a pluszteljesítményből fakadó jövedelem-többlet kompenzálja az elsődleges adókiesést, és ne élesedjenek az alacsony jövedelmű rétegek leszakadásából fakadó társadalmi feszültségek sem.

A tervezett adóváltoztatások 2011-re fejthetik ki hatásukat. Kedvező külső környezet és a háztartásoknál maradó többletjövedelem következtében már érezhető mértékű, 3 százalék körüli növekedést érhet el a magyar gazdaság, bővülő lakossági fogyasztás és 5 százalékot közelítő beruházás-növekedés mellett.

A nemzetközi kilátások és a külső kereslet alakulása

A nemzetközi kilátásokat ugyan számos területen továbbra is a bizonytalanság jellemzi, a világgazdasági válság lefutása sokkal gyorsabbnak bizonyul a korábban prognosztizáltnál. A fejlődő, feltörekvő országok élénk aktivitásának köszönhetően 2010-ben a globális növekedés 4,2 százalékra tehető. A fejlett országok azonban csak mérsékelt ütemben tudnak bővülni. A tavalyi visszaesést követően az Egyesült Államok gazdasága idén 3,1, az Európai Unióé 1 százalékkal növekedhet, szemben a feltörekvő ázsiai államok 8,7 százalékos lehetséges GDP növekedésével. A világkereskedelem újraéledése jelentős szerepet játszik a javulásban, melynek következtében a globális egyensúlytalanságok újra növekedhetnek, az előrejelzések szerint viszont a krízis előtti szintjüket nem érik el. A növekedés folytonos fennmaradását számos tényező veszélyezteti. A globális pénzügyi rendszer nagyrészt szabályozatlan, további nemzetközi összefogást tesz szükségessé. Problémát jelent a magas munkanélküliség, illetve számos feltörekvő ország gazdasági túlhevülése.

Legnagyobb gazdasági partnerünk, az Európai Unió gazdasága 2010 első negyedévében 0,5 százalékkal növekedett az előző év azonos negyedévéhez képest. Az enyhe növekedés húzóerejévé a globális külkereskedelem feltételeinek várakozásokat meghaladó javulása vált. Az export bővülése növelte a készletezési aktivitást és kedvezően hatott a feldolgozóipar termelésére. Az Európai Unió növekedési kockázatai továbbra is magasak. Az EU kilábalása az exportnövekményen keresztül egyrészt jelentősen függ a külső feltételek alakulásától, másrészt a magas munkanélküliségi ráta, a növekvő eladósodottság, illetve a pénzpiaci kockázatok további bizonytalanságokat hordoznak magukban.

Mindemellett a szélesebb körben meginduló fiskális konszolidáció, az elhalasztott beruházások, és a relatíve magas tőkeköltségek ugyancsak korlátozzák a növekedési lehetőségeket. Az Európai Unió kilábalása lassúnak és elhúzódónak ígérkezik. A Bizottság idén a valutaövezetben 0,9 százalékos, az EU egészében 1,0 százalékos növekedést valószínűsít. Németország gazdasága 2010-ben 1,2 százalékkal, 2011-ben 1,6 százalékkal bővülhet.

A világgazdaság várható növekedése (százalékos változás az előző év azonos időszakához képest)

Forrás: KSH, Európai Bizottság, Bureau of Economic Analysis

A külső kereslet a 2009-es 4,2 százalékos visszaesését követően az idei évben várhatóan 1,4 százalékkal bővül. A legnagyobb növekedés Oroszország, az Egyesült Államok és Lengyelország esetében prognosztizálható (3,7, 2,8 illetve 2,7%). Visszaesésre csak Spanyolország viszonylatában kell számítani (-0,4%).

A magyar gazdaság külső keresletét meghatározó országok várható növekedési üteme 2010-ben

Forrás: KSH, Európai Bizottság, Bureau of Economic Analysis

A bruttó hazai termék alakulása

A bruttó hazai termék 2010 első negyedévében 0,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, ami jelentős javulásként értékelhető mind az előző negyedévet jellemző 4 százalék körüli visszaeséshez, mind a 2009-es 6 százalék feletti GDP-zsugorodáshoz viszonyítva. Az eredményben egyrészt az alacsony bázis és a külső kereslet javulása játszott fontos szerepet. Az export és az import volumene gyors növekedésnek indult az év elején, azonban a tavalyi visszaesés olyan mértékű volt, hogy legjobb esetben is csak a 2007. évi szint érhető el idén. A második negyedévben várhatóan gyorsul a GDP növekedése, az év végére azonban lassulhat az export bővülése, ami a megtörheti a gazdasági növekedés dinamikáját. 2010 egészére 0,9 százalékos növekedést valószínűsítünk, stagnáló belső kereslet és javuló külső konjunktúra mellett. 2011-re a hazai és a külföldi kereslet élénkülésével, a pénzügyi egyensúly, valamint a nemzetközi bizalom fokozatos helyreállításával számolunk, a GDP 2,9 százalékos növekedését prognosztizáljuk.

A GDP, az export és az import alakulása 2005-2010 (milliárd Ft, 2000. évi áron)

Forrás: KSH, ECOSTAT

Az exportkereslet alakulása

2010 első négy hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom közel egymilliárd euró többlettel zárt az előzetes adatok szerint. Az élénkülő globális konjunktúrát a magyar export ki tudta használni, bár a külső kereslet növekedése az importigény miatt a behozatal indexeit is megemelte, a két viszonylat közti dinamikák különbsége csökkent. Áprilisban a 21 százalékos kivitel növekedése már csak 1 százalékponttal haladta meg a behozatal dinamikáját. A viszonylag jó exportteljesítmény volt a fő meghatározó tényezője annak, hogy a hazai recesszió véget ért, és megkezdődött a válságból való kilábalás. Az idei kivitelt segítette az első három hónap 0,9 százalékos cserearány-javulása, ellene hatott viszont az első negyedéves jelentős forinterősödés.

A termékszerkezetet tekintve a legdinamikusabban a gépek és szállítóeszközök, ezen belül főleg a híradástechnikai eszközök kivitele nőtt, bár a behozatalban is ez az árucsoport érte el a legmagasabb növekedési ütemet. Kedvezőtlen jelenség ugyanakkor, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer jellegű termékek mérlege jelentősen romlott. 2009 második felétől a főbb exportpiacainknak számító országok gazdasági teljesítménye javult, ezen belül ezúttal inkább a korábbi tagországokkal folytatott kereskedelmünkben keletkezett nagyobb többlet a tavalyi első negyedéves értékekhez viszonyítva. Az Unión kívüli országokkal folytatott külkereskedelmünkre jellemző passzívumunk viszont mintegy negyedmilliárd euróval kisebb lett, mint 2009 első negyedévében.

2010-ben a külkereskedelem aktívuma elérheti a tavalyi magas szintet, az első négy havi igen kedvező adatok is erre utalnak, a második negyedévben a meggyengült forint továbbra is ösztönzi a kivitelt. Az év egészére vonatkozóan a GDP alapú export 9,4 százalékos növekedését valószínűsítjük, nem számolunk a külső kereslet megtorpanásával annak ellenére sem, hogy a kereskedelmi partnereinknél a piacösztönző intézkedéseket már idén az egyensúlyjavítást célzó gazdaságpolitika váltja fel. A jövő évre vonatkozóan - nagyfokú bizonytalanság mellett - az export 7,4 százalékos növekedését prognosztizáljuk.

A foglalkoztatottság, a lakossági jövedelmek és a fogyasztási kereslet alakulása

2010 első negyedévében a foglalkoztatottak száma 1,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliek száma ugyanezen időszakban 95 ezer fővel emelkedett, elérte a 498 ezer főt. A munkanélküliségi ráta elérte tetőpontját, 11,8 százalékot. Az áprilisi és májusi új adatok némi optimizmusra adhatnak okot. A foglalkoztatottak száma kismértékben emelkedett január-márciushoz képest, és a munkanélküliek száma minimálisan csökkent. Az elbocsátottak jelentős hányada a munkapiacon maradt.

A bruttó átlagkeresetek 2010 első négy hónapjában éves összehasonlításban 4,5 százalékkal nőttek. A személyi jövedelemadó kulcsainak és sávhatárának módosítása érezhetően csökkentette az adóterhelést így a nettó átlagkeresetek 10,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A reálkeresetek a január-áprilisi időszakban nemzetgazdasági szinten 4,7 százalékkal emelkedtek. Az idei évben a keresetek vásárlóértéke nemzetgazdasági szinten várhatóan 2,3 százalékkal nő.

2010 első negyedévében a lakossági fogyasztási kereslet csökkenő mértékben, mintegy 4,2 százalékkal esett az előző év azonos időszakához képest. A háztartások fogyasztási kiadása ennél erőteljesebben esett vissza, ami a fogyasztói szokások tartós megváltozására utal. A kiskereskedelmi forgalom adatai alapján a fogyasztás-visszaesés leginkább az iparcikk jellegű vegyes termékeknél, a bútor-, háztartási cikkeknél, illetve az üzemanyagoknál figyelhető meg. A közösségi fogyasztás 4,4, százalékkal nőtt. A végső fogyasztási kereslet összességében mintegy 3 százalékkal csökkent 2010 első negyedévében.

Előrejelzésünk szerint 2010-ben a fogyasztási kereslet visszafogott lesz. A prognosztizált 2,5 százalékos reáljövedelem-csökkenésnél nagyobb, 2,9 százalékos lakossági fogyasztás-visszaesést valószínűsítünk 2010-re. A háztartási szektor nettó megtakarítási pozíciója tovább javul az óvatossági célú megtakarítások miatt. A megtakarítási pozíciót javítja az is, hogy a lakossági hitelpiacot továbbra is erős likviditás-szűke jellemzi. A közösségi fogyasztás várhatóan 1,5 százalékkal nő. A teljes végső fogyasztási kereslet éves szinten 2,3 százalékkal csökkenhet.

2011-re a gazdaság dinamizálódása és az adócsökkentések hatására 3 százalék körüli lakossági fogyasztásnövekedést várunk, míg a közösségi fogyasztás az idei évhez hasonlóan 1-1,5 százalékkal bővülhet.

A felhalmozási kereslet alakulása

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2010 első negyedévében 4,4 százalékkal esett vissza, miközben a bruttó felhalmozás a tavalyi 30,3 százalékos zuhanást követően 3 százalékkal növekedett. Az eredmények megerősítik a korábbi feltételezésünket, miszerint a gazdasági válság enyhülésével a beruházási aktivitás csak fokozatosan kezd javulni, miközben a készletfelhalmozás hirtelen válthat gyors növekedésbe.

2010-ben várakozásaink szerint a beruházási aktivitás még mindig meglehetősen visszafogott marad, de már nem csökken tovább. A fejlesztések lassú beindulását a 2010-ben alig bővülő belföldi kereslet magyarázza. Az alacsony kapacitáskihasználtság is mérsékli a kapacitásbővítő beruházások beindítását. A beruházások bővülését némileg visszafogja a hitelkínálati oldalon tapasztalható likviditás-szűke.

A 2009. évi rekord mértékű beruházás-csökkenést követően 2010-re a bruttó állóeszköz-felhalmozás 1 százalékos növekedését prognosztizáljuk, a készletciklus megfordul, így a bruttó felhalmozás erőteljesen, 10,4 százalékkal emelkedhet.

Importigény, külkereskedelmi mérleg

2010 első negyedévében a szolgáltatásokat is magában foglaló GDP-import 11,6 százalékkal növekedett. Az év hátralévő részében a konjunktúra élénkülésének köszönhetően fokozatosan a belföldi kereslet is növekedésnek indulhat, így az import dinamikája eléri az exportét. Az év egészére vonatkozóan a GDP alapú import 9,4 százalékos növekedését valószínűsítjük, míg 2011-re 7,6 százalékos növekedésével számolunk.

Jelenleg már rendelkezésre állnak a 2009. évi (korrigált) folyó fizetési mérleg adatok. A 186 millió eurós aktívum valamivel kisebb lett az előzetesen becsültnél. A több mint 7 milliárd eurós egyenlegjavulást elsősorban az áruforgalmi többlet eredményezte, de a külföldi tulajdonú vállalatok csökkenő profitja és a viszonzatlan folyó átutalások alakulása is jelentős szerepet játszott. Érdekes jelenség volt 2009-ben, hogy a világgazdasági válság az idegenforgalmunkat sem a bevételi sem a kiadási oldalon lényegesen nem érintette. Az EU-s tőketranszfereket is tartalmazó tőkemérleg egyenlege több mint 200 millióval javult, így a (felülről számított) finanszírozási képességünk közel másfél milliárd eurót tett ki.

2010-ben a folyómérleg várhatóan romlik, előrejelzésünk szerint a hiány egymilliárd euró körül alakul, ami nagyjából a GDP egy százaléka. 2011-ben további csekély egyenlegromlással számolunk, amely a növekedés importigényéből és a külföldi tulajdonú vállalatok várható profitnövekedéséből adódik. A modellszámítások szerint 2011-ben a folyó fizetési mérleg hiánya meghaladja az 1,7 milliárd eurót. Az uniós tőketranszferek azonban a folyó fizetési mérleg hiányát jóval meghaladják, azaz továbbra is pozitív lesz a külfölddel szembeni nettó pozíciónk. 2010-ben mintegy 2,5 milliárd, jövőre kb. 3 milliárd körüli tőketranszferrel számolunk.

A fiskális politika és az államháztartás

Az államháztartás pénzforgalmi adatok alapján számított egyenlege 2010 első öt hónapjában - önkormányzatok nélkül - 736 milliárd forintos hiányt mutatott, ami az éves előirányzat 85 százalékának felel meg. A deficit meghaladja mind az időarányos mértéket, mind a tavalyi év azonos időszakának értékét. Az államháztartás alrendszerei közül a január-májusi időszakban a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 35 milliárd forintos hiányt halmoztak fel, ami kevesebb, mint a fele a tavalyi év azonos időszakában mért értéknek. Az elkülönített állami pénzalapok 27 milliárd forintos szufficitje meghaladja a várt szintet, és a korábbi időszak tendenciái alapján az is elképzelhető, hogy ez az alrendszer az előirányzottnál is nagyobb többletet produkál majd. A központi költségvetés hiánya 729 milliárd forint volt, ami annak ellenére megfelel az előzetes várakozásoknak, hogy az egész évre várt deficit 87 százalékát teszi ki. Idén ugyanis még a szokottnál is jobban eltér a deficit éven belüli lefutása az időarányostól. Ennek legfőbb oka, hogy egyes kiadási tételek ez év első hónapjaiban jelennek meg nagyobb súllyal (kamatkiadások, MÁV támogatások, közszféra kereset-kiegészítése).

Az év egészére tervezett 3,8 százalékos ESA hiány megvalósíthatóságát több tényező is fenyegeti. Egyrészt a PM előrejelzése most 180 milliárd forinttal kevesebb adóbevétellel számol, mint a költségvetés elfogadásakor. Ez kisebb részben az ingatlanadó eltörléséből fakad (mintegy 50 milliárd forint), emellett azonban szinte minden adónemből az előirányzatnál kevesebb bevételt vár a kormány. Ezt csak részben ellensúlyozza, hogy a várható kamatkiadások 50 milliárd forinttal csökkentek, továbbá a magánnyugdíj-pénztárakból az állami rendszerbe visszalépők átvétele 40 milliárd forint terven felüli bevételt jelenthet. Az így adódó 90 milliárd forintos elmaradást magyarázza, hogy májusra szinte teljesen lenullázódott a stabilitási tartalék. Ezek a számok még nem tartalmazzák az árvíz elleni védekezésre, illetve az árvízkárok átvállalására már elköltött állami tízmilliárdokat.

Az új kormány által eddig meghirdetett fiskális intézkedések együttes várható egyenlegjavító hatása mintegy 150 milliárd forint, ami fedezetként szolgálhat a stabilitási tartalék feltöltésére, valamint az árvízzel kapcsolatos - a költségvetést érintő - költségekre. Összességében mindez azt eredményezi, hogy tartható lehet az idei évre tervezett hiánycél, amennyiben nem történik valamilyen váratlan fordulat az államháztartási folyamatokban. Ilyen jellegű kockázatok azonban léteznek. Közöttük a legjelentősebb annak lehetősége, hogy az önkormányzatok a választások közeledtével jelentős költekezésbe kezdenek az általuk korábban felhalmozott nagy mennyiségű likvid eszköz terhére. Továbbá az is előfordulhat, hogy az adóbevételekben az eddig ismertnél is lényegesen nagyobb elmaradások következhetnek be.

Véleményünk szerint a bejelentett fiskális intézkedések következetes végrehajtása esetén teljesíthető az idei deficitterv. Az államháztartás GFS módszertan szerint számolt hiánya - önkormányzatokkal együtt - 2010-ben elérheti az 1078 milliárd forintot, ami a GDP 4 százalékának felel meg. Az ESA szemléletű deficit ennél kisebb lehet, várhatóan a GDP 3,8 százalékát teszi ki.

Az alábbi táblázat az államháztartás alrendszereinek 2010-ben várható egyenlegét mutatja, mellette összehasonlításképpen közöljük a PM előrejelzéseit is.

Számításaink szerint az államháztartás GFS módszertan szerint számolt hiánya - önkormányzatokkal együtt - 2011-ben elérheti a 881 milliárd forintot, ami a jövő évi GDP 3,1 százalékának felel meg. Az ESA szemléletű deficit ennél 0,1 százalékponttal lehet kisebb.

Az infláció alakulása és a monetáris folyamatok

2010 májusában a fogyasztói árak a tavalyi év azonos időszakához képest 5,1 százalékkal voltak magasabbak, míg az év első 5 hónapjában az infláció 5,8 százalék volt. Egy év alatt a járműüzemanyagok drágultak a legjelentősebben, ebben a körben 27 százalékos volt az áremelkedés. Az élelmiszerárak viszont 1,3 százalékkal estek tavaly májushoz képest.

Az EU többi tagországában 2010 áprilisához viszonyítva 2 százalékkal voltak magasabbak az árak az előző év áprilisához képest. A 27 ország között 5,7 százalékkal Magyarországon volt a legmagasabb az áremelkedés, utána Görögország következett 4,7 százalékkal.

Júliustól jelentős inflációcsökkenéssel számolunk, hiszen akkortól már szerepel a tavalyi bázisban a 2009. júliusi áfa-emelés hatása. Ezt az is alátámasztja, hogy a változatlan adótartalmú árindex nagyon alacsony, 1 százalék körüli értéken van. Mindemellett júliustól magasabb lesz az inflációs ráta, hiszen a 2010. januári jövedékiadó-emelés változatlanul felfelé nyomja az árakat. További felhajtóerővel bír az árakra a világpiaci energiaárak emelkedése, a forint gyengélkedése, illetve az erős dollár hatása, ami forintban mérve tovább emeli az energiahordozók árait. Bár a kormány egyelőre befagyasztotta a hatáskörébe eső energiaárak emelését, ez hosszútávon nem tűnik fenntarthatónak. Vagyis az emelkedések hatása később be fog épülni a fogyasztói árakba. A kedvezőtlen időjárás miatt a várhatóan emelkedő élelmiszerárak is felfelé hajtják majd a fogyasztói árakat.

2010-re éves szinten 4,8 százalékos inflációt prognosztizálunk. Az egész évre vonatkozó érték két markánsan eltérő időszakra bontható, az első két negyedéves magasabb áremelkedési ütemet (6,0 és 5,7%) lényegesen alacsonyabb inflációs ráta követi az utolsó két negyedévben (4,0 és 3,7%).

2011-re a fogyasztói árak 3,1 százalékos növekedésével, vagyis az infláció további csökkenésével számolunk. Az időszak végére elérhető lehet a jegybank által kitűzött 3 százalék alatti pénzromlási ütem.

Ágazati konjunktúra

A nemzetgazdasági beruházások a felhasználási tételek legnagyobb részét teszik ki, 2010. első negyedévében volumenük 6,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. Folytatódott a több mint két éve tartó negatív trend, bár a csökkenés üteme idén már mérséklődött. A nagyobb beruházási súllyal bíró nemzetgazdasági ágak közül egyedül a szállítás, raktározás fejlesztései emelkedtek 11,4 százalékkal. A feldolgozóiparban 16 százalékkal, az ingatlanügyletek területén 19 százalékkal kevesebbet ruháztak be. 2010 második felében a beruházások növekedésére lehet számítani. A nemzetgazdasági beruházások változását közvetett módon erősítheti a külső konjunktúra fokozatos élénkülése. A hazai kereslet továbbra is szűk marad, sem a lakosság, sem az állami szféra intenzív beruházási aktivitására nem számíthatunk. Pozitív hozzájárulást az országba érkező külföldi tőke, valamint az Európai Uniós fejlesztési támogatások lehívása kínálhat. 2010 egészében 1 százalékkal nőhetnek a beruházások, 2011-ben 5 százalék körüli, majd később azt meghaladó bővülésre számítunk.

2010-ben az ingatlanpiacon stagnálás várható. A külföldi- és belföldi befektetői csoportok keresletnövekedésével egyelőre nem számolunk. A vállalkozások egyelőre a termelő helyeik növekvő számú beruházását prognosztizálják. A költségvetési intézmények, ezen belül is az önkormányzatok beruházási lehetőségeit kell a leggyorsabban bővíteni, hisz az árvízkárok helyreállítása a helyhatóságok feladata lesz következő időszakban. A lakóingatlan-beruházások élénkülésére még várnunk kell, idén kb. 28-30 ezer lakás átadásával számolhatunk. Az ingatlan-forgalom 2010-ben kismértékben növekedhet. 2011-ben az ingatlanpiac lassú, fokozatos élénkülése várható.

A világgazdasági válság rövid időn belül az iparra is átterjedt. Az ágazat termelése az Európai Unió nagy részében, így Magyarországon is jelentősen visszaesett. Az iparilag fejlett piac-meghatározó országban fogyasztásélénkítő intézkedéseket vezettek be. A múlt év második felében, részben a fogyasztásnövelő intézkedések nyomán majd minden tagállamban mérséklődött az ágazat visszaesése, amely 2010 elején kisebb-nagyobb mértékben növekedett. A Közösség ipari teljesítményének alakulását a fejlett államok, ezen belül is Németország dinamikája határozza meg. (Tapasztalatból tudjuk, hogy a hozzá sok szállal kötődő magyar ipar kis eltéréssel követi a német ipar növekedését.)

A külföldi érdekeltségű hazai cégek exportdinamikája az utóbbi hónapokban követte az anyavállalatok kivitelének emelkedését. Itthon rövidtávon továbbra is a belföldi értékesítés stagnáláshoz közeli változásával kell számolnunk. Az ipari konjunktúra inflexiós pontjai fokozatosan közelítenek a termelési index átlagához, ami azt jelenti, hogy a belföldi értékesítés bővülni fog, a kivitelé csökkenni.

A következő hónapokban meglehetősen bizonytalanul megítélhető időszaknak nézünk elébe: az iparágak egy részénél érezhetők a konjunktúra jelei, másoknál viszont stagnálásra, esetenként visszaesésre lehet számítani. A rendelésállományi indexek egyes ágazatokban dinamikusan növekednek, például a textília és papírtermék gyártásnál, a vegyi anyag és termék, továbbá a számítógép és elektronikai, optikai termékek előállításánál. Továbbra is nehéz helyzetben lesz a ruházati termék gyártása, a gyógyszeripar, a villamos berendezés gyártása. A többi, itt nem említett feldolgozóipari alágazatnál stagnálás közeli állapot valószínűsíthető. Középtávon az ipar fejlődése egy szolidabb (5-7% közötti) növekedési pályára áll át. Az értékesítési lehetőségeket és termelő kapacitásainkat számba véve 2010 átlagában a hazai ipar fejlődése 6-7 százalék közötti dinamikát érhet el. 2011-re hasonló mértékű növekedéssel számolunk.

Az építőipari teljesítmény visszaesése 2005 közepén kezdődött, csökkenő tendenciája ez évben folytatódik. Az építőiparban 2010 első negyedévében termelt GDP 8,7 százalékkal maradt el az előző évi alacsony szinttől, érdemi javulás a gyenge kereslet miatt az év egészében sem várható. A mai ismereteink alapján nehezen megítélhető, hogy a kedvezőtlen trend mikor fordul meg, mivel az építőipar teljesítménye nagymértékben függ a kormányzat gazdaságpolitikájától, az ország pénzügyi-gazdasági helyzetétől, a költségvetés egyensúlyától, a vállalatok és a lakosság beruházási lehetőségeitől.

Az év első három hónapjában az építőiparhoz tartozó ágazatok közül az épületek építése az átlagot valamivel meghaladó mértékben, 11,6 százalékkal esett vissza, míg az egyéb építmények (utak, vezetékek) kivitelezése 8,2 százalékkal csökkent. Az előbbi csoport teljesítménycsökkenése jórészt a lakásépítések drasztikus visszaesésével magyarázható, míg az utóbbi az uniós forrásokra alapozott út- és metróépítések, valamint vasútfelújítások lassulásával függ össze. Ebben az évben az ágazat teljesítmény csökkenésével továbbra is számolnunk kell, némi javulás 2011-ben várható. Ezt valószínűsítik a legújabb rendelésállományi adatok, amelyek kilengései csillapodni látszanak. 2010-ben a termelés csökkenése elérheti a 7-8 százalékot, a jövő évben viszont szerény, mintegy 3 százalékos növekedéssel számolunk.

Az árutermelő ágazatok közül a mezőgazdaság hozzáadott értéke 2010. első negyedévében 4,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. Az agrártermékek termelői árszintje 2010 első három hónapjában 0,2 százalékkal emelkedett. A korábbi időszakok tendenciájának megfelelően a növényi termények és állati termékek árváltozása eltérő irányban mozdult el az első negyedévben. A növényi termékek árszintje 1,8 százalékkal növekedett az elmúlt év azonos időszakához képest, az állati termékek árcsökkenése 2,3 százalék volt. Az agrárolló értéke 2010 első negyedévében 100,9 százalékot ért el. 2009 első negyedévéhez viszonyítva a mezőgazdasági ráfordítási árak némileg mérséklődtek, a termelői árak viszont enyhén emelkedtek. Az idei első negyedévi árolló változás az év hátralevő időszakában módosulhat, sőt tendenciaváltozás sem zárható ki. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 2010 első három hónapjában 4,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez viszonyítottan, míg az importvolumen 0,4 százalékkal esett vissza. A növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeit figyelembe véve valószínűsíthető, hogy a mezőgazdaságban előállított bruttó hazai termék hozzájárulása a korábbi éveknek megfelelően 3-3,5 százalék körül alakulhat az idei évben.

A kiskereskedelmi forgalom volumene 2010 első negyedévében 4,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A negyedév során némi bizakodásra adott okot, hogy az ágazat forgalma lassuló ütemben csökkent. (A javuló tendencia azonban áprilisban megszakadt, az értékesítés a márciusi éves 4 százalékos visszaesés után legutóbb 5 százalékkal visszaesett.) A bolti eladások a legjelentősebb árufőcsoportokban számottevően csökkentek, a legnagyobb forgalom visszaesést továbbra is az iparcikk jellegű vegyes kereskedelem (-15,5%), a bútor-, háztartási cikk, építőanyag értékesítés (-8,5%), valamint a textil, ruházati és lábbeli szakma (-4,1%) szenvedte el. Január és március között viszonylag szerény mértékben, 3,1 százalékkal csökkent az élelmiszerek és élelmiszer jellegű vegyes áruféleségek forgalma. A sorozatos és nem kis léptékű áremelések hatására az üzemanyagok kereslete szűkült, az eladások volumene - az előző év azonos időszakához viszonyítva - három hónap alatt átlag 9 százalékkal esett vissza. A kiskereskedelem 2010 évi teljesítményében az alacsony bázismutatók mellett is legfeljebb szinten maradással lehet számolni. A munkaerőpiaci feszültségek lassú oldódása, a jövedelmek enyhe bővülése és a bázishatás következtében 2011-től a forgalom szerény, 2 százalékot meghaladó élénkülésére lehet számítani.

A magyar turizmus teljesítményének növekedése kisebb lesz a nemzetgazdasági átlagnál. A turizmus fizetési mérleget javító szerepe euróban, forintban számítva egyaránt megmarad. A belföldi turizmus továbbra is az ágazat gazdasági fejlődését előmozdító, és a költségvetést stabilizáló tényezője lesz.

A szállítási ágban még tart a gazdasági válság hatására kialakult negatív tendencia. Az év első három hónapjában továbbra is kevesebb árut szállítottak, hosszabb távolságra. Csökkent a személyszállításban az utasforgalom, a kevesebb utas hosszabb utat tett meg. Pozitív eredmény, hogy nemzetközi viszonylatban nőtt a vasúti szállítás forgalma és összteljesítménye. 2010-ben a szállítás, raktározás ágazat teljesítménye enyhén emelkedik, éves szinten elsősorban a nemzetközi áru- és személyszállítás bővülésének eredményeként néhány százalékos növekedés következhet be, egyes területeken stagnálás várható.

2010-ben a posta- és távközlés szektor együttes teljesítménye továbbra is növekszik, előreláthatóan 2,5-3 százalékos gyarapodást érhet el az ágazat.

Az Európai Unió külkereskedelmi forgalmának élénkülése a hazai külforgalomra is pozitívan hatott. A nemzeti számla adatok alapján 2010 első negyedévében az együttes áru- és szolgáltatás-kivitel 13,7 százalékkal, a behozatal 11,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának alacsony bázisát. A külkereskedelem aktívuma 2,4 százalékponttal járult hozzá az első negyedévi bruttó haza termékhez. Az árubehozatal euróban számított értéke az idei első negyedévben 12,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A kivitel nagyobb mértékben 16,9 százalékkal élénkült, hatására az első negyedévi többlet 1317 millió euróra duzzadt. Az első negyedévi forgalom forintban mért árszínvonala a behozatalban 9, a kivitelben 8 százalékkal csökkent az előző év azonos negyedévéhez képest. A cserearány 0,9 százalékkal javult. Euróban számítva az első negyedévben különösen a gépek és szállítóeszközök (16%) és a nyersanyagok (33%) behozatala nőtt jelentősen, ami egyrészt az autóalkatrészek forgalmának élénkülésére, másrészt a válság során leapadt készletek pótlására utal. Külkereskedelmi egyenlegünk minden ország-csoport viszonylatában javult, a teljes mérlegtöbblethez az EU régi tagországaival folytatott kereskedelem járult hozzá a legnagyobb mértékben. A nemzetközi helyzet javulása a magyar gazdaságban 2010-ben várhatóan nagyobb mértékben érezteti hatását, mint azt korábban prognosztizáltuk. Az áruforgalom alakulása kedvező, az euróban számított kiviteli többlet 2010-2011-ben elérheti a 4,7 milliárd eurót. A kedvező eredmények mellett folyamatosan számolnunk kell azonban azzal, hogy a nemzetközi áru és szolgáltatás-forgalom alakulása a nemzetközi termelés és forgalom számos bizonytalansággal terhelt folyamatának a függvénye.

Társadalmi folyamatok

2010 első negyedévében a foglalkoztatottak száma 3 millió 719 ezer főre csökkent, ami évtizedes mélypontot jelent, miközben a munkanélküliek száma megközelítette a félmillió főt. A gazdasági válság időszakában összességében mintegy 150 ezer munkahely szűnt meg, amit az elbocsátottak egy részének kényszervállalkozóvá válása, illetve - az "Út a Munkához" program kertében - a közfoglalkoztatás felfuttatása enyhített valamelyest. A leépítések döntő többsége a tavalyi évben lezajlott, 2010 első hónapjaiban kisebb elbocsátások történtek, a kirívóan alacsony foglalkoztatás részben szezonális hatások miatt állt elő. Áprilisban és májusban megkezdődött a munkaerő-piac konszolidációja, de a vállalatoknál meglévő létszámfelesleg lassítja a foglalkoztatás bővülését. A korábbinál is jobban földuzzasztott közfoglalkoztatás valamelyest javíthatná a munkaerőpiac helyzetét, ugyanakkor a tavaly év eleji relatíve magas bázis miatt éves szinten csökkenhet a foglalkoztatottság. A munkanélküliségi ráta 11,2 százalék körül alakulhat az év egészében.

A versenyszférában kedvezőnek értékelhető a bérek dinamikája, a vállalatok az OÉT ajánlásának megfelelően inkább az alacsonyabb keresetűek bérét igyekeztek fejleszteni. Az állami szektorban valamelyest csökkennek a bruttó keresetek. Az SZJA változások hatására a vállalatoknál dolgozó magasabb keresetű alkalmazottak reáljövedelme érezhetően javul. Kisebb mértékben ugyan, de szintén emelkedik a közszféra magasabb kereseti kategóriájába sorolt alkalmazottak reálkeresete, mivel esetükben az adókönnyítés kompenzálja a bruttó bér csökkenését. A vállalatoknál foglalkoztatott fizikai munkások keresetének vásárlóértéke szintén növekedhet, míg a közszférában a fizikai dolgozók arra számíthatnak, hogy reálkeresetük 2010-ben is csökken. A bérjövedelemből élők helyzete összességében javulhat az idei évben, a reálkereset emelkedése elérheti a 2,3 százalékot.

A lassan konszolidálódó munkaerőpiac és a dolgozók többsége számára kedvező bérfolyamatok javítják a lakosság jövedelmi helyzetét, ezt azonban több tényező is mérsékli. A rendszeres statisztikák alig nyújtanak információt a mikrovállalkozásoknál alkalmazottakról és a kisvállalkozókról, márpedig a válság hatása súlyosan és hosszabb lefutással érintheti a gazdaságnak ezt a szegmensét. Az ő esetükben az idei évben a jövedelmek további csökkenésére, kedvező esetben stagnálásra számíthatunk. Széles tömegeket érint, hogy 2010-ben szinte kivétel nélkül csökken a szociális juttatások vásárlóértéke. A reálnyugdíjak 1-1,5 százalékkal csökkenhetnek az infláció alatti nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj megszűntetése miatt. A családi ellátások (GYES, családi pótlék stb.) nominális összege második éve nem emelkedik, így a gyermeket nevelők jelentős jövedelemvesztést kénytelenek elviselni. Mindezek eredőjeként 2010-ben mintegy 2,5 százalékkal csökkenhet a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelme. A különböző társadalmi rétegekre jellemző jövedelemfajták ellentétesen alakulnak, így a jövedelmi olló tovább nyílik. A gyermeket nevelő alacsony keresetűek, vagy munkanélküliek helyzete romlik a legnagyobb mértékben, de a nyugdíjasok és a mikrovállalkozásoknál dolgozók is kisebb lecsúszást élhetnek meg. A társadalmon belüli egyenlőtlenségek növekednek. Az életszínvonal-vesztés érzetét fokozza, hogy a magas devizahitel törlesztő részletek és a rezsikiadások emelkedése miatt tovább apad a lakosság szabadon elkölthető jövedelme és a fogyasztás hitellel történő simítására sem lesz lehetőség. A gazdasági helyzet konszolidációját a társadalmat érő megrázkódtatások, jelentős életszínvonal áldozatok kísérik.

A Nemzeti Egészségfelmérés friss adataiból kitűnik, hogy a lakosság egészségi állapota valamelyest javult az elmúlt években, és ez részben életmódbeli változások, valamint a prevenció eredménye. A kissé javuló egészségügyi mutatók mellett az egészségügyi ellátórendszer helyzete továbbra sem stabil. Az Egészségbiztosítási Alap hiánya 2010 első négy hónapjában elérte a 36,5 milliárd forintot, ami az éves terv több mint fele, és mintegy 50 százalékkal meghaladja az előirányzatot is. A bevételek és a pénzbeli ellátásokra fordított kiadások a tervezetthez képest kedvezően alakulnak, azonban ezt ellentételezi, hogy a kiadásokon belüli legnagyobb tételt jelentő természetbeni ellátások összege nagymértékben meghaladja az alap költségvetésekor kalkulált szintjét. A kedvezőtlen tendenciákat részben egyszeri, év eleji tételek kifizetése okozta, ugyanakkor kérdéses, hogy a gyógyszerár-támogatások rendszerének módosítása nélkül tartható lesz-e az alap tervezett éves egyenlege.

A felsőoktatás jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt két évtizedben, a hallgatók száma többszörösére nőtt. A 2009/2010-es tanévben 243 ezren tanultak nappali tagozaton, a többi, kvázi felnőttoktatásnak tekinthető tagozaton 128 ezer fő volt a hallgatói létszám. Az expanzió a 2005/2006-os tanévben érte el csúcspontját, ettől kezdve mérséklődött a felsőoktatásban tanulók száma. Ezt elsősorban demográfiai folyamatok idézték elő, de szerepet játszott benne a 20 év fölöttiek részvételi szándékának csökkenése is. Ez utóbbi tendencia azonban megfordulni látszik és az Európai Uniós irányelvek figyelembevételével arra számíthatunk, hogy a következő években növekedni fog a 20 év felettiek száma a felsőoktatásban. Az egyetemi-főiskolai oktatás szerkezete lassan alkalmazkodik a munkaerő piaci változásokhoz. A gazdasági környezettel és az uniós oktatáspolitikai célokkal összhangban kialakított keretszám-változtatások esetén a felsőoktatási képzések iránti kereslet a közeljövőben átrendeződhet. A felsőoktatás minőségi színvonalának megőrzése, annak javítása érdekében alakították ki a Bologna-modellt. Egy évtizeddel a bevezetés után az eredmények még mindig felemásak, sok esetben csak formális változások történtek. A tartalmi elemek elsajátítása és gyakorlati megvalósítása hosszabb tanulási folyamatot igényel, amelynek még csak a kezdetén vagyunk. A feltételek egyébként adottak ahhoz, hogy e folyamat eredményeként hazánkban is korszerű oktatási rendszer működjön.