 |
|
||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
ECOSTAT
Gazdaságelemző és Informatikai Intézet (KSH) "A magyar gazdasági-társadalmi fejlődés előrejelzése" című kutatás kiindulásaként felvázolunk két szcenáriót, melyek a világ lehetséges fejlődését mutatják be a következő 15 évben. A meghatározó trend az első forgatókönyv szerint a globalizáció terjedése és egységesítő hatása lesz; a második szerint pedig a regionális verseny erősödése és differenciáló hatása. 1. Forgatókönyv - a globalizáció általános terjedése A Föld lakossága egymilliárd fővel gyarapodik, ezt azonban ellensúlyozza a magas gazdasági növekedés. Az országok többségében a városiasodás kezelhető marad, ám néhány fejlődő országbeli város a gyors lakosságnövekedés miatt politikailag instabillá válik. A lakosság növekedése és a gazdasági fejlődés jelentős terhet jelent a környezet számára. Romlik a termőföld minősége, nő a széndioxid-szennyezés és -kibocsátás, csökkennek az erdők, fajok halnak ki, főként a gyors városiasodás helyszínein. Kedvezőek a körülmények az információs technológia, a biotechnológia és a különleges alapanyagok fejlődéséhez és terjedéséhez. A termelésben az információs technológia növeli a nyereséget. Az Egyesült Államok vezető szerepe mellett súlypontossá válik a Távol-Kelet és az EU is. A kereskedelem további liberalizációja, a piaci reformok széles körű bevezetése, az információs technológia gyors elterjedése és a nagyhatalmi konfliktusok hiánya évente átlagosan négy százalékos gazdasági növekedéshez vezet. Az etnikai sokszínűség kikezdi néhány ország egységét, a bevándorló munkások feszültséget keltenek Európában és Kelet-Ázsiában. A közösségek közötti feszültség megnő a fejlődő országokban is. A nagyhatalmak között nincs számottevő konfliktus. Csak minimális konfliktusok fordulnak elő a fejlett és a feltörekvő piacú országok között, illetve az utóbbiak csoportján belül, hála a jólétnek és a demokratikus szabályok mind szélesebb körű elfogadásának. 2. Forgatókönyv - a regionális verseny szélesedése A további egymilliárd ember sok fejlődő ország számára komoly teher a lassú gazdasági növekedés miatt is. A városok jó néhány fejlődő országban instabillá válnak a növekvő gazdasági különbségek, a nem megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások miatt. A lakosságnövekedés és a gazdasági nyomás a források hiányához és a protekcionizmus erősödéséhez vezet, főként a szegény országokban és a sűrűn lakott, feltörekvő piacú államokban. A környezetvédelemben is csökken a nemzetközi együttműködés. A technológia gyorsan fejlődik, de a regionális protekcionizmus csökkenti a gazdaságok nagyságát, és növeli a kereskedelmi korlátokat. A versenyezni képtelen fejlődő országok lemaradása rohamosan nő. A növekedés jelentős, de a mértékét csökkenti a regionalizmus és a protekcionizmus hatása. Az Egyesült Államok megőrzi Európával és Japánnal szembeni előnyét, mert könnyebben befogadja a külföldi munkásokat. A globalizáció, az amerikai hegemónia és a kulturális változások kikezdik a nemzeti identitásokat és feszültségeket, elhidegülést okoznak Amerika és Európa, illetve Amerika és Ázsia között. A regionalizmus növekvő erői kiélezik a piacok, a beruházások és az erőforrások megszerzése iránti küzdelmet, ami válságokhoz vezet. A hosszú távú prognózis időhorizontja, szakaszolása
A 2015-ig tartó folyamatok kidolgozandó fontosabb részterületei:
A nemzetgazdaság hosszú távú előrejelzéseinek alapelvei Mindenekelőtt a tágan értelmezett gazdasági változásokat, a piacgazdaság intézményrendszerének módosulásait vizsgáljuk. Ugyanakkor a gazdaságra ható, illetve a gazdasági folyamatokat közvetlenül befolyásoló társadalmi összetevőket is törekszünk bemutatni. Így tárgyaljuk a társadalmi differenciálódás főbb megfigyelhető trendjeit, a makro- és mikrogazdasági differenciálódás és kiegyenlítődés kérdéseit stb. térségünkben. Elemezzük az egyes társadalmi rétegek gazdasági helyzetének eddigi és a következő évtizedben várható alakulását. Fontos, hogy a szokásos, az adatok elemzésére alapuló gazdasági elemzés mellett a gazdasággal közvetlenül érintkező társadalmi összefüggéseket is vizsgáljuk.
|
