Tendenciaváltás jelei mutatkoznak a magyar gazdaságban. Az elmúlt három évben realizált teljesítményének növekedése a múlt év elején érte el csúcspontját, és az év végére a nemzetközi konjunktúra változásait követve a gazdaság növekedési üteme mérséklődött. 2000-ben a gazdaság összteljesítményének bővülése előzetes adatok szerint 5,3%-ra tehető; az idei évben azonban már ennél valamivel mérsékeltebb ütemű fejlődés valószínűsíthető.

A gazdasági növekedés 2000-ben is érzékenyen tükrözte az európai gazdaság fejlődésének élénkülését, a magas olajár következményeit, az euró és a dollár árfolyamában bekövetkező változásokat. A világgazdaság növekedése gyors volt, becslések szerint elérte a 4,5%-ot. A fejlődés motorja az USA, ahol a tavalyi GDP növekedés előzetes adatok szerint 3,5%.

Hazánk külgazdasági folyamataiban a multinacionális vállalatok vezető szerepe tovább erősödött. 2000-ben már észlelhető volt a külföldi működő tőke mobilitása a magyarországi bérköltségeknél alacsonyabb szintet mutató országok irányába. A vállalatok nemzetközi versenyképessége folyamatosan javult. Elsősorban a külföldi tulajdonú nagyvállalatok járultak hozzá a kereskedelmi mérleg javításához, a középvállalatok semleges szerepet játszottak e tekintetben, a kis- és mikrovállalatok viszont növelték a deficitet.

Az állóeszköz-felhalmozás az 1999. évi 5,9%-os növekedés után 2000-ben 6,5%-kal emelkedett. A beruházások kisebb nagyobb ingadozásokkal követték a GDP alakulását, a befektetések fő területe a feldolgozóipar és a telekommunikáció volt. A vállalatok 2001-ben a konjunktúra lassulásával számolnak, a múlt évi magas keresletet a kapacitások jobb kihasználásával elégítették ki.

A nemzetközi konjunktúra várható alakulása a magyar gazdaság számára kedvezőtlen. A világgazdaság növekedésének általános lassulása csökkenti a magyar export bővítésének lehetőségeit, továbbá élezi a piaci versenyt, nehezebb feltételeket teremt a külföldi tőkeberuházások elnyerésére. Ebből a szempontból külön figyelmet érdemel a magyar gazdaság fő piacának, az EU gazdasági növekedésének csökkenő üteme. Ezek a tendenciák az exportorientált hazai gazdasági fejlődést lassíthatják.

Az olajválság további elmélyülésével nem kell számolni, nagy biztonsággal feltételezhető, hogy az olajárak a jelenlegi szinten (éves átlagban 25-27 dollár/barell) maradnak, ami a múlt évi cserearány-veszteség egy részének fennmaradását jelenti. A 2000. évi és a jelenlegi olajárak különbözete valamelyest mérsékelheti a termelői és a fogyasztói árindexet, s kedvezően hathat a fizetési mérlegre és a cserearányokra.

A gazdaságban jelentős többletforrással nem lesz, a 2001. évi külföldi működő tőke beáramlás 1,5 Mrd dollárra becsülhető. A külföldi értékesítés növekedési üteme a lassuló világgazdasági konjunktúrával együtt mérséklődik, a belső kereslet azonban kis mértékben növekedhet. A lakossági fogyasztás jelentős ütemű emelkedésével 2001. év második felétől számolunk. A beruházások üteme ez évben feltételezhetően emelkedik, az autópálya, a lakásépítési program, valamint a vasúti közlekedés központi fejlődése eredményeként. A Széchenyi Terv beindítása a belső keresletre kedvezően hat, ami a gazdaság külgazdasági teljesítményének mérséklődését némileg kompenzálhatja. A termelő és szolgáltató szférában 2001-ben a múlt évinél valamivel élénkebb 7% körüli beruházási növekedés várható.

A beruházások ágazati és műszaki összetételének változása a technikai színvonal növekedését segítette elő. A technológiai húzóerő a feldolgozóipari termelésben és exportban érzékelhető, elsősorban a multinacionális vállalatok körében. Az agrárszektorban azonban, a műszaki fejlődést szolgáló beruházások volumene messze elmaradt attól az igénytől, ami szükséges az ágazat - nemzetközi színvonalhoz mért - felzárkózásához.

2001-ben a műszaki technológiai színvonal további javulását elsősorban a multinacionális cégek beruházásai ígérik. A kis- és középvállalatok e téren mutatkozó lemaradása valamelyest mérséklődhet, a kiemelt programok eredményeként lassú felzárkózás indulhat meg.

2000-ben az ipari termelés volumene 18,3%-kal bővült, az export 27,4%-kal, a belföldi értékesítés pedig 9%-kal haladta meg a tavalyi értéket. A fejlődés nagy területi differenciáltság mellett ment végbe. A fejletlen régiók lemaradása tovább nőtt. Az ipari fejlődés motorja a feldolgozóipar volt, amelyben az exportra szakosodott alágazatok fejlődtek a leggyorsabban.

Idén a termelő szférában az ipar fejlődése továbbra is dinamikus lesz, mértéke azonban elmarad az 1999. és a 2000. évi teljesítményektől, s az ágazati ütemkülönbségek is kiegyenlítettebbek lesznek. A gépipar korszerű ágazatai, a számítástechnika, irodatechnika, műszeripar, valamint a járműgyártás továbbra is az ipar dinamikus ágazatai maradnak. Összességében az ipari termelés 10-12%-kal növekedhet.

A mezőgazdaságban érdemi előrelépés sem a jövőjét illető elgondolásokban, sem a teljesítményeket tekintve nem történt. A mezőgazdasági termékek értékesítése 2000-ben mintegy 6-7%-kal csökkent, elsősorban a növénytermesztési és a kertészeti termékek több mint 14%-os visszaesése miatt. A felhalmozódott problémák megoldása csak több éves távlatban képzelhető el. A költségvetésben szereplő jelentős támogatási tételeket jelenleg az ágazat működőképességének fenntartása emészti fel. A kiskereskedelmi forgalom 2000-ben lassabban fejlődött, mint 1999-ben, a forgalom volumene a magas bázist követően 2%-kal nőtt. 2001-ben a fizetőképes kereslet bővülni fog, ennek nyomán a kiskereskedelmi forgalom 4-4,5%-os változatlan áras bővülése prognosztizálható. A távközlésben az átlagosnál gyorsabb - ám mérséklődő ütemű - növekedés valószínű. Keresleti oldalról a telítettség állapota még nem következett be, bár az elhalasztott igények jelentős részét pótolták. A vezetékes hírközlésben a jelenlegi monopolhelyzet 2001-ben megszűnik, tovább folytatódik a mobiltelefonok előretörése.

Az idegenforgalomban evolúciós fejlődési pályán haladunk, 2000-ben a külföldi turisták száma 8%-kal, a devizabevétel 16%-kal emelkedett. 2001-ben a teljesítmény szolid mértékű növekedése várható, a külföldi turisták száma 4, a bevételek 8-10%-kal nőhetnek.

A szállítás ágazatban az elmúlt év során a vasúti és a légi forgalom veszteségei tovább nőttek. A közúti szállítások gyors ütemben bővültek, s újból megindult az autópálya építési program. Az év során megszűnt a magyar tengerhajózás, a folyamhajózás pedig a Duna jugoszláviai szakaszának járhatatlansága miatt mélyponton maradt.

A külgazdaságban 2001-ben a teljesítmények növekedése az előző évhez viszonyítva néhány százalékponttal mérséklődni fog. Ezen belül az import várhatóan kevésbé csökken mint az export, amit az infrastrukturális fejlesztések és a lakossági fogyasztás emelkedésének növekvő importvonzata valószínűsít. Emiatt a külkereskedelmi és a fizetési mérleg hiánya növekedni fog.

A pénzügyi folyamatok a múlt évben összetett képet mutattak. Miközben a forint árfolyama többnyire az ingadozási sáv erős oldalán helyezkedett el, az infláció üteme alig mérséklődött. A kamatok az év első 10 hónapjában csökkentek és így a tervezettnél magasabb infláció miatt a reálkamatok rendkívül összezsugorodtak, csökkent a megtakarítási hajlandóság.

A növekvő külkereskedelmi mérleghiány ellenére a folyó fizetési mérleg kedvezőbben alakult 2000-ben, mint ahogy azt a prognózisok feltételezték, és 1,9 milliárd euró passzívummal zárult. 2001-re a folyó fizetési mérlegben mintegy 2,5 milliárd euró hiány alakulhat ki.

A gazdaságfejlesztés kiemelt prioritása továbbra is az áremelkedés mérséklése. Az infláció az év első hónapjainak adatait is figyelembe véve a 2001. év egészére vonatkozóan 8%-körül alakulhat. Az olajárak közvetett hatása és a korábbi évek elhalasztott áremelési igényeinek realizálása árnövelő hatású lesz. Várhatóan az első negyedévben még két számjegyű éves szintű fogyasztói árindex az év végéig lassan csökkenni fog. Lényeges és kedvező tendencia a termelői árindex folyamatos csökkenése és mértékének közeledése a fogyasztói árindexhez. Az államháztartás hiánya 2000-ben a gazdasági növekedés, valamint a tervezettnél magasabb infláció miatt csökkent, mértéke a GDP 3,5%-át tette ki. 2001-ben várhatóan folytatódik ez az irányzat, ami a hiány némi visszaszorításával jár, amennyiben az év során a fiskális politika nem tesz váratlan engedményeket. A pénzpiaci szektorban a 2000. év során likviditásbőség volt. A megtakarítások elhelyezési formái átrendeződtek, csökkent a befektetési vállalkozások száma és súlya. Az ország pénzügyi helyzete idén is stabil marad, elképzelhető a külső eladósodás szerény növekedése. A vámterületi gazdasági szférában továbbra is jelentős hiány valószínűsíthető.

A lakossági pénzügyekben 2000-ben nőtt az eladósodás, amely feltehetően 2001-ben is folytatódik. A lakosság jövedelmi struktúrájában változás várható, aminek fő oka, hogy a minimálbér-emelés, valamint a közszférában megvalósuló nagyobb bérfejlesztés következtében a munkajövedelmek emelkednek. A szociális jövedelmekben az ellentétes hatások (csökkenő időtartamú munkanélküli járadék, növekvő igény a gyed iránt) egymást kiegyenlítik. Összességében számítani lehet a jövedelmek és ezzel párhuzamosan a fogyasztás tavalyinál nagyobb emelkedésére. A gyermekesek nettó pozíciója javul az adórendszeri változások következtében.

A családok pénzügyi megtakarításai az ingatlan befektetések felé áramlanak. Ez leginkább arra vezethető vissza, hogy a negatív reálkamatok miatt a nagy megtakarítók jövedelmezőbb befektetéseket keresnek, nő az érdeklődés a külföldi ingatlanok vásárlása iránt is. Másfelől a piaci viszonyok változása (a hitelre történő árusítás terjedése), valamint a lakáshitelezés jelenlegi rendszere következtében a lakosság fokozódó eladósodása várható. A demográfiai helyzetet tekintve a népességfogyás mérséklődése valószínűsíthető. A foglalkoztatás kismértékben emelkedhet, a munkanélküliség pedig az elért alacsony szinten marad. A 2001. évi gazdasági folyamatok várható alakulása összességében kedvezőek, a GDP 4,5-5% közötti mértékben bővülhet.