Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerint a magyar gazdaság 2004-ben gyorsuló ütemben növekedhet - figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok növekedési kilátásai 2004-re egyértelműen javultak, bár az Európai Unió idei bővülését illetően még sok a bizonytalanság. Ezt alátámasztja az is, hogy a vállalati konjunktúra előrejelzések szerint a reálgazdaság az előző évinél magasabb növekedést érhet el.

Az elmúlt hónapban folytatódott az amerikai dollár euróval szembeni gyengülése. Bár a fejlettebb országok (G7) találkozóján felhívták a figyelmet a dollár káros mértékű ingadozására, a valuta gyengülése kedvezően hat az amerikai exportra, és emellett csökkenti a Fed által továbbra is reálisnak tartott deflációs veszélyt. Az amerikai jegybank hasonlóan kockázatosnak tartja az árindex csökkenését és emelkedését, az irányadó kamaton így legutóbbi ülésén sem változtatott. A GDP növekedésében meghatározó a lakossági fogyasztás, a háztartások eladósodottsága ugyanakkor az elmúlt évben tovább nőtt. Mindez az egyensúlyi mutatók további romlását vetíti előre.

Németország GDP-je 0,1 százalékkal csökkent 2003-ban. Bár az utolsó negyedévben a gazdaság 0,2 százalékkal bővült, az elmúlt havi kedvezőtlen konjunktúra-felmérések szerint a javulás nem egyértelmű. Az EU egészére hasonlóan alacsony, 1 százalékot nem meghaladó 2003. évi növekedés becsülhető és a dinamika 2004-ben is csak kis mértékben haladja majd meg az 1 százalékot. Megkezdődött a 2007-2013-as költségvetés vitája, amellyel kapcsolatban a legnagyobb kérdés a szétosztható összeg nagysága (a témáról részletesen lásd a hétfőn megjelenő Mikroszkóp c. kiadványunk vezércikkét).

A magyar gazdaság előző évi GDP növekedésére március elején lesznek előzetes adatok, becslésünk alapján azonban 2,8 százalékkal nőtt a bruttó hozzáadott érték. 2004-ben javuló külső kereslettel számolva a növekedés 3,2 százalék körül várható. A lakossági fogyasztás előző évi magas, 7 százalék körüli dinamikája 3 százalék alá csökken, az export növekedése ugyanakkor bővül.

Az ipari termelés 2003 végén kiugróan magas, 10 százalékot meghaladó mértékben bővült, az exportértékesítés növekedése meghaladta a 20 százalékot. Mindez elsősorban két ágazat, a járműgyártás és a villamos gép gyártás dinamikus növekedésének tudható be. Kérdéses hogy mennyiben követi a többi ágazat a termelés-növekedést. Összességében az ideihez hasonló, 6,5 százalékos növekedést prognosztizálunk.

Az államháztartás előző évi GDP arányos hiánya eredményszemléletben (azaz az Európai Uniós módszertan szerint) előzetes adatok alapján elérte az 5,7 százalékot, szemben a tervezett 4,8 százalékkal. A végleges bruttó hazai termék adat megjelenése még természetesen módosíthat a rátán, az eltérés azonban nem lehet nagyobb 0,1 százalékponttnál. Ahhoz, hogy a 2004-es új, 4,6 százalékos terv tartható legyen, a kormány - az előző évi 35 milliárd forinton felül - 150 milliárd forintos megszorításról döntött. Míg a tavaly decemberben elfogadott költségvetési törvényben pénzforgalmi szemléletben (GFS) 920, eredményszemléletben (ESA95) 783 milliárd forint hiány szerepelt, addig a kormány felülvizsgálata szerint 2004-ben a deficit (4,6 százalékos hiánnyal és 20450 milliárd forintos GDP-vel számolva) eléri a 940 milliárd forintot - 180-190 milliárd forintos megszorítás mellett. Mindez több mint 300 milliárd forintos eltérést jelent a költségvetési törvényhez képest. Egyéb tényezőket is figyelembe véve az eltérés ennél nagyobb is lehet.

Az eltérésre magyarázatot ad a 2003. évi bázis jelentős módosulása (a 4,8 százalékos tervvel szemben 5,7 százalékos lett a hiány), a kamatkiadások emelkedése, valamint a tervezéshez használt makrogazdasági keretszámok változására. Emellett olyan egyéb tételek is módosíthatják a korábbi tervben szereplő hiányt, mint az Európai Uniós források felhasználásának tervezettől eltérő hatékonysága, adóbevételek vártnál alacsonyabb szintje (elsősorban EVA valamint az újonnan bevezetett ökoadó), vagy a mezőgazdasági támogatás növelésének igénye. Figyelembe véve, hogy a tervezett intézkedések alapvetően az állami szférát érintik, mely - nemzetközi tapasztalatok alapján - meglehetősen rugalmatlan a kiadáscsökkentő intézkedésekre, összességében GDP arányosan 4,8 százalékos hiányt prognosztizálunk.

A külső egyensúly jelentősen romlott 2003-ban. A külső kereslet visszaesése, fő kereskedelmi partnereink alacsony növekedési üteme év elején az export-dinamika lassulását eredményezte. Az év második felében, a világgazdaság konjunktúra enyhe élénkülésével párhuzamosan először az import növekedett, majd év végére az export volumenindexe "utolérte" a behozatalét. Mindez magyarázza a hiány növekedését és egyben jelzi, hogy a jövő év elején - számolva kivitelünk magas importtartalmával - még dinamikusan bővülő exportra lehet számítani. A folyó fizetési mérleg finanszírozási oldala kedvezőtlenül változott, az adósság aránya emelkedett 2003-ban. 2004-ben kis mértékben romló külső egyensúlymutatókkal számolunk.

A fogyasztói árak januárban a várakozásokat meghaladó mértékben, 6,6 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az áremelkedés legfontosabb összetevője az áfa és jövedéki adókulcsok változása volt. Minthogy az adóváltozás a korábban vártnál nagyobb mértékben épült be a fogyasztói árakba, az ebből adódó inflációs többlet elérheti az 1,5 százalékpontot, ami kissé meghaladja korábbi várakozásainkat. A nettó inflációs mutatóban ugyanakkor nem számolunk magasabb emelkedéssel, hiszen a fogyasztás lassabb növekedését prognosztizáljuk. A reáljövedelmek várhatóan nem emelkednek 1 százaléknál magasabb mértékben. Összességében 6,5 százalékos éves átlagos inflációra számítunk 2004-ben.

A jegybank februári inflációs jelentésében a piaci várakozásoknál magasabb inflációs prognózissal állt elő. A prognózis távolodása az inflációs céltól a monetáris szigor fenntartását jelzi, az irányadó kamatot a közeljövőben várhatóan nem csökkenti a jegybank. A bejelentés a devizapiacon a forint euróval szembeni erősödését eredményezte. Az árfolyam gyengülésének veszélyétől tartó jegybank várhatóan még hónapokig kitart a magas kamatszint mellett.