| ECOSTAT - Havi prognózis |
 |
| ECOSTAT - Havi prognózis |
|
ECOSTAT januári éves előrejelzéseAz idei év magyar növekedését a konszolidációs csomag belső keresletet visszafogó hatása, a nemzetközi gazdaság lassulása és a pénz- és tőkepiacok bizonytalansága határozza meg. A tavalyi év alacsony bázisán prognózisunk szerint 2008-ban 2,5 százalék körüli ütemben bővülhet a hazai kibocsátás. A reálbérek idén már nem csökkennek, a lakossági fogyasztás valamelyest bővül, és a kormányzati kereslet-visszafogás is enyhébb lesz, mint tavaly. Az export és az import növekedési üteme csökken, a közöttük az export javára fennálló növekedési többlet mérséklődik, a külkereskedelmi mérleg javulása várhatóan lassul. 2008-ban a gazdasági folyamatok bizonytalan elemének tűnik a vállalkozói szektor beruházási döntéseinek alakulása. A technológia-fejlesztő beruházások várhatóan élénkülnek ebben az évben, az infrastrukturális beruházások az EU-s támogatások eredményeként bővülnek. Az európai uniós transzferek beruházás-élénkítő hatása az év második felétől jelenthet elmozdulást a felhalmozási ráta alakulásában. Előrejelzésünket a nagyon alacsony előző évi bázis mellett a magas feldolgozóipari kapacitás-kihasználtságra, az elhalasztott beruházások növekvő tömegére és a kis mértékben élénkülő makrogazdasági keresletre alapozzuk. A hazai növekedés termelési oldalon elsősorban a feldolgozóipar exportteljesítményéből adódik. A magyar export 80 százalékát a hazánkban működő nagyvállalatok állítják elő, amelyek eredményessége a külső, elsősorban az európai (német) konjunktúrán múlik. Amennyiben az eurózóna növekedése az amerikai recesszió és a pénzpiaci turbulenciák hatására a vártnál jobban lassul, az a magyar kilátásokat rontja, különösen azért, mert a kiseső exportkeresletet belső vásárlóerő csak kismértékben kompenzálja. A stabilizációs intézkedések és eredmények tükrében úgy látjuk, az államháztartási hiány leszorítására vonatkozó kormányzati terv sikeresen végigvihető. Az államháztartás ESA módszertan szerinti hiánya 2008-ban 4,0-4,3 százalékra mérséklődik. Az egyenleg javulása egyharmad részben a bevételek növekedéséből, két-harmad részben a kiadások csökkentéséből tevődik össze. A nemzetközi gazdaság fejlődését érintő előrejelzések a világ- és a hazai gazdaság szempontjából egyaránt kedvezőtlen. A romló kilátások reálgazdasági és pénzpiaci oldalról megalapozottak. Az amerikai gazdaság recessziójától, és annak továbbgyűrűző hatásaitól való félelem pánikhangulatot generált a világ tőzsdéin. A legfontosabb kérdés a világgazdasági növekedés előrejelzését illetően az lehet, hogy mennyire függ Amerikától a globális gazdaság teljesítménye. A világszintű növekedés hajtóerejét, a teljesítmény-többlet legnagyobb részét hagyományosan az Egyesült Államok, és gyors növekedése révén a fejlődő ázsiai országok adják. A két régió gazdasága külkereskedelmén keresztül szorosan összefonódik. Az USA részesedése az európai külkereskedelemből csökkent az elmúlt évtizedben, de az EU-27-ek kivitelének közel negyede még így is Amerikában realizálódik, ebből a kapcsolatból származik a legnagyobb pozitív tétel a külkereskedelmi mérlegben. Egy amerikai gazdasági lassulás, esetleg recesszió reálgazdasági, valamint a pénz- és tőkepiacokon keresztül is hatással lesz az európai növekedésre. Az amerikai recesszió okaként az ingatlanpiaci és az ebből következő jelzáloghitel-piaci válságot szokás megjelölni, ezek azonban sokkal inkább tünetek, mint alapproblémák. Szembetűnő, hogy a világgazdaság ciklusai változóban vannak. A globális növekedés páratlanul magas volt az elmúlt 4-5 évben. A dinamikus növekedés jelentős részben a mesterségesen teremtett, hitelfelvétellel finanszírozott amerikai lakossági fogyasztáson alapult. A valójában nem reál-alapú növekedés korrekciója elkerülhetetlennek látszik. 2008. első hónapjában a kőolaj ára először új csúcsra emelkedett, majd a gazdasági növekedés lassulásával kapcsolatos félelmek miatt 90 dollár alá esett. Hasonlóan alakult a nemesfémek árfolyama is. Az év első három hetében a befektetők kockázatvállalási hajlandósága újra csökkent, a dollár 1,45 alá erősödött. A fogyasztói árak növekedési üteme 2008-ban mérséklődik, az árszínvonal várhatóan 5 százalék körüli ütemben haladja meg a tavalyit. Azt látjuk azonban, hogy a közelmúlt inflációs prognózisai sorra felülteljesültek, a dezinflációs folyamat a múlt év végén megtört, a drágulás üteme a korábbi 6,5 százalékos előrejelzések helyett végül 8,0 százalékos lett. Az idei évben is inkább az árfelhajtó hatások érvényesülnek. Elsősorban a mezőgazdasági-, az élelmiszer- és a nyersanyag-árak tavalyi megugrásának második-körös hatásai, és egy esetleges pénz- és tőkepiaci válság és általános recesszió következtében tartósan leértékelődő forint okozhat a vártnál nagyobb pénzromlást.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
copyright: ECOSTAT 2000 |