| ECOSTAT - Havi prognózis |
 |
| ECOSTAT - Havi prognózis |
|
Az Ecostat októberi 2008-2009. évi előrejelzése"a világméretű pénzügyi válság fokozódó erővel lassítja a reálgazdaság fejlődését" Az elmúlt hetekben a nemzetközi pénzügyi válság mélyülése olyan szélsőséges hatásokkal járt a pénz- és tőkepiacokon, amelyek alapjaiban módosították a 2008-2009-es prognózisokat. A nemzetközi gazdaságkutató intézetek sorra csökkentik a világgazdaság növekedési ütemére vonatkozó előrejelzéseiket. A korábbi becslések során azzal számoltak, hogy a gazdaság bővülése 2008-ban ugyan lassul, de a következő évben már fokozatosan gyorsul. Ezzel szemben a legfrissebb számítások szerint a konjunktúra-ciklus kedvező esetben is csak 2009-ben ér el mélypontját. A Nemzetközi Valutaalap a 2008. októberi előrejelzésében a korábbiakkal szemben 2008-ra már csak 3,9 százalékos, 2009-re 3,0 százalékos bővülést vár. Különösen az eurózóna és az Egyesült Államok növekedési kilátásai romlottak. A januárban még 1,8-1,9 százalékos 2009-es bővülés helyett az októberi prognózis csupán 0,1-0,2 százalékos európai és amerikai növekedést valószínűsít a következő évre. Hasonlóképpen lefelé korrigálta konjunktúra-előrejelzését az Európai Bizottság is. A legújabb, szeptemberi prognózis szerint 2008 második felében az eurózóna gazdaságaiban, negyedéves összevetésben számítva megáll a növekedés. Időközben olyan információk láttak napvilágot, amelyek hatására a hazai gazdaság fejlődésének külső és belső feltételei gyökeresen megváltoztak. Míg korábban csak a külső konjunktúra mérséklődésére számítottunk, most azzal kell szembenéznünk, hogy az európai országok növekedése gyakorlatilag megáll. A következő másfél évben az euró-zóna tagországainak recessziója hazánk fejlődési lehetőségeit jelentősen beszűkíti. A nemzetközi gazdasági lassulás jelei hónapok óta érezhetőek. A kőolaj ára három hónap alatt a felére, 70 dollár közelébe esett. A dollár értékvesztése megállt, az amerikai fizetőeszköz 1,60-ról 1,34 alá erősödött az euróval szemben. A lassuló gazdasági környezetben fokozatos dezinfláció veszi kezdetét. A pénzügyi válság kialakulása az amerikai lakosság évtizedeken keresztül hitelfelvétellel táplált fogyasztásának növekedésére és az ezt lehetővé tevő széleskörű pénzügyi liberalizációra vezethető vissza. A laza pénzügyi szabályozás mellett a pénzügyi rendszer nagy volumenben bocsátott ki kockázatos jelzáloghiteleket. A fedezetlen követelések leírását követően pénz és hitelszűke lépett fel. Az ingatlanárak csökkenésével párhuzamosan megdrágult a hitelfelvétel, ami növekvő gondokat okozott mind a lakosok, mind a hitelezők körében. A pénzügyi válság egyre veszélyesebb likviditási hiánnyá alakult. A hazai pénzügyi rendszer erősen integrált az európai pénzügyi rendszerbe, ennek megfelelően Magyarországon is jelentősen romlottak a finanszírozási feltételek. A lakosság, a vállalatok és az állam hitelfelvételi lehetőségei szűkösebbé váltak, a hitelek költsége jelentősen emelkedik. A Magyarországon jelen lévő bankok anyavállalatai ugyanakkor lakossági forrásaik magasabb aránya miatt kedvezőbb likviditási helyzetben vannak, mint a válsághelyzetbe került külföldi pénzintézetek. A magyar bankrendszer tőketartaléka jelentős, a megnövekedett kötelezettségek finanszírozására azonban nem elégséges. Ezért került sor további hitelforrások biztosítására, részben az EKB-tól, részben a legnagyobb kereskedelmi bankok részéről. Hitelfelvételi tárgyalások folynak az IMF-el is. A kockázatos hitelek aránya ugyan alacsony, a külső adósság kezelése azonban a meglévő tartalékokon felüli biztosítékokat igényel, így az EKB 5 milliárd dolláros opciós hitelét. A válság negatív hatásai azokat az országokat veszélyeztetik leginkább, amelyek egyensúlyi problémákkal küszködnek. Hazánk esetében a sorozatos és nagyarányú államháztartási deficit, az államadósság és a folyó fizetési mérleg hiánya jelent komoly kockázati tényezőt. Az ország iránti bizalom csorbul, ami az ország és a cégek pénzügyi megbízhatóságának gyors leértékelésében jelentkezik. A pénzügyi válság eléri a reálszférát is. A magasabb kockázati prémium és a világgazdasági lassulás három csatornán keresztül rontja hazánk reálgazdaság teljesítményét. A beszűkült hitelfelvételi lehetőségek miatt az állam, a vállalatok és a lakosság költségei emelkednek, beruházási lehetőségei viszont drasztikusan visszaesnek. Az exportvezérelt magyar gazdaság felvevőpiacain a növekedés az ágazati sajátosságoktól függően csökken, esetenként rövidebb-hosszabb időre megáll, a kereslet a magyar kiviteli termékek iránt erősen visszaesik. Az államháztartási hiány és az államadósság finanszírozása jelentősen drágul, ezzel együtt a külső egyensúlytalanság következtében a magyar deviza és az állampapírok piacának stabilitása kerülhet veszélybe. A pénzügyi egyensúly elsődleges szerepe miatt mai helyzetünkben a korábbi dekonjunktúrális időszakokkal szemben nem lehet ösztönző fiskális politikát folytatni. Ennek megfelelően azzal számolunk, hogy az év hátralévő részében és 2009-ben az állam a korábban tervezettnél is mérsékeltebb keresleti hatást fejt ki, a fogyasztás és a beruházások tekintetében egyaránt. Hasonló okokból nem számítunk a reálbérek és a reáljövedelmek emelkedésére, így a lakossági fogyasztás növekedési üteme nem fog élénkülni. A beruházások bővülése az állam visszafogott aktivitása mellett a lakosság és a vállalatok révén is korlátozott. A korábbi években a magyar gazdaság növekedését jórészt az export alapozta meg. A külső konjunktúra csökkenése azonban jelentősen behatárolja a kivitel növekedési lehetőségeit. A külkereskedelmi mérleg javulása megállt, kedvező irányú változásra a következő másfél évben nem számíthatunk. A belső fogyasztás minimálisan megengedhető növelése kevés a növekedés beindításához. Az adócsökkentés nem járható út, legfeljebb az a hipotetikus opció maradt meg, hogy a vállalatokat terhelő adók egy része fogyasztási adóként a lakosságra terhelhető. A kormányzat gazdaságpolitikája szükségszerűen koncepcionálisan is módosul. Az államháztartás egyenlegét már jövőre olyan mértékűre kell csökkenteni, ami elégséges az ERM II. kapcsolódásunkhoz. Ez hatalmas erőfeszítéseket kíván mind a vállalkozói szférától, mind a lakosság részéről. A fejlesztések nyilvánvalóan halasztódnak, beleértve az EU forrásokból lehívható pénzek egy részét is. A fő cél az egyensúly biztosítása, ennek segítségével az állam működőképességének biztosítása az euró övezetbe történő belépésig. Ennek érdekében a kormány várhatóan megfontolja, hogy bizonyos szociális támogatásokat is felülvizsgáljon. A következő két évben a növekedési ütemek rendkívül alacsonyak lesznek, emelkedhet a negatív előjelű mutatók köre, a munkanélküliség emelkedhet és a külkereskedelmi forgalom alakulása is nehezen megbecsülhető. Jelenlegi előrejelzésünket ezeknek a körülményeknek fokozott figyelembevételével állítottuk össze. A magyar gazdaság növekedési üteme 2008. első félévében 1,9 százalékot tett ki. A növekedés húzóereje az ipar és a mezőgazdaság volt. A termelő ágazatok bővülése azonban jelentősen mérséklődött 2008-ban. Az ipari termelés növekedési üteme idén az első nyolc hónapban a tavalyi 9 százalékról 3, 6 százalékra csökkent. A kiemelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállománya az első hét hónapban átlagosan mindössze másfél százalékkal haladta meg az előző évit; igaz, a havi adatok június-júliusban élénkülő növekedést mutattak. Az építőipar mélyrepülése tovább folytatódott: januártól júliusig 10, 9 százalékkal csökkent a tavalyi 5, 8 százalékos zsugorodás után. A mezőgazdaság teljesítménye (különösen a tavalyi adatokhoz képest) kiemelkedően jó ebben az évben, az agrárárak jelentősen csökkennek. A szolgáltatásokon belül a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma az év első nyolc hónapjában nem változott a tavalyi év azonos időszakához képest, míg 2007-ben még 1 százalékos növekedésről számoltak be a szállásadók. A visszaesés érezhető a logisztikai szektorban is, a tavalyi 17 százalék után 2008-ban csupán 3 százalékkal nőtt a szállított áruk tömege. Romlott a kiskereskedelem helyzete, a forgalom volumene a tavalyi 2 százalékos mérséklődés után az év első hét hónapjában 2, 2 százalékkal csökkent. Az év első felében a nemzetgazdasági beruházások értéke 3, 3 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző évben. A 2008. évi folyamatokat elemezve úgy látjuk, hogy a világpiaci dekonjunktúrára következtében a magyar gazdaság exportdinamikája az év hátralévő részében tovább csökken. Ehhez azonban az importdinamika is igazodik, így jelentős fizetési mérleg problémák nem valószínűsíthetők. A lakossági fogyasztásnak az első félévben tapasztalt erősödő dinamikája valószínűleg megtörik, éves szinten fél százalék alatti növekedést prognosztizálunk. A beruházási aktivitás továbbra is igen alacsony marad. Az államháztartás egyensúlyi pozíciója várhatóan jelentősen, mintegy 1,6 százalékponttal javul GDP arányosan a tavalyihoz képest. A 2009. évi folyamatok csak alacsony megbízhatósági szinten jelezhetők előre. Előrejelzésünkben feltételeztük, hogy a világgazdaság éves növekedése 2008-ban 4 százalék, 2009-ben 3 százalék körüli lesz, míg az exportlehetőségeink szempontjából döntő jelentőségű német gazdaság növekedése gyakorlatilag megáll. Az árfolyamot jelentősen megváltoztató leértékelődési hullámmal nem számoltunk, de az árfolyam volatilitása erős marad. Az államháztartás kiadási oldalával kapcsolatban elfogadtuk, hogy a 2008. október 17-én benyújtott módosított költségvetés adatai az irányadóak, azaz 2009-ben egy szigorúan egyensúlyközpontú, ezáltal a makrogazdasági keresletet tovább csökkentő fiskális politika valószínűsíthető. A fenti szcenárió eredményei alapján a magyar gazdaság növekedési üteme 2009-ben 1,3 százalékra csökkenhet. A szűkülő világgazdasági exportkereslet a külkereskedelmi forgalom dinamikájának további visszaesését valószínűsíti. Magas beruházási aktivitás az alacsony növekedési kilátások és makrokereslet miatt nem várható. A helyzetet némileg javíthatják a külső forrásból finanszírozott projektek, amelyeknél az önrész-finanszírozásra véleményük szerint előteremthetők a szükséges források. A lakossági fogyasztás volumene várhatóan stagnál 2009-ben. Ez egyrészt annak a következménye, hogy a várhatóan befagyasztott, alig növekvő bérek a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét csökkentik. Másrészt a recesszió elméletileg a jövedelemszinttől függetlenül is a fogyasztási hajlandóság csökkenésével jár együtt. Harmadrészt a jelenlegi helyzetben a hitelkínálat jelentős szűkülése és drágulása is várható, ami a fogyasztás eddig hitelből finanszírozott részét automatikusan visszaveti. Összességében 2009-re a növekedési dinamika csökkenését valószínűsítjük stagnáló fogyasztás, alacsonyabb, de kiegyensúlyozott export-importdinamika mellett. A feltételezett további keresletszűkítést indukáló, de a kiadásokat visszafogó fiskális politika mellett a tervezett egyensúlyi pozíciók tarthatónak látszanak. Hangsúlyozzuk, hogy az előrejelzés a fenti premisszákra épül, azaz például egy, a feltételezettől jelentősen eltérő árfolyampálya egy teljesen más növekedési pályát is indukálhat, új fiskális és monetáris szabályozást igényelhet. A főbb makrogazdasági mutatók alakulásának előrejelzése is bizonytalan, a modell-számítások belső-külső feltételei pontosan nem meghatározhatók, gyorsan módosulhatnak, ezért most csak néhányról adunk számszerű előrejelzést.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
copyright: ECOSTAT 2000 |