Gazdaság fejlődési trendjei -
A termelékenység néhány jellemzője
- Összefoglaló -

A nemzetgazdaság teljesítménye az elmúlt három évben folyamatosan gyorsuló ütemben növekedett. A teljesítmények növekedése a múlt év közepén érte el csúcspontját, ezt követően a nemzetközi konjunktúra mérséklődésének hatására a növekedés üteme mérséklődött. A gazdaság összteljesítménye 2000-ben 5,2%-kal bővült, a GDP növekedése meghaladta az EU átlagát és az iparilag fejlett országok egyedi növekedési mutatóját. A hazai gazdaság fejlődésének dinamikája magasabb volt a tagjelölt országok múlt évi eredményeinél.

A dinamikus fejlődést forrás oldalról a működő tőke folyamatos és jelentős összegű beáramlása, a korszerű termelő eszközök, technológiák, anyagok importja, a szervezési, irányítási, ellenőrzési módszerek elsajátítása biztosította. A növekedést piaci oldalról a termelés gyors felfutása, az exportorientált ipari struktúra és a szolgáltatások fejlesztése, ezen belül is az idegenforgalom pozitív egyenlege tette lehetővé.

A hazai gazdaság a világpiaci rezdüléseket kb. negyedéves késéssel követi, a belső fogyasztás növekedése az ütemek visszaesését mérsékelte.

A világgazdaság növekedése 2000-ben még gyors volt, becslések szerint elérte a kivételesen magasnak számító 4,5%-ot. A fejlődés motorja - hatalmas fizetőképes keresletével - az USA volt, a GDP múlt évi növekedése előzetes adatok szerint 3,5%-ot tett ki.

A hazai értékesítési piacok szempontjából meghatározó EU térség növekedési üteme ugyan nem érte el az USÁ-ét, de a konjunkturális viszonyok elégségesek voltak a feltörekvő országok gazdaságának dinamizálásához.

Az USA gazdasági fejlődése az év második felében megtorpant, s a világgazdaságban nem akadt olyan ország vagy térség, amely a „lokomotív” szerepét át tudta volna venni. Az USA gazdasági fejlődésének lassulása szerencsére nem csapott át recesszióba, s a FED, valamint a nemzetközi pénzintézetek gyors és hatékony intézkedései révén reális az esélye annak, hogy ez év második felében a fejlődés üteme ismét gyorsulni fog.

Úgy véljük, a magyar gazdaság szárnyalása néhány hónapos késéssel a világgazdasági dekonjunktúra nélkül is vesztett volna dinamizmusából, az ipar szerves és kiegyensúlyozott fejlődése ugyanis nem teszi lehetővé a mintegy 20%-os növekedési ütem tartós fenntartását. Az ipari termelés bővülése 10% körüli értékre mérséklődött, miközben az építőipar, valamint a szolgáltató ágazatok teljesítménye emelkedett.

A gazdasági fejlődés fontos jellemzője, hogy a termelés az egyensúlyi viszonyokat fenntartó módon bővült, az ország pénzügyi, fizetési helyzete kiegyensúlyozott volt, a munka termelékenysége emelkedett, s a foglalkoztatás mértéke javult. Komoly társadalmi feszültségek a gazdaság fejlődését nem befolyásolták.

A gazdaságra ható alapvető, de időszerű és hatékony lépésként értékelhető a forint árfolyamának ±15%-os sávszélesítése, amely a havi csúszóleértékelés várható közeli megszűntetését is jelenti. Az árfolyamsáv szélesítésére a devizaliberalizációval kapcsolatos átfogó szabályozás-módosításokkal együtt a monetáris politikának olyan átalakítását is jelenti, amely az EU tagságra való alkalmasságot is bizonyítja.

A változtatásnak hosszabb távon minden bizonnyal kedvező hatása lesz a gazdaság teljesítményére. Egyértelműen serkenti a GDP felhasználási oldalát, hiszen az alacsony kamatlábakkal és a várhatóan fokozódó költségvetési kiadásokkal növeli a forint iránti keresletet. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a forint felértékelődését nem kell a nemzeti banknak intervenciós kiadásokkal ellensúlyozni. Az infláció ennek következtében kissé csökkenhet. Az import minden bizonnyal bővülni fog, az export viszont fékeződhet és ez érződik majd a kereskedelmi mérleg alakulásán. A magas importtal rendelkező cégek pénzügyi mérlegei a forint-felértékelődés következtében jelentősen javulhatnak, míg a kis- és középvállalatok külföldi versenyképessége egyértelműen romlani fog.

Az árfolyamsáv szélesítésének eredményeként a forint erősödése várható, az árfolyam az év végére a sáv közepétől 5-6% lehet. A forint erősödésével együtt mérséklődik az inflációs nyomás, növekednek a hazai vállalatok nemzetközi versenyképességével szemben támasztott követelmények, kiszélesedik a spekuláció lehetősége, nő a határidős ügyletek volumene az árfolyamkockázat kivédésére.

A gazdaság fejlődési üteme a cserearányok enyhe javulása mellett mintegy 4,5-5% lehet 2001-ben. A belföldi keresletet a fogyasztás mintegy 4,5%-kal, a beruházások mintegy 7,5%-kal bővíthetik. Az exportnövekedés gyors marad, de a behozatal feltehetően magasabb lesz. A külkereskedelmi áruforgalom hiánya 5 milliárd euró körül várható. A fejlődés az infláció jelenlegi mértékének fennmaradása, esetleg szerény mértékű csökkenése mellett valósul meg, amely összefügg a gyorsuló keresetnövekedéssel, a pénzügyi politika esetleges lazulásával, s a nemzetközi inflációs nyomással.

A gazdasági fejlődés negatív kísérője, hogy az infláció magas, az évek óta tartó csökkenési folyamat egy éve megtorpant. Az infláció tartós elemei megerősödtek, ami kifejezésre jut a maginfláció növekedésében.

Az infláció múlt évi beragadását alapvetően külső tényezők (olajár, élelmiszerárak) határozták meg, mélyebb elemzések azonban a valós okot strukturális problémákban jelölik meg, amelyek feloldása a korábban tervezettnél hosszabb időszakot vesz igénybe. Ezalatt az infláció ütemének mérséklése évi 1,5-2,5% közötti sávban látszik megvalósíthatónak.

A magas inflációs ráta következtében a reálkamatok a minimálisra zsugorodtak. Ennek nyomán csökkent a lakosság pénzbeli megtakarítása, értékpapír-befektetése, ami az ingatlanpiac megélénkülését hozta, jelentős árnövekedést váltva ki e területen.

Ez évben először áprilisban csökkent az infláció, a márciusi 12 hónapra visszatekintő 10,5%-ról 10,3%-ra, majd májusban 10,8%-ra emelkedett. A fogyasztói árak márciusról áprilisra 0,7%-kal emelkedtek. Az élelmiszerárak 12 havi változását mutató index a januári 13,8%-ról márciusra 16,3%-ra nőtt és áprilisban is ezen a szinten maradt. Csökkentette az inflációt, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára márciustól nem változott és a háztartási energiáért is átlagosan kevesebbet kellett fizetni, hiszen a PB gáz árát áprilisban 3%-kal csökkentették. Az üzemanyagok 1,6%-kal drágultak, és 2,8%-kal az újságok és folyóiratok is. A szolgáltatások díja átlagosan 0,7%-kal nőtt.

Az infláció enyhe mérséklődését a szolgáltatások árának vártnál lassúbb emelkedése eredményezte. Az áremelkedés havi ütemének csökkenése mellett a maginflációs mutató is csökkent. Számítani lehet a gyógyszer- és gázáremelés mellett a nyári időszak szolgáltatásainak áremelkedésére is. Feltehetően 2-3 hónapon belül az árfolyamsáv szélesítésének hatása már az inflációban is érezhetővé válik, a drágulás üteme az év második felében erőteljesen mérséklődhet. A sávszélesítés inflációcsökkentő hatása az élelmiszerek és a szolgáltatások körében nem, míg az üzemanyagárakban érezhetően jelentkezhet.

A mezőgazdasági termelői árak éves szintű növekedési üteme 9 hónapja 20% feletti. Tavaly októberben a termelői infláció már 32% felett volt, azóta kisebb nagyobb mértékben folyamatosan csökkent. Így márciusban 20,4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az elmúlt egy évben a gabonafélék, a sertés és baromfi árszínvonala nőtt leginkább. A növényi termékek árdinamikája érezhetően csökkent. A termelői és fogyasztói árdinamika között hosszabb idő óta most a legkisebb a különbség.

A növekedés vivő ereje évek óta az ipari termelés, míg az agrárszektor alacsony teljesítménye negatívan hat nemcsak a GDP alakulására, hanem az exportbevételekre is. A beruházási tevékenység bővülése megkezdődött, és gyorsul az építőipar növekedése is.

A GDP növekedéséhez való hozzájárulásban az ország régiói közötti különbségek nem mérséklődnek, Közép-Magyarország régiója adja a nemzeti bruttó termék értékének több mint 40%-át.

Külkereskedelmünk idei folyamataira továbbra is a növekedési ütem mérséklődése, a passzívum növekedése lesz a jellemző. Energiamérlegünket a múlt évi olajár-növekedést követően ez évben a gázárak emelkedése rontja. A világpiaci olajárak éves szinten 26-28 dollár között várhatóak. Az euró az előrejelzések szerint kissé erősödni fog a dollárhoz képest.

Az exportforgalom növekedési üteme 6-7 százalékponttal mérséklődik. Az importforgalom növekedését a nemzetközi konjunktúra kevésbé veti vissza, mint az exportot. A belföldi kereslet élénkítését célzó kormányzati intézkedések az import növekedését vetítik előre. Külkereskedelmi mérlegünk negatív szaldójának kis mértékű romlásával számolunk.

A beruházások volumene számításaink szerint az elmúlt évekénél valamivel nagyobb ütemben növekszik, mindazonáltal nagyobb beruházási boomra ez évben nem számítunk. A nagyvállalatok fejlesztési hajlandóságát az exportforgalom bizonytalansága befolyásolja kedvezőtlenül, míg a kis- és középvállalatok a hazai piacon stagnáló, vagy alig bővülő kereslettel (fogyasztással) szembesülnek, a reálbérek jelentős mértékű emelkedése ellenére. A beruházási piac élénkülésével az év negyedik negyedévében számolunk, hasonlóan a múlt évi tendenciákhoz.

Az ipar várható fejlődésének megítélésénél abból indulunk ki, hogy az ágazat gyors növekedését biztosító konjunktúra a múlt év második felétől „leszálló ágához” érkezett. Az ipari termelés hasonlóan magas növekedési ütemével a jövőben reálisan nem számolhatunk. A kormány az export esetleges mérséklődését igyekezett a belföldi fogyasztás növelésével ellensúlyozni. Ennek hatása mérsékelheti a termelés visszaesését, kompenzálni azonban nem tudja.

A világpiaci konjunktúra és a hazai gazdaságpolitikai intézkedések hatását, valamint a rendelésállomány adatokat is figyelembe véve azt várjuk, hogy a magyar ipar bruttó termelése a múlt évi csúcs után fokozatosan mérséklődik, éves átlagban 10-12%-kal növekszik. Ez nemzetközi viszonylatban továbbra is kimagasló dinamikának számít, hiszen az EU átlagában 1-3%-os növekedéssel, illetve stagnáláshoz közeli értékkel számolnak.

Az építőipari konjunktúra élénkülése várható. A fellendülést az ágazat szerződésállomány adatai is jelzik. Az építőipar teljesítményét kormányprogramok, mindenekelőtt a lakásépítési, az autópálya-építési, árvízvédelmi programok növelik, emellett a Széchenyi Terv keretében megvalósuló fejlesztések is bővítik az ágazati teljesítmények iránti igényt. Mindezeket a tényezőket figyelembe véve arra számítunk, hogy az építőipar ez évre várható volumenindexe 8-10% közötti lesz.

A mezőgazdaság - kedvező vagy legalább közepes időjárási viszonyokat feltételezve - a növénytermelés eredményeivel hozzájárulhat a GDP növeléséhez, szerepe azonban továbbra is marginális lesz. Kedvező időjárási viszonyok esetén az ágazat exportja érzékelhetően javíthatja a külkereskedelmi és a fizetési mérleget.

A gazdaság strukturális korszerűsödése folytán a szállítási teljesítmények stagnálásával számolunk, míg a hírközlés fejlődése vélhetően ez évben is dinamikus és töretlen lesz.

A belkereskedelmi tevékenység strukturális átalakulása 2001-ben folytatódik, a bevásárlóközpontokat, hipermarketeket üzemeltető cégek beruházásai tovább emelkednek. Az erőteljesebb reálkereset-növekedés és a belső fogyasztás élénkülését szolgáló egyéb intézkedések eredményeként éves szinten 4,0-4,5%-os forgalombővülést vélelmezünk. A lakossági fogyasztás átlagon felüli növekedése továbbra is a gépjármű és alkatrészek, valamint az iparcikkek körében várható. Az átlagot megközelítően bővülhet az élelmiszer- és a vegyesáru-kiskereskedelem forgalma.

Az idegenforgalom múlt évi élénk fejlődése az idén folytatódott. Az első negyedévben 5,7 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, akik 767 millió eurót költöttek. A devizabevételek több mint fele (456 millió euró) aktívum volt, a fizetési mérleg pozícióját javította.

A 2001. év hátralévő időszakában a vendégforgalom élénk bővülése várhatóan fennmarad, az idegenforgalmi devizabevétel központilag regisztrált összege 10%-ot meghaladó mértékben emelkedik.

Az államháztartás helyzete 2001 eddig eltelt időszakában is kedvező, az első negyedévben csökkent a deficit és alatta maradt a tervezettnek. A társadalombiztosítás kiadásai azonban meghaladták az időszakra előirányzott összeget, aminek konszolidálása reformintézkedéseket követelne meg. Általában is várható, hogy az év során az államháztartás elsődleges kiadásai a GDP növekedését meghaladóan fognak emelkedni. Az államháztartás többletbevétele a tervezettnél magasabb infláció következtében 2001-ben is jelentős lesz.

A pénzpiac fejlődése ellentmondásosan alakult. A pénzintézetek a GDP növekedését meghaladóan tudták növelni a mérlegfőösszegüket, s jelentős adózás előtti eredményt értek el. Csökkent a bizonytalan kintlévőségek állománya és a kockázati céltartalék összege, ami forráshelyzetüket javította. Rendkívül gyorsan nőtt a magas kockázatú és jövedelmező lakossági hitelezés. A pénzintézetek összesített tőkemegfelelési mutatója a múlt évben némileg javult.

A pénzügyi szektor gyorsan fejlődő szegmense volt az erősen koncentrált biztosítási piac. A biztosító társaságok GDP-hez viszonyított díjbevétele az 1999. évi 2,6%-ról 3,0%-ra nőtt. A biztosítási cégek szolvenciája magas színvonalú. A piacon erős verseny folyik, különböző új befektetéssel kombinált ügyletformák alakulnak ki. A biztosítók 2000-ben 18,4 milliárd Ft nyereséget könyvelhettek el.

A múlt évben lényegében lezajlott a pénzpiacon a nyugdíjpénztárak alapítási hulláma, 400 milliárd Ft értékű tőkét halmoztak fel, ami a háztartások vagyonának 6,2%-át, a GDP 3,3%-át képviseli, jelentős forrást képezve a befektetési piacon.

Az elmúlt másfél évben a hazai pénzügyek legérzékenyebb pontját az értéktőzsde képezte, amely felerősítetten követte a világ vezető tőzsdéinek mélyrepülését. A tőzsdei forgalom volumene, a részvények árfolyama igen kedvezőtlenül alakult, s nem tükrözte a magyar gazdaság pozitív irányú fejlődését, a hazai vállalatok teljesítményét. A tőzsdére a vizsgált időszakban mindössze egy bejegyzés történt, ugyanakkor 8 cég hagyta el azt.

A pénzpiac másik árnyoldala a befektetési vállalkozások dekonjunktúrája volt. A befektetési vállalkozások körében 2000-ben a tisztulás és a koncentráció folyamata zajlott le. Ennek nyomán a jelentős összevonások és megszűnések következtében csökkent az e tevékenységeket folytató cégek száma. Így a tavalyi összesített nyereségük 5,6%-kal alacsonyabb volt, mint 1999-ben, miközben saját tőkéjük 4%-kal, jegyzett tőkéjük 10,5%-kal csökkent.

A magyar pénzpiacon a vizsgált időszakban a külföldi pénzügyi befektetők mindenkori tevékenysége volt a domináns elem, amelynek mozgása egyre hektikusabbá vált, elsősorban a nemzetközi gazdasági irányokra, de a hazai gazdasági szabályozásban bekövetkezett változásokra reagálva.

A nemzetközi pénzügyekben 2000-ben nem volt világméretű megrázkódtatás, s ennek valószínűsége 2001-ben sem nagy. Új jelenség a petrodollárok nagyobb arányú megjelenése a tőkepiacon. A pénzügyi elemzők szerint a világon az inflációs veszély felerősödése várható, a stagfláció újabb megjelenésével azonban nem számolnak.

2000-ben az eurónak a dollárral szembeni gyengülése volt a jellemző és ez 2001 eddig eltelt időszakában sem változott. A magyar árfolyamrendszer az euróra épül, s így a dollár erős pozíciója inflációs hatású, ám az alulértékelt euró devizadömping jellegű következménye is lecsapódik gazdaságunkban.

A nemzetközi gazdasági környezet függvényében feltételezzük, hogy a hazai export növekedése némileg lassul, de gyorsabban nő, mint az EU országoké. Az import versenyképessége erősödik a kompetetív termékekben és a növekedés bővíti a nem helyettesíthető behozatalt is. Ennek következtében a tavalyihoz viszonyítva nő a külkereskedelmi mérleg hiánya. Erre utal, hogy ez év első negyedében a külkereskedelmi mérleg hiánya 100 millió dollárral magasabb volt, mint a 2000. év hasonló időszakában. A mérleghiány fele az energiaszállítások miatt Oroszországgal szemben keletkezett. Fő külkereskedelmi partnerünk az EU, amellyel szemben jelentősen nőtt a mérleg aktívuma, mintegy megduplázódott, s elérte a 912 millió eurót.

Kedvező irányzat, hogy az exportban folytatódik a feldolgozott ipari termékek részarányának bővülése. Ezen belül a gépipar ma már 60%-ot képvisel, az ágazatban az elektronikai cikkek kivitele nőtt a leggyorsabban. Biztató az is, hogy az export növekedési üteme meghaladta az importét.

A folyó fizetési mérleg hiánya a megnőtt külkereskedelmi mérleg passzívuma ellenére 2001 első negyedévében kedvezőbben alakult a vártnál. Ezt az idézte elő, hogy a turizmus bevételei dinamikusan nőttek a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva, jelentős volt a külföldi működő tőke beáramlás, kedvezően alakultak a nem adósság-generáló finanszírozás feltételei.

A foglalkoztatottak száma az első negyedévben 1,4%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Területileg azonban jelentősek az eltérések, a Dél-Alföldön, a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön közel 4%-os a munkaerő-bővülés. A versenyszférában foglalkoztatottak száma 0,7%-kal nőtt, a költségvetésben dolgozóké viszont 2,4%-kal csökkent. A munkaerő-kínálat nagyságrendje az év folyamán változatlan szinten marad, a munkaerőpiacra belépő fiatal korosztályok létszáma már csökkenő. A gyes ismételt igénybevételi lehetősége még nem jelent korlátot a kínálatban. A KSH által számított munkanélküliségi ráta az első negyedévben 6,0% volt. Ez az előző évhez képest 0,7 százalékponttal kisebb, és jóval alacsonyabb mint az EU - egyébként csökkenő - átlagos munkanélküliségi mutatója, amely februárban 8,2% volt. Nálunk a nyugat-dunántúli régió kivételével mindegyik területen csökkent a munkanélküliség. A legfiatalabb korosztály munkanélküliségi rátája az átlagosnál gyorsabban mérséklődik. A tartósan állás nélkül lévők a munkanélküliek mintegy felét teszik ki. Tíz újonnan munkanélkülivé váló közül nyolcan már korábban is voltak munkanélküliek.

Az első negyedévben 4,4%-kal emelkedtek a reálkeresetek az előző év azonos időszakához képest. A növekedés elsősorban a versenyszférában következett be, 5,5%-os emelkedéssel. A költségvetési dolgozók keresete reálértékben csupán 1,8%-kal nőtt. A bruttó bérek egy év alatt a költségvetési intézményeknél március végéig 13,4%-kal nőttek, ehhez képest a versenyszférában 17,9%-kal lettek magasabbak. Az átlagos bruttó kereset összege 93629 forintra nőtt, ami 59800 forintos nettó jövedelmet jelent. Valamennyi ágazatban emelkedett a reálkereset, kivéve a közigazgatási, rendvédelmi dolgozókét. A legerőteljesebben az építőiparban bővültek a munkajövedelmek, reálértékük 14,3%-kal emelkedett.

A nemzetgazdaság fejlődését a világgazdasági konjunktúra fékeződése némileg visszaveti. A kedvezőtlen változások mellett azonban a magyar gazdaság számára pozitív folyamatok is mutatkoznak, összességében a magyar fejlődés külső feltételei jelentősen nem romlanak. Az USA idei növekedése 1,5-2% közötti, míg az EU átlagos fejlődése 2,7% körüli lesz.

A legnagyobb magyarországi vállalatok (TOP-100) májusban változatlanul kiegyensúlyozott, a tavalyi gazdasági növekedést megközelítő termelésbővülés folytatódásával számolnak év végéig. A világgazdasági és az európai konjunktúra mérséklődése számottevően nem rontja várakozásaikat. A cégek valamivel több, mint háromnegyed része a gazdasági környezetet teljes mértékig kiszámíthatónak tartja. A rövid távú fejlesztési tervekben folytatódik a bizonytalanság, az új beruházások indítását későbbre halasztják. A forint árfolyamváltozását figyelembe véve a cégek 86%-a a fogyasztói árszínvonal növekedésének mértékét éves szinten 10%-hoz közeli értékben várja. Az ezt meghaladó ütemű áremelkedéssel a nagyvállalatok 14%-a számol. Értékesítési áraikat a vállalatok 44%-a 5-10% közötti mértékben tervezi emelni. Az e feletti áremelést tervezők aránya mindössze 14%.

A kis-és középvállalatok várakozásai kismértékben erősödő optimizmust jeleznek, a nemzetgazdaság általános fejlődéséből saját helyzetük javulását, a jövedelemtermelő-képességük növekedését feltételezik. E cégek gazdálkodásukat 81%-ban stabilnak, illetve javulónak ítélik. A belföldi értékesítés javulásával számol a vállalkozások 23%-a és csupán 13%-uk feltételez rosszabbodást. A fejlesztési és beruházási elgondolásaikban változatlanul sok a bizonytalanság, fejlesztéseik elindításához hiányoznak a piaci lehetőségek. Több mint egynegyedüknél alapvető gond a finanszírozás nehézsége. Ennek ellenére értékesítési áraik emelését a következő félévben 62%-uk nem tervezi. A cégek 23%-a 5% alatti, 12%-uk 5-10% közötti és csupán 3%-uk tervez a fölötti áremelést.