A kiigazítások éve (a gazdasági egyensúly 2006-ban)
- Összefoglaló -

A magyar gazdaság fejlődése élénk volt 2005-ben, a bruttó hazai termék nemzetközi összehasonlításban magas ütemben, 4,1 százalékkal nőtt. A növekedés éves trendje viszonylag egyenletes, a negyedévek közötti ütemkülönbségek nem jelentősek. 2006-ban a gazdasági növekedés üteme elérheti a 4,3 százalékot.

A bruttó hazai termék bővülésére termelési oldalról kedvezően hatott, hogy az ipari konjunktúra harmadik éve élénk, 2005-ben a bruttó termelés 7,3 százalékkal, az ágazati GDP 5,4 százalékkal nőtt. Az exportértékesítés továbbra is magas ütemben, 11 százalékkal emelkedett, 4 százalékkal bővült a több éve stagnáló belföldi értékesítés. Húzóágazattá lépett elő az építőipar, bruttó termelését 17 százalékkal növelte. Jelentős mértékű, 14 százalékot meghaladó volt tavaly az ágazat hozzáadott értékének bővülése. Gyors ütemben nőtt a szállítás, távközlés nemzetgazdasági ág teljesítménye, főként a nemzetközi forgalom bővült, dinamikusan fejlődött az informatikai szolgáltatás kínálata. Az ágazat hozzáadott értéke 8,2 százalékkal emelkedett.

A gazdaság növekedését keresleti oldalról a múlt évben is az export és a beruházások dinamikus fejlődése biztosította. A fogyasztói kereslet az előző évinél és a bruttó hazai termék növekedésénél lassúbb ütemben emelkedett. Az ipari export kivitele 11 százalékkal bővült, az egyszeri tényezők hatására az import a korábbinál mérsékeltebben nőtt. A jelentős ütemkülönbség eredményeként a forgalom egyenlege 1,1 milliárd euróval javult. 2006-ban a külkereskedelmi forgalom várhatóan élénk marad, a kétirányú forgalom kiegyenlítődik.

Az állóeszköz-felhalmozás nemzetközi összevetésben is magas ütemben, 6,6 százalékkal nőtt. A fejlesztések tartósan magas ütemét az útépítések, a kapcsolódó szállítási, raktározási létesítmények, valamint a termelő ágazatok kapacitásbővítő fejlesztései biztosították. Sajátos a szerepe a lakásépítéseknek, amelyek 2004-ben tetőztek, 2005-ben lényegében szinten maradtak. A lakásépítés jelentős, 20 százalékot meghaladó aránya és társadalmi érzékenysége miatt továbbra is meghatározó tényezője a fejlesztéspolitikának. 2006-ban a nagyberuházások folytatása várható, az előző évinél mérsékeltebb ütemben.

A háztartások végső fogyasztása a GDP felhasználásának meghatározó összetevője, aránya 60 százalék körüli. A nettó átlagkereset 10 százalékot meghaladó ütemben emelkedett a múlt évben, a reálkereset átlagosan 6,3 százalékkal nőtt. 2006-ban a lakossági fogyasztás a múlt évinél gyorsabb ütemben bővülhet, részben a keresetkiáramlás, részben az adócsökkentés hatására.

A hazai gazdaság 2005. évi fejlődésének főbb jellemzői a következők voltak:

• a gazdasági növekedést az ipar, az építőipar, a szállítás és a közösségi infrastrukturális beruházások alapozták meg;
• a fejlesztések a múlt évi magas bázishoz viszonyítva is magas ütemben növekedtek, szerepük meghatározó volt a 2005. évi teljesítményekben;
• az export dinamikusan nőtt, az import -főként az első félévben -mérsékelt ütemben bővült, a külkereskedelmi egyenleg javult, azonban továbbra is deficites maradt;
• a gazdaságban jelentős strukturális változások mentek végbe mind a termelés, mind a felhasználás oldalán;
• a szerkezetváltozás pozitívan hatott a reálszféra teljesítményére, a felhasználásra, egyensúlyjavító hatása viszont csak mérsékleten érvényesült;
• a háztartások fogyasztása a vártnál alacsonyabb ütemben növekedett, a bővülés mértéke a GDP növekedésének csupán a fele;
• a háztartások nettó megtakarításai emelkedtek, az eladósodás megállt;
• az irányadó kamat az első félévi tartós csökkentést követően az év harmadik negyedévétől nem változott;
• az árak lassuló ütemben nőttek, az infláció megfékezése tartósnak ígérkezik a növekvő olajárak ellenére is;
• a pénzügyi egyensúly meglehetősen törékeny. Az államháztartás helyzete 2005-ben nem javult, az eredményszemléletű deficit nőtt, a pénzforgalomi hiány valamelyest csökkent. (A folyó fizetési mérleg egyenlege a külkereskedelmi forgalomi arányok időleges változása miatt.)

2006-ban a gazdasági növekedésben keresleti oldalról a fejlődést alapvetően a külkereskedelmi forgalom ösztönzi. A világgazdasági konjunktúra hatására az export 10-11 százalékra gyorsulhat, az import növekedése a kivitelhez igazodik. A fejlesztési tevékenység 2006-ban is élénk marad, az állóeszköz-felhalmozás 5-6 százalékkal, 2007-ben ennél valamivel gyorsabban növekedhet. A lakossági fogyasztás várhatóan 3 százalékkal bővül. A lakosság nettó megtakarításai idén is emelkednek.

A világgazdaság viszonylag élénk ütemben fejlődik, a konjunktúraciklus 2004-ben tetőzött. 2005-ben a világtermelés és a világkereskedelem az előző évinél mérsékeltebb ütemben bővült, a globális gazdaság teljesítménye 4,3 százalékkal, a nemzetközi áru- és szolgáltatásforgalomé 6,5-7,0 százalékkal nőtt. Az Egyesült Államok gazdasága tavaly 3,5 százalékkal, az eurózónáé 1,3, az Európai Unió 1,6 százalékkal bővült. Töretlen az ázsiai országok fejlődése. Kína 10, India 7 százalék körüli mértékben növelte termelését 2005-ben, az év végére a japán növekedés is gyorsult. Hazánk legfontosabb gazdasági partnere Németország, bruttó hazai terméke 0,9 százalékkal haladta meg a 2004-es kibocsátást, exportja tartósan és dinamikusan bővült.

2006-ban a globális növekedés üteme várhatóan 4,3 százalék körüli lesz, élénkül az Európai Unió fejlődése. Valamelyest mérséklődik az Egyesült Államok gazdaságának növekedése, az előző negyedévben tapasztalt megtorpanás átmenetinek ígérkezik. Az eurózónában a fogyasztói és üzleti bizalmi indexek kedvezőek. Az Európai Bizottság prognózisa szerint az Unió termelése 2,2 százalékkal, az eurózónáé 1,9 százalékkal bővülhet 2006-ban.

A világkereskedelmi forgalom növekedése a tavalyihoz hasonló, 6,5-7,0 százalék körüli lesz idén is. Dinamikusan bővül az újonnan csatlakozott tagállamok külkereskedelme, az egyes országok külforgalmában a régi tagállamok csökkenő arányt képviselnek, az új gazdaságok egymás közötti kapcsolatai erősödnek.

A világgazdasági növekedés kockázati tényezői nem enyhülnek. Az Egyesült Államok külső egyensúlytalansága és az ikerdeficit külső finanszírozása, a fejlett világ eladósodása és a feltörekvő országok duzzadó valutatartalékai és megtakarításai előbb-utóbb korrekciós folyamatot indítanak el. A magas és volatilis kőolaj- és egyéb nyersanyagárak miatt az inflációs nyomás erősödik, a kamatemelések folytatódnak. A globális gazdaság likviditásbősége és a befektetők hozamigénye miatt jelentősek a tőkemozgások, amelyek ösztönző környezetet teremtenek a gazdasági növekedéshez.

A magyar gazdaság számára meghatározó partnerországok fejlődése erőteljes lesz. Az élénk kereslet kedvez az export bővülésének, a magas vállalati nyereségek és a mérsékelten romló finanszírozási feltételek élénkítik a forgalmat és a beruházásokat. A következő két évben a fejlett országokban érezhetően nő a foglalkoztatás, a lakossági fogyasztás emelkedik. A nemzetközi tőkeáramlással összhangban növekszik a külföldi befektetések volumene. A nagy összegű portfoliótőke gyors átcsoportosítása esetenként zavarhatja a kamatokat és az árfolyamokat. Az olaj és nyersanyagok áremelkedése cserearány-veszteséget okoz az importőröknél, ez növelheti a magyar folyó fizetési mérleg passzívumát.

A folyó fizetési mérleg hiánya a múlt évinél valamelyest kedvezőbb lesz, arányát 6,8 milliárd euróra becsüljük. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya GDP arányosan elérheti a 7,4 százalékot. Az ESA módszer szerinti elszámolt deficit széles határok között változhat, a bevételi-kiadási tételek felmerülésétől és minősítésétől függően. A 2006. évi eredményszemléletű hiány becslésünk szerint -a magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel korrigálva -a GDP 5,4-7,4 százaléka között lesz.

Az államháztartás 2007. évi alakulása több feltételtől függ. A következő évi költségvetést alapvetően meghatározza, hogy az új kormány ragaszkodik-e az euró 2010. évi bevezetéséhez, vagy későbbre halasztja azt. Amennyiben marad a 2010-es cél, jelentős megtakarításokat kell elérni, a hiányt a GDP 1,5 százalékának megfelelő összeggel mérsékelni szükséges. A csatlakozási időpont későbbre halasztása esetén is várható az EB figyelmeztetése, amely szerint hatékony és eredményes lépéseket kell tenni az államháztartási hiány csökkentése érdekében. Ebben az esetben sem lehet a hiány-csökkentés mértéke kisebb a GDP fél százalékánál.

A pénzügyi egyensúly fenntarthatóságát a piac dönti el. Komoly figyelmeztetésnek tekintendő a hitel és adósságminősítők romló besorolása, valamint a forintárfolyam növekvő változékonysága.

A monetáris politika idén is elsődlegesen az inflációs célt követi, kis nyitott gazdaságban azonban az árfolyam volatilitása kényszerítő körülmény lehet. Az infláció alacsony mértékű lesz. A pénzügyi egyensúly nemzetközi megítélése romló, ami emeli a hitelfelvételi és az árfolyam-stabilitási kockázatot. A fejlett országokban emelkedő kamatszint a befektetési politikák megváltozásához vezethet. A kialakult helyzetben csak abban az esetben van lehetőség a magas kamatszint csökkentésére, ha ősszel hiteles költségvetési kiigazítás történik, és a befektetői környezet kiegyensúlyozottan változik. Eltérő forgatókönyvek esetén nincs kizárva a monetáris szigorítás.

2006-ban az inflációs várakozások továbbra is alacsonyak, 2,3 százalékos áremelkedéssel számolunk, a felső áfa-kulcs csökkentése jelentős mértékben járul hozzá a dezinflációhoz. Az adócsökkentés hatása a korábban vártnál alacsonyabb lesz.

2005-ben a folyó fizetési mérleg egyenlege megközelítette a GDP 8 százalékát. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban magasnak mondható. A kedvezőtlen egyenleg annak ellenére alakult ki, hogy az áruforgalmi mérleg szaldója javult az előző évihez képest. A magas kamatszint mellett kivont jövedelem növelte a passzívumot. 2006-ban az áruforgalmi egyenleg romlik, a külső egyensúly a jelenleginél is törékenyebb lesz.

A magyar tőzsde forgalma élénk, a papírok értéknövekedése jelentős volt. A pénzügyi világot még mindig tartós pénzbőség jellemzi, a tőkemozgás iránya nem változott, a fejlődő országok részvényalapjaiba nagy mennyiségű tőke érkezett. A folyamatos tőke-import a BUX-index mozgását kedvezően befolyásolta.

A Budapesti Értéktőzsde azonnali piacának forgalma 2005-ben kiemelkedően magas volt, a 2004. évinek 174 százalékát érte el. A részvénypiac forgalma is majdnem a duplájára nőtt, miközben a tőzsde többi termékének forgalma stagnált. Az értékpapír befektetések szerkezete évek óta változatlan, piaci értéke az év végére csökkent, döntően a részvények árfolyamesése miatt. Az állampapírpiacon nem volt jelentős az átcsoportosítás, a kincstárjegyek eladása a jellemző. A befektetési jegyek forgalma valamelyest élénkült. A magyar részvénypiac 2005-ben a külföldi befektetők kedvence volt, 2006 első félévében a forgalom alapvetően nem változik.

Az Ecostat konjunktúra-felmérések legutóbbi eredményei a nagyvállalatok körében optimista gazdasági várakozásokat tükröznek, a kis- és középvállalatok visszafogottabban vélekednek fejlődési lehetőségeikről. A gazdálkodó szervezetek bizalomerősödése tavaly ősszel kezdődött, majd 2006 első hónapjaiban folytatódott. Kedvező előrejelzéseiket az élénk világgazdasági környezetre, az EU növekedési kilátásainak javulására, az uniós támogatások bővülésére alapozzák a cégek. A termelésnövelés esélyeit kedvezőnek ítéli a nagyvállalatok 67 százaléka. A piaci versenynek jobban kiszolgáltatott kis- és középvállalatok körében kedvezőtlenebb, de javuló a termelésnövelés lehetőségeinek a megítélése. A vállalkozói vélemények és várakozások összességében alátámasztják a modellszámítás növekedésre vonatkozó eredményeit.

2005-ben az állóeszköz-felhalmozás dinamikusan bővült, a növekedés mértéke másfélszerese volt a GDP növekedésének. A beruházások időbeni lefutása egyenetlen, a fejlesztések üteme a negyedik negyedévben mérséklődött, az első háromnegyedévi 8,5 százalékról 3,1 százalékra. Az utolsó negyedévben a lakásépítések mintegy 10 százalékkal visszaestek, s mérséklődött az autópálya építések üteme is.

A beruházások műszaki összetétele az utóbbi években az építések javára tolódott el, az utolsó negyedévben e téren is változás történt, a gép- berendezések bővítése kétszerese volt az építésnek, amiben szezonális hatások is szerepet játszottak.

Említést érdemlő változás a korábbi évek fejlesztési struktúrájához képest, hogy a termelő ágazatok beruházásai széles sávban ingadoztak, a feldolgozóipar mindössze 2,4 százalékkal ruházott be többet, mint egy évvel korábban. Az energia-szektor fejlesztései 14 százalékponttal visszaestek, az építőiparé ugyanennyivel nőttek. A közszolgáltató ágazatok az előző évek stagnálását követően 6,7 százalékkal növelték beruházásaikat, az oktatási ágazat növekménye meghaladta a 15 százalékot.

Az ingatlanpiac forgalma és várakozásai 2005 első felében élénkek voltak, a második félévben a kereslet mérséklődött, a teljesítmények a korábbi szinttől kissé elmaradtak. A változást döntően a túlfűtött lakáspiac egyensúly irányába történő elmozdulása okozta. Az ipari, kereskedelmi, raktározási ingatlanok kereslete és bővülése töretlen. A lakáskereslet mérséklődése valamelyest csökkentette az árakat, ebben az áfa-csökkentésnek is szerepe volt. A lakáspiaci egyensúly helyreállásával az ingatlanpiac egyenletes fejlődése biztosítottnak látszik.

Idén a lakásépítések kismértékű visszaesésével, jövőre szinten maradásával számolunk, az autópálya építések elmúlt két évi magas üteme -már csak a bázishatás miatt is -mérséklődik, szerepe a beruházásokban továbbra is meghatározó lesz. A termelő ágazatok fejlesztései, és a nagy volumenű infrastrukturális beruházások eredőjeként az állóeszköz-felhalmozás a termelést meghaladó ütemben bővül.

A kedvező piaci feltételeket és az államháztartás helyzetét mérlegelve úgy látjuk, hogy a nemzetgazdaság beruházásainak dinamikája 2006-ban viszonylag magas, 5-6 százalék közötti lesz. A fejlesztéseket keresleti oldalról csak a túlfutott lakásépítések mérséklik. A 2007. évi fejlesztések nagyvonalúan prognosztizálhatók, a bővülési lehetőségeket ezért széles határok között, 5-7 százalékos sávban adjuk meg. A fejlesztési források bővülésével számolunk mind az EU-s támogatások, mind a működőtőke import részéről.

Az ipari termelés több éve dinamikusan fejlődik, a növekedés mértéke 2005-ben 7,3 százalékkal haladta meg az előző évit. Az élénkülésben döntően az export kereslet, kisebb mértékben a hazai igények bővülése játszott szerepet. Az ágazat fejlődése nemzetközi összehasonlításban figyelmet érdemlő, az Európai Unióban 1, Németországban 3 százalékkal nőtt az ipari termelés. A magyar dinamika a legmagasabbak között van, csak a balti államokban mértek hasonlót. Hazánk uniós felzárkózásának legfőbb hajtóereje az ipar gyors, az átlagot meghaladó fejlődése.

Hosszabb időtávon a magyar ipar gazdasági növekedésre gyakorolt hatása gyengülni látszik, összhangban a posztindusztriális fejlődés jellemzőivel. Az uniós felzárkózáshoz a megváltozott körülményekhez igazodó iparpolitikára van szükség, amelynek fontos jellemzője a szelektivitás, a versenyképesség és a dinamikus növekedés. A nagyvállalati szektorban az említett ismérvek szerinti szelekció szinte folyamatos, a kis- és középvállalatok sikeres felzárkózása nem nélkülözheti a hatékony EU-s és hazai kormányzati támogatást.

Az ipar további fejlődését a nemzetközi konjunktúra, az ún. húzó-ágazatok (híradástechnikai termékek gyártása, közúti járműgyártás) megújítása, új termelési kultúrák honosítása, a belföldi fogyasztás fokozatos élénkülése határozza meg. A nemzetközi előrejelzéseket, a hazai konjunktúra-mutatókat, és rendelésállomány adatokat értékelve úgy látjuk, hogy a magyar ipari növekedési maximuma 2006-ban mintegy 7-8 százalék, 2007-ben 7 százalék körüli lehet.

Az építőipari konjunktúra 2005-ben ismét élénkült, az előző évek 5 százalék körüli növekedése a múlt évben kétszámjegyűre váltott, az ágazat termelése 16,6 százalékkal emelkedett. A világgazdasági folyamatok az ágazat termelését kevésbé befolyásolják, viszont a hazai parlamenti választások egy erős ciklikusságot alakítottak ki, amiben az ingadozások amplitúdója nem látszik mérséklődni. A termelés, foglalkoztatás, és az elosztható jövedelmek szempontjából az egyenetlen fejlődés többlet ráfordításokat, idővel kihasználatlan kapacitásokat okoz. Végső soron valamennyi piaci szereplő vesztesen kerül ki a körforgásból. Kutatási eredményeink és az EU-s országok tapasztalatai alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy az ágazat ciklikusságának negatív hatását konszenzusos fejlesztéspolitikával mérsékelni szükséges. Kiemelten fontos szempontnak tartjuk, hogy a növekvő pénzügyi források hasznosításáról döntő II. Nemzeti Fejlesztési tervet széleskörű társadalmi egyetértésre alapozva dolgozzák ki és hagyják jóvá.

Az ágazat 2006. évi fejlődését biztosítottnak látjuk, a 2005. évi magas rendelések 2006 tavaszán új termelési csúcsot eredményezhetnek. További új szerződések hiányában 2007 elején valószínűleg új ciklus kezdődik a termelés jelentős mérséklődésével. A visszaesést csökkentheti az EU új fejlesztési forrásainak a megnyitása. Számszerűsítve a megfontolásokat és figyelemmel a magas bázisra a 2006. évi építőipari termelés növekedése elérheti a 7-8 százalékot. 2007-re vonatkozóan legfeljebb a növekedési ütem minimális mérséklődését tartjuk valószínűnek, az infrastrukturális beruházások folytatása és az EU források bővülése miatt a fejlődés egyenletes lesz az ágazatban. Nem látunk olyan keresleti, vagy többlet-finanszírozási tényezőt, ami az ágazati teljesítmény számottevő növekedésére utalna.

2004 után a 2005. év is a mezőgazdaság jó éve volt. Tavaly nőtt a teljesítmény, kedvezőtlen főágazati struktúrája azonban nem változott. A növénytermesztés kibocsátása az átlagot meghaladóan bővült, az állatállomány csökkenését nem sikerült megállítani. 2005-ben az állattartás az ágazat bruttó hazai termékének növeléséhez -az előző évi magas bázis miatt -nem tudott hozzájárulni. Teljesítménye negyedévenként egyenlegesen, összességében 10 százalékkal csökkent, de magasabb volt a 2000-2003-as évek átlagánál. A természeti feltételek tavaly is kedvezőek voltak, 7,1 millió tonna kalászos gabona termett, búzából 5,1 millió tonnát takarítottak be. A 9 millió tonnát meghaladó kukoricatermés abszolút rekord hazánkban. A hűvös időjárás miatt a tenyészidők hosszúra nyúltak, a mennyiség és a minőség -főként a zöldség és gyümölcsféléknél -elmaradt a várakozásoktól, ez a magasabb árakban jelentkezett.

A múlt évben 7,6 százalékkal kevesebb terményt vásároltak fel, illetve értékesítettek, mint az előző évben, főként az exportpiacok szűkülése miatt. Az intervenciós gabona értékesítése az első félévben megkétszereződött, a másodikban a gabonaexport vontatottan haladt. A zöldség- és gyümölcseladások is az év második felében estek vissza, az élőállat eladások az alacsony állomány miatt 9 százalékkal csökkentek.

Az agrártermékek termelői árszintje gyakorlatilag megegyezett a 2004. évivel. Folytatódott a növényi termékek, főleg gabonafélék áresése. Az állati termékek átlagára 1,8 százalékkal nőtt, a két fő termékcsoport árindexe 0,7 százalékkal emelkedett 2005-ben.

A mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek, ital, dohány árufőcsoport kivitele 3,5 milliárd euró, behozatala 3,4 milliárd euró volt. A szektor külkereskedelmi forgalma 1,2 milliárd euró aktívumot eredményezett, nagyságrendileg annyit, mint az idegenforgalom a korábbi években. A pozitív egyenleget a húsfélék, valamint a gabona és gabonakészítmények kereskedelme biztosította.

2006-ban a mezőgazdaság korábbi rekord eredményeinek megismétlése nem várható, az elmúlt öt év átlaga azonban elérhető. Az ágazatban elindult némi szerkezetváltozás, az ipari növények irányában tartós elmozdulás várható. Az állatállomány csökkenése vélhetően megáll. Az importverseny erősödik, áremelkedésre nem lehet számítani. Az agrár-külkereskedelem aktívuma lényegében az előző évek szintjén marad. A felhalmozódott gabonakészletek nagyok, a tárolás költséges.

A kiskereskedelmi forgalom volumene 2005-ben 5,6 százalékkal nőtt, viszonylag egyenletes eloszlásban. A gépjármű, járműalkatrész és üzemanyag eladásokkal együtt számított forgalom volumene a fentinél alacsonyabb ütemben, 4,5 százalékkal emelkedett, a gépkocsieladások forgalma visszaesett.

A bolti eladások bővülését meghatározó fizetőképes kereslet fokozatosan nőtt, a nettó reálkereset 6,3 százalékkal emelkedett. A vásárlóerő a nyugdíjasok körében is bővült. Az árucsoportok forgalma egyenetlenül nőtt, a nagy súlyt képviselő élelmiszer fogalom 4,4 százalékkal, a gyógyszerforgalom 12 százalékkal emelkedett.

2006-ban a bolti eladások 5,5-6 százalékos növekedésével számolunk. A lakossági vásárlások élénkülése irányában hat a januári áfa-csökkentés, a folytatódó dezinfláció és a növekvő fizetőképes kereslet. A kiskereskedelmi forgalom bővülését mérsékelheti a lakosság javuló megtakarítási hajlandósága és az eladósodás mérséklődése.

2005-ben a turisztika fejlődése az átlagot meghaladó volt. A Magyarországra érkező külföldiek száma 7 százalékkal emelkedett. Kereskedelmi szálláshelyekre 3,4 millió turista érkezett, 4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A hazánkba érkező külföldiek 11-12 százaléka vesz igénybe kereskedelmi szálláshelyet, az itt tartózkodások átlagos időtartama rövidül. A külföldi vendégforgalom bűvölését az tette lehetővé, hogy a korábbi években a minőségi szálláshelyeket nagy ütemben fejlesztették, a szolgáltatások választékát javították. A kínálat átalakulása egybeesett az olcsó légi közlekedés gyors elterjedésével.

A belföldi turizmus vendégforgalma az év során mindvégig élénk maradt, az utolsó négy hónapban 9 százalékkal bővült. Az átlagos tartózkodási idő a hazai turistáknál hosszabb, mint a külföldieknél. A belföldi vendégforgalom bővülésének fontos hajtóereje a színvonalas gyógy-turizmus fejlesztése, valamint a Balaton és Közép-Nyugat-Dunántúl vízparti forgalmának fellendülése.

A kereskedelmi szálláshelyek bevételei reálértéken 6,4 százalékkal emelkedtek a múlt évben. A bevételek növekedése magasabb volt a vendégszám és a szálláshely kapacitás emelkedésénél, a kapacitások kihasználtsága javult.

A tartósnak ígérkező tendenciák alapján várható, hogy 2006-ban a turizmus teljesítménye mintegy 4 százalékkal növekszik. Javul a vendégstruktúra, a magasabb kategóriájú szálláshelyi kapacitások kihasználtsága, a jó minőségű szolgáltatások kínálata. A turizmus egyensúlyjavító szerepe a fizetési mérlegben megőrizhető. A kiutazó turizmus gyors fejlődése miatt a szakma deviza bevételi többlete középtávon érdemben nem fokozható.

A szállítási ágazathoz tartozó vállalatok teljesítménye 2005-ben 13 százalékkal nőtt az előző évihez képest, árutonna-kilométerben számolva. A szállított áruk tömege 4 százalékkal emelkedett. A személyszállításban az utaskilométer 3 százalékkal nőtt, az utas szám csökkent. A szállítási módok közötti szerkezet változott, a közúti áruszállítás aránya az előző évi 57 százalékról 61 százalékra emelkedett, míg a belföldi fuvarozásé alig bővült. A légi közlekedés teljesítménye az utas és az áruszállításban dinamikusan növekszik. A diszkont légi járatok térhódítása a szállítási mód teljesítményét látványosan növelte.

A piaci tendenciák alapján a személyszállítás és az áruszállítás, raktározás teljesítménye 2-2,4 százalékkal emelkedik 2006-ban. A jövő évre azzal számolunk, hogy a termelő szolgáltatást végző ágazatok teljesítménye arányosan bővül a GDP növekményével.

A távközlés, informatika fejlődése évek óta magas ütemű és töretlen. 2005-ben a mobil-előfizetések száma túllépte a 9,3 milliót, a vezetékes vonalak száma és teljesítménye fokozatosan csökkent. A mobiltelefonokról kezdeményezett beszélgetések percideje meghaladta a vezetékes hálózaton indított hívások időtartamát. Növekedett az internet-előfizetések száma és a szolgáltatás árbevétele. Jelentősen bővült a szélessávú internet előfizetők tábora a modemes szolgáltatások rovására. A net hazai elterjedtsége és kihasználtsága elmarad az európai átlagtól, a szolgáltatás díjával a középmezőnybe tartozunk.

2006-ban a posta és távközlés együttes teljesítménye 8-9 százalékkal növekszik, hasonlóan az előző évek teljesítménybővüléséhez. 2007-ben az informatika és a távközlés fejlődése az átlagot meghaladó ütemben járul hozzá a nemzetgazdaság fejlődéséhez.

Tavaly a hazai külkereskedelmi termékforgalom exportvolumene 11, importja 5 százalékkal haladta meg az előző év teljesítményét. A külforgalom értéke euróban számítva importoldalon 8,3 százalékkal, exportoldalon 11,4 százalékkal nőtt. Az év első felében elsősorban az uniós csatlakozás keltette bázishatással volt magyarázható a kivitel jelentős növekedési többlete, ez az áruforgalmi egyenleg egy milliárd eurót meghaladó javulását eredményezte. Az árukereskedelmi mérleg hiánya 2,8 milliárd eurót tett ki 2005-ben. A passzívum az ázsiai országok relációjában nőtt jelentősen, hátterében a Távol-Kelet országaiból érkező késztermékek és kiszerelések importjának erőteljes bővülése áll. Az export árszintje enyhén csökkent, az import árszintje viszont emelkedett. Hatására a cserearány két százalékot meghaladó mértékben romlott, amelyből másfél százalékpont az energiahordozók drágulásának számlájára írható.

Külkereskedelmünkben -60 százalékot meghaladó részesedéssel -a legnagyobb súlyú a gépek- és szállítóeszközök árufőcsoportja A gépkivitelből származó többlet majd kétszeresére nőtt 2005-ben, így az árufőcsoport szerepe kiemelkedő az áruforgalmi hiány mérséklésében. A feldolgozott termékek körében a gyógyszerek, a műanyagok és a fémtermékek részesedése jelentős. Főként a fémtermék behozatal értéke és aránya magas negatív egyenlege a mérlegben számottevő. Energiaellátásunkat alapvetően importból biztosítjuk, a jelentős áremelkedések a kiadásokat érezhetően növelték. Az élelmiszerek, italok, dohány árú-főcsoportban 2005-ben némi egyenlegjavulást értünk el.

Külkereskedelmi kapcsolatainkban súlypontváltozás figyelhető meg az újonnan csatlakozott uniós tagállamok, az Európai Unión kívüli európai országok és az ázsiai országok javára, ugyanakkor a hagyományosan nagy szeletet lefedő európai nagygazdaságokkal folytatott árukereskedelem aránya csökken. Külforgalmunk diverzifikálásában azok az országok jutnak jelentősebb szerephez, amelyek az eurózóna országainál dinamikusabban fejlődnek, s húzóerőt jelentenek a magyar gazdaság számára.

2006-ban és az azt követő évben a tendenciák folytatására számítunk. Az export és az import növekedési üteme közötti különbség egy-két százalékpontra csökken, az áruforgalmi hiány mértéke nagyjából a tavalyi deficit körül várható. 2006-ban a kivitel és a behozatal is 10 százalék körüli mértékben bővül, a világkereskedelemben, az európai és a hazai külkereskedelemben jelentős irányváltozással 2007-ben nem számolunk.

A 2005. novemberi és a 2006. februári lakossági bizalmi felmérések szerint a háztartások kissé optimistábban látják a jövőt, mint korábban. A jelenleg is jobb anyagi körülmények között élő családok jövőbeli helyzetüket pozitívabbnak ítélik, mint a rosszabb körülmények között élők. A válaszok alapján a lakosság anyagai helyzete közepesnek mondható, minimális mértékű megtakarításra 28 százalékuknak van lehetősége. A háztartások 48 százaléka éppen megél jövedelméből, 13 százalékuk régebbi megtakarításait éli fel, 6 százalékuk fokozatosan eladósodik.

A magyar lakosság gazdasági aktivitása továbbra sem éri el a nemzetközi átlagot. 2005-ben az aktivitási ráta 54,5 százalék volt, valamelyest magasabb az előző időszakok értékénél. A növekményt kevésbé a foglalkoztatottak, nagyobb részt a munkapiacra munkanélküliként bekerülők számának a növekedése okozta. Az aktív népesség arányának érdemi javulására sem 2006-ban, sem 2007-ben nem számítunk.

2005 novembere és 2006 januárja között a foglalkoztatottak száma mintegy 8000 fővel haladta meg az előző év azonos időszakában alkalmazottak számát. 2005-ben a foglalkoztatási ráta 50,5 százalék volt, az Európai Unió 25 tagországában ugyanez az arány 63,3 százalékot tett ki. A magyar és a nemzetközi arány közötti számottevő eltérés -egyéb tényezők mellett -az alkalmazási feltételek különbözőségéből adódik. Az európai országokban hagyományosan magasabb a részmunkaidőben alkalmazottak száma, nálunk ez még kevésbé elterjedt foglalkoztatási forma.

2005-ben karcsúsítás ment végbe a költségvetési szervezeteknél, az elbocsátottakat a versenyszféra nem volt képes felszívni. A termelésben a legnagyobb létszámleadónak az olcsó és nagy mennyiségű importtal versenyezni képtelen textil- és bőripar bizonyult. A legtöbb új munkahely az ingatlanforgalmazás és a pénzügyi szolgáltatások területén keletkezett. A munkaerőpiac lassú átalakulását jelzi, hogy a teljes munkaidős létszám 0,5 százalékos mérséklődése mellett 4,3 százalékkal nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma. A gazdasági növekedés munkahelyteremtő hatása alig érződik, a foglalkoztatottság alig emelkedik, a vállalatok a termelés bővítésének piaci igényét a termelékenység növelésével oldják meg.

A munkanélküliségi ráta évek óta először emelkedett 2005-ben. Értéke nem éri el az eurózóna és az Európai Unió átlagát (7,2%). A munkanélküliek aránya a legfiatalabb korosztályban a legmagasabb.

2005-ben a bruttó átlagkereset 8,8 százalékkal, a nettó átlagkereset 10,1 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. A növekedésben szerepet játszik a közszférában dolgozók 2004-es tizenharmadik havi juttatása is, amelyet a rákövetkező év januárjában fizettek ki. A reálkereset átlagosan 6,3 százalékkal, a háztartások megtakarítás-állománya 15 százalékkal nőtt 2005-ben, az előző évihez képest. 2006-ban a bruttó átlagkeresetek 5 százalékos növekedésével számolunk. A lakosság pénzgazdálkodása 2005-ben összességé­ben javult, a megtakarítások emelkedtek, a hitelállomány növekedési üteme valamelyest mérséklődött. 2006-ban a lakossági megtakarítások növekedése várhatóan folytatódik.

A gazdaság középtávú fejlődése a jelenlegi társadalmi-gazdasági feltételek között csak bizonytalanul prognosztizálható. Modellszámításainkban két fejlődési pályát vázoltunk fel: változatlan fejlődési feltételek mellett vizsgáltuk a növekedést, majd az euró 2010. évi bevezetéséhez szükséges intézkedések hatását értékeltük. Az alábbi táblázat 2007. évre vonatkozó oszlopában az "Euró 2010"változat feltételeivel számított eredményeket közöljük, amelyek az államháztartás viszonylag gyors konszolidációját tételezi fel. A modellszámítások részletes feltételeit és eredményeit a jelen tanulmány "Makrogazdasági folyamatok alakulása"c. fejezetében mutatjuk be.