Gazdasági bizalom és fejlődés 2006-2007 fordulóján
- Összefoglaló -

A hazai gazdasági fejlődés korábbi tendenciái 2006-ban némileg módosulnak. A bruttó hazai termék várhatóan 4 százalékkal bővül. A növekedési ütem lassulását a belföldi fogyasztás várttól elmaradó növekedése és a beruházási tevékenység kismértékű visszaesése okozza. A GDP növekedését a kivitel dinamikus bővülése tartja fenn. A belső hiány ugyanakkor nőtt, az államháztartási deficit jelentősen emelkedett, amit az ősztől bevezetett és a jövő évben folytatódó kiigazító intézkedések hivatottak orvosolni. Jövőre az egyensúly-javító intézkedések hatására a hiány érezhetően csökken, GDP arányosan mintegy 3 százalékponttal, a növekedési ütem viszont mérséklődik. Modellszámításaink szerint a GDP dinamikája 2007-ben 2,4 százalék körüli lesz.

2006 első három negyedévében a gazdasági folyamatok nem tértek el számottevően a múlt évi tendenciáktól, a bruttó hazai termék 4,2 százalékkal nőtt. A harmadik negyedévben viszont a GDP növekedési üteme mérséklődött, volumene 3,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest és egy százalékkal az előző negyedévihez viszonyítva. Keresleti oldalról a termelés növelését alapvetően a dinamikusan bővülő export biztosította. A lakossági fogyasztás növekedése elmaradt a GDP ütemétől és a reálkeresetek növekedésétől.

2006-ban a bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző évi szinten marad, modellszámításainkban várhatóan fél százalékkal csökkenni fog, az év második és harmadik negyedévében markáns visszaesést regisztráltak. Az első kilenc havi teljesítmény 0,4 százalékkal maradt el a bázisidőszakitól, ami a GDP dinamikájára is negatívan hatott. A visszaesést a tavalyi magas bázis mellett a bizonytalan üzleti környezet és a kormányzati beruházások visszafogása okozta. 2007-ben a bázishatás miatt, valamint az uniós transzferek beruházás-élénkítő hatása következtében a bruttó állóeszköz-felhalmozás ismét a GDP-dinamika felett növekedhet. A beruházási tevékenység 2007 második felében élénkülni fog, mértéke az év egészében eléri a 4,4 százalékot.

A külkereskedelmi termékforgalom 2006 első kilenc hónapjában erőteljesen bővült, euróban számolva a kivitel dinamikája meghaladta a 15 százalékot, a behozatalé 13 százalék körüli volt. A külkereskedelmi egyenleg jóval kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A hazai gazdaság továbbra is exportorientáltan fejlődik, a termékforgalomban az export dinamikája tartósan magasabb az importénál.

Az államháztartás pénzforgalmi adatok alapján számított hiánya 2006 első tíz hónapjában 1 510 milliárd forint volt önkormányzatok nélkül, ez a várható éves GDP 6,5 százalékának felel meg. Az adóbevételek túlteljesültek, a hiány növekedése elsősorban a kiadások megugrásával magyarázható. A tb-alapok január-október között 188 milliárd forintos deficitet mutatnak annak ellenére, hogy a költségvetési hozzájárulást idén érezhetően emelték.

A folyó fizetési mérlegnek első féléves adatai alapján a szolgáltatásokat, jövedelmeket és átutalásokat is tartalmazó folyómérleg első félévi hiánya 200 millió euróval több a bázisidőszakinál. A külső finanszírozási igény az államháztartás csökkenő finanszírozási igénye miatt a következő évben mérséklődik. A háztartások hitelfelvétele - külső finanszírozási igénye - várakozásaink szerint később csökken, így a folyó fizetési mérleg hiánya mérséklődik. Az európai uniós tőketranszferek szintén javítják finanszírozási pozíciónkat. Összességében a folyó fizetési mérleg GDP arányosan az idei 7,1 százalékról jövőre 6,1 százalékra csökkenhet.

Az infláció az első negyedévben alacsony volt, májustól növekvő tendenciát mutatott, szeptember-októberben a drágulás üteme megduplázódott, főként az áfa-kulcs emelkedése miatt. 2007-ben folytatódik a drágulás, az infláció elsősorban a hatósági áremelkedések és az áfa-kulcs emelése nyomán erősödik, a dezinflációs trend időlegesen megtört. Az áfa-kulcs változás az élelmiszerárakat növelte, a gázáremelés a háztartási energia árában éreztette hatását. 2007 elején az infláció a további áremelések és az ártámogatási rendszer átalakítása nyomán gyorsul. Az árszínvonal emelkedése a következő év közepén egyensúlyi szintet ér el, az év második felében a drágulás mérséklődik, az év egészére 6,4 százalék körüli átlagos áremelkedést prognosztizálunk. A termelői árak az infláció alatti mértékben emelkednek.

2006-ban a jegybanki alapkamat 6 százalékról 8 százalékra emelkedett. A forint stabilizálódott, a középtávú inflációs nyomás továbbra is magas, így az irányadó kamat csak lassan csökkenhet. 2007 végén 6,5 százalékra mérséklődhet a két hetes jegybanki betét után fizetett kamat. 2006 végére a forint árfolyama jelentősen megerősödött, így éves átlagban 265 Ft/euró számítható. 2007 első negyedévétől további erősödést feltételezünk a pénzügyi bizalom újbóli megerősödése eredményeként. 2007. év egészére 256-257 Ft/euró árfolyamot valószínűsítünk.

2006 első kilenc hónapjában a bruttó átlagkereset 7,7 százalékkal emelkedett, a versenyszférában 8,3 százalékos, a költségvetési intézményekben 7 százalékos kereset növekedést mértek. Az év eleji adó- és járulékcsökkenésnek köszönhetően a nettó keresetek a bruttónál gyorsabb ütemben, mintegy 8 százalékkal nőttek. A reálkeresetek első három negyedévi emelkedése 4,8 százalék volt. A lakossági fogyasztás bővülése jelentősen elmarad a reálkeresetek növekedésétől. 2006 egészében a reálkeresetek 3 százalékkal nőnek. Az egyensúly-javító lépések miatt a lakosság növelte megtakarításait, hogy a többletköltségek fedezetére némi tartalékkal rendelkezzenek. 2007-ben a bruttó keresetek az inflációnál valamivel kisebb mértékben emelkednek, a reálkeresetek várhatóan 3,5 százalékkal csökkennek.

2007-re mérsékelt ütemű, továbbra is exportvezérelt gazdasági növekedést várunk. Modellszámításaink szerint 2007-ben a GDP dinamikája 2,4 százalék körüli lesz, a végső fogyasztás 0,6 százalékkal visszaesik, ezen belül a lakossági fogyasztás 0,5 százalékkal csökken.

A gazdasági fejlődés kiemelt prioritása a pénzügyi egyensúly fokozatos és tartós javítása. Rövid távú cél az államháztartási egyensúly helyreállítása a 2006-2009 közötti időszakban. Ez részben a kiadások lefaragásával, részben adó- és járulékemeléssel valósul meg. A program fontos eleme az adóalapok szélesítése, az arányosabb közteherviselés kialakítása. A hosszabb távú célok fókuszában a tartós növekedés megteremtése és a gazdaság fenntartható felzárkózási pályára állítása szerepel. A 2007. évi költségvetés tervezete szerint érezhető elmozdulások lesznek az államháztartás bevételi és kiadási oldalának szerkezetében. Jelentősen növekszenek az adó- és járulékbevételek, mérséklődnek a kormányzat folyó- és beruházási kiadásai, átalakul az ártámogatási rendszer. Számításaink szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya idén 10,1 százalék lesz. Az egyensúly-javító és reformintézkedések fokozatos megvalósítása reális célkitűzés. A kormányzati intézkedések hatására az államháztartás egyenlege jelentősen javulhat, aránya 2007-ben 6,8 százalékra mérséklődhet. A kiigazítás sikere komoly mértékben függ attól, hogy a magasabb adó- és járulékkulcsokkal milyen mértékben sikerül növelni a bevételeket és a kiadások csökkentését, milyen szerkezetátalakításokat sikerül tartóssá tenni.

Az alapvető külkereskedelmi tendenciák a következő évben alig változnak, a növekedés továbbra is dinamikus lesz. Az export és az import növekedési üteme közötti különbség mérséklődik. A nemzetközi és a hazai termelési és áruforgalmi folyamatok alapján úgy látjuk, hogy 2007-ben a kivitel 11 százalékkal, a behozatal 9 százalékkal bővül. Az importtermékek kereslete élénk lesz, főként a beruházások növekedése miatt, a belföldi felhasználás csak kismértékben emelkedik.

Az egyensúlyi célok teljesítéséhez, a gazdaság mozgásban tartásához a világgazdasági feltételek kedvezőek. A globális gazdaság jelenlegi konjunktúra-ciklusa 2006 közepén érte el csúcspontját. A nemzetközi szervezetek és intézetek előrejelzése szerint a négy éve tartó növekedés ebben az évben 5 százalék feletti bővülést hozhat. A következő másfél évben a növekedési ütem néhány tized százalékponttal csökkenhet. A külső konjunkturális feltételek összességében kedvezőek maradnak, a világgazdaság növekedési üteme 2007-2008-ban 4,5 százalék közelében lesz. A világkereskedelem tendenciái hasonlóan bíztatóak. A nemzetközi kereskedelmi forgalom ebben az évben 9 százalékkal haladja meg az előző évit. A várakozások szerint a forgalom a következő két évben is erőteljesen bővül.

Az év utolsó hónapjaiban a kőolaj árszintemelkedése megállt, a hordónkénti ár 60-65 dollár körül stabilizálódni látszik. A nyersanyagok és alapanyagok árai tartósan emelkednek, főként a növekvő kelet-ázsiai kereslet hatására. Az inflációs nyomás ellensúlyozására az alacsony kamatok korrekciója folytatódik. A kamatemelési periódus hamarosan lezárulhat, a növekedés egyre érezhetőbb prioritás lesz a vezető országok gazdaságpolitikájában.

2006. november végén a dollár az elmúlt másfél év leggyengébb árfolyamán állt az euróval szemben. Az erősödő euró és a gyengülő dollár páros elsősorban a vártnál kedvezőtlenebb amerikai makrogazdasági eredmények következménye. Az élénkülő európai növekedés és a megakadt amerikai kamatemelési sorozat az euró erősödését támogatja.

A nemzetközi gazdaság hajtóerejének számító országok növekedése kissé felülmúlta a korábbi várakozásokat 2006 első felében. Az Egyesült Államokban 2006 első negyedévében 3,7 százalékos éves növekedést regisztráltak, a második negyedben ez 3,5 százalékra mérséklődött, majd a harmadik negyedévben 3 százalékra csökkent. Az EU-25 tagállamában a harmadik negyedévben 2,9 százalékkal, az eurózónában 2,7 százalékkal nőtt a kibocsátás az egy évvel korábbihoz képest. A japán gazdaság ez évi teljesítménye hullámzó volt, éves szinten várhatóan 2,7 százalékkal bővül a szigetország gazdasága. Az Unióhoz újonnan csatlakozott országok dinamikus fejlődése folytatódott. A tizek közül több országban a várakozásokat meghaladó növekedést regisztráltak.

A nemzetközi szervezetek őszi előrejelzései 5,1 százalékra teszik a globális kibocsátás idei növekedését. A nemzetközi elemzések és konjunktúra felmérések a gazdaság enyhén csökkenő dinamikáját prognosztizálják 2007-re, a Valutaalap 4,9 százalékos, az Európai Bizottság előrejelzése 4,6 százalékos termelésbővüléssel számol, 2008-ra az elemzők kissé élénkebb növekedést várnak. A világgazdaságra számított konjunktúra-mutató az év egészében magas szinten, szűk sávban ingadozott. Az OECD konjunktúra-indexei a gazdaság lassú növekedését jelzik. Az előrejelzésekből az is érzékelhető, hogy a nemzetközi gazdaság konjunktúra-ciklusa 2006 második felében leszálló ágba fordult. Az erős fundamentumok hatására az ütemvesztés a következő másfél évben valószínűleg nem lesz erőteljes.

Az Ecostat hazai konjunktúra-felmérései az év utolsó hónapjaiban javuló üzleti várakozásokat jeleznek. A bizalmi indexek szeptemberben érték el mélypontjukat, október-novemberben a vállalkozások derűlátása fokozatosan javult. Az enyhe bizalomerősödés arra utal, hogy a cégek többsége túljutott az adóemelések és a keresletcsökkentő intézkedések okozta sokkhatáson, higgadtabban és reálisabban mérik fel rövid távú fejlődési lehetőségeiket.

A nagyvállalatok 2007 első hónapjaira a makrogazdaságban és saját vállalkozásukban is nehézségek, feszültségek kialakulásával számolnak. 2006 végén termelése bővítését piaci oldalról a nagyvállalatok 52 százaléka tartja reális lehetőségnek. A kis- és középvállalatok a nemzetgazdaság helyzetét viszonylag kedvezőnek értékelik. Saját kilátásaik megítélésében is erősödik a derűlátás. A vállalatcsoport véleménye szerint a kis cégek fejlődését jórészt a várható reálbér- és reálnyugdíj-csökkenés, a belföldi vásárlóerő szűkülése korlátozza. Az exportlehetőségeket mindkét vállalatcsoport pozitívan értékeli.

A fejlesztési elképzelések a két vállalatcsoportnál különböznek. A nagyvállalatok bizalma javult, mintegy kétharmaduk tervezi cégét érezhető mértékben fejleszteni. A kis- és középvállalatok beruházási hajlandósága alacsony szinten stagnál.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás dinamikus növekedése ez év tavaszán megtört. A beruházások 2006 első negyedévében még erőteljesen, 10 százalékot meghaladó ütemben nőttek, a második negyedévben viszont 3,3 százalékkal, a harmadikban 4,1 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. 2006-ra a beruházások szinten maradásával (0,4%-os csökkenésével) számolunk. Az állótőkeképzés lendületvesztése átmeneti jelenség, az egyensúly helyreállítását előnybe helyező gazdaságpolitika elkerülhetetlen következménye.

Az állami autópálya-építések korábbi magas üteme idén mérséklődik, a termelő szféra fejlesztési hajlandósága az év egészében visszafogott, a lakosság ingatlanfejlesztése veszített lendületéből, kismértékű javulás a termelő beruházások területén várható. A kereslet lanyhulását jelzi a lakásépítési kérelmek tartós és jelentős visszaesése, valamint az építőipari termelés csökkenése és alacsony rendelésállománya. Kedvező, hogy az építési munkák és a gépbeszerzések növekedése kezd kiegyenlítődni.

A beruházások ütemének mérséklődése, majd időleges visszaesése a kormányzati terveknél és a banki előrejelzéseknél korábban és erőteljesebben következett be, a fejlesztések jelentősebb ütemcsökkenését 2007-re várták. Számításaink szerint a jövő évtől a beruházások fokozatos élénkülése várható, amit az uniós források bővülése, a működőtőke beáramlása, a makrogazdasági egyensúly javulása alapozhat meg.

A feldolgozóiparban az elmúlt két évben jelentős fejlesztéseket valósítottak meg, hatékony kapacitásokat helyeztek üzembe, amelyek a 2006. évi termelésbővülést biztosították. Az ágazat idei beruházásai várhatóan 5-6 százalékkal maradnak el a bázisidőszakitól, ez a jövő évi termelés és export szempontjából vet fel aggályokat. A közepes súlyú kereskedelem fejlesztései az év első kilenc hónapjában 10 százalékkal emelkedtek. A piaci információk alapján a gyors fejlődés fennmaradásával lehet számolni. A villamosenergia-ellátást biztosító fejlesztések továbbra is halasztódnak, az előrelépést a kisebb racionalizáló fejlesztések jelentik. A víz-, gáz-, közműépítés jó ütemben halad. A mezőgazdaság raktárépítési programja az év első felében befejeződött, a gépek, berendezések állományának fejlesztése alacsony szinten folytatódik; az idei beruházások volumene várhatóan 10 százalékkal elmarad a tavalyitól. A közszolgáltató ágazatok beruházásai az első kilenc hónapban egyenetlenül, összességében 4,5 százalékkal nőttek. Az oktatás fejlesztésére 3,3 százalékkal, az egészségügy fenntartására 7 százalékkal többet fordítottak, mint egy évvel korábban.

A beruházások volumene 2007-ben élénkülhet, az uniós források bővülésével, jelentős összegű működő-tőkével és a vállalkozói beruházások fokozatos növekedésével számolunk. E tényezők együttes hatásaként a beruházások jövő évi növekedése elérheti a 3-4 százalékot.

Az ingatlanpiacot középtávon élénk növekedés jellemezte, az utóbbi egy-két évben a fejlődés kiegyensúlyozott lett, a növekedési ütemek mérséklődtek, a különböző típusú ingatlanok fejlesztése és forgalma eltérő mértékű volt. A középtávú trend és a várható feltételek alapján az ingatlanpiac szolid növekedésével számolunk, a fejlesztések ingatlancsoportonként differenciálódnak. Az Ecostat Ingatlanbarométer indexe 2006 harmadik negyedévében 42,7 százalék, mintegy 4 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévinél, s összességében az ingatlanpiac további lanyhulására utal. A kínálat meghaladja a keresletet, a létesítések volumene kevés ingatlancsoport kivételével csökken. Az értékesítési idők hosszabbodnak, az árak alig emelkednek, a használt ingatlanok körében stagnálnak, helyenként csökkennek.

A piacon ingatlantípusonként eltérő trendek érvényesülnek. A meghatározó volument képező lakáspiacon a teljesítmények 2006 első felében kezdtek csökkenni. Az új építésű lakások piacán idén és jövőre is visszaesés várható, a lakásfelújítások viszont tartósan bővülnek, ezek általában korszerűsítő beruházással párosulnak. A használt lakások körében erős a túlkínálat és tartósan az is marad. A lakáspiac borús prognózisát alátámasztja a lakásépítési engedélyek 20-30 százalékot is elérő visszaesése. A lakásépítés volumene 2006-ban elmarad a múlt évi 41 ezres teljesítménytől. Ebben az évben előreláthatóan 33-35 ezer lakást vesznek használatba. A következő években a lakásépítés teljesítménye várhatóan tovább csökken, 2007-ben kb. 30-32 ezer új lakás átadásával számolunk.

Az irodapiacon 2007 végéig jelentős fejlesztések várhatók, a kereslet viszont csak mérsékelt ütemben bővül, a kihasználtság alacsony. A beruházások többsége továbbra is a fővárosban valósul meg. A kereskedelmi ingatlanok piaca élénk marad, a fejlesztések súlypontja a vidéki városokba tevődik át. A raktárpiacon elsősorban a logisztikai létesítmények iránt nő a kereslet.

A piac mértékadó szereplői szerint az ingatlanlétesítés- és forgalmazás középtávon élénkülhet, a korábbi ingatlanlétesítési- és forgalmi boom következményei több évig éreztetik hatásukat. A kereslet ingatlantípusonként eltérő mértékben és irányban változhat. A lakáspiac érezhető visszaesését az irodapiac fokozatos telítődése követheti. A kereskedelmi és raktározási létesítmények folyamatos bővülését piaci korlátok egyelőre nem veszélyeztetik. Az árak és a bérleti díjak szintén differenciáltan változnak, az áremelkedés mértéke viszonylag alacsony lesz, a piacok relatív telítődése miatt.

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 2006-ban 6-8 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Az ágazatban realizált jövedelem viszont magasabb lesz, mint a bázisidőszakban. A mezőgazdaság és halászat bruttó hazai termékének volumene január-szeptemberben 7,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A növénytermesztés teljesítménye az átlagosnál valamivel nagyobb mértékben csökkent. Az állattenyésztés kibocsátása stagnál, az ágazatban nincs lényeges elmozdulás 2005-höz képest. Az ágazati struktúra átalakítási programja középtávra készült, lényege a növénytermesztés-állattenyésztés egyensúlyának helyreállítása és a bioenergetikai nyersanyag-igények kielégítése. A program megvalósítása nagy körültekintést igényel, az állattartók és a biobiznisz szereplői között érdekellentét alakulhat ki. A szemes-termények gyorsan növekvő kereslete várhatóan felveri az árakat, amelyeket az állattartók már nem tudnak kigazdálkodni, így az állattartás térvesztése fokozódhat.

A magas gabonaárak kialakulásában jelentős szerepe volt az intervenciós felvásárlásnak. A kimagaslóan jó termés és a kínálati piac hatására hazánk már második éve az EU legnagyobb gabonakészlettel rendelkező tagállama lett. Az elmúlt két évben a 31 millió tonnás hazai termésből az intervenció keretében 8,1 millió tonnát vásároltak fel, ez a teljes termés 26 százaléka. 2006 szeptemberéig a felvásárolt gabona egynegyedét értékesítették, háromnegyede raktáron van. Az új intervenciós szakasz kezdetére megszűnt a raktárhiány.

A mezőgazdasági termékek értékesítésének csökkenő tendenciája a harmadik negyedévben folytatódott, január-szeptemberben 3,8 százalékkal maradt el a tavalyitól. A teljes értékesítés több mint 60 százalékát kitevő élő állatok és állati termékek értékesítése 4 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál. A húsimport számottevően emelkedett, részben a hazainál alacsonyabb árak, részben a mennyiségi hiány miatt.

Az agrártermékek árszintje az első három negyedévben 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A növényi termékek árszínvonala 16 százalékkal, az élő állatoké és állati termékeké 3,5 százalékkal emelkedett. A zöldségfélék ára 18 százalékkal, a gyümölcsöké 17 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalma az első nyolc hónapban több mint 11 százalékkal bővült. Az export növekedése ismét elmaradt az importétól, a forgalom egyenlege pozitív volt, értéke 410 millió eurót tett ki. Az időszakban a legnagyobb árbevételt a hús és húskészítmények, valamint a gabona és babonakészítmények kivitele biztosította. A behozatalban a fehérjetakarmány és a húskészítmények domináltak.

A mezőgazdaság beruházási tevékenysége az első kilenc hónapban lanyha volt, élénkülés a negyedik negyedévben sem várható. A beruházások volumene a vizsgált időszakban 9 százalékkal elmaradt a tavalyitól, a harmadik negyedévben a csökkenés mértéke meghaladta a 14 százalékot. A fejlesztések visszaesése a központi támogatások szűkülésével függ össze. Az év egészére 5-10 százalék közötti elmaradás várható a tavalyi állóeszköz-felhalmozástól.

2007-2008-ban az uniós források bővülése kedvezően befolyásolja majd a beruházásokat és a jövedelmezőséget, elindíthatja az állattenyésztés régóta szorgalmazott fejlesztését. A növénytermesztés túlsúlya a bioüzemanyagok térnyerése miatt tartósan fennmarad. A költségvetés tervezete szerint 2007-ban 456 milliárd forintot költhetnek agrár- és vidékfejlesztésre.

A bio-alapú üzemanyagok térhódításával a mezőgazdaságban egy új ipari - energetikai alapanyag termelő ágazat alakulhat ki, felértékelődhet az agrárium szerepe és jelentősége a nemzetgazdasági ágak között, növekedhet hozzájárulása a GDP-hez.

A kiskereskedelmi forgalom volumene 2006 első három negyedévben 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A forgalom bővülése az év során fokozatosan lassult, az első negyedévi 6 százalékos növekedést az őszi hónapokban 4,5 százalékos bővülés követte. A kiskereskedelmi eladások növekedése nemzetközi összehasonlításban magas, kétszerese a uniós átlagnak.

A gépjármű és alkatrész forgalom a második negyedévben stagnált, a harmadikban 3,5 százalékkal visszaesett. A három negyedévi forgalom mindössze 2,7 százalékkal bővült. Az üzemanyag-eladások az eltelt időszakban magas ütemben növekedtek, az árak szélsőséges hullámzásától függetlenül. A gépjármű-beszerzés és az üzemanyag-felhasználás ellentétes irányú változása kiegyenlítette egymást, az ágazati mutatóra nem gyakoroltak érezhető hatást.

Átlag feletti forgalombővülést ért el a használtcikk, a gyógyszer, valamint a ruházati cikkek kereskedelme. A jelentős arányt képviselő gyógyszerforgalom az év egészében kimagaslóan magas és egyenletes (12-14% közötti) forgalomnövekedést ért el.

Az idei értékesítés mérsékelten lassuló tendenciájában már érezhető a költségvetési egyensúly-javító intézkedések fizetőképes keresletre gyakorolt negatív hatása. A szakértői értékelések az év végére még javuló vásárlási kedvet prognosztizálnak, a fogyasztók pénzköltését a megtakarítási kényszer mérsékelten befolyásolja. Mindezek alapján 2006 egészére 4,5-5 százalék közötti forgalomnövekedést prognosztizálunk, változatlan áron számolva. 2007 első hónapjaitól a bolti eladások fokozatos visszaesése várható. Jövőre a kiskereskedelmi forgalom 2,4 százalék körüli bővülésével számolunk.

A turizmus két évig tartó dinamikus növekedése 2006-ban veszített lendületéből, az első három negyedévi teljesítmények elmaradnak a múlt évitől. Az utasforgalom továbbra is élénk, a tartózkodási idő és az átlagos költés azonban fokozatosan csökken. 2006. január-szeptemberében 30 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, 6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A vendégek háromnegyede kiránduló, átutazó, mindössze egy napot tartózkodott hazánkban. A több napra érkezők száma tavaly óta 8 százalékkal csökkent.

A külföldi látogatók háromnegyed év alatt 726 milliárd forintot költöttek nálunk, ebből a több napra látogatók 545 milliárd forintot, az összes kiadás 75 százalékát. A több napra érkezők számának csökkenése a turisztikai bevételek visszaeséséhez vezetett. A szálláshelyigényes kereslet csökkenése a legjelentősebb nyugat-európai viszonylatban következett be, akik körében a fajlagos költés az átlagosnál magasabb. Az uniós csatlakozás időszakában jelentkező vonzerő napjainkra megkopott, az időben indított marketing-kampányok szerény eredménnyel jártak, s az olcsó diszkont légitársaságok „utascsábító” hatása is érezhetően csökkent.

A magyar lakosság az év háromnegyed részében 12,8 millió alkalommal utazott külföldre, 7 százalékkal kevesebbszer, mint egy évvel korábban. A több napra látogatók száma az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent. A kiutazók szolgáltatásokra 423 milliárd forintot költöttek, 12 százalékkal kevesebbet a tavalyinál. Ez tette lehetővé, hogy a turizmus aktívum-képző szerepe a fizetési mérlegben javuljon.

A hazai lakosság szerény belföldi turisztikai aktivitását 2006 első félévében mérsékelt növekedés jellemezte. Az összes költés és a szálláshelyi kiadások növekedtek. Az öt és több napra utazók 40 milliárd forintot költöttek, ez folyó áron 6 százalékos, volumenben kb. 2 százalékos növekedést jelent a múlt évihez képest.

2006-ban a turizmus ágazatban a hozzáadott érték növekedése mérsékelt lesz, a foglalkoztatottság, valamint a beruházási teljesítmények valamelyest emelkednek. A belföldi turizmus növekedése is lanyha lesz, a fejlődést a fizetőképes kereslet csökkenése veti vissza. 2006-ban a turizmus teljesítménye 0,5 százalékkal növekedhet. Erősödik a fizetési mérlegre gyakorolt egyensúly-javító szerepe, főként a kiutazó turizmus visszaesése miatt. A belföldi turizmus teljesítménye várhatóan az átlagot meghaladóan emelkedik. A 2007. évi szezonban a teljesítmények érdemi változásával nem számolunk.

Az ipar konjunktúrája 2006 egészében kedvező, az első kilenc hónapban az ágazat bruttó termelése 10 százalékot meghaladó ütemben emelkedett. Az ipar hozzáadott értéke 9 százalékkal nőtt a feldolgozóipar jelentős teljesítménytöbbletének köszönhetően. Az ágazat anyagmentes termelése az első negyedévben 12 százalékkal, a másodikban 7,3 százalékkal, a harmadikban 8,7 százalékkal bővült.

A feldolgozóipar teljesítménynövekedését elsősorban a vegyipari és a gépipari ágazatok biztosították. A nemzetgazdasági ág termelése a múlt év közepén kezdett élénkülni, a havi termelés-növekedések 10 százalék fölé emelkedtek, az előző év azonos időszakához képest. Keresleti oldalról a feldolgozóipar dinamikus növekedése alapvetően az exportértékesítés 13,7 százalékos növekedésének köszönhető. A belföldi értékesítés is dinamizálódott az előző évekhez képest, a kilenc havi bővülés 5,7 százalékot ért el. A feldolgozóipari kivitel négytizedét képviselő villamos gép, műszer gyártásának exportvolumene megközelítőleg 20 százalékkal emelkedett. A kivitelből egynegyedes arányban részesülő járműgyártás 15,5 százalékkal növelte külpiaci eladásait.

A belföldi értékesítés 5 százalék körüli dinamikája eléggé új keletű, 2005 közepétől tapasztalható. Korábban ebben a relációban a stagnáláshoz közeli indexek voltak jellemzők. A havi adatok azt jelzik, hogy a hazai értékesítés konjunktúrája túllendült a lokális csúcson, a növekedés üteme folyamatosan mérséklődik, szeptemberben 3,7 százalékra csökkent. A belföldi értékesítés mérséklődő trendje jórészt az év közepén bejelentett intézkedések hatásának a következménye. Számolni kell azzal, hogy a korrekció valós hatása 2007 közepe felé kezd érezhetővé válni, a jelenlegi rendelések kifutását követő hónapokban.

Az ipari termelés növekedésének kedvez az európai konjunktúra, ami segíti az exportértékesítés magas ütemének fenntartását. E várakozás realitását alátámasztják a korábbi exportrendelések, valamint a pozitív vállalati vélekedések.

A fentiek alapján valószínűsíteni lehet, hogy az ipar 2006. évi növekedése kismértékben meghaladja a 10 százalékot. A 2007. évi teljesítményt több ellentétes irányba ható tényező befolyásolja: a belföldi értékesítés volumenének kismértékű csökkenése folytatódhat, az export dinamikája viszont a jövő év közepéig fennmarad, az év második felében feltehetőleg mérséklődik. E hatások eredőjeként az ipari termelés 2007-ben várhatóan 6-8 százalék közötti többletet ér el.

Az építőipari boomot az elmúlt 2-3 évben kétszámjegyű növekedés jellemezte. A ciklus 2005 közepén tetőzött, majd az év utolsó negyedében a növekedési ütem 10 százalék körülire mérséklődött. 2006-ban a dinamikus növekedést stagnálás, majd fokozatos visszaesés követte, részben a stabilizációs intézkedések kereslet-visszafogó hatásának eredményeként.

2006 első három negyedévében az építőipari termelés 2,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A növekedési ütem idén folyamatosan csökkent, a március havi teljesítményt kivéve. Az ágazat lejtmenete szeptemberben erősödött, ekkor 4,8 százalékos visszaesést regisztráltak az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek termékcsoportban stagnálás körüli helyzet alakult ki az első kilenc hónapban, az egyéb építmények csoportjában viszont látványos volt a visszaesés, valószínűleg az autópálya építés lendületvesztése miatt.

A szerződések átlagos megvalósulási ideje az építőiparban 1,5-2,5 év között van. A 2004 év végi magas rendelésállomány által generált kereslet napjainkban a végéhez közeledik, ezt a hatást az új rendelések alacsony volumene nem tudja ellensúlyozni. Az építőipari kereslet 2006-ban visszaeső szakaszba került.

A rendelésállomány-adatok változékonysága, az út- és autópálya-építés időbeli átütemezése és az egyenetlen bázishatások miatt az építőipari termelés 2006-2007. évi alakulása az átlagosnál nagyobb hibahatárral becsülhető meg. 2006-ban az építőipar termelése a korábban feltételezettnél kisebb lesz, a jelenlegi tendenciák alapján 2-3 százalék körüli volumencsökkenést várunk.  2007-re a csökkenés mértéke 3-4 százalék között változhat.

A szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág hozzáadott értékének volumene 3,1 százalékkal nőtt 2006 első kilenc hónapjában. A szállított áruk tömege 6,4 százalékkal, árutonna-kilométer teljesítménye ennek kétszeresével, mintegy 14,1 százalékkal nőtt. A közúti szállítások távolsága folyamatosan növekszik. A távolsági személyszállításban az utasok száma alig változott tavalyhoz képest, az utas-kilométer teljesítmény egyenletes ütemben 7 százalékkal emelkedett az év háromnegyed részében. A légi szállítás térnyerése folyamatos, részesedése az idén megközelíti a 30 százalékot.

A piaci tendenciák alapján az áruszállítás, valamint a raktározás teljesítménye várhatóan 3 százalékkal emelkedik ebben az évben. 2007-ben a szállítási alágazat teljesítménye 2-2,5 százalékponttal haladhatja meg az ideit. A közúti fejlesztések változó intenzitással folynak, a teljesítménytöbblet elérheti a 10 százalékot. A vasút fejlesztése 2007-ben várhatóan nagyobb lendületet vesz.

A távközlés, informatika műszaki színvonala és teljesítménye folyamatosan és magas ütemben növekszik, alapvetően az intenzív műszaki kutatás-fejlesztésnek köszönhetően. Közepes ütemben nő a szélessávú internet előfizetők köre, a vezetékes vonalak száma csökken. A mobil-előfizetők száma a harmadik negyedévben 157 ezerrel bővült, szeptemberben 100 lakosra számítva 95,4 előfizetőt regisztráltak. A piac telítettsége miatt a növekedés éves üteme mérséklődik.

Az internet-szolgáltatás piaca erősen koncentrált. A szolgáltatók száma meghaladja a 200-at, ugyanakkor 19 cég mondhatja magáénak az előfizetések 90 százalékát. Az internet-előfizetők körében a szerkezeti átalakulás felgyorsult. Különösen a kábelhálózatos előfizetések gyarapodnak gyorsan. A vezeték nélküli internet rohamosan terjed, 180 ezer feletti előfizetővel elérte a 16 százalékos arányt. Az internet-szolgáltatásokból származó nettó árbevétel a harmadik negyedévben meghaladta a 22 milliárd forintot, 39 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

2006-ban a posta, távközlés, informatika teljesítménye jó ütemben fejlődik, a szolgáltatások értéke 3-4 százalékkal növekszik összehasonlító áron. 2007-ben az alágazatban az ideihez hasonló fejlődés és növekedési ráta várható.

A lakosság gazdasági aktivitása az utóbbi évben kismértékben javult. 2006 június-szeptemberében a gazdaságilag aktívak létszáma 30 ezerrel bővült. Az aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 20 ezerrel, a munkanélkülieké 10 ezerrel emelkedett. A 15-74 év közötti népesség körében az aktivitási ráta 55,3 százalék volt. 2006-2007-ben az aktivitási ráta lényeges javulásával nem lehet számolni. Némi emelkedés az aktív korban lévő munkanélküliek számának növekedéséből adódhat.

A foglalkoztatottak átlagos létszáma ez évben 24 ezer fővel több, mint 2005 első kilenc hónapjában volt. A foglalkoztatottsági ráta továbbra is alacsony, mértéke 51,1 százalék. 2006 szeptemberében teljes munkaidős alkalmazásban 2791,4 ezren álltak. Az előző év hasonló időszakához képest a létszám lényegében stagnált, a költségvetési szerveknél 1,8 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint tavaly szeptemberben, a versenyszférában 0,5 százalékos volt az alkalmazotti létszám emelkedése. A vállalkozói szféra nagyobb létszám felszívására nem képes, a közigazgatásból viszont 15-20 ezer embert terveznek elbocsátani. Elhelyezésükre komoly erőfeszítéseket tesznek, a munkavállalók egy része azonban így is állás nélkül marad. 2006-2007-ben a foglalkoztatásban nem várható érezhető javulás. A közszolgáltató szféra karcsúsításával a foglalkoztatottság csökkenése reálisabb előrejelzésnek tűnik.

A munkanélküliek száma az első háromnegyed évben átlagosan 318,3 ezer fő volt, 10 ezer emberrel több, mint egy évvel korában. A munkanélküliségi ráta a legutóbbi jelentés szerint 7,5 százalék volt. A korábbi évek 5-6 százalékos mutatójához képest ez érezhető emelkedés, közelítjük az EU átlagát. A munkanélküliek száma idén és jövőre is kismértékben tovább emelkedhet.

A keresetek az év első háromnegyed részében növekedtek. A bruttó átlagkereset 7,7 százalékkal, a nettó 8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A vállalkozói szférában a bruttó átlagkereset 8,3 százalékkal, a költségvetési szektorban 7 százalékkal magasabb az előző évinél. A reálkereset az év első kilenc hónapjában 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, 3,1 százalékos infláció mellett. Azzal számolunk, hogy a reáljövedelem növekedése a reálkeresetekénél kisebb lesz, mértéke 2006-ban 3 százalék körüli lehet, jövőre a reálkereset mintegy 3,5 százalékkal csökkenhet, ezért széles társadalmi rétegek helyzetének nagyobb mértékű romlása várható.

A lakossági fogyasztásban növekvő szerepe van a szolgáltatások igénybevételének, aránya meghaladja a 40 százalékot. A szolgáltatások volumene az árukénál kisebb mértékben emelkedik. Idén a lakossági fogyasztás 1,6 százalék körüli mértékben bővül.

A háztartások megtakarítási rátája az elmúlt években folyamatosan csökkent, idén viszont emelkedett. A megtakarítások és a keresetek között nem mutatható ki kapcsolat. A lakosság pénzmegtakarításai 2006 szeptemberéig 20 ezer milliárd forintot tettek ki, a múlt év végéhez képest 6,6 százalékkal emelkedtek. A megtakarítások struktúrája meglehetősen merev, a készpénz- és betét-megtakarítások aránya 35 százalék fölött van; az értékpapírok, részvények aránya továbbra is alacsony. A lakosság hitelállománya 2006 szeptemberében 6 ezer milliárd forint felett volt, ez mintegy 20 százalékkal magasabb a múlt év véginél. A GDP arányos hitelállomány 26-27 százalék körüli, nemzetközi összehasonlításban nem magas. A megtakarítások 5-6 százalékos, a lakossági hitelállomány 20 százalék körüli emelkedésével számolunk 2006-ra. A jövő évre viszont mindkét pénzügyi tevékenység növekedési ütemének mérséklődését prognosztizáljuk.

Az Új Egyensúly Program pénzügyi hatásai szinte valamennyi társadalmi réteget érintik, de eltérő mértékben. Az alacsony jövedelmű családokat különböző támogatási programok segítik az átállásban. Az egyik legfontosabb, már szeptembertől jelentkező hatás az áfa középső kulcsának 5 százalékpontos emelése. Ez a legnagyobb mértékben a gyermekes és az aktív háztartásokat terheli. Az energia árának idei, illetve jövőre várható jelentős emelését a kormány gázár-támogatással kompenzálja a rászorulóknál. Idén szeptembertől a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka 4-ről 6 százalékra emelkedett. Az egészségügyi járulék jövő januárban 6-ról 7 százalékra emelkedik, hatására a nominális keresetek egy százalékkal mérséklődnek.

Az egyensúly-javító intézkedések mellett felgyorsult a reform-programok megvalósítása. A társadalmi vonatkozású programok közül az oktatásban és az egészségügyben a már meghozott intézkedéseket folyamatosan követik majd a további kiigazítást, felzárkózást eredményező lépések.